Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
1988. DECEMBER 11., SZOMBAT Gyorsabb a palackok korforgása Máshol kidobták, nálunk még jó 1 András-nap elmúltával eljött a disznótorok ideje, 4 amikor a tél havas hajnalain bőtorkú böllérek kortyint- V j^k a kupicányi törkölyt, a szilvóriumot és más melen- 0 gető italokat. Közelednek a jeles névnapok, amelyeken $ — Íratlan szabály — koccintás helyettesíti a fülhúzást, £ nem szólván karácsony dúsan terített családi asztalai- í ról, a szilveszteri és az újévi dínom-dánomról. Ivásra í tehát találni okot bőven — ezt erősíti a statisztika is 2 felfelé futó grafikonjával. latok állnak, amelyek kalligrafikus betűkkel rótt címkéjén háromjegyű szám jelzi az árát. Ennek ellenére szó sincs róla, hogy ott porosodnának a polcokon, még ajándék gyanánt is kapós portéka az ilyesmi. Az utánpótlás folyamatosan érkezik a szeszkombinátból. Az üstök tartalmából fele részben lesz borpárlat, illetve gyümölcspálinka. Hatalmas tartályokban szállítanak Ceglédre távoli településekről is, a vállalat más telepeiről, mert itt működik az egyetlen pálinkapalackozó. Arany oroszlán Kevesen tudják, hogy Kö- tép-Magyarország pálinkatermésének javát Cegléden palackozzák. s innen küldik a boltokba. A kétdecis, a félliteres és a hétdecis pálinkásüvegek nagy földet bejárnak, Cegléd címere díszeleg rajtuk, az arany oroszlánnal. Lehet, hogy ez teszi: eme italtól sokan oroszlánnak érzik magukat, noha legfeljebb a törköly hétrőfnyi illatát fújják. A Közép-magyarországi Pincegazdaság ceglédi gyáregységéhez tartozik a •gerjei telep, amely országrésznyi területről fogadja a más célra alkalmatlan gyümölcsféléket, a borászati melléktermékeket és a borokat. A borokból magas szesztartalmű borpárlatot készítenek, amelv a tőkék termésének levét erősíti. A gyümölcsök közül főleg alma, barack, szilva, körte kerül az éjjel-nappal folyton fortyogó üstökbe. Ezekből lesznek a jóféle kisüstik, amelyek ceglédi pálinka néven vonultak be boltokba, csapszékekbe és a köztudatba. A termékcsalád csúcsán — adjusztálásban és árban — a nemes alma, barack és különleges körtepárTöbbet töltenek Joggal büszkék erre az ott dolgozók, hiszen leleményre vall a palackozóüzem korszerűsítése. Nemrégen még a leghagyományosabb paraszti módszerekkel porciózták a pálinkát. Az üres üvegeket dézsákban mosták, ölben hordta a húsz asszony, gumicsővel töltögették, kézzel kupakolták, címkézték. Hiába voltak seregnyien. akkor sem haladtak a kívánt tempóban, ha nagyon igyekeztek, A gyáregység vezetői valahol felfedeztek egy kiérdemeIdény után A nyaralók segítségével Régen yége már az idegen- forgalmi szezonnak, lassan az őszi munkák is befejeződnek. Már a telektulajdonosok is egyre ritkábban látogatnak ki a ráckevei járás üdülőterületeire. Bezárta hát idényjellegű vendéglátóipari egységeit a taksonyi áfész. Szabadságra ment a délegyházi Rönkös vendéglő személyzete is. Idén nyáron előfordult, hogy 20 ezer ember töltötte a hét végét a délegyházi tavaknál. Szorger Sándor, a taksonyi áfész elnöke elmondta, hogy milyen terheket rótt ez a környék üzlet- hálózatára. — Minden üdülőkörzetben jól ismert jelenség, hogy a kirándulók, telektulajdonosok a környék élelmiszerboltjaiban vásárlóként jelentkeznek hétvégeken. A délegyházi tavaknál azért volt rosszabb a helyzet az átlagosnál, mert o Rönkös vendéglőn kívül nincsen más vendéglátóipari egység a környéken. A pihenni vágyók arra kényszerülnek, hogy magukkal vigyék az élelmiszert, az ivóvizet, vagy üdítő italt a tó partjára. Sokan helyben, a délegyházi, a dunavarsányi boltokban vásároltak be pénteken vagy szombat délelőtt. A délegyházi 15. sz. boltunk forgalma júliusban 700 ezer forinttal volt több, mint szeptemberben, pedig még akkor is kellemes volt az idő, elég sokan töltötték még kint a hét végét. Ez azt jelenti — hogy egy szombati napon 6—700 vevővel több fordult meg a boltban, mint hétköznapokon. Nagy volt a zsúfoltság, a helyi lakosság nem örült neki, hogy a kirándulók megnehezítik a hjét végi bevásárlást. — Nem volt lehetőségük arra, hogy a tavaknál néhány mozgóbüfét állítsanak fel? — A KÖJÁL előírása szerint sem ételt, sem kimért italt nem árusíthatunk folyó víz és hűtőpult nélkül. Palackozott üdítő italt, sört esetleg árulhattunk volna, ha akad vállalkozó dolgozóink közül, aki kitelepül az áruval. De senki sem jelezte eme szándékát. A tanács álláspontja az volt, hogy amíg nem rendezik a területei, ne segítsük elő az ellátás javításával sem a vadkempingezést. Igaz, nyár vége felé felkerestek néhányan a tavak állandó látogatói közül. Arról beszéltünk, hogy a csatornázás, víz- és villanyhálózat kiépítése után célrészjegyek vásárlásával a nyaralók előteremtenék azt a körülbelül 4 millió forintot, ami egy.jól felszerelt kisvendéglő építéséhez szüséges. — Nemrég fogadta el a két község közös tanácsa a tavak részletes rendezési tervét. Ebben a már meglevő kemping fejlesztése — később újabbak létrehozása és fizetőstrandok kialakítása is szerepelt. Milyen segítséget tudna nyújtani az áfész ezeknek a létesítményeknek az ellátásában, még a közművesítés előtt? — Szívesen vállaljuk a kitelepülést a strandokra, kempingekbe. Árusíthatunk palackozott üdítő italokat, sört, előre csomagolt szendvicseket, pogácsát is. Ha a jövő nyáron lesz erre igény, besegíthetünk az ellátásba. A büfék felállítábizonyára csökkentené a községek élelmiszerboltjainak hét végi zsúfoltságát is. M. A. sült automata gépsort, amely addig bort bugyogtatott az üvegekbe. Cseppet sem jöttek zavarba, hiszen a regula szerint borra pálinka következhet, így hát május óta műszakonként 13 ezer 360 palackot tölt meg. A berendezés felújítására a pincegazdaság emberei vállalkoztak, megszűnt a nehéz munka, az asszonyok ma már csak felügyelnek a gépekre, nincs cipekedés; gépesítették a rakodást, szállítást. Az emberek nem idegenkedtek az olcsón szerzett géptől, amely újonnan csak tetemes dollármennyiségért juthatott volna birtokukba. A normával is megbarátkoztak, mert rájöttek, hogy nekik kedvez, érdemes jobban nyomni a gombot, vastagabb lesz a boríték. Most különösen érzik ezt az év utolsó fizetésnapjain. A termelési tanácskozáson úgy döntöttek; hosszított műszakokat tartanak. Ezzel jól jár a vállalat, jól jár a bolthálózat — így a vevők —, de maguk a munkások is, lévén legtöbben háztartást vezető családanyák, akik ily módon a karácsony és az újév közötti napokat előre ledolgozzák, s nyugodtan készülhetnek az ünnepekre. A kiszállítás folyamatos, nem termelnek raktárra, a jó szervezés eredményeként bejön az óriás tartályokban a pálinka, meg a sok üres üveg, s naponta távoznak a teli palackok. Olcsóbb megoldások A módszerben nincsen semmi ördöngösség: amikor kevés a fejlesztési lehetőség, akkor is lehet szemfülességgel, életrevaló gondolatokkal olcsó megoldást találni. Náluk ez bevált, hiszen könnyebb lett a munka, nagyobb a termelékenység, s ennek a vállalati eredményben meg kell mutatkoznia. Miután a pálinkafőzés tekintélyes mennyiségű tüzelőanyag felhasználásával jár, hamar rájöttek, hogy csínján kell bánni a drága fűtőolajjal. Pontosabban állítják be, gyakrabban karbantartják az adagolókat, mindent megtesznek, hogy lefaragjanak a költségekből. A végső megoldás az lesz, ha jövőre bekötik a földgázt, amelynek tervei már születőben vannak. A belül viszonylag rendezett, de kívülről vétkesen elhanyagolt épületekre négymillió forintot költenek, s ezzel barátságosabbá válik a gerjei telep arculata, jobbá a csarnokok állaga. A pálinka, papramorgó, tüzesvíz meg bőven buzog az üstök tekervé- nyes csőhálózatán, és teli üvegekben megy, mendegél az A- val kezdődő italok kedvelőihez. Tamasi Tamás Kutatómunka A Nehézipari Műszaki Egyetem fémtani tanszékén az oktatás mellett intenzív kutatómunka is folyik. Ezek a kutatások a hazai gyártásit fémek és ötvözetek jobb kihasználására irányulnak, s amelyek eredményeként a hazánkban gyártott járművek alváza könnyebb lehet, vagy például tartósabb kovácsolószerszámokat gyárthatnak. Képünkön: az alumíniumötvö- zetbon megjelenő kiválásokat vizsgálják röntgensugár segítségével. Új házak a Széphegyen Hegy ne legyen többé sötét Tíz méterre az elektromos vezetéktől Több óráig tartó értekezlet hallgatója vagyok Kerepestar- csán. A nagyközség vezetői a cigány laikosság helyzetéről, a telepfelszámolás lehetőségeiről tárgyalnak. Hogyan lehetne a meglevő csekély anyagi eszközökkel és lehetőségekkel minél több cigány családot építési telekhez juttatni és hatékonyan támogatni őket a házépítésben. Érdekes, izgalmas vita, mégis türelmetlenül várom a személyes találkozást az építkezőkkel, alkik néhány éve cigányklubot alakítottak, amely közösséggé kovácsolta őket. Ismeretterjesztő előadásokon, múltjuk megismerésén keresztül, szavalókórus, énekkórus alakításán át így jutottak el sorsuk jobbra fordításának igényéig, az építkezésig. Segítséget várnak Elindulunk, elsőként á sóderbányai telepre megyünk. Előre felkészítenek, hogy itt hat-nyolc tagú családok laknak fóliasátorban, buszroncsban. A látvány mégis megdöbbentő. Vassné Nyéki Ilona, az új tanácselnök is először jár erre. Megrendülve nézi a rozsdás vaslemezekkel fedett, rogyadozó házikókat, a csípős időben atlétatrikóban, félmeztelenül futkározó gyerekeket. Sokadalom támad körülöttünk. Az építkezésről kérdeznek, panaszkodnak, hogy nem dolgozik a kőműves az új házakon, hogy újabb tetőgerenda roppant meg a szobájukban . Rózsaszínűre meszelt ház előtt állunk. Néma Ferencék laknak benne négy gyerekkel, a fiatalasszony az ötödikkel viselős. A szobácskábán a zsúfoltság ellenére tisztaság és rend uralkodik. — Egy reggel majd holtan húznak ki mindünket innen, meglátják! — mondja elkeseredve Néma Ferenc. — Nem tudjuk itt kivárni, amíg elkészül a házunk. Tamási Jánosné, a cigányklub vezetője az egyik asz- szonyt faggatja, ök házat vásárolnak a községben százhatvanezer forintért. — Nem tudom, mit csináljak — panaszolja —, százezer forint kölcsönt ad az OTP, félennyit a tsz, de képtelen vagyok előteremteni a hiányzó tízezret. Mi lesz velünk? Hiába dolgozom tizenegy éve egy helyen, ilyen nagy családdal mégsem jutunk semmire. A Gyár utcában rendezettebb a környezet. A fából készült házikók is viszonylagos rendben állnak, kerteket látni, a kutyák sem kóborolnak szerteszét. Az egyetlen téglaépületből hirtelen szép, fiatal lány toppan elénk. Magas, karcsú, kreol bőrét kiemeli a hófehér pulóver. Homlokán divatos aranypánt. Akik már nem bírták — Lakatosék kislánya — magyarázza Tamásiné. — Nem volt rossz tanuló, de ha az iskolán múlik, nem fejezi be a nyolcadik osztályt. Szinte biztatták, hagyja abba, mert kinőtt a tanköteles korból. A klub visszaküldte az Az ólom, az kevés A tekintélyt nem a rang adja A közelmúltban szakszervezeti vezetőkkel találkoztam, s szó esett arról is, hogy azok a tisztségviselők gyakran nehezebb helyzetbe kerülnek, akik társadalmi megbízatásuk mellett gazdasági vezetők is. Ugyanis nem lehet egyszerre megülni két lovat — vélik a kételkedők. Nos, ez a szólás nem mindig igaz. Hiszen sokszor éppen 'azok ismerik és tudják legjobban a környezetükben élők, a velük dolgozók legfájóbb gondjait, akiknek a munkahelyen, s a szakszervezetben is szerepűit van. Dabason kerestem fel Kálvin László iskolaigazgatót, aki egyben szakszervezeti titkár is. A kezdet kezdetén úgy szólították a gyerekek: „kistanító bácsi". Ez a szokás ugyanis a tanítóképzőkben, így Kalocsán, ahol Kálvin László megszerezte a tanítói diplomáját, negyed évszázada, ö így beszél: — Kunbaracson kezdtem tanítani, 1948-ban kerültem Fel- sődabasra, s 1957-ben az alsó- és felsödabasi iskolák egyesítésekor kineveztek igazgatónak. Szinte ezzel egy időben megválasztottak a járási szak- szervezeti bizottság titkárának is. — össze lehet-e egyeztetni e két feladatot? — Azt nem mondanám, hogy egyszerű, de vallom, hogy lehetséges. Igaz, itt az iskolában, ahol munkahelyi vezető vagyok, jobban kell ügyelnem arra, amit mondok, javasolok, kérek, ne hatalmi szónak tűnjön. Persze különösebb gond nem lehet, hiszen a helyi szak- szervezeti bizottság munkájába nem avatkozom bele, csupán akkor szólok, ha segítséget kérnek tőlem. Az a véleményem, hogy egy jó vezetőnek nem a rangja adja meg a tekintélyt, hanem az: miként él a beosztásával. Mindig is érzékenyen kell reagálni a hozzá tartozó beosztottak problémáira és segítenie kell őket. Erre törekszem. — A Pedagógusok Szakszervezetének 960 tagja van a da- basi járásban. Ennyi emberrel törődni nem kis fáradság... — Ma már könnyebb, mert — ha apróbb lépésekkel is, de — haladunk előre, a pedagógusok élet- és munkakörülményei, anyagi és erkölcsi elismerése mindinkább javulnak. Például elég. ha csak a lakás- építési kölcsönről beszélek. Az utóbbi években nálunk, a járásban 223 nevelő, oktató épített ezzel az anyagi segítséggel otthont magának. De kaptak más támogatást is: személyi és gépkocsi-vásárlási kölcsönt. A pedagógusok elfoglaltsága ma sem kevesebb, mint volt, s azt mindenki jól tudja: számítani lehet rájuk, ha bármiféle társadalmi munkáról van szó. Kálvin László sem kivétel, az igazgatói és a szakszervezeti teendői mellett jócskán akad még más feladata is. A nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának tagja, tanácstag, s tevékenykedik a járási pártbizottság propaganda- és művelődési bizottságában is. — Nincs ebben semmi különös — mondja —, hiszen nemcsak nekem van ilyen feladatom. Az ötventagú kollektívából többen kiveszik a részüket a közösségi munkából. S az iskola falán levő képre mutat, amelyet a képzőművészeti szakkör tagjai készítettek: — Tanáruk felügyeletével és segítségével gyerekeink megfestették a múltat és a jövőt és a jelent. Megálmodták. Mi azonban tudjuk: álmodni kevés, ezért naponta tenni kell. Azután arról is beszélt még az igazgató, mi minden szükséges ahhoz, hogy nagyközségük várossá váljék. Ebből a munkából szeretnének még többet vállalni a helyi pedagógust^, s közöttük Kálvin László is. Sz. M. általánosba, ma pedig másodéves szakmunkástanuló a Hazai Fésűsfonóban. Nagyon dicsérik. Lakatos Lajosné behív minket a házba. A konyhából két szoba nyílik. Mindenhol példás rend, az asztalokon, ágyakon gyönyörű hímzett térítőik. öt gyerekükkel élnek itt Lákatosék. — Nem bírtuk már a lehetetlen körülményeket a telepen. Betonalapra építettük bontási anyagból ezt a kis házat, igaz, engedély nélkül. Ezért sorra kaptuk a büntetést. Ha falu csúfjára a putriban maradunk, akkor békén hagytak volna. Hát ki érti ezt?*-" Nem tudunk válaszolni. Azt sem értjük, hogy tíz méterre az elektromos vezetéktől, miért nem kaphattak villanyt Lakatosék. A televíziójuk most akkumulátorral működik. A tanácselnök asszony megígéri, hogy utánanéz a panaszuknak. Vita az építkezésen Kint Tamásiné egy cigányfiúval beszélget. Közelebb lépünk, s kiderül: a fiatalember az esti rendezvényen szerepel, most egy verset mond fel. A kedvünkért újra belekezd. Az elektromos vezeték alatt, amelyről Lakatoséknak már nem jutott fény, nagy átéléssel, érhetően mondja el Csőri Sándor Hogy ne legyen sötét című versét. Lehajtott fejjel hallgatjuk és sokáig nem ie akaródzik felnézni... Kerepestarcsa legszebb részére, a Széphegyre kapaszkodunk fel. Itt épül négy ikerházban nyolc gyönyörű, kétszintes lakás. Ha volna már aljzatbeton és kész lenne a belső vakolás, lakhatóvá válna a háromszobás ház. Lakatos Lajos maga készítette el a teraszra vezető lépcsőt. Az ő háza ennyivel előbbre tart — Az a gond, hogy a tulajdonosok csak hét végén ércnek rá dolgozni az építkezésen, a kőműves viszont szombat-vasárnap nem jön — mondja Tamásiné. Feszült hangulatú párbeszéd zajlik a kőművesmester és a tanácsel- riöknő között. Végül megegyeznek, hogy az iparos hamarosan részletesen beszámol arról,- mennyit dolgozott • házakon és mikor tudják be- költözhetővé tenni a lakásokat. — Nem méltó emberhez, ahogyan ők most élnek. Segítsen rajtuk, nagyon kérem! — ezzel búcsúzik Vassné a kőművestől. Este van. Az iskolában gyülekeznek a cigányklub tagjai, hogy egy indiai művész népzenei előadását hallgassák meg, Lakatosék pedig petróleumlámpát gyújtanak a Gyár utcában. Móza Katalin
