Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-11 / 291. szám

1982. DECEMBER 11., SZOMBAT 3 Terv* és költségvetési bizottság ülése Az államháztartás ügyei A gazdasági és pénzügyi fo­lyamatok idei tapasztalatainak értékelése, népgazdaságunk és a külpiac jövő évi feltételei­nek várható alakulása al: "n az 1983-as év költségvetése továbbra is az import—export egyensúly megtartását szol­gálja — hangsúlyozták többen az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottságának pénte­ken, a Parlamentben rende­zett kibővített ülésén, melyen részt vett Hetényi István pénzügyminiszter, , yitrai Fe- rencné államtitkár, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal és Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. A mostani ülés első felében e bizottságok képviselői adtak tájékoztatót a tanácskozásai­kon elfogadott álláspontokról, szóvá tett javaslatokról. Cse- lőtei László (Pest megye 2. vk.), a mezőgazdasági bizott­ság elnöke rámutatott: mező- gazdaságunk kimagasló évet zár, ám egyes gyümölcsök többlettermése gondokat oko­zott. Veszteségeink növeked­hetnek a jövőben — figyel­meztetett —, ha a termc.inga- dozások „levezetésére” nem készülünk fel kellőképpen. Barát Endre (Pest megye 29. vk.) a kulturális bizottság titkára e testület véleményé: tolmácsolva rámutatott, hogy a költségvetés lehetőséget ad a kulturális terület ellátásá­nak minimális javítására is. A tanácskozás második ré­szében a jövő évi költségvetés tervezetét a terv- és költség- vetési bizottság tagjai vitatták meg. Kinevezés A Minisztertanács Németh Jenőt, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának elnök- helyettesévé kinevezte. , Hitelmegálíapodás Magyarország két hitelmeg­állapodást kötött, összesen 600 millió dollárnak megfe­lelő összegben a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF), amely­nek ez év május 6. óta tag­ja. Az egyik annak az export­árveszteségnek a részbeni át­hidalását teszi lehetővé, amely 1981 közepétől 1982 júniu­sáig — a világgazdasági re­cesszió miatt — bekövetkezett. A hitel összege 80 millió dol­lár. A másik megállapodás 520 millió dollár hitelkeretet biz­tosít, amellyel a Nemzetközi Valuta Alap a külső egyensúly további javítására irányuló 1983. évi gazdaságpolitikai cé­lok eléréséhez nyújt pénzügyi támogatást. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Korszerű érdekeltségi rendszer A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tar­tott, amelyen az idai népgaz­dasági terv végrehajtásának tapasztalatait és a jövő évi terv főbb vonásait, az elő­irányzatokhoz kapcsolódó szakszer.ezeti feladatokat vi­tatta meg. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Falu­végi Lajos miniszterelnök-he­lyettes, az Országos Tervhi­vatal elnöke; ott volt Ballal László, az MSZMP KB gaz­daságpolitikai osztályának ve­zetője is. Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg az ülést, majd Gál László, a SZOT fő­titkárhelyettese, a napirend előadója elemezte az idei munka tapasztalatait és a jö­vő évi terv előkészítése, valóra* ^váltásának legfonto­sabb gazaífsági' és szakszerve­zeti feladatait. Az elért 1982. évi tervtelje- sftési eredményekkel — ame­lyekhez sajátos eszközeikkel a szakszervezetek is hozzájá­rultak — nem kell szégyen­keznünk nemzetközi összeha- sonlítsában sem. Gál László elmondotta, hogy a szakszer­vezetek aktív részt, közre­működést vállaltak a jövő évi tervek kidolgozásában is. A szakszervezetek közre­működése, javaslatai jelentős szerepet játszottak abban, hogy jövő év július 1-től emelkedik a kétgyermekesek ctaládi pótléka, s ugyancsak családi pótlékot kapnak az egygyermekesek is a gyermek 6 éves koráig. Az arra rászo- szuló egyedülálló, idős, ala­csony jövedelműek segítése érdekéber. növekedik a taná­csok szociális segélykerete, jö­vő év szeptemberétől pedig emelkedik a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők ellát­mánya. Gál László hangsúlyozta: a szakszervezet egyetértési és döntési jogai nem változnak, ám a véleményezés joga kiter­jed a középvezetőik munkájá­nak értékelésére is. A szak- szervezeti bizottságok lehető­séget kaptak, hogy o jövő év­ben alakuló új típusú igazga­tótanácsokba munkásokat de­legáljanak, a szakszervezetek központi vezetőségei pedig küldötteket irányítsanak az új típusú felügyelő bizottsá­gokba. Gál László kitért arra, hogy az egyre szigorúbb gazdálko­dási feltételek hatására több nagyvállalat kerülhet abba a helyzetbe, amelyben anyag­hiány, értékesítési nehézségek, vagy egyéb gondok miatt a dolgozók egy-egy csoportjá­nak átmenetileg nem tud munkát biztosítani. Az ilyen esetekben a szakszervezettel közösen kell megkeresni azo­kat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a foglalkozta­tás hatékonyságának növelé­sét és a konfliktusok elkerü­lését. A szakszervezetek tehát támogatják a hatékony fog­lalkoztatós kibontakoztatását, de nem engedhetnek a teljes foglalkoztatás társadalmi kö­vetelményének érvényre jut­tatásából. Ezután megkezdődött a vi­ta a beszámoló felett. Az ülésen Faluvégi Lajos felszólalása bevezetőjében kö­szönetét fejezte ki a szakszer­vezeteknek azért a sokoldalú együttműködésért és segítsé­gért, amelyet az 1983. évi terv kidolgozásához nyújtottak a munkák kezdetétől a befeje­zésig. A Minisztertanács elnökhe­lyettese a továbbiakban kije­lentette, hogy a jövő évi terv az idén és a múlt évben elért eredményekre támaszkodva jelöli meg a további előrelé­pés útját. Teljesítése nem­csak azért k leskérdés, hogy tovább javítsa a népgazdaság egyensúlyi helyzetét, hanem azért is, hogy szilárd alapot t remisen az 1984. és 1985. évi gyorsabb fejlődéshez. Rámu­tatott, hogy a nem rubelélszá- molású export előirányzott növelése visszahat egész gaz­daságunk működésének ered­ményességére a következő években is. Mai és jövőbeli mozgásterünk feltétele, hogy tartozásainkat csökkentsük. A jelenleg bennünket terhelő fi­zetési kötelezettségek teljesí­tése háromszor annyi kamat­terhet igényel, mint öt évvel ezelőtt. A terv végrehajtásának na­gyon fontos eszközei a gazda­sági szabályozók. Ezekről szólva Faluvégi Lajos hangsú­lyozta: a gazdasági szabályo­zás szigorúbb lesz, de az ered­ményesen dolgozó vállalatok­nak az eddiginél jobban ked­vez. A gazdasági szabályozás to- ’ vábbfejlesztésén túl a válla­lati belső irányításban olyan új lehetőségeket teremtünk — mondotta Faluvégi Lajos —, amelyek jobban segítik a versenyképes termelést, a ha­tékony gazdálkodást. A beszámoló és a vita után a tanácskozás Gál László zár­szavával fejeződött be. A oiegyei csecsemőotthoni hálózat egy évtizede Családias légkört alakítanak ki í Hogyan is kezdődhetett volna méltóbban a Pest me- f gyei csecsemőotthoni hálózat tízéves jubileumán rende- j zett ünnepi számvetés, mint azok szereplésével, akik a ^ legjobban érdekeltek, a gondozott gyermekekével? Ilat- í éves korig maradnak a Petényi Géza Központi Csecse- < mőotthonban a gyerekek, s közülük került ki az a né- hány, aki gyermekverseket, játékokat adott elő bájos, 4 kedves természetességgel, nagy tapsvihar közepette az í ünnepi beszámolók előtt. utaló központ szerepét is be­töltötte. Így biztosította, hogy az elhagyott, gondoskodásra szoruló kisgyermekek a köz­ponti nyolcvan h lyen kívül Zsámbékon, Nagykörösön vagy Albertirsán kaphassanak elhelyezést. (Zsámbékon 205, nagykörösön 90, Albertirsán 50 kisgyermeket tudtak ellát­ni.) A központi intézel az év­tized során nemcsak admi­nisztratív összefogója volt a hálózatnak, hanem szakmzi irányítója is. A változás | és a gyarapodás Dr. Patak Veronika igazga­tóhelye. -s — mint arra la­punk első oldalán utaltunk — tartotta az intézmény évtizedes működésének érté­kelését. Az induláskor a Bajza utcai központi intézményben 80 — három év p’’tti — gyermeket tudtak elhelyezni és próbál­ták a csrládi gondoskodást és nevelést pótolni. De az intéz­mény a megyei hálózatban az első időkto. kezdve a be­Dr. Patak Veronika beszámolóját mondja, mellette dr. Heller Györgyné Halmágyi Péter felvételei Dr. Patak Veronika ezután a változás és a gyarapodás tényeiről beszélt. Elmondotta, hogy a központi intézet életé­ben kiemelkedő esemény volt, amikor 1976-ban a „ben­zinfüstös” Bajza utcából a gyönyörű fekvésű, jó levegőjű budai zöld övezetbe költözhe­tett. Az új központi csecse­mőotthon erre a célra készült, korszerű és jól felszerelt. A korábbi 80 hely az átköl­tözés után 100-ra, majd 1981- ben 110-re bővült. Ezenkívül négy olyan anyát is el tudnak helyezni az intézményben, akinek gyermekét ott gondoz­zák. A korrekciós és fogyatékos gyermekek Az igazgatóhelyettes, ezután kitért a fogyatékos gyermekek elhelyezésének és gondozásá­nak problémáira. Elmondotta, hogv a probléma megoldására az első lépés a nagykőrösi csecsemőotthonban megindult gyógypedagógiai foglalkozás volt. Az 1975-ös év januárjá­tól kezdve speciális foglalko­zást kezdeményeztek korrek­ciós és fogyaté :os gyermekek számára. Majd alig másfél év múltán már mód nyílt a két csoport szétválasztására is. Több munkával kisebb nyereség Drága papírfa ég a kályhában Nincs hiján gondoknak a Budavidéki Állami Er­dő- és Vadgazdaság kollektívája az esztendő utolsó he­teiben sem. Igaz, a sokasodó bajok nem váratlanul jelentkeztek, hiszen már az év első felében is szám­talan kedvezőtlen jel mutatott arra, hogy a tervezett nyereséget nem vagy csak rendkívül szerencsés eset­ben érhetik cl. Ehhez azonban — mert egy gazdaság munkája mégsem lutri — nemigen bíztak, sokkal inkább magukban, megmozgatható tartalékaikban. Ám ahogy a közmondás tartja: a szegény embert még az ág is húzza — a mintegy ezerhatszág fős közösség boldogulá­sa is másképpen alakult, mint várták. A június végi számvetés szerint az első hat hónap után alig nyolcmillió forintos nye­reség volt a kasszában, még a fele sem, mint 1981. hasonló időszakában. Akkor ugyanis 22 millió forintot teljesítettek. Az okokat kutatva, két fontos eseményt említhetünk az'első helyen. Az egyik, hogy meg­drágultak az energiahordozók, a másik pedig a fa árának csökkenése. Emiatj. jelentősen nőttek a költségek, miközben a megtermelt áruért keveseb­bet kapott a gazdaság. A lépé­sek, amelyeket hirtelenjében tehettek, meglehetősen kicsik voltak. Ennek ellenére nem egy kedvező eredménnyel járt, mint például a közismerten „benzinfaló” ZIL tehergépko­csik üzemeltetésére „ alakult gazdasági munkaközösség életrehívása. Nőttek a bérek Az tíVAG nyolc önelszámoló egységében tehát az utolsó hónapokra megszaporodtak a tennivalók. A négy hagyomá­nyos profilú, fakitermeléssel, erdőműveléssel és -telepítés­sel, valamint csemetenevelés­sel foglalkozó erdészetükben még.javában tart a munka. A kedvező időjárást kihasználva szorgoskodnak a motorfűrész­szel, gépekkel dolgozó munká­sok. Különösen sok dicséretet kapnak most a valkói bri­gádok, amelyek felajánlották segítségüket a budakeszieknek, s december végéig mintegy ezer köbméter fa kitermelését vállalták. Szükség is van a munkaerő belső átcsoportosí­tására, mert hiába minden szándék, nehéz a gépesítés. Nemcsak a megfelelő beren­dezések hiányoznak olykor, hanem éppen a legfontosabb: az ember is. Egyre több idős, az erdészetben megöregedett munkatársuk megy nyugdíjba, helyettük fiatalokat nem köny- nyű felvenni. Nehéz a mun­ka, a fizetés meg nem sokkal több, mint egy gyári szak­munkásé. Talán most válto­zik a helyzet: az idén a mi­nisztériumtól kapott preferen­ciával együtt összesen hét százalékkal nőttek átlagosan a keresetek a Budavidéki- Álla­mi Erdő- és Vadgazdaságban. Nem titkolják, számos vá­ratlan meglepetés is érte őket, s ezek nagy része a követke­ző esztendőre készülő terve­ket is alapvetően befolyásolja. Az egyik például, Hogy amíg az idén 80 tonna faszenet adtak el jó áron osztrák meg­rendelőknek, addig a gödöl­lői erdészet e boksákban gyár­tott, jószerével hulladékból — a cserfa gallyából — készülő termékére 1983-ra egy deszka megrendelést sem kaptak. Pedig kapacitásuk lenne bő­ven, úgy számolják, ha neki- gyűrkőznek, akár 170—180 tonnát is képesek kiégetni egy évben. Piackutatásuk nem járt eredménnyel, csakúgy, mint a budakeszi erdészet üzemének hagyományos, homokkőből ké­szült köszörűköve esetében sem. Egyelőre a többféle vál­tozatban előállított termék ^idehaza biztos vevőre talál, s nem is kis haszonnal. Az idén arra számítanak, hogy a 2,5 millió forintnyi árbevétel után legalább 700 ezer forint nyereséget érnek el. Kevesebb égetett mész Gondok mutatkoznak a mészégetés körül is. Az EVAG bajnai erdészetének mészége­tői azonban nem maradnak munka nélkül, mert hosszú távú szerződést kötöttek a tar- dosbányai Gerecse Termelőszö­vetkezettel, amely az átvett mész oltásával foglalkozik. Tavaly 5 ezer 500 tonnát ren­deltek, az idén már csak 3 ezer 500-at, arra hivatkozva — jogosan —, hogy nagy mér­tékben csökkent e termék iránt a kereslet. A budavi- dékiek most piacot keresnek, akár a legkisebb tételt is szí­vesen legyártják. A'szakembe­rek szerint azonban az is megoldaná a gondjaikat, ha saját maguk foglalkoznának az oltással, ám mint elmond­ták, nem könnyű telepnek al­kalmas területet találni. Az export visszaesése nem­csak a faszén esetében ron­totta gazdasági helyzetüket Kisebb az érdeklődés a cser- és az akác papírfák iránt is. Ebben az esztendőben össze­sen 2 ezer 500 űrmétert akar­tak külföldön eladni sikerte­lenül, nyár papírfából is a várt 800 helyett csupán 550 űrméter indult útnak. Ez ko­moly érvágást jelentett a kasszán, hiszen a kitermelt, jó minőségű fát kénytelenek voltak köbméterenként mint­egy 600 forinttal olcsóbban, tűzifaként értékesíteni. Segít a feldolgozás Némi gyógyírt a feldolgo­zó üzemek nyeresége jelent­het a Buda vidékieknek. Bu­dakeszin ipari csomagolólá­dák készülnek. Egyik legna­gyobb vásárlójuk a BHG, amely 1982-re 41 millió fo­rint értékben rendelt tőlük.- A budapestiek azonban már jelezték, hogy jövőre keveseb­bet kérnek. Az incsői üzem­ben a temetkezési vállalatok­nak különböző koporsókat ál­lítanak össze. Emellett még gyártanak rakodólap-elemeket, léceket, bányadeszkát, par­ketta-alapanyagot, kész kerti szerszámoskamrákat, s akác­ból bútoralkatrészeket is. Az erdőgazdaság Budake­szin lévő központjában de­cember 17-én termelési ta­nácskozást tartanak, ahol az 1983-as tervet vitatják meg a résztvevők. Addig is arra használják fel a hátralévő né­hány napot a szakemberek, hogy az idei tanulságokat hasznosítva, a kül- és belgaz­daság várható alakulását fi­gyelembe véve, megalapozott, végrehajtható javaslatot ter­jesszenek a kollektívát képvi­selő küldöttek elé. Furucz Zoltán Mint dr. Patak Veronika meg­állapította: az egészséges és fogyatékos gyermeke szétvá­lasztásának, a sérült, fogyaté­kos gyerekekkel v-1j spc.iális nevelés szükségességének he­lyességét az elmúlt évek bebizonyították. A fogyatékos gyermekek közül saját család­ba visszakerült 3, s 14 gyer­meket sikerült olyan szintre emelni, hogy Csabánkéra, a Gye ypedagógiai Intézetbe ke­rülhetett. A korrekciós gyer­mekek közül normál iskolába 7 gyermek került, 20 nevelő­szülőkhöz, lí vissza saját csa­ládjába és 6 gyermeket örök­be fogadtak. Dr. Patak Veronika a fej­lődés összegezésénél megem­lítette a gödi Egészségügyi Gyerm .kotthon 1977-ben tör­tént létesítését, majd arról is szólt, hogy az intézet kiveszi részét a megyei csecsemő- és gyermekgondozónők, valamint bölcsődevezetők szakmai to­vábbképzéséből is. A fejlesztés további tervei A hálózat munkájával ösz- szefüggésben az igazgatóhe­lyettes elmondotta, how , az elmúlt 10 évben 2250 gyerme­ket gondoztak s 2211 gyermek távozott, miután elérte a kor­határt. Közülük 736 saját csa­ládjába s 458 pedig örökbe fo­gadó szülőkhöz került. Téhá^ családba került az intézm4 nyékből a gyermekek mintegy hatvan százaléka. Jövendő terveikről azt mondotta, hogy szeretnék elérni, hogy vala­mennyi csecsemőotthonban hatéves korukig nevelhetnék a evermekeket, s minél többet helyezhetnének vissza korábbi családjaikba ezután, ha ter­mészetesen ott azok a problé­mák időközben megoldódtak, amelyék a gyermekek intézeti elhelyezését eredetileg szük­ségessé tették. Kabainé Huszka Antónia dr., aki a következő beszámo­lót tartotta, elmondotta, hogy elsősorban családias légkör kialakítására törekednek. A gyermekek, akik a hálózat in­tézeteibe kerülnek, túlnyo­móan veszélyeztetett helyzet­ben voltak, s a csecsemőott­hon falai között biztonságot találnak. Az intézeti nevelés­nél igyekeznek — mint íámu- tatott — családszerű körül­ményeket teremteni, bár nem pótolhatják a csaladot. Ezért hozták létre a vegyes életkorú Csoportokat, hogy „testvér­helyzetet” teremtsenek a gon­dozottak számára. Probléma a külső ...ittel való ismerkedés, ezt szolgálja, hogy a nagyobb gyerekek időnként vendégség­be mennek. Szeretetteljes, egyéni bánásmód Dr. Csekő Ferencné az Ün­nepségen tartott beszámolójá­ban a fogyatékos gyermekek problémáiról beszélt részlete­sen. Megállapította: türel­mes, szeretetteljes egyéni bá­násmód szükséges e gyerme- k -- gondozásánál, bár ez ér­vényes természetesen és gya­korlat is a hálózatba került minden gyermek esetében. Dr. Heller Györgyné, a köz­ponti csecsemőotthon igazga­tója zárszavában arról beszélt, hogy a tíz esztendő eredmé­nyeiben ott van az a kemény munka, amelyet a dolgozók mindennap a gyermekek gondozására, nevelésére fordí­tottak. Gondosan megterve­zett tevékenység ez, egy száz­főnyi gárda teammunkája. Gyakorlatban módszereinket állandóan finomítottuk, javí­tottuk — állapította meg —^ hogy „családszerű” körülmé­nyeket próbáljunk teremteni, bár a családi és az intézeti nevelés közötti különbséget természetesen nem tudjuk el­tüntetni. Dr. Haller Györgyné végezetül köszönetét mondott mindazoknak, akik támoga­tat adtak a megyei csecsemő­otthon-hálózat munkájához. A. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom