Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-11 / 291. szám

xMini) 1982. DECEMBER 11., SZOMBAT Több mint húsz halottja van az összecsapásoknak Általános sztrájk Tripoliban Az észak-libanoni Tripoli lakossága tegnap általános sztrájkkal tiltakozott a város egész területére kiterjedő har­cok ellen, amelyeknek két nap alatt húsz halottja és 90 sebe- siiltje volt. Az összecsapások­ban egymással rivalizáló mo­hamedán vallási-politikai cso­portosulások vettek részt. Teg­nap a várís egyik kerületében további két személy életét ol­tották ki az orvlövészek fegy­verei. Rasid Karami, volt libanoni miniszterelnök, a helybeli szun­nita közösség tekintélyes ve­zetője Hafez Asszad szíriai el­nök segítségét kérte a rend és a nyugalom helyreállításához, bejelentve, hogy ez ügyben hamarosan Damaszkuszba uta­zik a különböző szervezetekből alakult koordinációs bizottság küldöttsége. Madridi konferencia Ismert amerikai szólamok Max Kampelman, az ame­rikai küldöttség vezetője a madridi találkozó tegnapi ple­náris ülésén ünnepélyesnek szánt beszédet tartott abból az alkalomból, hogy 1948. de-1 cember 10-én fogadták el az emberi jogok egyetemes nyi­latkozatát. Felszólalásának jó részét azonban ezúttal is az ismert szólamok töltötték ki. A szovjet küldöttség képvi­selője, Szergej Kondrasov ha­tározott hangnemű válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy az USA küldöttsége az emberi jogok napjáról való megemlé­kezés ürügyén újabb szovjet­ellenes akcióba fogott, és is­mételten „elfelejtett” foglal­kozni a tanácskozás fő kérdé­seivel, például azzal, hogyan lehetne előrelendíteni a mad­ridi találkozó munkáját. A tegnapi plenáris ülés jó­váhagyta a találkozó ..ejem- ber 17-ig terjedő munkaprog­ramját. . Japán—Jordániái konzultációk Husszein—Nakaszone találkozó Husszein jordániai király és Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök tegnap Tokió­ban tártott megbeszélésén meg­erősítette, hogy támogatja az ENSZ 242. számú határozatát, amely biztosítja a Közel-Kelet összes népeinek azt a jogát, hogy békében és biztonságban éljenek. Husszein nem hivatalos lá­togatást tesz Tokióban, a ja­pán vezetőket tájékoztatja a fezi csúcsértekezleten elfoga­dott arab béketervről. Nakaszone a másfél órás ta­lálkozón üdvözölte a fezi ha­tározatokat. Síkraszállt a pa­lesztinok önrendelkezési jogá­nak biztosításáért, helytelení­tette izraeli települések létesí­tését a megszállt arab terüle­teken, és sürgette, hogy a PFSZ-t vonják be a közel-ke­leti rendezési erőfeszítésekbe. A japán kormányfő ugyanak­kor úgy vélekedett, hogy a bé­ke megteremtésének kilátásait javítaná, ha az arab országok elismernék Izrael létezési jo­gát. Husszein rendszeres japán— jordániai konzultációkat java­solt, és a japán gazdasági se­gély növelését kérte. Amintore Fanfani kormányprogramja Amintore Fanfani olasz mi­niszterelnök az életszínvonal csökkenését helyezte kilátásba tegnap ismertetett kormány- programjában. A már előzete­sen vitákat kiváltó és a koráb­bi, ötpárti koalíció négypárti­ra csökkenését eredményező terv az ellentmondások terhét viseli. Fanfani hosszasan részletez­te az országot sújtó gazdasági válságot. Ami a külpolitikát illeti, Fan­fani mindenekelőtt „a nyugati szolidaritást” hangoztatta. A kelet—nyugati párbeszéd foly­tatásáról beszélt, de megerősí­tette, hogy kormánya kész ér­vényt szerezni a NATO 1979-es nukleáris rakétatelepítési ha­tározatának. A szenátus tegnap délután megkezdte a vitát a kormány- programról. A képviselőház, amely írásban kapta meg a programot csak hétfőn ül ösz- sze. Nyikolaj Tyihonov megbeszélései Helsinkiben Sikeres a két ország együttműködése A Szovjetunió és Finnország kapcsolatai az 1948-ban meg­kötött barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződésen alapulnak,. szilárdak és nem függnek a nemzetközi légkör vál­tozásaitól — hangsúlyoz­ta Kalevi Sorsa, finn mi­niszterelnök tegnap, a Helsin­kiben tartózkodó Nyikolaj Tyihonov tiszteletére rende­zett díszebéden. A béke megszilárdításának alapvető gyakorlati kérdése a leszerelés — mondotta Sorsa. Finnország figyelemmel kíséri a hadászati fegyverzet korlá- zásáról és csökkentéséről, il­letve a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozá­sáról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokat, és azt kívánja, hogy sikeresek legyenek. Arra törekszünk, hogy a Bahr sürgette a megegyezést Katonapolitikai vita Bonnban A kormánypártok és a szo­ciáldemokrata párt közötti je­lentős nézeteltérések jegyében zajlott le tegnap a nyugatné­met parlament katona politi­kai vitája. Egon Bahr, az SPD elnök­ségének tagja, a párt leszere­lési szakértője óvott attól, hogy a küszöbönálló választási harc „rakétakampánnyá” vál­jék. A szociáldemokrata poli­tikus szerint a genfi szovjet- amerikai tárgyalások jelentik talán az utolsó esélyt arra, Helikopterkatasztrófa Nicaraguában Fegyveres bandák aktiéi Hetvenöt gyermek vesztet­te életét csütörtökön este Ni­caraguában, amikor — egy­előre tisztázatlan körülmények között — lezuhant az őket szállító helikopter. A nicaraguai nemzetvédel­mi minisztérium tegnap hiva­talos közleményben jelentette be, hogy e«y polgári helikop­ter, amely az ellenforradalmi bandák fegyveres tevékenysé­ge miatt veszélyeztetett kör­zetből szállított el gyermeke­ket, lezuhant. Hét felnőtt és gyermek súlyos sebesülések­kel élte túl a katasztrófát. Az utóbbi napokban több fegyveres támadás történt Ni­caragua ellen — közölték tegnap a nicaraguai nemzet- védelmi minisztériumban azon a sajtóértekezleten, amelyen a támadások részleteiről tájé­koztatták a sajtó képviselőit A sajtóértekezleten hangsú­lyozták, hogy a hondurasi Fila település a Nicaragua elleni akciók legfontosabb kiinduló támaszpontja. hogy bebizonyítsák a népek­nek: tárgyalások útján meg­valósítható a leszerelés. Bahr ezúttal is nyomatéko­san sürgette, hogy a Nyugat vizsgálja meg alaposabban a Szovjetunió megegyezési kész­ségét és törekedjék „bizton­ságpolitikai partnerségre” a szocialista országokkal, mivel biztonságot csakis az ellenfél­lel együttműködve lehet elér­ni. A szociáldemokrata leszere­lési szakértő üdvözölte Paul Warnkénak, az Amerikai Fegyverzetellenőrzési és Le­szerelési Hivatal volt igazga­tójának azt a javaslatát, hogy a genfi tárgyalások illetékes­ségét terjesszék ki a brit és a francia eurostratégiai erőkre is, és hogy a Szovjetunió kö­zép-hatótávolságú rakétáinak csak egy részét építse le, amennyiben a NATO sem te­lepíti Nyugat-Európába az 572 amerikai közép-hatótávol­ságú fegyyert. A bonni parlament tegnap egyhangú szavazással jóvá­hagyta az NSZK csatlakozását azokhoz a nemzetközi szerző­désekhez, amelyek megtiltják a bakteriológiai fegyverek al­kalmazását és a környezetet károsító hadviselést. madridi találkozó eredménye­sen, olyan záróokmány aláírá­sával fejezze be munkáját, amely biztosítja a helsinki ér­tekezleten megkezdett folya­mat továbbvitelét — jelentet­te ki a finn kormányfő. Véleményünk szerint — hangsúlyozta válaszában Nyi­kolaj Tyihonov — országaink kapcsolataikat az 1948-as ba­rátsági. együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási zerződésben megfogalmazott elvekre építve immár három és fél évtizede példát mutat­nak más államoknak az államoknak az egyenlőségen és kölcsönösségen alapuló szórót együttműködésre. Ä szovjet kormányfő külön kiemelte a két ország közötti kereskedelmi-gazdasági kap­csolatok jelentőségét. Ezt az együttműködést— mutatott rá Nyikolaj Tyihonov — az átfo­gó jelleg, stabilitás, tervszerű­ség és a nemzeti érdekek fi­gyelembevétele jellemzi. To­vábbi szélesítésükhöz nagy­mértékben hozzájárul az 1995- ig szóló hosszú távú kereske­delmi-gazdasági, ipari és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési program, amelyre biz­tosan építhetjük gazdasági kapcsolatainkat. Közleményt adtak ki a brüsszeli ülésről A NATO várakozó álláspontja Az Atlanti Szövetség kül­ügyminiszterei úgy döntöttek, hogy egyelőre várakozó állás­pontra helyezkednek a szovjet vezetésben történt személyi változással kapcsolatban. Ez­zel végződött tegnap a 16 or­szág szokásos év végi tanács­ülésé. A kiadott közlemény meg­erősíti az eurorakétákra vo­natkozó 1979-es kettős hatá­rozatot (tárgyalások Genfben és telepítés 1983 végétől, ha addig a tárgyalások ered­ménytelenek maradnak). A spanyol szocialista mun­káspárti kormány képviselője nem írta alá a közleményt. Fernando Moran külügymi­niszter kifejtette: a spanyol csatlakozásról annak idején kellő vita nélkül döntöttek. A parlamentben jelenleg abszo­lút többséget élvező szocialis­ta párti, kormány úgy látja, hogy az ország érdeke azt kí­vánja, egyelőre állítsák le a szövetség egyesített katonai szervezetébe történő beillesz­kedésének folyamatát. A NATO „határozott, rea­lista és építő jellegű magatar­tást kíván tanúsítani a Szov­jetunió iránt” — hangoztatja a közlemény „az önmérséklet és a nemzetközi felelősség el­veinek kölcsönös elfogadása alapján”. A NATO-országok javítani kívánják a kapcsola­tokat a Varsói Szerződés or­szágaival, keresve a kölcsönö­sen előnyös együttműködést — hangoztatják, hozzátéve: készek a párbeszédre, d* „kézzelfogható jelét várják an­nak, hogy a szovjet vezetők is készek ugyanerre a fenti el­vek alapján”. A kínai parlament jóváhagyta az új ötéves tervet Befejeződött a tapácskozás Az ország új ötéves tervének elfogadásával tegnap délután véget ért a Kínai Népköztár­saság országos népi gyűlésének 5., egyben utolsó ülésszaka. A kínai parlamenti megbíza­tása februárban jár le, és az új választásokat április végéig tartják meg. Mintegy három­ezer képviselőt választanak majd meg, vagyis ötszázzal ke­vesebbet, mint legutóbb. A MÁSODIK VILÁGHÁBO­RÚ utáni legsúlyosabb válság már eddig is igen nehéz helyze­tet teremtett. A nyugati világ legtöbb országában az 1929—33- as nagy világválság jelenségei kísértenek. A munkanélküliek száma meghaladja a fejlett nyugati országokban a 32 mil­liót és tovább nő, 1983 köze­pére elérheti a 40 milliót. Az ipar 60—70 százalékos kapaci­tással működik. Hétről hétre gyárak tucatját zárják be. Je­lentős nagyvállalatok mentek tönkre vagy jutottak a csőd szélére s csak az állami segít­ség rántotta vissza őket. Csök­ken az ipari termelés. Esnek a nyersanyagárak. A gazdasá­gi zavarok és megrázkódtatá­sok valamennyi országcsoport megoldatlan belső problémái­val is összefüggnek, illetve ta­lajukon fejlődnek és kapcso­lódnak össze. A mai válság súlyossága mindenekelőtt azzal függ ösz- sze, hogy olyan hosszú távú változások talaján bontakozott ki, amelyek eleve zavarokat okoztak a világgazdasági fej­lődésben. A gazdasági növeke­dés a világ valamennyi orszá­gában lassúbbá és ellentmon­dásosabbá vált az 1970-es évek közepe óta. Az államok gazda­ságpolitikája egyre nehezeb­ben képes a felmerült belső problémákkal megküzdeni. A nemzetközi együttműködés messze nem bizonyult elegen­dőnek. Nem elég hatékonyak a nemzetközi szervezetek és nem segítik kellően az egyes államokat problémáik megol­dásában. Emellett az országok száma megnőtt és helyzetük is rendkívül egyenlőtlen. Talpon kell maradnunk Gondok és remények A világon ma létező 160 ál­lam döntő többsége nagymér­tékben függ a világgazdasági viszonyoktól, gazdaságuk se­bezhető, és világgazdasági kör­nyezetüket formálni nem ké­pesek. Az országok egy része viszont — amelyek a világgaz­dasági fejlődés fő tendenciáit meghatározzák — nem vagy alig vannak tekintettel a töb­biekre. Túl súlyos belső zava­rokkal küzdenek és fő erőfe­szítéseiket ezek megoldására összpontosítják, nem a nem­zetközi gazdasági viszonyok javítására, amelyet esetenként figyelembe sem vesznek nem­zeti gazdaságpolitikájuk meg- határozásábán. A világgaeda- sági érdekkülönbségek — a nehéz gazdasági viszonyok, a stagnáló vagy hanyatló terme­lés, a stagnáló világkereskede­lem körülményei között' — igen súlyos nemzetközi konf­liktusok kialakulásához vezet­nek. Élesebbé válik a verseny, amelyben a minőség és a tech­nikai szint szerepe különösen nagy a piacon maradás szem­szögéből. Az 1979—80 óta tartó válság a nemzetközi pénzügyi viszo­nyok súlyos problémáival is párosul. Ezek nemcsak a ta­valy kialakult magas amerikai kamatláb következményei. Ál­talánosak a likviditási gondok. Miután a fejlődés lassult, sok ország kényszerült importjá­nak csökkentésére. Az expor­tot növelni a keresletcsökke­nés és az éles verseny feltéte­lei mellett nehéz vagy szinte lehetetlen. Azok az országok, amelyek a korábbi időszakok­ban, főleg a 70-es években je­lentős nemzetközi hiteleket vettek fel, számottevő gazda­sági fejlődésre és kiviteli lehe­tőségekre számítva, súlyos fi­zetési gondokkal küzdenek és sokan közülük a fizetésképte­lenség határaira jutottak. Je­lentős államok kényszerültek adósságaik törlesztésének át­ütemezésére és újabb hitelek felvételével is nehezen képe­sek az esedékes kötelezettsé­geiknek eleget tenni. Űj hite­lek felvétele sok ország szá­mára csak igen kedvezőtlen feltételekkel lehetséges. MINDEZEKHEZ JÁRUL­NÁK akorábbi években kiala­kult strukturális zavarok. A tartós ipari túltermelés, amely ma bolygónk ipari szektorainak mintegy negyedrészét sújtja, hihetetlenüP-nehéz feltételeket teremtett sok fontos iparág­ban és országban. E problé­mák megoldásában sem a fegyverkezés, sem pedig az egyes területeken folyó gyors műszaki fejlődés nem segít az adott feltételek közepette. Nem egyszerű, hagyomá­nyos ciklikus túltermelési vál­ság tehát a jelenlegi, mert sajnos, különböző, egymással szorosan összefonódó tényezők hatására alakult ki. A válság sújtja bolygónk valamennyi országát és a köztük intenzí­vebbé vált kapcsolatok közve­títésével láncreakciók soroza­tát váltja ki a gazdasági élet különböző területein, egyszer­smind súlyos társadalmi meg­rázkódtatásokat idéz elő. Mikor változnak meg, vál­nak kedvezőbbé a világgazda­sági fejlődés tendenciái? A fellendülés közvetlen közeled­tét az elmúlt hónapok során sokan és sokszor jósolták a nyugati világban. Ez azonban nem következett be. A kor­mányokra ma növekvő belső és nemzetközi nyomás nehe­zedik a vezető nyugati orszá­gokban azért, hogy a gazdasá­gi életet élénkítő politikát folytassanak. Ehhez lehetősé­geik azonban eltérőek és fel­tételeik esetenként kedvezőt­lenek. Valószínű, hogy az Egyesült Államokban külön­böző tényezők hatására 1983 során a gazdasági tevékenység valamivel élénkebbé válik. Ez 1984 körül szélesebb, a fejlett ipari tőkésországok többségé­re kiterjedő bizonyos, mérsé­kelt fellendülés kialakulásával is párosulhat. Ennek hatását a világ többi része azonban csak késéssel érzi majd. s nincs kizárva az sem. hogy az országok többsége előbb fogja érzékelni a fellendülés esetle­ges kedvezőtlen következmé­nyeit és csak később élvezi majd kedvező hatásait. A szocialista országokban is csak hosszabb távon hatnak azok az intézkedések, amelye­ket gazdasági helyzetük tar­tására. problémáik enyhítésére hoznak. Az olyan típusú országok számára, mint Magyarország, mindez nem sok biztatót ’e-f lent a következő egv-két esz­tendő során a fejlődés külső feltételeit illetően. Ilyen hely­zetben is „talpon kell marai­nunk” s arról sem szabad le­mondanunk, hogy hosszabb távú problémáink megoldásá­ban előre lépjünk a lehetősé­gek szerint. Most különösen arra kell törekedni, hogy a rendkívül nehéz világgazdasá­gi környezetbe az éles nem­zetközi verseny feltételei mel­lett, a tőlünk függő minőségi, szervezeti és más feltételeket úgy alakítsuk, hogy kedve­zően hassanak belső és nem­zetközi gazdasági helyzetünk­re. FOKOZOTTAN KELL vigyáz­nunk arra, hogy egyre nehezeb­ben biztosítható kivitelünket ne zavarják minőségi problémák vagy olyan határidős túllépé­sek, amelyek betartása első­sorban tőlünk függne. Jelentős erőfeszítéseket kell tennünk más szocialista országokká! közösen a KGST keretei közöt­ti együttműködés natékonysá- gának növelésére és az*rt, hogy az jobban segi .se vala­mennyi szocialista ország bel­ső és nemzetközi problémái­nak megoldását. Keresnünk kell az együttműködést mind­azokkal az országokkal, ame­lyek számunkra elfogadható feltételekkel új kapcsolatok kiépítését ajánlják. Rugalma­sabban, aktívabban kell kez­deményeznünk a nemzetközi együttműködés formáit tekint­ve is. A tapasztalatok arra utalnak, hogy még ilyen ne­héz világgazdasági viszonyok­ban sem reménvtelen az olyan országok helyzete, amelyek képesek ügyesen, gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni, s ahol a közvélemény megérti a gondok súlyosságát, és a ve­zetéssel közösen keresi a ki­utat. SIMÁI MIHÁLY akadémikus, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatóhelyettese A 6. kínai ötéves terven (1981—1985.) kívül a tegnap délutáni plenáris ülésen jóvá­hagyták a tervet is ismertető kormányfői beszámolót, továb­bá a jövő évi gazdaság- és tár­sadalomfejlesztési tervet, az 1982. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló pénzügymi­niszteri expozét, az 1983. évi költségvetést, az államigazga­tással kapcsolatos módosított törvényeket, valamint egyéb beszámolókat. A 15 napos parlamenti ülés­szakon elfogadott másik fon­tos dokumentum a KNK ne­gyedik alkotmánya, amely az 1978-as „balos alkotmányt” váltotta fel. Az új alaptörvény Hongkong, Macao és Tajvan visszakerülé­sére számítva különleges kötr igazgatási körzetek felállításá­ról is rendelkezik. Az új alkotmányban a kínai állam jellegének meghatáro­zásakor a proletárdiktatúra fo­galmát a „népi demokratikus diktatúrával” váltották feL A kínai himnusz 1978-ban el­fogadott szövegét eltörölték és visszatértek az eredetihez. Je Csien-jing, az országos népi gyűlés állandó bizottságá­nak elnöke az ülésszakot lezá­ró beszédében hangsúlyozta, hogy Kínára „új és nehezebb” feladatbk vádnak. Gyújtogatás Mozambikban A dél-afrikai támogatást él­vező Nemzeti Ellenállási Moz­galom elnevezésű mozambiki ellenforradalmi szervezet Lisz- szabonban bejelentette: az ő emberei gyújtották föl csütör­tökön Beira észak-mozambi- kí ki kőiőben a British Petro­leum cég olajtartályait. A szabotázsakció következ­ében kigyulladt és teljesen el­pusztult a brit cég tulajdoná­ban lévő olajipari létesítmény, n Eeirából Zirr bibwébe ola- iat továbbító vezeték pedig használhatatlanná vált. Minta mozambiki hírügynökség je­lentette, a tűz továbbierjedé­sét csütörtökön este sikerült megakadályozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom