Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-10 / 264. szám
SSS, nf , • : - , I 1982. NOVEMBER 10., SZERDA Nemcsak haszon - felelősség is Le kell rövidíteni az áru útját Beszélgetés Csonka Tiborral, a Pest megyei Tanács elnökhelyettesével A SZÖVOSZ elnöksége november 2-i ülésén úgy döntött, hogy a Pest megyei Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalatot 1982. december 31-ével — vagyonának megosztásával — átszervezéssel megszünteti. Jogutódja a Budapesti Zöldért; vagyonát ezen vállalat, valamint a Pest megyei áfészek között osztják szét. Az átszervezés előzményeiről, okairól, a Pest megyei zöldség-gyümölcs felvásárlás, értékesítés várható alakulásáról, az ellátási feladatokról beszégettünk Csonka Tiborral, a Pest megyei Tanács elnökhelyettesével. A Miért vált szükségessé a Pest megyei Zöldért megszüntetése, a zöldség-gyümölcs kerekedelem átszervezése? Többcsatornás beszerzés — Megváltozott gazdasági körülményekhez igazodva a Gazdasági Bizottság 1981 márciusában határozatot hozott többek között arra, hogy termelőtől a fogyasztóig az áru útját lehetőség szerint le kell rövidíteni. Ezzel zöld utat kapott a kiskereskedelemben a többcsatornás árubeszerzés, s a nagykereskedelem kihagyásával a közvetlen beszerzés. Egykét éve a Zöldértek területi elhatárolódása is megszűnt, s ekkortól az országban bárhol vásárolhattak. Ugyanez a másik oldalról, a termelők részéről úgy jelentkezett, hogy ott és annak adták el az árujukat, akinek jónak látták, pontosabban, akinek érdemesebb volt. Az áru útjának ilyetén lerövidítése és gyorsítása a könnyen romló zöldség, különösen a gyümölcs esetében biológiai, minőségi nyereséggel is jár. A megye mezőgazdasági nagyüzemei tehát közvetlenül szerződtek és szállítottak a feldolgozóiparnak, az állandó biztos,.piacot jelentő budápesti Zoldertnék, a kiskereskedelmnek. A Pest megyei Zöldért viszont ráfizetett, mivel tevékenységében szép fokozatosan a kevésbé nyereséges, sőt, kifejezetten nem kifizetődő munka, például a téli tárolás került túlsúlyba. Ehhez járult, hogy aránytalanul nagy központi apparátust kellett fenntartaniuk. Sok kár származott a körülményes értékesítési formából. Magyarán: oz áru ideoda utaztatása miatt nem a bevétel, hanem a kiadás, a selejt növekedett. Legjobban az áfészek j* Ez, vagyis a Zöldért megszüntetése és a zöldség-gyümölcs kereskedelem átszervezése volt a legjárhatóbb út? — Hosszú ideig kerestük a megoldás útját-módját. Szükség volt széleskörű tájékozódásra, az alapos elemzésre, a lehetőségek számbavételére és értékelésére, hiszen a tét nagy; olyan megoldást kellett találni, hogy a zöldség-gyümölcs termelők megtalálják számításukat, ugyanakkor Pest megyében az ellátás zavartalan, az eddigieknél jobb legyen. .Mivel, a Zöldért kiskereskedelmi hálózattal is rendelkezik, kézenfekvő, hogy ezt legjobban a területen boltokat üzemeltető áfészek tudják hasznosítani. Az áfészek tehát megkapják a Zöldért üzleteit, s új boltok építése helyett azokat átprofilozva sokat javíthatnak az élelmiszer-ellátáson. Ekkortól az összes szövetkezeti élelmiszerboltban zöldséget és gyümölcsöt is kell állandóan árusítaniuk. Ez, mármint a zöldség-gyümölcs folyamatos árusítása nem volt a feladatuk, hiszen ott állt a szomszédban a Zöldért-üzlet. Az áfészek ezután felvásárolják a kistermelőktől az árut, szerződéses alapon vesznek a gazdaságoktól, és ellátják a területük lakosságát. m Egyetlen áfész sem tud azonban, legyen akár olyan nagy a területe, mint a Dél- Pest megyeié, önellátó lenni. Ki szállít oda a Zöldért helyett például burgonyát vagy mást, ami kevés termett? — A szövetkezetek eddig is számos területen együttműködtek, .s a •zöldség-gyümölcs kereskedésben viszont, másként nem is tudnak méglenni. Ez árú tárolására, s ezért a mielőbbi értékesítésre törekszeérdekük is, hiszen a körzetükben megtermelt árut el kell adniuk. A lakosságot pedig csak úgy tudják ellátni, ha máshonnét is, úgymond a lehető legrövidebb úton szereznek be árut. S hogy egymással hogyan üzletelnek, az már az ő dolguk. Jó ötletnek látszik, mindössze két-három személyt foglalkoztató koordináló iroda létrehozása. Ez az iroda természetesen nem szerződne, nem foglalkozna felvásárlással, értékesítéssel, vagyis a termék árához árrést, nyereséget "nem számolhatna föl, hanem közvetítene, az árut diszponálná. Fontos továbbá, hogy az áfészek a termelőkkel szoros kapcsolatot alakítsanak ki. Jelenleg a gazdaságoknak pénz és technikai felszerelés hiánya miatt nincs módjuk az áru tárolására, s ezért a mielőbbi értékesítésre törekszenek. Az áfészek most megkapják a Zöldért felszerelését, tárolóit. Az áfészek tehát a gazdaságoktól közvetlenül és azonnal felvásárolhatják az árut, majd a felesleg egy réA termelőtől a fogyasztóig Megszűnik majd egy láncszeip^ Tuza Sánderné dr-aak, a MÉSZÖV elnökének nyilatkozata A Pest megyei Zöldért Vállalat további működését a megyében kialakult áruforgalmazási struktúra nem indokolja. Az új követelmények szerinti feladatokat a megye áfészci, valamint a budapesti Zöldért magasabb színvonalon és gazdaságosabban képesek megoldani. (A SZÖVOSZ-elnökség november 2-i határozatából.) AZ ÉRDEKEK EGYEZTETHETŐK A zöldség-gyümölcs kereskedelem átszervezéséről Tehenek a fejőálláskan A Hcrceghalmi Kísérleti Állami Gazdaságban 1981-ben adták át rendeltetésének az új, szakosított szarvasmarhatelepet, ahol kilcncszáz tehenet tartanak. Ebből hetszázat fejnek, a többi elles előtt áll. A szaporulat két hónapig a telepen marad, majd az üszőtclcprc kerül továbbtenyésztésre. Képünkön: modern, Alfa-Laval rendszerű fejőállásokban a tehenek. szét és a téli, tavaszi ellátáshoz szükséges mennyiséget tárolni tudják. Ennek a kockázatát közösen vállalhatják. Közös érdek legyen az is, hogy abból mennyit tudnak értékesíteni. Éppen ezért mi nem határozzuk meg, hogy az áfészek hogyan tevékenykedjenek, de azt tudni kell, hogy közös érdekeltségen alapuló együttműködés nélkül nem boldogulhatnak. Lehet ez gazdasági társulás, szerződéses viszony, vagy közös vállalat; a lényege, hogy a lakosság folyamatos és zavartalan ellátását kell szolgálnia. Átmeneti hátrányt sem • Az ítészek ezek szerint ezután felelősek körzetük zöldség-, gyümölcs-, burgonyaellátásáért Is? — A megyei tanács az átszervezéssel egyetért. Hangsúlyozandó azonban, hogy az utódoknak az ellátási kötelezettséget át kell vállalniuk, beleértve a kevésbé gazdaságos téli tárolást ts. Hogyan, milyen formában oldják meg, az már attól függ, hogyan élnek az önállóságuk adta lehetőségekkel. De abból nem engedhetünk, hogy az átszervezés — amely a lakosság jobb ellátásáért történt — akár átmenetileg is éppen számukra hátránnyal járjon. Az átadandó Zöldért-objektumok állami támogatással épültek. A tulajdonjog átvétele kötelezettséggel, felelősséggel jár. De az áfészek ettől függetlenül, eddig is feleltek körzetük kereskedelmi ellátásáért. Ennek teljesítését többek között a területileg illetékes tanácsok ellenőrizték. Ezután is, s az átszervezést követő hetekben, hónapokban különösen élnek ezzel a jogukkal és kötelességükkel. Természetesen a szövetkezeteknek figyelemmel kell lenniük a gazdaságossága ra, a volt Zöldért-objektumok, kirendeltségi épületek, eszközök, tárolók stb. kihasználására. A tárolókat például egyéb célokra is használhatják, csak a kiegészítő tevékenység nem mehet az alaptevékenység, az ellátás rovására. De, azt hiszem, ez nem is fog különösebb gondot okozni, hiszen ezek az érdekek összeegyeztethetöek. Az áfészeknek és a termelő gazdaságoknak, a szakcsoportoknak érdekük a gazdaságos értékesítés, ugyanakkor a tagságuknak, dolgozóiknak érdeke a zavartalan, az eddiginél jobb ellátás. Szenté Pál Nemzetközi konferencia Orvostanscskozás a fővárosban A Szocialista Országok Orvostudományi Társaságai Szövetségének VIII. konferenciája kezdődött meg kedden a Gellért Szállóban. Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és dr. Zoltán Imre, a MOTESZ elnöke köszöntötte a résztvevőket — Bulgária, Csehszlovákia, az NDK, Kuba, Lengyelország és a Szovjetunió — Orvostudományi Társaságai Szövetségének küldöttségeit, akik beszámolnak szövetségük munkájáról, együttműködésük, a nemzetközi tudomC~yos szervezetekben kifejtett tevékenységük eredményeiről. Dr. Nyergos Gábor, a MOTESZ főtitkára arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy szövetségük az utóbbi három évben a Magyar Mentésügyi Tudományos Társasággal, a Magyar Kórház Szövetséggel és a Magyar Pszichiátriai Társasággal gyarapodott. kezeti munkába integrált módon történő, magasabb színvonalú és hatékonyabb ellátására, az eszközök és a személyi állomány komplexebb hasznosítására.” — szól a határozat. Nem új adminisztráció A fentiek értelmében a Dél- Pest megyei Áfész a ceglédi, a Vác és Vidéke Afész a váci, a Gödöllő és Vidéke Áfész a gödöllői, a Nagykáta és Vidéke Áfész a nagykátai, a Tápiószele és Vidéke Áfész a tápiószelei, a Nagykőrös és Vidéke Afész a nagykőrösi, a Dabas és Vidéke Áfész a dabasi felvásárló telepeket veszik át, azoknak feladataival együtt. (A dabas—gyóni, a Soroksári úti, illetve a Zöldség-Gyümölcs Feldolgozó Gazdagági Társulásban lévő Zöldért-vagyon s a Bosnyák téri egység tulajdoni kérdéseiben később születik állásfoglalás.) Nem érintettek az átszervezésbeh Ráckeve, Öcsa, Pécel vidékének áfészei, sem a vagyon, sem a tevékenység átvételében. Azokra a dolgozókra, akik a Zöldértnél részt vettek a forgalmazásban, számítanak az új szervezeti keretekben is. Tapasztalataikra, szaktudásukra szükség van, akár bolti hálózatban voltak, akár gépkocsit vezettek, akár rakodtak, vagy felvásárlással, az áru mentésével foglalkoztak, illetve vezették a különböző egységeket becsülettel, egészen idáig. Kérdezhetik most sokan: mi változik tulajdonképpen? Csak cégtábla-átfestés lesz? Hiszen maradnak a telepek, a dolgozók, minden. Aki azonban csak ebből ítél, vakvágányra téved. Nem veszi észre az alapvető célt: ne legyen közbeeső állomás az áru útjában a Zöldért, ám helyette valamely más adminisztráció sem. Ezzel szolgálunk egy másik közös elképzelést: kevesebb legyen a kereskedelemben a költségrárakodás miatti áremelkedés, kapjon a termelő megfelelő pénzt az árujáért, s a vásárló is elfogadható áron vehesse meg mindazt, amit a piacon keres. Senki nem állítja, hogy ezzel az átszervezéssel mindent megoldunk. Előfordul bizonyára — mint mindenütt, ahol a kereslet-kínálat parancsol — átmeneti elégedetlenség. Továbbra is az újságok első oldalán marad a téma. Ez azonban hasznos is lehet, élénkebbé válik a verseny a vevőkért. Kijelenthetjük azonban: ha legalább olyan marad a termelési kedv és az üzleti kínálat, mint az idén volt, már megérte az átszervezést végrehajtani, mive! nem terheli többé a népgazdaságot az a 20—40 millió forintos Zöldért-veszteség, amivel az utóbbi időben .számolni kellett. Jobb lesz így a fogyasztóknak is, a fogyasztási szövetkezeti mozgalomnak is. Legyen-e a jövőben szervező-koordináló gazdasági társaság, amelyben részt vesz- a termelő, a feldolgozó, a nagykereskedő. kiskereskedő? Ez még döntésre vár. „Az elnökség indokoltnak tartja, hogy n szövetkezetek és a Budapesti Zöldért tovább fejlesszél* kapcsolataikat egymással, valamint a termelő gazdaságokkal és önkéntesen, gazdasági érdekeltségük alapján döntsenek abban, hogy a fejlődő kapcsolatok jellegének az együttműködés milyen jogi formái felelnek meg a legjobban." Pest megyében a fogyasztási szövetkezeteknek mintegy 300 ezer tagja van. Valamcnynyiüknek érdeke, hogy a versenyben a hármas követelménynek — színvonalas áruellátás, kistermelői tevékenység segítése, nyereség előteremtése — eleget tegyenek. A SZÖVOSZ-elnökség döntése mindenkeppen népgazdasági érdeket kifejező döntés volt. érvényesül talán olyan mértékben, mint éppen a zöldséggyümölcs fronton. Ha sok terem. az a gond. Ha kevés, akkor az, hogy valamit valamivel pótolni kell’, de olcsón. A zöldségellátás állandóan a kritika pergőtüzében áll: miért nem lehet megtervezni a mát, a holnapot? Sok a kockázat. Az időjárás: 20—50 százalékig szól bele. Romlandóság: az áru 20—40 százaléka gyorsan .önkremegy, ez kizárólag a kereskedelem vesztesége. Szállítás: ha egyik területen nem termett elég, máshonnan kell hozni, ez azt jelenti, hogy az ezzel járó költségemelkedést (esetenként az ár 10—30 százaléka) valakinek vállalnia illik, termelőnek, felvásárlónak, értékesítőnek. Elfogadható áron A tervszerűséget 50—70 százalékos mértékben képesek megzavarni a különböző felsorolt — és a nem is említett — tényezők, a kiesést azonban rendszérint mindenki a másik rovására igyekszik pótolni. A Gazdasági Bizottság 1981. március 4-i határozata szerint a zöldségforgalmazás alapkérdése: megoldani úgy, hogy a vállalat számára nyereséget hozzon, ugyanakkor a vevő még elfogadhatónak tartsa az árakat és megvásárolja a kínálatot — de a termelő is úgy vélje, érdemes foglalkozni a dologgal. A versenyben a Pest megyei Zöldért Vállalat alulmaradt. A tárolásban is túl nagy kockázatot vállalt, jelentős mennyiségű árut vett át az értékesítés — és szerződés — biztos lehetősége nélkül. A gazdálkodás sörán nem számolt azzal, hogy az új termelői érdek: akkor növelhető a nyereség legjobban, ha közvetlenül a felhasználóhoz szállítunk. A szabályozók — a népgazdaság helyzetéből kiindulva — olyan vállalati (szövetkezeti, állami gazdasági) és kistermelői érdek kifejezőivé váltak, amely szerint az áru útjának fizikai és adminisztrációs értelemben egyaránt rövidülnie kell. Itt is érvényes az, hogy két pont között legrövidebb távolság az egyenes: termelőtől a fogyasztóhoz. A termelőszövetkezetek és az áfészek ezt egy gondolatnyi idővel hamarabb megértették, s így is szervezték a termelést és értékesítést. Termelésük 10—13 száza,ékát dolgozták fel saját üzemeikben például a Duna, i Rozmaring, a ráckevei Aranykalász, a Ferihegy termelőszövetkezetek. valamint a törökbálinti, a monori állami gazdaságok. (A megye saját hűtőkapacitása is megduplázódik 1985 végére.) Az áfészek a kistermelőkkel megtermeltetett zöldség-gyümölcsféléknek 50—78 százalékát közvetlenül értékesítették a megye boltjaiban, illetve külföldi piacokra. Magyarán: a forgalmazás a gyakorlatban már kiiktatta az útból a Pest megyei Zöldértet. A SZŐ VOSZ elnökségének idézett határozata már csak rögzítette a valóságban meglévő tényt — s a gazdaságtalan tevékenység ódiumát nem vállalja tovább. Az elnökség 1983. január elsejével a Zöldért kiskereskedelmi boltokat a területükön működő ,áffészeknek átadja. A zöldségnagykereskedelmet szolgáló eszközöket,- az áfészek, illetve a Budapesti Zöldért veszik át, az ellátás feladataival együtt. „Az elnökség felkéri az érintett szövetkezetek igazgatóságait, hogy döntsenek a tevékenység és a vagyon átvételének kérdésében és dolgozzanak ki intézkedési programot a feladatoknak a szövetforgalmazás vonalában. Ez az a vonal, amelyben a felszabadulás óta a legtöbb szervezeti módosítás történt — s talán ezért is — a piacokat, üzleteket járva akt tapasztaljuk, hogy általában jó a zöldséggyümölcs ellátás. Miért ez az újabb átszervezés tehát? Alapvető okainak egyike az. hogy a burgonya, illetve a zöldségfélék, gyümölcsök forgalmazásának korszerűsítésére foganatosított kormányintézkedések hatására Pest megyében a kis- és nagytermelők jórészt kiépítették közvetlen kapcsolataikat mind a lakossági ellátásban, mind pedig a feldolgozásban részt vevő szervezetekkel. Tavaly a szóban forgó árunak több mint felét adták el ilyen módon a konzerviparnak. a hűtőiparnak, a Hungarofructnak, a Budapesti Zöldért-nek. A termésnek mintegy tíz százalékát saját üzemekben dolgozták fel. tíztizenkét százalékát az áfészek vették át, töredékét pedig a termelők saját boltjaikban értékesítették. Ezekből az adatokból is nyilvánvaló, hogy a megyei Zöldért útján a termésnek alig egy tizede került forgalomba. Óriási versenyfutás * i A szerkezetváltozás most elsősorban azt jelenti,' hogy a Zöldért kiválik a korábban emlegetett teunelés-értékesílés vonalból. A jövőben fő tevékenysége — a szakmában legkevésbé jövedelmező — téli tárolás maradna. Ha már jövedelmezőségről beszélünk, mondjuk ki: óriási a versenyfutás. A termelő azért küzd, hogy minél olcsóbban állítsa elő az árut, minél magasabb szinten feldolgozva egyre többért tudja eladni, magyarán az egész művelet legyen minden eddiginél nyereségesebb. Miért harcol a fogyasztó? Azért, hogy egész évben, minden árucikkből jó minőségűt, frisset kapjon, nagy választékban, minél kevesebbért. (A nyers zöldségféléknek mind fokozottabban jelentenek „konkurrenciát” a konzervek.) A kereskedőnek természetesen az a célja, hogy a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb hasznot érje el. Hol ütköznek ezek a különböző érdekek? A piacon — és csakis a piacon. A kereslet-kínálat szabályozó törvényszerűsége sehol sem A Pest megyei Zöldért Vállalat egyik láncszeme a sok szektorú zöldség-gyümölcs, burgonyatermesztés, -feldolgozás, nagy- és kiskereskedelmi
