Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-10 / 264. szám

“x/fníap 1982. NOVEMBER 10.. SZERDA Művészi munka a gyárban A Művészi Kézműves Vállalat aquincumi porcelángyára csaknem 170 éves. Az üzemben — amely a legelső budapesti porcelángyár, a Hüttl-féle utóda — évente 160-féle, 400 ezer darab díszmü készül. A képen: Matyónő figurát látunk. Első egyetem A magyar művelődéstörté­net kiemelkedő fontosságú ese­ménye a pécsi székesegyház közelében folytatott ásatás, amelynek eredményeként nap- I világra kerültek az 1367-ben ' alapított egyetem épületének maradványai. Most zárult le az ötödik ásatási idény, amely­ben a középkori épületkomp­lexum újabb részleteit tárták fel. Kereken másfél évtizede fo­lyik a pécsi vár kutatása azzal a céllal, hogy kiszabadítsák a középkori várfalakat. A mun­kát vezető G. Sándor Mária régész, az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos fő­munkatársa 1978-ban1 új terü­let feltárásához fogott hozzá a székesegyház mögötti Püspök­kertben. A helytörténészeket régóta izgatta ez a térség. Rej­tély volt, hogy miért szakad meg ezen a ponton a várfal, mégpedig minden látható ok nélkül, s hogy mit keres ezen az exponált helyen — a szé­kesegyház szomszédságában — egy különös domb. Hauy fran­cia hadmérnök közvetlenül a török kiűzése után, 1687-ben, elkészítette Pécs várostérké­pét, amely fehér foltként jelöli a helyet. Ezen alapult az a fel­fogás, hogy „nincs ott sem­mi”. Mesejáték — premier előtt A mindent látó királylány Tavaly volt egy olyan perió­dus az életünkben, amikor va­sárnap délelőttre egyáltalán nem tervezhettünk programot. Gyerekeimet ugyanis még traktorral sem lehetett volna elvontatni a televízió elől. Gondolom, sok családban ala­kult ez így, amikor a Játsz­­szunk bábszínházát! című so­rozatot adták. Gabnai Katalin, a műsorok írója, az ország leg­jobban működő gyermek báb­­cJbportjaivai dramatizálási já­tékokat mutatott be, s ezek osztatlan sikert arattak a leg­fiatalabbak körében. Azóta el­telt már egy kis idő, de még mindig gyakran előfordul, hogy szőrül szóra eljátsszák azt, amit akkor a televízióban lát­tak. Szerelem, féltés Gabnai Katalin, a Népmű­velési Intézet munkatársa nagy fába vágta a fejszéjét. Megír­ta élete első mesejátékát, ame­lyet november 14-én, vasár­nap mutat be Vácott a Néző­tér, Tüskerózsa, vagy a min­dent látó királylány címmel. A darabot a Rock Színház mű­vészei játsszák, címszerepben Kovács Krisztával. A rendező: Máthé Lajos. — A történetnek népmeséi alapja van. Több mint három­ezer oldal mesét olvastam el ahhoz, hogy megtaláljam a megfelelő nyelvi közeget — magyarázza Gabnai Katalin. — írás közben sokat vesződtem a dramaturgiával, s ez a gond a mese és a színpad örök el­lentétéből fakadt. Ha elsősor­ban a mesére figyelek, akkor az előadás lágy, túlzottan me­seszerű és terjedelmes lesz. Ha viszont a dramaturgiai szem­pontokat veszem csak figye­lembe, akkor már a mese után kell „kapnom”. — Miről és melyik korosz­tálynak szól a mesejáték? —- Barátaim közül sokan a szememre vetették, hogy fáj­dalmas a mondanivalóm. A darab szerelemről, féltésről, önigazolásról szól, s ez fölfog­ható a gyerekek számára. Ügy érzem, nem 'szükséges eldön­tenünk, milyen korúaknak ajánljuk, mert megtalálják benne — legalábbis remélem — a felnőttek és a gyerekek is azt. ami számukra érdekes le­het Sarkalat kalács Közben kávé kerül az asz­talra, s az eredeti kézirat. Együtt koptattuk valaha az egyetem padjait. Fölidéződ­nek a régi emlékek, s mindket­tőnkből kibukik a nyerészke­dő hajlam, amikor a darab nyelvi fordulatait kezdjük ele­mezgetni. — Arra gondoltam — ma­gyarázza —, hogy meg kellene ismertetni a gyerekeket az ere­deti népnyelv szépségével, gaz­dagságával. Számomra magya­rul beszélni gyönyörűséget okoz. Csodálatos dolog a szó­nak örüjni és beszélni nagyon jó. Lehet, hogy szó szerint esetleg nem érthető, amit egy­­egy szereplő mond, de a szö­vegkörnyezetben, a színpadi játék folyamán világossá vá­lik, s talán a mindenre fogé­kony apróságok meg is tanul­ják. Itt van például ez a kife­jezés: „Adsz egy sarkalat ka­lácsot?” Vagy a másik: „Mi­re a nap faluhegyeh lesz ...” A szelíd szerelem kifejezése pedig: „Addig tapodja körü­lötte a földet, míg az hozzá­­jámborodik”. A beszélgetést a gyerekszín­házzal folytatjuk. Megegye­zünk: mindez elválaszthatat­lan attól a pedagógiai problé­mától, hogy milyen sok kárt okoz a gügyögés, az édeskésre vett szerepjátszás, a ripacsko­­dás. A nyolc-tíz éves, s a még kisebb gyerekek számára az emelkedett, szép beszéd le­gyen a példa. És az igazmon­dás — még a színházban is! Hazudni luxus Az első színdarabjának pre­mierje előtt álló népművelő hosszú éveken keresztül a KISZ Központi Művészegyüt­tesében kamaszkorúakkal fog­lalkozott. Improvizációs drá­mákat játszottak. Valameny­­nyi reális, napi problémákat tárt fel. Ez néha kegyetlen já­téknak bizonyult, mert min­dig az igazság kimondásához ragaszkodott. Most kisebbek­hez szól, de nem tagadja meg eddig vallott elveit — Hétköznapi feladatokat tűzök magam elé, amelyeket meg kell oldani. Nem tudok és nem is akarok szépeket mon­dani. Valami ellen dolgozom és nem csupán valamiért. Fi­gyelem a világot, a gyerekeket és igyekszem minél jobban visszaszorítani a mismásolást. Ez sokszor fájdalommal jár, de hazudni megengedhetetlen luxus. Amikor írtam, szinte mindeggyé vált számomra, hogy gyerekek, vagy felnőttek nézik-e majd az előadást Egyébként sem hiszem, hogy a kicsiknek külön színházat kell, vagy lehet csinálni. Ne­kem is van két fiam. A már említett nyelvi fordulatokat ők sem ismerik, de hiszem, hogy megértik. ★ A hasonló gondolkodású em­berek könnyen egymásra ta­lálnak. Nem véletlen, hogy Gabnai Katalin jó barátja a gyerekek közt népszerű mű­vészházaspár: Levente Péter színész-rendező és Döbrentey Ildikó író. Velük együtt vall­ja. hogy darabja nem gyere­keknek, hanem embereknek készült. Leventéék az óvodás. Gabnai Katalin az iskolás korosztállyal foglalkozik. Ér­zik valamennyien a felelőssé­get, hiszen munkájuk eredmé­nye azonnali és kézzelfogható. Színházat szerető és értő kö­zönséget, őszinte felnőtteket akarnak nevelni. Ehhez segíti őket lelkesedésük, egészséges érdeklődésük és humánumuk is. Körmendi Zsuzsa Kiállítótér m ékből Találkozás a közösség igényével ^ Mikes István József festmé­­^ nyei november 14-ig teklnthe­­tők meg a Cement- és Mész­­művek vezérigazgatóságának S váci központjában. Ugyancsak S eddig nézhetik meg az érdek- S lődök Bajnok Béla szobrait Pi­­lisvőrösvárott, az új Jókai Mű­velődési Házban. Festett ipari táj Örömre késztet mindany­­nyiunkat, ha egyéni törekvé­seket vehetünk számba, sike­res és újszerű műveket mű­termekben és kiállításokon. Mikes István József és Baj­nok Béla esetében erről van szó. Mindketten állhatatosan egyeztetik ambícióikat a kö­zösség igényeivel, s ahol meg­találják a találkozási ponto­kat, ott megragadják képzele­tükkel a motívumot. Így sze­lektálnak, hogy érdeklődési körül, műforrásaik meg­egyezzenek a társadalom és a holnap igényeivel. Mikes István József Vác és a Dunakanyar festője. Ké­pei felületén érzékelteti a dombringást és a Duna színes hullámait, a halászok életét és kertjének virágait. És még valamit. Évtizedek óta figyel­te a DCM születését, amikor a táj még merő természet volt. Képpé alakította a kör­nyezet változásait, s egyaránt megfestette a hajdani hegyet, fás ligeteket, a csillések, döm­perek munkáját, s a költő ál­tal „klasszikus ipari táj”-já növekedett miliő üzemi for­máit. Legyőzni a múltat Bajnok Béla a Tiszántúlon született, de hosszabb ideje él Pilisvörösváron, ahol két esz­tendeje avatták fel markáns bányászemlékművét. A figye­lem jele, hogy a nagyközség nemcsak saját művészével ké­szíttette el az ötven évvel ek­előtt lezajlott bányászsztrájk emlékére emelt monumentu­mot, hanem a Jókai Művelő­dési Ház avatóünnepélyének szoborkiállítására is őt kérte fel. Joggal, hiszen Bajnok Béla nemcsak jó és egyre jobb szobrokat alkot, hanem tár­sadalmi feladatokat is vállal, teljesít művészete. Ennek je­gyében készítette el Kerepes­­tárcsáról és Pilisvörösvárró! szerkesztett érmét, továbbá az édesanyáknak, gyermekek­nek, nyugdíjasoknak szánt éremsorozatát. Jelképes egyik plasztikájának a címe: Le­győzve, ezen sárkány látha­tó. Az a sárkány, amely a múltat jelentette, s amely­­lyel Szent György lovag vias­kodott a legenda szerint, s mi lassan legyőzzük végérvé­nyesen a valóságban. Ezt a végérvényes győzel­met szemlézhetjük, Bajnok Béla szobrainak pontos jelzé­se szerint. A művész idézi a Siratókat, a Stációkat, a Ku­bikos emlékművet, életünk, történelmünk balladás kor­szakát, a kibontakozást a Pá­va alakjában, a Halászban, Petőfi, Ady, József Attila, Radnóti Miklós portréjában. wmm. Bajnok Béla művészetének ereje, lényege és karaktere abban rejtőzik, hogy .reális és absztrakt formai egyaránt hi­telesek, eszmét jelölnek azo­nos szemlélettel, más megfo­galmazásban. Egynapos tárlatok Űj kiállításíormát honosíta­nak meg Pest megyében: az egynapos tárlatokat. Budake­szin Nagy László Lázár gra­fikusművész kiállítása nyílt meg, aki a KPVDSZ ceglédi dolgozója, az országos kis­­grafikai bienná'.ék ceglédi szervezője, az ex libris-műfaj olyan neves alkotója, akinek a munkásságát külföldön is elismerik, díjazzák. Szigetszentmiklóson a Né­meth István szervezte > gra­fikus baráti kör Somogyi Győző grafikusművészt hívta meg ankétra, egynapos tárlat­ra. A baráti kör huszonöt ta­got számlál, s a meghívott al­kotók közül egy alkotást több­ségi szavazással kiválaszta­nak, arról nyomatot készíttet­nek, ami az ő tulajdonukba kerül. Bár ez a gyűjtési mód­szer másutt is megtalálható, megyénkben még kevésbé ter­jedt el. Követőkre várnak a szigetszentmildósiak, s ehhez Németh István bizonyára szí­vesen ad ötletet, tanácsot. Losonci Miklós Rádiófigyelő' vizsgalatok NYOMÁ­BAN. A Pest megyei Népi El­lenőrzési Bizottság néhány fontos, valóban közérdekű vizsgálat aktái végére tett pon­tot a közelmúltban, s többek között ezek tapasztalatairól is beszámolt Nagy Izabella műso­ra. A magyar áru, például a Nagykőrösi Konzervgyár ter­mékei, vagy a hernádi csirke kevesebbet mutat, mint ameny­­nyit ér. Ügy tessék ezt érteni, hogy e két élelemfajta minősé­gét tekintve ugyan versenyké­pes a nemzetközi piacokon, de a gyatra csomagolás miatt a nagybani vásárlók szívesebben döntenek a gusztusosabb, bár egyébként semmivel sem jobb konkurren$ termékek mellett. Szép, a származási helyre uta­ló üveg, formatervezett tasak kellene. Ilyen csomagológépek, anya­gok idehaza azonban egyelőre nincsenek. Ebben a helyzetben úgy látszik, akkor is belenyu­godnak az illetékesek, ha így egyre romlanak üzleti pozí­cióik. Erre utal — Sági Jó­zseftől, a megyei NEB osz­tályvezetőjétől hallottuk —, hogy változtatásra csak a VII ötéves tervben gondolnak. MIKOR VÁSÁROLUNK? Egy másik felmérés annak járt utána, hogy a*jelenlegi keres­kedelmi munkarend mennyire teszi lehetővé a megyében a bevásárlást. Nos — s ezt alig­hanem az ellenőrök minden vizsgálat nélkül is sejtették —, az eladók és vásárlók rande­vúját meglehetősen nehéz meg­szervezni. Nappal, amikor az emberek többsége a kenyerét keresi, akkor bár nyitva van­nak. de üresek az üzletek. Dél­után viszont, mikor hazaérnek a bejárók, éppen zárnak a bol­tok. Szombaton délelőtt senkinek sem akaródzik két-három na­pos „előresütött kenyeret” ha­zavinni, s amikorra délre meg­jön a friss áru, nemsokára be­zár az ABC. Hétfőn fel lehet­ne tölteni a készleteket, de például a friss hús- és hentes áru ezen a napon még nem ér­kezik a boltokba. Jobb is, mer: az üzletek délben vagy dél után bezárnak. A vásárlás rö­­ridebb időre korlátozódik, örül mindenki, ha legalább kenye­ret és tejet kap. Más tartós, vagy apró-csep­rő fogyasztási cikkhez sem könnyebb hozzájutni, s a dol­gozó tömegek — emiatt gyak­ran szabadságot kényszerülné­nek kivenni. Nem ezt teszik: elintézik a vásárlást munka­időben. A FOCIPALYA. Egy buda­pesti kis sportegyesület, a Vas­útépítő Törekvés, szakszerve­zetük jóvoltából százezernyi vasutas forintjaiból sporttele­pet kapott volna. Az építők a megyénkben gödi tsz vállal­kozása 1981 áprilisára vállal­ta a munkát. De most sincse­nek kész, egyhamar nem is lesznek. A kis csapat vezetői szerint azért, mert a munkások heteken át a félig kész öltö­zőkben múlatják az időt, hal­lottuk a Sportvilág című mű­sorban. Gyakran megesik ilyesmi. Ha mégis fontosnak tartottuk feleleveníteni a történetet, an­nak az az oka, hogy erre az évek óta készülő pályára na­gyon sokan várnak. Két kö­zépiskola és egy lakótelep gye­rekei. Nagyon szeretnének már focizni. MICSODA TRÉFA. Ameri kai kritikusok minden észtén dőben díjat ítélnek az év leg­rosszabb filmjének. Ha hason­ló versenyt a Magyar Rádió is hirdetne, a Hang-adó című műsor Szűcs Judittal készüli riportja eséllyel pályázhatna az elsőségre. Ha hiszik, ha nem, az tör­tént, hogy az egyik pop-dal­szerző mint amerikai kompo­nista hívta fel a magyar sztárt: dalokat ajánlott neki. Judii nem gyanakodott. A zene mel­lé magyar szövegeket is kapott postán. Judit nem gyanako­dott. Elkészültek a felvételek, a lemez borítói. Judit nem gya­nakodott. A szerző felfedte ki­létét, kiderült, hogy mégsem amerikai, hanem magyar em­ber. Judit megharagudott. Df nem nagyon. Á mikrofon előtt — egy csattanós puszi kísére­tében — ki is békült a tréfa mesterrel, a Hungária együt tesben dolgozó kollégájával. Ennyi a sztori, tőlem akát gaz is lehet. De akkor sem ér tem. Nem azt, hogy egy egész­séges felnőtt ember hogyan le hét ennyire naiv. Megesett mái ilyesmi. De ha már megeset a szégyen, minek közhírré ten ni? Csulák András Mikes István József: Táj Zenei panorámaI A magyar nép hangszerei Megkezdődtek az Országos Filharmónia ifjúsági bérleti előadásai, amelynek kereté­ben Pest megyében Abony, Aszód, Bag, Dabas, Dunakeszi, Érd, Fót, Gödöllő, Gyál, Mo­­nor, Nagykőrös; Örkény, Rác­keve, Százhalombatta, Szob. Tápiógyörgye, Vác, Veresegy­ház és Zsámbú; ad otthont a négy-négy koncertből álló so­rozatnak. A Népdal, népzene, néptánc — a magyar nép hangszerei című nyitóműsor összeállítója, műsorvezetője és egyben több népi hangszer megszólaltatója Bige Józsej népművész. Tőle kérdeztük mivel a korábbi ifjúsági bér­letek keretében hasonló be­mutató nem volt, mi indokol­ja a változást, s ezen belül ezt az összeállítást? — Az iskolai ének-zene ok­tatásban a fiatalok foglal­koznak ugyan népzenével, de átfogó hangszertörténetre, a vokális és az instrumentális zene egymásmellettiségét fel­ölelő. a- magyar nép hagyo­mányait a környező népek ze nejével összevető összegezésre nincs lehetőség a tanórák ke retcb'.n. Szeretnénk u tizen­éveseknek e rövid összeállítás keretében mind bből ízelítőt adni. elmélyíteni érdeklődésű két zenei hagyományaink iránt. Előadók — Kik az előadók és milyen hangszereket láthatnak, hall­hatnak a gyerekek? — Sokan ismerik a citerál hazánkban, de szólóinstrumen tűmként már kevésbé. Pri­bojszky Mátyás előadásában szóló-, kísérő- és zenekari hangszerként egyaránt bemu­tatkozik. A másik — világ­szerte magyar hangszerként ismert — zeneszerszám a cimbalom. Amióta Sekunda József a mai formájában megalkotta — ennek már több mint száz esztendeje —, ked­velt hangszere a népi zeneka­roknak. Rócz Aladár, majd ta­nítványai — közöltük a mi műsorunkban is fellépő Sza­lag József —, valamint a mai fiatal előadóművészek ‘kon­­certhangszerként is ismertté tették. A népdalokat Somorjai Paula szólaltatja meg, a nép­táncok Rigó Erika és Ureczky Csaba előadásában színesítik az összeállítást. Magam több néni hangszert is megszólalta­tok. Fúvósok — Mi indokolja ezek kivá­lasztását? — A fúvós hangszerek áll­nak hozzám a legközelebb. A magyár népi muzsika kedveli ezt a fajta megszólaltatást. — Mely tájak folklórját mu­tatják be? ^ — Elsősorban Somogy, Csík. Szatmár és a Kisalföld muzsi­kája, ritmusa elevenedik meg válogatásunkban. A résztve­­' hallhatnak régi diákélet­hez kanesnlődő dalokat, vala­mint Kodály Kállai kettősé­nél: ihlető nótáit is. A záró­­‘észben furulya, cimbalom, cüera. ének és csörgődob szól együttesként, miközben a tán­cospár ropja. Pintér Emőke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom