Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-07 / 262. szám

ESnjfÄ- * sorúmap 1982. NOVEMBER 2.. VASÄRNAP Az irodalomközelség hatása / Mese a könyvtárán b Rozsdabarna platánlevclckct kerget :az őszi szél a § Duna-parton. Az utca délelőtti csendjét gyermekzsivaj ^ töri meg Szentendrén. Amint a gyermekkönyvtár elé ^ érnek, rendezik soraikat. Megillctődöttcn lépik át a s varázslatos könyvvilág küszöbét. Januárban: szovjet—magyar barátsági hét Élet a kultúrcentrumban Három kívánság — Aíi leríne az a három kívánság, amit a mesebeli tündértől kérnétek? — teszi fel a fantáziamozgató kérdést Szeredi Mária könyvtáros. — Elég lenne, ha csupán egyet teljesítene — feleli az egyik kislány. — Azt monda­nám a tündérnek, hogy min­den kívánságom teljesüljön! — mosolyog diadalmasan, mint aki úgy véli, túljár mindenki eszén. — S hogyan rontják el a szereplők a mesékben a fel­kínált lehetőségeket? önzés­sel és nagyravágyással. Lapoz­zátok csak fel a könyveket. Ott van az öreg halász és a felesége esete, és a többiek is mind ezt bizonyítják. A rendhagyó irodalomórán a negyedikesek a könyvespol­cok tövében idézik fel a me­sék hőseit. A kicsinyek képze­letét az irodalomközelség élén­kíti. Minden kérdés után megnyílik egy-egy kötet. A könyvtáros szavait követően hol a Hét évszázad magyar meséi, hol az Ablak—zsiráf kerül le a könyvespolcról. Vaskos lexikonokat forgatnak, ha ismeretlen fogalmakra lel­nek. Az egyéni feladatok meg­oldására mindenki kap egy cédulát, s a feleletet a meg­felelő kötet fellapozásával ta­lálja meg. Ébredő önbizalom — Játszva ismerkednek meg itt a könyvek, a könyvtár használatával a tanulók — mondja Stáriné Kiss Katalin tanárnő. — A témakörök le­zárásakor felkeresem a könyv­tárosokat; itt az ideje a rend­hagyó irodalomórának. Az is­kolapadból kiszabadulva a gyerekek másként elevenítik fel mindazt, amit óráról órára hallottak. Ugyanakkor megis­merkednek az irodalomkuta­tás, a gyűjtés módszereivel, ami később hasznos lehet szá­mukra. A kicsinyek észre sem ve­szik, letelik a röpke óra. Szét­szélednek, s válogatnak a könyvek között. Mindenkinek van otthon mesekönyve, de ekkora gyűjtemény egyikőjük­­nél sincs. A könyvtáros örö­mére tolakodnak a kölcsönző előtt. Aki még sohasem járt A Kossuth Könyvkiadó a marxizmus—leninizmus klasz­­szikusait új formában mutat­ja be: megindította a Forrá­sok sorozatot. A kiadvány tet­szetős, szép kivitelben, jól il­lusztrált borítólappal hívja fel magára a figyelmet. Ezek­ből a kötetekből mutatunk be hármat. Engels népszerű műve Kétségtelen, hogy Engels egyik legjelentősebb, legnép­szerűbb munkája A család, a magántulajdon és az állam eredete című, amelyet az 1880- as években irt. Ebben első íz­ben elemzi rendszerezetten, tudományosan az emberi tár­sadalom korai történetét, a családi viszonyok fejlődését, a különböző gazdasági-társa­dalmi alakulatokban, az őskö­zösségi rendszer felbomlását és a magántulajdonra alapo­zott osztálytársadalmak kiala­kulását. Valljuk meg, máig ható en­nek a tanulmánynak a mon­danivalója, olyan olvasmány, amely megmozgatja az ember képzeletét és gondolkodásra készteti. Engelsnek ez a mun­kája igen sok embert ismerte­tett meg a marxizmussal, a munkásmozgalom elvi alap­jaival. Nincs helyünk, hogy kitér­jünk arra: miként mutatja be az osztályok keletkezését, a tulajdonformák kialakulását, az osztályok és az állam kö­ltt, beiratkozik, bátortalanul nézeget, majd hamarosan el­mélyed a válogatásban. Pethő Zsoltné, a könyvtár vezetője szereti ezt a nyüzsgést. Ebben a korban kell az em­bereket becsalogatni a könyv­tárba — mutat a gyerekekre. — örülök minden beiratkozó­nak, mert legközelebb maguk­tól is eljönnek. A rendhagyó irodalomórákon kívül sokféle játék várja nálunk az iskolá­sokat. Ilyen például a bábo­zás. A gyerekek képességeit sokrétűen bontakoztatjuk ki. Közösen olvassuk el azt a mesét, amit később bábfigu­rákkal megelevenítenek. Meg­beszéljük a szereplők tulaj­donságait, a rendezést. Játé­kosan fejlődik a beszédkész­ség, kialakul az arányok ész­lelése. Mindez önbizalmat önt a gyerekekbe, s az esztétikai érzéket is finomítja. Játékkal is r — Mindent kipróbálunk, ami idecsalogatja a kicsiket — veszi vissza a szót Szeredi Mária. — Nálunk játékokat is találnak a könyvek mellett. Rajzolhatnak, gyurmázhatnak. Többségében a mi olvasóink vesznek részt az olvasótábo­rokban. A közelmúltban harmad­szor költözött a 15 ezer köte­tes könyvtár, s még mindig nincs a végleges helyén. Ám e szűkös körülmények között is pezsgő az élet. Kihelyezett részlegek működnek az isko­lákban, hogy a távolabb lakók is hozzájussanak mindennapi olvasmányaikhoz. Helyreállították az Ormán­ság egyik legszebb műemlé­két: a festett kazettás adorjá­­si református templomot. A csaknem másfélszáz éves, kí­­vül-belül felújított épületet Szigetvári János Ybl-díjas építész, a rekonstrukció terve­zője mutatta be az érdeklő­dők számára. Az Országos Műemléki Felügyelőség szak­emberei restaurálták és kon­zerválták a szószék, a karzat és a padok kazettáit, valamint a falborításokat. zötti összefüggést. Mindezt együtt, tudományos alapos­sággal, materialista szemszög­ből tárgyalja. Lenin is igen nagyra értékelte a művet és a modern szocializmus egyik alapvető művének nevezte. A mai olvasó számára is érde­kes, mert elgondolkodtató mondanivalója mellett válto­zatlanul korszerű a gondolat­menete, vizsgálódási módszere. A pártról Csaknem nyolcvan évvel ezelőtt írta meg Lenin az Egy lépés előre, két lépés hátra című tanulmányát, amely ra­gyogó példája, miként lehet és kell olyan kényes témához nyúlni, mint a párt válsága. Ugyanis ismertek a mű kelet­kezésének körülményei: 1903- ban volt az Oroszországi Szo­ciáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusa, amelyen végleg elkülönült és megszerveződött a bolsevik párt. Lenin ennek a kongresszusnak a tanulsá­gait foglalta össze ebben a művében. Határkőnek is te­kinthető a marxista—leninis­ta elmélet, a proletárpártról szóló tanítás fejlődésének út­ján. Részletesen kidolgozta a A véletlen segített Középkori lelet Középkori templom marad­ványaira bukkantak Nagy­­szentjános határában. A tele­püléstörténeti értékre a Kis­alföldi Állami Gazdaság dol­gozói hívták fel a szakembe­rek figyelmét. Talaj lazítás közben elsőként felszínre ke­rült kövekről a régészek meg­állapították, hogy római kori domborműves sírkő töredékei. Megkezdték a kutatást. Arra számítottak, hogy a föld alatt későrómai temető rejlik. Ehelyett azonban egy közép­kori templom alapjait rejtette a föld a felszínétől mintegy 70—80 centiméter mélységben. Az életműnek Fazekastájház A Nagykunság első fazekas­­tájházát avatták fel Karcagon Kántor Sándor Kossuth-díjas, a népművészet mestere mun­kásságának bemutatására. A nyolcvannyolcadik életévét betöltött mester több száz da­rabból álló gyűjteményének méltó elhelyezésére a városi tanács megvásárolt és eredeti formájában helyreállított egy múlt századbeli népi műem­lék jellegű, nádtetős épületet. Ennek négy termében helyez­ték el a hetvenöt esztendeje korongozó mester munkássá­gát reprezentáló tárgyakat, köztük az 1900-as évek elején készült, első önállóan formált vázáját, a brüsszeli világkiál­lításon nagydíjjal kitüntetett Miska-kancsót, a nagykunsá­gi, tiszafüredi motívumokkal ékesített, szebbnél szebb bu­­tellákat, tálakat, bögréket, korsókat, készleteket. A kiál­lítás egy része képet ad a né­pi fazekasságnak azokról a hagyományairól is, amelyeket az idős mester továbbfejlesz­tett. A róla elnevezett faze­kastájház avatásán jelen volt Kántor Sándor is. Az Ormánság híres festett kazettás református templo­mainak megmentésére, hely­reállítására évek óta milliókat áldoz az Országos Műemléki Felügyelőség és a megyei ta­nács. A program során már korábban megtörtént a drá­­vaiványi és a kórósi műemlé­ki templom rekonstrukciója. Hasonlóan szépek találhatók Kémesen és Kovácshidán is, ezek felújítására később kerül sor. bolsevik párt szervezeti el­veit, a párttagság, a párttagok aktivitása, az élcsapat, a szer­vezettség, a demokratikus centralizmus problémakörét. A lenini tanítás ma is idő­szerű. Napjaink eseményei bi­zonyítják, hogy az a kommu­nista párt, amelyik eltér a le­nini vonaltól, az hibákat kö­vet el, veszélybe sodorja a pártot, a munkásosztály érde­keit, és teret enged a kispol­gári, burzsoá eszméknek. Le­nin lényeges tanítása, hogy mielőtt döntenénk, alaposan elemezni kell a helyzetet, kö­rültekintően eljárni, összegez­ni mindazt, ami az elvek te­rületére, és levonni mindazt, ami a civakodás területére tartozik. Elemezni, vitatkozni kell, s csak azután dönteni, mindig világosan megfogal­mazni a párt. az élcsapat, az osztály mondanivalóját és a tennivalókat. Lenin Magyarországról A Források sorozatban meg­jelent Lenin: Magyarországról című könyvének ötödik, bőví­tett kiadása. Hallatlanul ér­dekes és tanulságos újra ol­vasni megállapításait, meg-Nagy volt az ünnep előtti sürgés-forgás a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában. A széles márványlépcsőn ép­pen száz óvodás igyekezeti fölfelé, kezükben piros zász­lók. A megemlékezés fényét, a kicsikre gyakorolt hatását csak emelte a szép környezet, bár a legmaradandóbb min­den bizonnyal a műsort kö­vető rajzfilmvetítés volt. Belorusz tárlat Bormotov Anatolij Jefimo­­vics, a szovjet kulturális centrum igazgatója alig győzi sorolni, hányféle esemény zaj­lott a közeli napokban és mi várható az elkövetkező egy­két hónapban. — November 4-én nyitot­tuk meg legújabb kiállításun­kat, a Bemutatjuk Szovjet- Belorussziát címűt. A tárgyak, a fényképek azt a sokoldalú fejlődést hivatottak megismer­tetni a magyar közönséggel, amit Belorusszia az elmúlt hatvan év alatt elért. Ennek a köztársaságnak körülbelül két és egynegyedszer nagyobb a területe, mint Magyarország. A beloruszok elnyomás alatt éltek, nagyon elmaradott sor­ból váltak olyan országgá, ahol a nemzeti jövedelem több mint a felét az ipar ál­lítja elő. A köztársaság ipari fejlettsége teljes mértékben a szovjet rendszer eredménye. Csak érdekességként mon­dom, hogy az 1529-ből szár­mazó okirat tanúsága szerint, a vadászkutya ára a kétszere­se volt a szláv jobbágy érté­kének. Még 1879-ben is így írt egy orosz utazó: Jó néhány lakott település van Oroszor­szágban, ahol az emberek fáz­nak és éheznek, de kevés olyan nagy kiterjedésű, gyá­szos, nyomorúságos vidék van, mint Belorusszia ... Nem vé­letlen, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat meg­előző fél évszázad alatt más­fél millió belorusz mondott végleg búcsút szülőföldjének. Várják a váciakat — Meddig lesz nyitva a ki­állítás? — November 19-ig. Aztán a nyíregyházi közönség láthatja majd. Amíg Budapesten lehet megtekinteni, számos MSZBT- tagcsoport jelentette be ma­gát. Várjuk többek között a váciakat is. Egyébként eb­ben az évben már több köz­társaság életét mutattuk be. A mostani épp az ünnephez kap­jegyzéseit. Igaz, hogy más tör­ténelmi időkben és helyzetek­ben hangzottak el e megjegy­zések, de példák arra, hogy miként lehet és szükségszerű forradalmi helyzetben elemez­ni egy nép életét, harcát és törekvéseit. A Magyar Tanácsköztársa­ság fennállásának idejéből származó beszédek és cikkek kivételével kevés az olyan írás, amelyet Lenin kizárólag Magyarországnak szentel, de mégis érintette országunkat, olyan eseményeket elemzett, amelyekben Magyarország példa lehetett. Nézzük csak, miről is szól­nak ezek az írások? Az 1848 —1849-es magyar forradalom­ról és Magyarországról 1917- ig; a cárizmus szerepéről az 1848—1849-es magyar forra­dalom elfojtásában, az agrár- és a nemzeti kérdésről, az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlásának időszakáról, majd a Tanácsköztársaság már említett idejéről. Lenin­nek volt mondanivalója, taná­csa, és világosan látta, hogy milyen tanulságokat lehet le­vonni a magyar történelmi eseményekből. Gáli Sándor csolódik. Ebből az alkalomból vendégeink is érkeznek. Ide­látogat a belorusz oktatásügyi miniszter, N. M. Meskov és számos tudós, akadémikus. Programjuk szerint magyar szakemberekkel találkoznak majd. A belorusz nép folk­lórjával ismerteti meg az ér­deklődőket az ének- és tánc­­együttes, amely az országban több helyen föllép. — Milyen egyéb programok­kal várják a közeli jövőben az idelátogatókat? A megye városaiban — A Belorusz Köztársaságot bemutató anyagunk az utolsó volt a sorban. Decemberben olyan záró kiállítást rende­zünk, amely a Szovjetunió megalakulásának hatvanadik évfordulója alkalmából mind a tizenöt köztársaságot fölvo­nultatja, Mi, szovjet emberek címmel. Számos barátsági es­tet, találkozót tartunk nagy­­vállalatokkal, intézetekkel és külön a fiatalokkal, az úttö­rőkkel. Január második felé­ben Pest megye öt városában, Dunakeszin, Erden, Cegléden, Nagykőrösön és Százhalom­battán kerül sor barátsági hétre. Az az elképzelésünk, hogy minden hónapban más­más megyébe látogatunk el, annál is inkább, mert feb­ruárban lesz a harmincötödik SEGÍTHETÜNK? Ki ne fo­hászkodott volna már magá­ban élete során legalább egy ici-pici csodáért? Ungvári Il­dikó a Segíthetünk? havonta egyszer jelentkező műsorveze­tő-szerkesztő és munkatársai pedig nagyon szeretnének az ilyen kívánságoknak eleget tenni. Olyan ici-pici csodát va­rázsolni, amikor jószándékkal o nyilvánosság erejével lehet jóra fordítani már-már re­ménytelennek látszó ügyeket, segíteni embereken, akik min­denütt falakat látnak maguk körül. Nos mi is kell egy ilyen ap­ró csodához? Semmi más, de­rül ki egymás után a riportok­ból, mint jóakarat és törvé­nyesség. Pest megyéből for­dult a rádióhoz egy középisko­lás lány és anyja, segitsen a rádió meggyógyíttatni a része­ges apát, mert a helyi tanács mindig kitér kérésük elől. Nem talált gyógyírt panaszára az a levélíró sem, akit egy újdon­sült vállalkozó nem kevesebb mint tízezer forinttal csapott be. S lám,még sem kell csoda ahhoz, hogy bebizonyosodjon: igenis segíthet a hivatal hely­reállítani a családi békét, mint ahogy attól sem kell tarta­nunk, hogy ezentúl nincs vé­delem a gyorsan meggazda­godni akaró vállalkozók ellen. Csak éppen meg kell talál­nunk azokat az intézményeket, amelyeknek éppen az a dol­guk, hogy pártfogolják az ilyen apró-cseprő ügyeket. S ha megtaláltuk, rábírni a hivatal­nokokat, hogy dolgozzanak tisztességesen. FŰTŐL FÁIG. Egyszer, né­hány részes sorozatnak indult Balogh István környezetvédel­mi műsora, s úgy tűnik soha-Az impozáns épületbe szívesen térnek be a látogatók évfordulója a szovjet—magyar barátsági és együttműködési szerződés megkötésének. Körmendi Zsuzsa sem lehet befejezni. Témái ki­­apadhatatlanok, ezt bizonyí­tották a pénteken este leper­getett riportok is. Közülük számunkra a leg­inkább húsbavágó a szemét­gallértól fojtogatott kisközsé­gekről szóló pár perc volt. Nagyobb településeinken ugyanis általában megoldották a hulladék elhelyezését, de a kisebb községeknek nem min­dig elegendő erre a pénzük. A,bonyban például a helyi tanács engedélyével a telepü­lés kellős közepén égetik el az üzemi hulladékot. Hejőcsabán a falu főutcáján döntik le a piszkot a teherautók. Mit tegyünk az engedéllyel, vagy anélkül környezetet rom­boló embertársainkkal? Egy másik riport ha választ nem is ad a kérdésre, de arra azért felhívja figyelmünket, hogy az erőszak nem hozhat megoldást. A környezetvédelmi őröket a Tisza mellékén felfegyverzik. TÜNDÉRI MESÉK. Aranyos történeteket hallottunk a Sok­féle című összeállításban. Bű­bájos mai meséket, amelyek­ben lehetetlen helyzetekkel kell megbirkózniuk hőseink­nek. Példának okáért egy fe­leség jelenlétével, akinek az egyik napról a másikra szár­nya nő. Szárnya, mert tiszta, hűséges, csodálatos feleség, de mit kezdjen az ember egy an­gyallal? Kívánja, tűnjön el va­lahogy ez a nem mindennapi kinövés. Akár olyan áron is. hogy oda a tisztesség és hűség Ezt teszi történetünkben az asszonyka, megcsalja a szárny miatt elégedetlenkedő férjet. Kimondatlanul is a fülünkbe csempészve a kérdést: vajón mi a szárnyakat, vagy a hűsé­get választanánk? Cs. A. Politikai könyvek Klasszikusok új kiadásban Erdőst Katalin Kazettás falborítás Ormánság legszebb műemléke Mégiscsak más az ünnep egy Igazi színházteremben Barcza Zsolt felvételei Ba R A D IÓ FI GYE L Ő

Next

/
Oldalképek
Tartalom