Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-05 / 260. szám

’xÄnlap 1982. NOVEMBER 5., PÉNTEK Vélemények az amerikai időközi választás ékről Bírálat Reagan politikája ellen Megnehezül a kormány helyzete a kongresszusban Washingtonba közzétették a keddi választások hivatalos eredményét. ~A teljesen újjáválasztott, 435 tagú " képviselőházban a De­mokrata Párt jelentősen előre­­tört ■ és az eddigi 241 helyett 267 képviselői helyre tett szert. A Republikánus Párt a koráb­bi 192 helyett csak 166 képvi­selőt küldhet a kongresszus al­sóházába. Két mandátum sor­sáról november 30-án dönte­nek a szavazópolgárok. A De­mokrata Párt tehát 26 mandá­tummal növelte képviseletét. A szenátus 100 tagja közül 33-nak a helyét töltötték be újra. 20 választási körzetben a Demokrata Párt, míg 12-ben a Republikánus Párt jelöltje nyerte el i szavazatok többsé­gét»- -Az Egyesült Államok 50 ál­lamából 36-ban a szavazók új kormányzót is választottak. A Demokrata Párt jelöltje 27 ál­lamban szerezte meg a győ­zelmet. míg a Republikánus Párt nyolc állam élére állíthat kormányzót. Egy kormányzói poszt sorsa még eldöntetlen, de a republikánusok jelöltje van előnyben. Várhatóan te­­hát-34 demokrata és 16 repub­­liká’nüs párti kormányzó irá­­nyfljp.-majd az Egyesült Alla­­mok< 50 államát. A Demokrata Párj|- a választások előtti álla­­pöthöz képest 7-tel több kor­mányzói posztot mondhat ma­gáénak. Az amerikai kongresszusi választások befejeziével megindult a kormány és a deihtokrata várt újabb vetél­kedése az eredmények magya­rázásáért és kisajátításáért. Bár a választások a kormány egyértelmű vereségét hozták a képviselőházban és az álla­mot kormányzói hivatalaiban, a Fehér Ház és a reaganizmus ideológiai hívei a szenátusi erőviszonyok változatlanságá­ból^-; kiindulva igyekeznek csökkenteni a közvélemény akarátnyilvánításának jelentő­ségét. A , jelzés azonban, amelyet az JEJgyesült Államok lakossá­ga .adott a Fehér Háznak, igen határozott. Az ABC ame-P-.v- -rikai televíziós hálózat kedden több száz szavazókörzetbe küldte el saját közvélemény­kutatóit és „nevektől függet­len” felmérést végzett 22 ezer amerikai körében. Ennek nyo­mán ismeretessé vált, hogy a választóknak egyetlen retege van, amely jelenleg többségé­ben támogatja a Reagan-kor­­mányzat gazdaságpolitikáját — a 40 ezer dollárt meghaladó évi családi jövedelemmel rendelkezők rétege. Az összes többi társadalmi réteg és csoport — ipari munkások és műszakiak, feke­te és spanyol amerikaiak, ka­tolikusok, protestánsok és zsi­dók, szegények az alsó közép­­osztálybeliek, férfiak és nők — függetlenül attól, hogyan szavaztak kedden a helyi je­löltekre —, ellenzik a re­publikánus politikát. Hobart Rowen, a The Wa­shington Post hírmagyarázója a választásokat „a reaganiz­­mustól való távolodás útján megtett újabb lépésnek” lát­ja, s az eredményekben fog­lalt „egyetlen határozott üze­net” véleménye szerint 26 képviselőházi és hét kormány­zói hely elvétele a kormányzói párttól. „Az üzenet másfelől nemcsak Reagannak és a re­publikánusoknak szól, hanem azoknak a demokrata pártiak­nak is, akik az elmúlt két év­ben készségesen együttmű­ködtek Reaganékkel, néha túl is licitálva az elnököt az adó­­csökkentés méreteiben”. Joseph Kraft, egy másik jó­nevű amerikai hírmagyarázó úgy véli, hogy „a mértéktartás és együttműködés” a keddi vá­lasztások „igazi győztese”.' Különösen fontosnak tartja a The New York Times Mark White, egy texasi libe­rális győzelmét a kormányzó­választásokon a hivatalban levő Reagan-hivő, Clements ellen, aki pedig több millió dollárt költött újraválasztásá­ra. Emlékezetes, hogy a Fe­hér Ház az 1984-es választá­sokra tekintve, különös jelen­tőséget tulajdonított a texasi kormányzói poszt megőrzésé­nek. Az ultrakonzervatív Véget ért a kölni túszdráma Megadták magukat a terroristák A; magát „forradalmi bal­oldalnak” nevező török szer­vezet fegyveresei, miután 15 órán ■ keresztül megszállva tar­tották a kölni török konzulá­tus épületét, csütörtök hajnal­ban megadták magukat a nyugatnémet hatóságoknak, így az akció véráldozat nél­kül ért véget. A konzulátust elfoglaló ki­lenc, főnyi csoport azt követel­te. Rogy a nyugatnémet tö­megtájékoztatási eszközök is­mertessék á török katonai diktatúrát elítélő nyilatkoza­tukat, Az NSZK hatóságai nem teljesítették ezt a köve­telést, de a rádió- és tévéállo­mások olyan részletességgel számoltak be az események­ről, hogy a szélsőbaloldali szervezet nyilvánvalóan elérte célját. A fegyveresek azt követően adták meg magukat a rend­őrségnek, hogy a nyugatnémet hatóságok készek voltak elfo­gadni menedékjog-kérelmü­ket. A fegyveresek összesen mintegy nyolcvan túszt ejtet­tek, az utolsó tizenhárom túsz velük együtt hagyta el a kölni török konzulátus épületét. s, Ellentmondó j-kötések Újabb iráni támadás Az. íraki erők az iráni csa­patok iájabb támadását verték vissza; csütörtökön a front déli szakaszán. Miszan kormányzó­ság térségében — jelentette az INA iiraki hírügynökség az iraki főparancsnokság közle­ményére hivatkozva. EgyVkorábbi iraki jelentés szerint az iráni csapatok már szerdán megkísérelték, hogy a határf átlépve iraki területre hatoljanak, de az irakiak fel­tartóztatták a támadókat és több mint kétezer iráni kato­nát mé&oltek. Egy- iraki katonai szóvivő szerint az irániak által hétfőn indított Moharram hadműve­­’e^ben .eddig több mint hatezer iráni katona vesztette életét. Szadur$ Hammadi iraki kül­ügyminiszter a kuvaiti A1 Va­­tan című lapnak adott nyilat­kozatában az iráni offenzíva kudarcáról beszélt. A minisz­ter véleménye szerint ez arra készteti majd az irániakat, hogy — a tárgyalásokat vá­lasztva és a közvetítési aján­latokat elfogadva — véget vessenek a háborúnak. Tárgyalások Bécsben és Cenfben Csütörtökön megtartották Bécsben a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 320. teljes ülé­sét. A tanácskozáson Bob J. L. Lebacq nagykövet, Bel­gium küldötte szólalt fel. Géniben csütörtökön plená­ris ülést tartott a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről, tárgyaló szov­jet és amerikai küldöttség. A svájci városban a nap fo­lyamán ülésezett a közép-ha­­tótávoLágú nukleáris fegyve­rek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség „mesterlövészek” — írja a New York-i lap a jobboldali politikai akciócsoportjairól — ebben az évben 3 kongresszu­si kampányban vettek részt és közülük 35-ben vesztettek. Az amerikai választások várható következményeinek egyike lesz ugyancsak a The New York Times egyik jóslása szerint az, hogy „az MX-ra­­kétákat most már talán soha­sem építik meg”. A feltétele­zés indoklása, hogy az új ösz­­összetételű kongresszus „szi­gorúbb szemmel néz majd a költségvetési kérdésekre”. „Reagan elnök új és erős po­litikai ösztönzőket kap majd ahhoz, hogy komolyan tárgyal­jon az oroszokkal a fegyver­zet-ellenőrzésről”. Mongol-magyar együttműködés Ulánbátorban csütörtökön befejeződött a mongol—ma­gyar gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kormányközi bizottság XVI. ülésszaka. A bizottság átte­kintette azokat a megállapo­dásokat, amelyek a két or­szág kormányfője júniusi bu­dapesti tárgyalásainak ered­ményeként kerülnek megvaló­sításra. Mint a Mongol Távirati Iro­da közölte, a bizottság megvi­tatta az annak legutóbbi ülés­szakán elfogadott határozatok végrehajtását, és azt sikeres­nek nevezte. A két fél áttekin­tette a Mongol Népköztársa­ságban magyar műszaki se­gítséggel megvalósuló ipari lé­tesítmények építésével, bővíté­sével, illetve azok felújításá­val kapcsolatos kérdéseket, valamint a geológiai munkák és a külkereskedelem terén fo­lyó együttműködést. Megöltek egy spanyol altábornagyot Merénylet Madridban A gépkocsi a merénylet után A terrorizmus újabb áldoza­tot követelt Spanyolországban. Csütörtökön délelőtt — eddig ismeretlen tettesek — Mad­ridban megölték Victor Lago Roman altábornagyot, a Mad­rid mellett állomásozó páncé­los hadosztály parancsnokát. Az altábornagy egységéhez indult, amikor a királyi palo­tától néhány száz méterre, egy száguldó motorkerékpárról géppisztolysorozatot adtak le gépkocsijára. Victor Lago Roman, aki korábban a mad­ridi helyőrség parancsnoka volt, négy lövéstől találva nyomban meghalt. Mire a hadsereg és a cséndőrség különleges alaku­latai lezárták a környéket, a támadók egérutat nyertek. Kézrekerítésükre hatalmas arányú akció indult. Felipe González, a választá­sokon győztes szocialisták fő­titkára „provokációnak, a hadsereg ingerlésének, a spa­nyol nép elleni bűntettnek” minősítette Lago tábornok meggyilkolását. Arra a kér­désre válaszolva, hogy állító­lag tárgyalásokat kezdtek az ETA terrorszervezettel, kije­lentette; „amíg a halál arat az országban, nem tárgyalunk. Párbeszéd csak társadalmi bé­kében lehetséges.” Bolgár lap — a budapesti találkozóról Bővülő gazdasági Bulgária és Magyarország testvéri barátsága és sokolda­lú együttműködése újabb megnyilvánulásaként értékelte a két ország miniszterelnöké­nek, Lázár Györgynek és Grisa Filipovnak budapesti tárgyalásait csütörtökön a szófiai Z emedelszko Z name. a bolgár Népi Földműves Szö­vetség lapja szerkesztőségi cikkében megállapította: a magyar—bolgár kormányfői megbeszélések eredménye újabb fontos lépést jelent a két ország kapcsolatainak bővítése, a szocialista gazda­sági integráció elmélyítése útján. A bolgár—magyar ba­rátság és együttműködés a jövőben is a maxizmus—leni­­nizmus és a szocialista inter­nacionalizmus kipróbált el­vei alapján fejlődik. A budapesti kormányfői ta­lálkozón a közös közlemény tanúsága szerint, megkülön­böztetett figyelmet fordítot­tak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulására. Az 1981—1935. évi árucsereforga­lom értéke 45 százalékkal ha­ladja majd meg az előző öt­éves tervidőszakét. Bulgária és Magyarország megnöveke­dett gazdasági potenciálja le­hetővé teszi az együttműködés bővítését mindenekelőtt a gépgyártásban, az elektroni­kában, a vegyiparban, a me­zőgazdaságban, a szállításban és az idegenforgalomban. E törekvést fejezi ki a jövő évre szóló, most aláírt árucserefor­galmi és fizetési megállapo­dás is, amely az ideihez vi­szonyítva 23 százalékos for­galomnövelést irányoz elő. Budapesten abban is megálla­podtak, hogy konkrét gyakor­lati lépéseket tesznek a har­madik piaci együttműködés bővítésére. Nemzetközi politikai kérdé­sekben a két kormányfő meg­ismételte országa elkötele­zettségét a béke mellett, hű­ségét a Szovjetunióhoz és a többi testvéri szocialista or­szághoz fűződő megbonthatat­lan barátsághoz és szövetség­hez — emlékeztet rá a bolgár lap. Hága Beiktatták az A miniszterek eskütételével csütörtökön beiktatták hivata--; lába az új jobbközép, keresz­ténydemokrata-liberális hol­land kormányt. Miniszterelnök a 43 éves Ruud Lubbers, a ke­reszténydemokrata parlamenti csoport volt vezetője. A kabi­netben nyolc keresztényde­mokrata és hat liberális kapott helyet. A szeptember 8-i választá­sokon legtöbb szavazatot ka­pott Munkáspárt ellenzékbe szorult. Nem vesz részt a kor­mányban — bár a két kor­mánypárt felkérte erre-— a Demokraták—66 nevű balol­dali polgári párt sem. amely­nek vezetője, Jan Terlouw le­mondott tisztségéről és vissza­vonult a politikától. A D-Mlö súlyos vereséget szenvedett a választásokon. A jobbközép kormány meg­hirdetett programja szerint szigorú takarékossági gazdar ságpolitikát készül folytatni. Azt tervezi, hogy befagyaszt­ja, majd korlátozza a béreket, és csökkenti a költségvetési ki­adásokat, elsősorban a Hol­landiában rendkívül magas szociális kiadásokat. Sokoldalú lengyel—NDK kooperáció Olszowski Berlinben Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az .NDK Állam­tanácsának elnöke csütörtö­kön Berlinben fogadta Stefan Olszowskit, a LEMP KB Po­litikai Bizottságának tagját, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminiszterét, aki szerdán érkezett hivatalos látogatásra az NDK-ba. A találkozón E rich Ho­­necker leszögezte, hogy az NDK kommunistái a jövőben is ak­tívan -támogatják a lengyel kommunisták harcát a szocia­lizmus biztosításáért Lengyel­­országban. Megerősítette az NDK eltökéltségét, hogy a két ország együttműködését sok­oldalúan továbbfejleszti ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésük alapján. mmJEGYZET MEGSZABADULNIA VESZÉLYEKTŐL... NEM AZ ELSŐ eset, hogy baleset történik olyan ameri­kai nukleáris rakétafegyve­rekkel, amelyek külföldi tá­maszpontokon vagy azok kö­zelében vannak. S minden esetben szinte a véletlen aka­dályozza meg, hogy tragédia következzen be. Ez fordult elő kedden is, amikor az NSZK- ban állomásozó amerikai had­sereg egyik Pershing-rakétát szállító tehergépkocsija össze­ütközött egy személygépkocsi­val. Az amerikai parancsnok­ság képviselője igyekezett el­bagatellizálni az eseményt. Azt mondotta, hogy nukleáris rob­banás veszélye egyáltalán nem fenyegetett, mivel a rakétán nem volt atomtöltet. De — mint közismert — a rendszer­be állított Pershing-rakétákat nukleáris robbanófejekkel el­látva tartják a silókban. S hogy a közlekedési baleset nem volt amolyan „jelenték­telen dolog”, tükrözi, hogy a hatóságok 25 kilométeres kör­zetben — amíg ki nem derült, hogy robbanásveszély nem fe­nyeget — lezárták , az egész környéket és a környező há­zakból viharos gyorsasággal kitelepítették a lakókat. Az utóbbi harminc évben majd kétszáz olyan eset tör­tént, amikor nukleáris ka­tasztrófa következhetett volna be. Olyannyira, hogy az ilyen baleseteket az amerikai had­ügyminisztériumban külön fe­dőnéven „eltört nyilak” akció­ként tartják nyilván. Szerepel ezek között az az 1966-os ügy, amikor amerikai B—52-es óriásrepülőgép fedélzetén nuk­leáris fegyverekkel összeütkö­zött a levegőben egy üzem­anyagfeltöltő repülőgéppel, majd lezuhant és a roncsok Palomares spanyol falu köze­lében szóródtak szét. Rádióak­tív szennyeződés történt „csu­pán” nagyobb katasztrófa he­lyett 1968-ban is, amikor egy atomfegyverekkel őrjáratozó amerikai repülőgép Grönland felett zuhant le. S AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOK kormányzata jelenleg — a genfi tárgyalásokkal egy idő­ben — arra törekszik, hogy 1983 végétől kezdve újabb félezernél is több korszerűbb, nukleáris robbanófejjel felsze­relt rakétát helyezzen el Nyu­gat-, és Dél-Nyugat-Európa területén... A szovjet sajtó nem véletlenül mutatott rá annyiszor meg annyiszor, hogy Washington a genfi megbeszé­léseket csak amolyan „spa­nyolfalnak” szeretné használ­ni. Csupán a tárgyalások lát­szatát kívánja kelteni, sem­mint a komoly kompromisszu­mos megbeszéléseket kutatná a megállapodás elérésére. Az­az: a pusztító eszközök szá­mának fokozatos csökkentésé­re. Sőt — mint a Stern cí­mű nyugatnémet hetilap le­leplezte a napokban — már meg is kezdődtek a munká­latok az NSZK területén az új rakétarendszerek kiindulóál­lásának alapozására. Sőt egyes körökben úgy tesznek, mintha mit sem tö­rődnének a veszélyekkel, ame­lyeket ez az újabb fegyverke­zési verseny hatványozottan felidézhet. Bonni jelentés szá­molt be arról csütörtökön, hogy Manfred Wörner had­ügyminiszter tanácskozott Bemard Rogers tábornokkal, a NATO európai haderői fő­­parancsnokával. A tábornok elégedetten nyugtázta, hogy Wörner a megbeszélések után nyomatékosan kijelentette: a NATO-nak ki kell tartania a „rugalmas válasz” stratégiája mellett. Ez annyit jelent, hogy továbbra is változatlannak és sérthetetlennek tekintik azt a nyugati katonai doktrínát, hogy az Észak-atlanti Szövet­ség már hagyományos fegyve­rekkel folyó konfliktus esetén sem habozna a maga részé­ről „átlépni az atomküszöböt”, azaz felhatalmazva érzi magát arra, hogy „nukleáris fegyve­reket alkalmazzon”. Emléke­zetes, hogy korábban Leonyid Brezsnyev az egész világ köz­véleményére mély hatású be­jelentést tett arról, hogy a Szovjetunió a maga részéről njm alkalmaz elsőnek atom­fegyvert és minden nukleáris arzenállal rendelkező hatal­mat felhívott arra, hogy vál­laljon hasonló ünnepélyes kö­telezettséget. Mindezek ellenére a NA­TO ragaszkodik az „atom­küszöb átlépéséhez”, katonai doktrínájában mint egy eset­leges hagyományos fegyverek­kel való konfliktus „megoldás lehetőségéhez”. S közben Washingtonban egyes straté­gák azt szeretnék elhitető: közvéleményükkel, hogy le­hetséges „korlátozott atomhá­borút” folytatni, amelyben csekélyek volnának a veszte­ségek. Pedig figyelmeztetés­nek tekinthették volna egy nemrég Szicíliában megtartott tudóstanácskozás összegezé­sét. Eszerint egyetlen mega­tonna nukleáris robbanóanyag mintegy száz négyzetkilométe­res területen megsemmisítene minden emberi életet, s ezer négyzetkilométeren pedig leg­alább az emberek fele halna meg. S tekintve, hogy jelen­leg mintegy . 20 ezer megaton­nának megfelelő hukleáris töl­tet van a tömegpusztítás fegy­verarzenáljában. ez annyit je­lent — Földünk megközelítően gömb alakját figyelembe véve —, hogy mintegy 500 millió négyzetkilométernyi területen pusztulna el minden élet, s az egész civilizáció megsemmi­­sülne. AZ ATOMHÁBORÚ tehát nem lehet sem „korlátozott”, s nem lehet a teljes pusztulás kockázata nélkül átlépni azt az úgynevezett „küszöböt”. A balesetek, amelyek nyomán eddig nem következett be nuk­leáris katasztrófa, is arra in­tik Washingtont és szövetsé­geseit: törekedjenek kompro­misszumos megállapodások el­érésére a genfi tárgyaláso­kon ... A. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom