Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-05 / 260. szám

A NAGY OKTÓBER! SZOCIALISTA FORRADALOM 65. ÉVFORDULÓJÁRA Ellátják a magyar konzervipart A zsámbélii főiskolás tanítójelöltek kórusa adott műsort FOLYTATNI ELŐDEINK HARCÁT (Folytatás az 1. oldalról.) emberiség által elismert nagy sikereket érjenek el. Abban az országban, ahol hajdan a fel­nőtt lakosoknak majdnem a fele analfabétaként élt, ma a foglalkoztatottak több mint há­romnegyede felső- vagy közép­fokú végzettséggel rendelke­zik. A világ minden negyedik tudományos dolgozója a Szov­jetunióban él. A SZÖVOSZ elnöke arról beszélt, hogy október eszméje az egész világtörténelemben új fejezetet nyitott. Mint mon­dotta elindította a világban a szocialista forradalmi folyama­tot, a népek harcát az önkény, az erőszak, az elnyomás ellen. Az Auróra ágyúinak torkolat­­tüze , olyan fényt gyújtott, amely az egész világ munkás­ságának megmutatta a felsza­badulás felé vezető utat. Eu­­rópa-szerte — köztük hazánk­ban is — forradalmi megmoz­dulások, felkelések sora zajlott le. A világíorradalml folyamat a második világháború utáni szakaszában új tartalommal telítődött. Felbomlottak a gyar­matbirodalmak, visszaszorult az imperializmus és a tőke hatal­ma, új típusú forradalmi pár­tok jöttek létre. Kialakult a szocialista világrendszer. Október — mondotta dr. Szlameniczky István — nem csupán a tőkés osztályrend, hanem a háború tagadásának jegyében is született. A világ népeinek — társadalmi rend­szerre való tekintet nélkül — a legnagyobbat és a legtöbbet adta: a békében élés lehető­ségét. A szovjetek állama, amely ez évben ünnepli hat­vanadik születésnapját —, lé­tezésének pillanatától követke­zetesen küzd a békéért. Legel­ső intézkedése az imperialista háború befejezése, a békéről szóló dekrétum megalkotása volt. Békepolitikájában azóta is következetés maradt. Akkor is, amikor a fasizmus elleni küzdelem roppant terheit vál­lalta. Akkor is, amikor a má­sodik világháború után koráb­bi szövetségeseivel szemben fellépett a béke ügye mellett, megtörte a hidegháború der­mesztő légikörét. S következe­tes e harcban napjainkban is. Ezután a szónok arról szólt, hogy az ünnep bennünket is kötelez a számvetésre: ne­künk, magyaroknak, mit je­lent a szocialista forradalom győzelme? Mint mondotta: legújabb kori történelmünk összeforrott Októberrel. An­nak eszméi vezették a magyar munkásosztályt is, amikor ki­bontotta a forradalom zászla­ját, létrehozta 1919-ben a Ma­gyar Tanácsköztársaságot. S akkor is, amikor százezer ma­gyar internacionalista az orosz forradalmárokkal együtt harcolt orosz földön. Egyszer­re voltak hazafiak és interna­cionalisták. Felszabadulásunk sem jöhe­tett volna el. 1917 októbere nélkül. Karácsony estéjén lesz 38 éve annak, hogy a szovjet alakulatok Érd határában — a Duna jobb partján —, Öfa­­luban is megvetették a lábu­kat. Innen, az erőgyűjtő 16 napos frontállásból — a nagy gyűrű részeként — Budapest felszabadítására siettek. 1945 utat nyitott az új élet­hez e térség lakói számára is. Megújult itt minden, amit csak az tud igazán, aki azt a régit is ismerte. Érden a több évtizedes szorgos munka gyü­mölcse is beérett. Európa leg­nagyobb falujának várossá fejlődése a legjobb bizonyí­ték erre, valamint az azóta látható rohamos gyarapodás. A szűkösebb viszonyok közepet­te is kétszer annyit fordítot­tak fejlesztési célokra, mint évekkel ezelőtt. A három év alatt több mint 600 lakást, szakorvosi rendelőt, iskolai tantermet, több száz óvodai helyet, 134 kilométernyi utat, víz- és villanyvezetéket épí­tettek. Itt és az egész országban az a fő dolgunk — mondotta be­fejezésül az ünnepi nagygyű­lés előadója —, hogy megőriz­zük vívmányainkat és képes­ségeink szerint tovább is fej­lesszük. A kor mindenkitől többet vár most: munkában, tudásban. felelősségvállalás­ban, fegyelmezettségben. Kez­deményező, cselekvő erőre van szükség, lelkes kiállásra. Október eszméi élnek, hat­nak. A harc nem könnyű, tör­ténelmileg hosszú korszakot ölel át. Szembenállás van ka­pitalista és szocialista orszá­gok között, a béke hívei és ellenségei között. A társadal­mi haladás és a reakció erői között. Ebből a harcból kell kivenni részünket, hogy ügyünk győzelemre jusson. S. A. A Nagykőrösi Konzervgyár­ban 1982-t valószínűleg a rendkívül gyors ütemű műsza­ki fejlesztés esztendejeként tartják majd számon, a válla­lat krónikásai. S az év napjai közül minden bizonnyal no­vember 4-ét tekintik majd a legnevezetesebbnek — pedig nem volt ünnep, még röpke köszöntő sem, nem számítva azokat a baráti kézfogásokat, melyekkel egymást tisztelték meg a dolgozók. Igen, ez jó mulatság, férfi­munka volt — mondták. Száz­milliós beruházás nem egészen négy hét alatt, a hat amerikai szerelő is elégedett, s elisme­rően fogalmazták meg: ritkán látni ennyi jó szakembert, ilyen jól dolgozni. Mi történt hát Nagykőrösön? Megkezdődött a próoaüzem az Amerikából 107 millió forin­tért vásárolt lapkagyártó, vagyis a konzerves üvegekre tetőket készítő gépsoron. A szerelést a magyarok október 11-én, az amerikaiak pedig 18-án kezdték meg, a gyorsa­ság valóban tiszteletet paran­csol. A nagy eseménnyel kapcso­latban Görbe Ferenc igazgató és Antal László igazgatóhe­lyettes elmondotta, hogy a konzervipari csomagolásfej­lesztés jelentős állomása a Continental white cap gyárt­mányú USA-ból származó be­rendezés üzembeállítása. Ugyanis a white cap zárás a magyar konzervek tőkés pia­con való értékesíthetőségének feltétele. Másfajta zárással kí­nált árura általában ma már alig akad vevő. Hazai előnye a gépnek, hogy használatával munkaerő takarítható meg. Az üvegek lezárásának biztonsá­gát is jelentős mértékben nö­veli az új gépsor, s egyúttal a zárás során keletkezett selejt — a mérések szerint — 0,1 százalék alá szorítható a white cap lapokkal. További előnye a gépsornak, hogy igen nagy teljesítményű, óránként 15 ezer, évenként pedig százmillió lapkát gyárt majd. Az évi mennyiségből 30 Szolgáltatóközpont Abonyi mesterek háza Abony központjában aligha ismerne rá az egykori ipar­testület épületére, aki tegnap reggel látta. A KIOSZ keze­lésében levő házat alaposan átalakították a községbeli mesterek és önzetlen munká­juk nyomán olyan szolgálta­tóházat sikerült létrehozni, amelyben kilenc kisiparos nyithatja meg műhelyét. A megyei tanácstól kapott négy­­százezer forintot építőanyagok vásárlására költötték, a mun­kákat a település kisiparos társadalma végezte el, fizet­ség nélkül. A mesterek házában a fény­képészet, női és férfifodrá­szat, kozmetikai szalon, férfi­szabóság, cipészüzlet nyílt, továbbá helyet kapott benne egy köszörűs s egy filmnyomó kisiparos. Elsősorban a hiány­szakmák képviselőinek akar­tak kedvezni és természete­sen a lakosságnak, amely ezentúl központi helyen talál­hatja meg a leggyakrabban keresett mestereket. Tegnap délután Bartos László, a KIOSZ Pest megyei titkárhelyettese adta át az abonyiak szolgaltatóházát. Az épületet Járdány Gyula fény­képész vette át, beköltöző iparostársai nevében. Üj létesítménnyel gyarapo­dott tegnap délben Diósd is, a fővároshoz simuló, több mint négyezer lelket számláló község. Nagy István tanácsel­nök adta át azt a szemre is tet­szetős, nem csupán nagyon hasznos sorházat, amelyben kozmetikai szalon, barkács- és lakás- műszaki felszerelés­áruda, autóműszakicikk-ke­­reskedés, bútorasztalos, vala­mint styl- és modern bútorok javítását vállaló kárpitos mű­helye nyílt meg. A szolgáltató­házban helyet kapott még egy korszerű büfé-falatozó is. A Csibrák Ferenc érdi épí­tőmester irányításával emelt szolgáltatócentrum költsége 1 millió 320 ezer forint, nagy részéhez az OTP nyújtott hi­telt. a parkosításban és a te­rületrendezésben azonban tár­sadalmi munkával részt vál­lalt a lakosság is. Az ünnepélyes avatáson megjelent Cselényi Dezső, a budai járási pártbizottság el­ső titkára, Kovács László, a DKV szakmunkása, a 20. szá­mú választókerület országgyű­lési képviselője és Urbán Lász­ló, a KIOSZ Pest megyei tit­kára. A tájvédelem otthona Farmoson csütörtökön dél­után ünnepélyes keretek kö­zött adták át a természetvé­delmi házat. Az 1978-ban vé­detté nyilvánított farmosi ná­das, a szikes legelő, a nö­vény- és állatvilágát tekintve, gazdag terület jobb megisme­rését szolgálja a ház. A nád­tetős parasztház felújításához nagyban hozzájárult a község társadalmi munkára mindig kész lakossága, a tápiószelei Agrobotanikai Központ kuta­tógárdája és az Üj Élet Tsz kollektívája. A ház, amely­ben a természetvédelem ott­hont kapott, a tsz tulajdona volt, s most átadták a ta­nácsnak. A mintegy 400 ezer forint értékű munkához a Pest me­gyei Tanács természetvédelmi bizottsága anyagi támogatást is nyújtott. A ház egyik he­lyiségében a község padlásai­ról, összegyűjtött régi bútorok és munkaeszközök kaptak he­lyet, a másik szobában a kör­nyék madár- és növényvilágát mutatják be az érdeklődők­nek. Az ünnepségen Balázs Ist­ván megyei tanácsos beszédé­ben Pest megye természetvé­delmi helyzetét, a jövőben adódó s a ma sürgető felada­tokat elemezte. Tudósítottak: Dodó Györgyi, Farkas Péter. Furucz Zoltán, Gáspár Mária, Karácsonyi Ist­ván, Tamasi Tamás. A fotókat készítettók: Bar­­cza Zsolt és Hancsovszki János. Tornacsamok-avató Űj tornacsarnokot avattak kát, a pedagógusok és a több tegnap délután Bugyi község- mint 700 gyermek érthetően ben. Az avatáson részt vett nagy örömmel fogadta a csar- Túróci Béla, a Pest megyei nők átadását. Testnevelési és Sport Hiva­tal elnöke. A több mint 6 millió forin­tos költséggel — ebből két­milliót a megyei tanács adott — és széles körű társadalmi összefogással felépített létesít­ményt Kálmán Ferenc, a da­­basi járási hivatal elnöke ad­ta át. A tantestület és a diá­kok nevében Lakatos Emil, az általános iskola igazgató­ja vette át és köszönte meg a tornatermet. A 721 négyzetméteres sportlétesítmény építését ta­valy kezdték meg. A bugyi Tessedik Sámuel Termelőszö­vetkezet gépekkel és félmillió forinttal járult hozzá a kivi­telezéshez, s ha kellett, eljöt­tek segíteni a Telefongyár itteni gyáregységének, a Ker­tészeti Egyetem soroksári tangazdaságának, valamint az áfész-nek, szocialista brigádjai Mivel eddig egy alig 40 négyzetméteres, az iskolától távol eső kicsiny teremben tartották a testnevelési órá­milliót a nagykőrösi gyár hasz­nál majd fel, s a többit pedig átadja a hazai konzervgyárak­nak. A white cap zárás beve­zetése tehát korántsem csak nagykőrösi jelentőségű ese­mény. Hatással lesz az egész magyar konzerviparra. Egyelőre kilós üvegekbe töl­tik a tőkés exportra szánt por­tékákat, később szó lehet ki­sebb egységek előállításáról is. Az amerikai eljárás alkal­mazása hazánkban korábban még nem gyártott üvegeket is igényel. Erre az orosházi üveg­gyár már vállalkozott. A kí­sérleti sorozat megérkezett Nagykőrösre. De ígéret van arra is. hogy a sajószentpéteri üveggyár is belefog ezeknek a hatkörmös tetőket kívánó üvegeknek a gyártásába. Tény az, hogy a hazai konzervek külföldi értékesítése ezentúl nemcsak a konzervgyárakon, hanem az üvegiparon is mú­lik. Az üveggyáraknak is győz­niük kell a tempót. Nevezetes nap volt a tegna­pi a nagykőrösi konzervgyár léüzemében is. Ott negama tí­pusú NDK gyártmányú lévo­nal kezdte meg működését. A korszerű gyümölcslé-palacko­zó gépsor teljesítménye há­romszorosa az eddigi beren­dezésekének. Óránként 12 ezer üveget elmos, megtölt, lezár, megcímkéz és csomagol a kon­zervgyáriak legújabb büszke­sége. A gépsor ára 15 millió forint volt. Segítségével jövőre már akár 600 vagonnyi ízle­tes nagykőrösi gyümölcslevet lehet a boltokba szállítani. A két beruházás látványo­san gyors befejezéséért, s a próbaüzemek megkezdéséért elsősorban a gyári kollektívát illeti dicséret, a szerelők, a műszaki irányítók szinte ön­magukat múlták felül, szakér­telmük híre pedig már elju­tott az NDK-ba és Amerikába is. Hírüket a termékek is köve­tik majd. A diósat új szolgáltatóhoz épülete És belül: Mong Péterné kozmetikus munka közben. Már birtokba Is vették a gyerekek Bugyi községben az általános Iskola új tornacsarnokát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom