Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-30 / 281. szám

IM3. NOVEMBER 30., KEDD 3 Egyetemi tanárok kitüntetése Elmélet a gyakorlatban Méhes Lajos ipari miniszter mondott köszöntőt A piaci körülményekhez igazodva Vállalkozó vállalati vezető A Budapesti Műszaki Egye­tem fennállásának 200. évfor­dulója alkalmából hétfőn az Ipari Minisztériumban ünnep­séget tartottak, amelyen az egyetem 15 tanárát a Kiváló Munkáért kitüntetésben ré­szesítették. A kitüntetéseket Méhes Lajos ipari miniszter adta át. Köszöntőjében hang­súlyozta : az iparban dolgozó műszaki értelmiség derékha­dát a Budapesti Műszáki Egye­temen képzett mérnökök ad­ják. Az iparvállalatoknál, inté­zeteknél dolgozó 30 ezer ok­leveles mérnök kétharmada a jubiláló intézményben szerzett oklevelet. A Műszaki Egyetem — nagyon helyesen— a jövő Lehangoló kép tárult az el­múlt években azok elé, akik az ifjúság különböző korcso­portjaiban kérdéseikkel azt tudakolták, hogy fiataljaink mennyire ismerik történel­münket, nemzeti múltunk di­cső alakjait, haladó hagyomá­nyaink forrásait. Kiderült, hogy még a középiskolákból egyetemekre igyekvőknek egy része is évszázadokat téved egy-egy sorsjordulónk kor­meghatározásában, a haladás zászlóvivőinek véli történel­münk számos reakciós alak­ját, vagy éppen semmit sem tud azokról a nemzeti hő­­séinkről, akiknek a nevét pe­dig még más nemzetek fiai is forró hálával emlegetik, mert a magyar és nem magyar né­pek szabadságáért a hazánktól távol eső harcmezőkön ontot­ták vérüket. Tanítási módszer Olcsó lenne számunkra, ha felnőttes fölényeskedéssel mindezért a hiányos tudású ifjakat rónánk meg csupán. Igazságosabbak leszünk, ha történelem- és irodalomtaní­tásunk koncepcionális és mód­szertani hibáit kárhoztatjuk, azt a szemléletet, amely a történelem tantárgyat' száműz­te az érettségi vizsgáról. Tör­ténelemtanításunk — kimond­va vagy kimondatlanul — ar­ra az erőfeszítésre koncent­rálódott, hogy a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit megismertesse és elfogadtas­sa a tanulókkal. Ez persze önmagában nem is lett volna baj. Nem az esz­mék változása, még csak nem is a történelmi személyiségek határozzák meg az évszázadok eseményeinek menetét, hanem a termelőerők fejlődése az az alap, amely kiváltja az új eszmék, a filozófiai és művé­szeti irányzatok létrejöttét, s a nagy emberek szerepe csu­pán az, hogy tehetségük ará­nyában szavaikkal és tetteik­kel kifejezik az adott korszak új szükségleteit. Mindennek a megértetésére törekedtek ta­nárainak és — ismét hangsú­lyozzuk — ez helyes volt és az marad. Honvédelmi játék De lehet-e sikeres ez a tö­rekvés, ha nem párosul a bizonyító erejű tények, az eré­nyeivel és fogyatékosságaival, a sikereivel és kudarcaival bemutatott történelmi szemé­lyiségek ismeretével? A kér­désre a választ a már emlí­tett felmérések adták meg. A kérdéseket persze még lehetne sorakoztatni. így pél­feladataira készíti fel a fiatal ménököket, akik későbbi mun­kahelyükön gyakran korsze­rűtlen technikával, technoló­giával találkoznak. Az ellent­mondás feloldására, a képzés és a foglalkoztatás közötti össz­hang megteremtésére az ipar­nak és az oktatásnak közösen kell a megoldást megtalálnia. Törekvésünket igazolja, hogy kapcsolataink nemcsak az ok­tatás területére korlátozódnak. Az Ipari Minisztérium mű­szaki fejlesztési alapjából több mint 50 millió forintot bizto­sít a Budapesti Műszaki Egye­tem különböző tanszékein fo­lyó — az ipar számára fon­tos — kutatások elvégzésére. dául azzal, hogy miként tud­hatnánk megértetni napjaink világméretű osztályharcának, a két társadalmi rendszer egymás ellen vívott küzdelmé­nek eseményeit és perspektí­váját az olyan emberrel, aki tájékozódásában nem támasz­kodhat a történelem eddigi tapasztalatainak ismeretére. Vagy miként tudjuk meggyő­ződésévé tenni valakinek azt az alapvető igazságot, hogy a szocialista hazafiság és a pro­letár internacionalizmus egy­mástól elválaszthatatlan, ha nincsenek érzelmileg átélt és megalapozott ismeretei ar­ról, hogy történelmünk legfé­nyesebb fejezetei akkor íród­tak, népünk akkor menetelt a társadalmi haladás élvona­lában, amikor más népek fiaival együtt, közös erővel rontott a hazai és külföldi reakció bástyáira? Kérdések sorolása helyett azonban inkább örüljünk annak a fejleménynek, ami­ről nem először és nem is utoljára adunk hírt e hasábokon. A Nekem szülőhazám elnevezésű hon­védelmi játékra gondolunk, amely már eddig is tízezreket mozgatott meg, vértezett fel újabb tudással Pest megyé­ben. Szimbolikus jelentősége van annak, hogy e játék elneve­zésére Radnóti Miklósnak, a fasizmus áldozatául esett nagy magyar költőnek abból a verséből választottak idézetet, amelyben a korszerű hazasze­retet himnikus emelkedettsé­­gű megfogalmazását adta. „A honvédelmi játéksoro­zat célja — többek között — hozzájárulni a lakosság, a dolgozó és tanuló ifjúság ha­zafias, honvédelmi nevelésé­hez, történelmi tudatának és szemléletének fejlesztéséhez. Segíteni nemzeti történel­münk jobb megismerését, ha­ladó és forradalmi hagyomá­nyaink ápolását." — Állapí­totta meg a Magyar Honvé­delmi Szövetség országos köz­pontja és a KISZ Központi Bizottsága. Különböző szintek Pest megyében eddig hu­szonhatezren vették meg azt a rejtvényújságot, amelynek tudásgyarapító feladványait megfejtve a fiatalok és idő­sebbek bekapcsolódtak ebbe a szép játékba. Most az iskolá­kon a sor, amelyekben min­denütt megrendezik a honvé­delmi játékokat, s az azokon legeredményesebben szereplő fiatalokból négyfőnyi csapa­tot alakítanak. Ez a kis közös­ség aztán már a kerületi, vá­rosi, járási vetélkedőkön küzdhet majd iskolájuk dicsőségéért. Nevelési cél­jainknak megfelelően ez a Beruházások Gabonaipar Jól haladnak, időben való­sulnak meg a beruházási prog­ramok a Gabonatröszt vállala­tainál, és a legtöbb esetben az eredeti költségelőirányzatot is sikerült tartaniuk. A nagy tel­jesítményű berendezések, re­konstrukcióval felújított kor­szerű szerkezetek a malomipa­ri munka és a takarmánygyár­tás kétkezi, nehéz fizikai mun­kával járó bázisait mindin­kább helyettesítik. A tröszt vállalatai négy nagyobb be­ruházást valósítottak meg, az új létesítményekben részben már megkezdték az üzemszerű munkát, részben pedig az üze­mi próbák adnak munkát az új személyzetnek. Jól halad a rekonstrukció is, ennek kere­tében például több malomban összesen naponta kilencven tonnával növelték a teljesít­ményt. játék próbára teszi a résztve­vők ügyességét és fizikai fel­­készültségét is Az MHSZ Pejt megyei ve­zetőségének tanácstermében legutóbb megtartott koordi­nációs értekezleten a KISZ, az úttörőszövetség és a műve­lődésügy megyei irányítói is részt vettek és megállapodtak a különböző szintű versenyek lebonyolításának határidejé­ben is. Az MHSZ-klubok és KISZ-alapszervezetek verse­nyeit február 28-ig, a községi döntőket március 10-ig, a te­rületi elődöntőket március 15-ig, a területi döntőket március 20-ig kell megrendez­ni. A megyei elődöntőre már­cius 26-án két városban kerül sör. Vácott Gödöllő, Duna­keszi, a Csepel Autógyár, Érd, Szentendre, Ráckeve; Ceglé­den Nagykőrös, Monor, Nagy­­káta, a budai járás, Dabas és Százhalombatta nyertes csapa­tai versenyeznek. A megyei döntő Érden lesz április 16-án. A győztes megyei csapat Pé­csett május 7-én igyekszik majd az országos döntőbe be­kerülni. Hatékony eszköz Nagy feladat hárul most a megye pedagógusaira, KISZ- és MHSZ-vezetőire. Óriási tö­megeknek a versenyekre való felkészítése, versenyeztetése és a versenyeredmények ér­tékelése vár rájuk. Fáradozá­suk haszna sem lesz kisebb azonban. Hiszen hatékony eszközt kaptak a rájuk bízott fiatalok tudatformálásához. Felkészültségükön és ügysze­retetükön is múlik, hogyan élnek ezzel az eszközzel. Cseri Sándor f. — Hány éves? 0 — Negyven. 2 Mindössze négy évtized, J amelybe belefér egy villamos­­^ mérnöki diploma, két év aspi- 6 rantúra Leningrádban, majd > tanítás — még ma is — a Kan­­y dó Kálmán Műszaki Főiskolán, 2 később a Kohó- és Gépipari Z Minisztérium iparfejlesztési fő­­£ osztályát vezeti, azután minisz­­^ téri biztosként irányítja a ^ VBKM öt új vállalattá szerve- 6 zését, s végül — ez év tavaszá­­y tói — vezérigazgatói kinevezés j* az ikladi Ipari Müszcrgyárba. 2 Hogyan látja dr. Bognár Sári­ul dór: cikcakkos életút ez vagy ^ szép karrier? 4 — Ritka szerencsésnek tar­y tóm. Döntő az, hogy fiatalon, y szép és nehéz feladatokat kap­­£ tam. Nem igyekeztem soha y meghatározni, hogy a ranglét­­£ ra mely fokán állok, nem a ^ karrier, hanem a feladatok ér­­£ dekelnek. Alap a jövőhöz A fővárostól huszon-egyné­­hány kilométerre levő lklad­­ról alig-alig hallhatnánk, ha nem volna egy, immár évtize­dek óta jól dolgozó gyára. Az Ipari Műszergyár hazánk egyik jelentős villamosmotor­­gyártó üzeme, ahol egyúttal háztartási készülékek, kerti kisgépek gyártását is felvállal­ták. Akár Bag, akár Aszód felől érünk Ikladra, feltűnik, hogy a község melletti erdő­ben meghúzódó üzemet lege­lők, szántók, mezők ölelik kö­rül. Ez a környék legnagyobb ipari létesítménye. Ide, ebbe a gyárba nevez­ték ki vezérigazgatónak negy­venévesen dr. Bognár Sándort. A faburkolatú, saját gyárt­mányokkal díszített vezérigaz­gatói szoba tárgyalóasztalához ültünk le. A rövidke életrajz és véleménycsere után á lé­nyegre térünk. — Nem tartom jó kérdésnek azt, hogy milyen gyárat vet­tem át, mert véleményem sze­rint a mai követelmények szemszögéből és szubjektív ele­mek nélkül nem ítélhetjük meg a múltat. Az a fontos, hogy ez a múlt jól szolgálta-e érdekeinket, haladást jelen­tett-e, s ad-e alapot a jövőhöz. A válasz: egyértelmű igen. Ez a gyár egy jellegzetesen me­zőgazdasági területre hozott magas színvonalú ipari, mű­szaki kultúrát, ami a környék jövedelmi, tudati helyzetét egyaránt meghatározza, sőt, alakítja. — Elismerem, egy új vezető­nek csak jövője van. Milyen­nek látja ezt, elegendő volt-e az itt töltött néhány hónap arra, hogy konkrét elképzelé­sei alkuljanak ki? — Természetesen, néhány alapvető elképzelést hoz­tam magammal, ezek egyez­tetését már meg is kezd­tük a helybeliekkel. Két fő stratégiai vonal alakult ki. Legfontosabb dolgunk: való­ban vállalkozó, rugalmas vál­lalatot szervezni, tevékenysé­günket a piaci követelmények­hez igazítani. Pillanatnyilag ugyanis inkább termelés-, mint piaccentrikusak vagyunk. — Szép és — kérem, ne ve­gye zokon — divatos elképze­lések. A megvalósítás azonban akár személyes érdekekbe is ütközhet ... — Hogyne, ezért mondok is néhány szót a konkrét lépések­ről. Döntés született a keres­kedelmi és termelési tevékeny­ség egységes irányítás alá helyezéséről. Továbbá elhatá­roztuk, a vállalat vezetése csak főosztályszintig dönt a vállalati struktúráról, ennél mélyebbre menni az egyes fő­osztályok feladata lesz. Vagyis ezentúl a konkrét tevékeny­ségre épül egy-egy gyárrész­leg, s akár napi átcsoportosí­tás is előfordulhat. Nem új­donság: nagyobb személyi, ve­zetői felelősséget kell teremte­ni. ennek módozatait is keres­sük. Jelentősen és egységen­ként differenciáltan korszerű­sítjük ösztönzési rendszerün­ket. Külön vizsgáljuk a ter­melést kiszolgáló egységeknél, mint például öntöde, karban­tartók, alkatrészgyártók stb., s ahol azt tapasztaljuk, hogy a kapacitás nincs lekötve, ott érdekeltté tesszük a dolgozó­kat, hadd vállalkozzanak. Ezért pályázatot hirdetünk kis vál­lalkozásokra is. Fontos lépés az alkalmazotti létszámzárlat elrendelése, amelyben mérnö­köt, közgazdászt a szakigaz­gatók, másokat csak a vezér­igazgató vehet fel. A közleke­dési költségek emelkedése ar­ra késztet, hogy fokozottabban figyeljük az utazási térképeket, s a dolgozók utaztatása helyett inkább a munkát visszük el a távolabbi falvakba. A harmadik láb — Van-e határideje a szer­vezeti átalakításnak? — Ami a vállalat vezetését illeti, jövő év eleje, a gyár­egységek irányításának korsze­rűsítésének határideje az év közepe. Nagyszabású munkáról van szó, ami az egész irányí­tás és ügyvitel rekonstrukció­ját tartalmazza. Nem kevésbé fontos azonban a második stratégiai pont. Tudni kell, hogy a villamos motorok iránti kereslet világszerte csökken, emellett az idén fizetjük visz­­sza az utolsó hiteltörlesztést is. Két jó okunk van tehát arra, hogy gondolkodjunk a jövőn. Ebből a szempontból jónak ígérkezik második termékcso­portként a mezőgazdasági kis­gépek és egyéb berendezések gyártása, de meg kell keresni az úgynevezett harmadik lá­bat — egy újabb termékcso­portot —, amellyel még biz­tosabban állhatunk a piacon. Igazodva természetesen a mai Hagyományos és egyben új­szerű kereskedelmi napokat rendezett november 10-től 18- ig a Fővárosi Kézműipari Vál­lalat. Hagyományosat annyi­ban — ahogy Losonczi László termelési főmérnök elmondta —, hogy nem ez volt az első. Ám újszerű, mert most először hívták meg a kiskereskedelem — iparcikk és ruházati válla­latok, fogyasztási szövetkezetek — képviselőit, sőt, a nagyobb üzletek vezetőit. Céljuk ugyan­is, összhangban a kereskede­lem törekvéseivel, az áru útjá­nak lerövidítése. Az Országos Piackutató In­tézet bemutatótermében jó íz­léssel, hozzáértéssel összeállí­tott kiállításon mutatták be a már ismert, többé-kevésbá fo­lyamatosan kaDható és a leg­újabb, a boltokba jövőre ke­rülő termékeiket. Rengeteg áruféleséget láthattak a részt­vevők. Ezek közül az újdon­ságok és a keresettebbek: mű­anyag csizmák hófogóval, szőr­­mebéíéssel (amihez tartalék bélést is adnak), hűtő jéggo­lyók, PVC-saruk. különféle textil- és társasjátékok, gyur­mák, díszműbőr áruk és sport­­ruházati cikkek Érdekes és tetszetős a zuhanyozó fülke, s <■zépek a női táskák. Női ru­hákat is készítenek, amelvek­­ből jó néhányat, az 1983-ra szánt modelleket divatbemu­tatón felvonultattak. Ezek ára nem túl magas, mivel kizáró­lag hazai alapanyagok felhasz­nálásával készültek. hitelfeltételekhez, keresve a magasabb fokú együttműködési formákat a kereskedelem kép­viselőivel. A határidő: jövő év eleje. — Titok, hogy milyen ter­mékekről van szó? — Persze, hiszen még sem­mi sem végleges. De a tak­tikai — napi — tervekből el­árulhatok valamit. Mint mond­tam, csökken a motorok iránti kereslet, s hogy ne legyen ki­használatlan kapacitás, a mo­torgyártásra alapozva bővíteni akarjuk azon készülékek kö­rét, amelyeket egyrészt jobb hazai ellátást biztosítanak, másrészt tőkésimportot he­lyettesítenek. Növeljük vállal­kozási készségünket a célgép­­gyártásban, s ami ennél is je­lentősebb: állattartó berende­zések tervezésében, kivitelezé­sében és a szervizszolgáltatás­ban. Olyan hőcserélő berende­zések gyártását kezdtük meg, amelyek 30-50 százalékos olajmegtakarítást eredményez­hetnek. Ösztönzési rendszer — Az érdekellentétekre visszatérve: hogyan tud meg­birkózni az emberi és gazdasá­gi környezettel? Megteheti-e jövőre, hogy a felesleges mun­kaerőre fordított költségeket inkább a stabil munkaerőre fordítja? Magyarul; elküldhe­­ti-e az alkalmatlanokat, s szétoszthatja-e gyáron belül a fizetésüket? Szólt a differen­ciálásról; tudjuk, ma még ne­héz valóbán eltérően honorál­ni az eltérő teljesítménye­ket ... — Mint korábban említet­tem, olyan érdekeltségi ösztön­zési rendszert kell kialakíta­ni, amely mind több embert mozgat meg a vállalati ered­mény növelése érdekében. Ez­zel együtt természetesen meg­határozók az emberi tényezők, ezért tartjuk fontosnak a kulcsemberek szerepét. Őket kell megfizetnünk. — Izgalmas, alapvető kér­désekről beszélgettünk, ame­lyekre szerintem érdemes lesz visszatérni egy év múlva. De keveset beszélt önmagáról, új helyzetéről. Mit gondol, elfo­gadják munkatársai? — Ügy érzem, az átlagosnál jóval több segítőkészséggel fo­gadtak kollégáim. Vezető mun­katársaimat már régebben is­mertem, mégis meglepett, hogy egy hónap után úgy éreztem, mintha már évek óta itt dol­goznék. Kolossá Tamás A Fővárosi Kézműipari Vál­lalat idei termelési értéke l milliárd 510 millió forint lesz. Exportbevételük 510 millió forint. A tőkés országokba több mint 100 millió forint értékű árut szállítanak. A Pest megyei kiskereske­delmi vállalatok és áfészek többsége egyelőre a volt Fü­­szért, új nevén Duna Élelmi­szer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat közvetítésével vásárol a Fővárosi Kézműipari Válla­lattól. Sülé Lászlóné, a Duna­­vállalat vegyi főosztályvezető­je elmondta, hogy már jó né­hány éves az üzleti kapcsola­tuk. 1983-as szállításra is ren­geteg áruféleséget rendeltek, így például férfi, női és gyer­mekszandálokat, füles bögrét, itatópoharat, légelzárót, sze­métlapátot, műanyag vállfákat. Ezek a termékek a Pest me­gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és az áfészek üzleteibe kerülnek majd. A Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat egyik legnagyobb egysége, a sziget­halmi ruházati bolt pedig ed­dig is közvetlenül kapta az árut a Fővárosi Kézműipari Vállalattól. Medgyes Józsefné boltvezető szerint a vásárlók elégedettek a termékeikkel, ö is természetesen. Évente átla­gosan 250 ezer forint ezekből az árukból a bolt forgalma, s eddig még mindent sikerült el­adniuk. Sz. P. Színgazdag választék Tetszetős kis táskák Karácsonyra hasznos ajándék lehet a solymári Vegyesipari Szövetkezetben gyártott piperetáska. Tetszetős színekben és kü­lönböző nagyságban kerül a boltokba. ErdősI Agnes felvétele Tudásgyarapítás a múlt és a jelen megértéséhez Verseny a haza ismeretében A döntőt Vácott és Cegléden rendezik meg tavasszal Füles bögrétől a légelzáróig Kerülő nélkül a boltokba

Next

/
Oldalképek
Tartalom