Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-30 / 281. szám

-xMn,ap 1982. NOVEMBER 30., KEDD 3.JftYlÉT_^ TOKIÓI VÁLTOZÁSOK Nakaszone Jaszuhiro, aki " Japán 45. miniszterelnöke lett, 64 éves korában jutott el ehhez a tisztséghez. A politikus az alsóházban abszolút több­ségben lévő Liberális Demok­rata Pártban, annak megalapí­tása óta tevékenykedik. A párt mindkét főfrakciója támogat­ja az „újkonzervativizmus baj­nokának” is nevezett állam­férfit. Nacionalista, sőt „héja” jelzővel is illették. A hírma­gyarázók szerint Nakaszone azért kapott Japánban szokat­lanul fiatal korában, 41 esz­tendősen, 1959-ben Kist akkori kormányában miniszteri tárcát, mert a kormányfő így honorál­ta, hogy a politikus mily eltö­kélt híve Japán új raf elf egy vér­zésének. Ezt-a vádat most Na­kaszone tagadja, s csupán az „ország önvédelmének” kor­szerűsítésével indokolja azt, hogy dinamikusan fejleszteni akarja a japán fegyveres erő­ket. Azt sem titkolta, hogy meg kívánja változtatni Japán al­kotmányát. A második világ­háború után elfogadott alap­törvény ugyanis kimondja, hogy Japán nem vesz részt háborúban. Nakaszone politi­kai karrierje során nem erre hivatkozott, hogy emiatt kell az alkotmányt felülvizsgálni, hanem azért, hogy visszasze­rezzék a „nemzet identitását”. Nem titok azonban, hogy ez a cikkely áldozatául esne a ter­vek szerint a módosításnak. Ezért sokan aggódnak amiatt Japánban, hogy az alkotmány ilyen felülvizsgálata utat nyit­hat a militarizmus újjászüle­tésének. Mindenesetre Naka­­szpne egyik első dolga volt, hogy puhatolózzon: a jövő ja­nuárban, mikor látogathat el a washingtoni Fehér Házba? A. L Libanonban kiéleződött a feszültség Izrael nem mond le feltételeiről A tegnapi izraeli kommentá­rok azt a következtetést von­ják le a Bepin-kormány leg­utóbbi állásfoglalásából, hogy a merev tárgyalási feltételek szükségszerűen az izraeli—li­banoni megbeszélések elha­lasztásához vezetnek. A Begin-kormány egyfelől ragaszkodik ahhoz, hogy a ter­vezett tárgyalások politikai és katonai természetűek legye­nek, politikai . és biztonsági megállapodással záruljanak, másfelől azt is kiköti, hogy felváltva Jeruzsálemben és Bejrútban találkozzanak a két ország képviselői. Az egyetlen engedmény: Izrael egyelőre eltekint attól, hogy miniszte­rek vezessék a két ország küldöttségét, de nem mond le arról, hogy katonák helyett polgári tisztviselők legyenek a delegációvezetők. Bejrúti értékelés szerint az izraeli kormány merevsége miatt az izraeli megszálló csa­patok és a többi külföldi erő kivonását célzó amerikai pró­bálkozások visszajutottak a ki­induló pontra. A bejrúti kormány ugyan­csak elfogadhatatlannak tart­ja azt az izraeli követelést, hogy Jeruzsálem legyen a tár­gyalások egyik színhelye. Ha ugyanis Libanon elismerné az annexió útján egyesített Je­ruzsálemet, Izrael fővárosá­nak, akkor ezzel kirekesztené magát az arab és a nemzetkö­zi közösségből, hiszen még az Egyesült Államok sem ismeri el az egyoldalú izraeli döntést és Egyiptom sem hajlandó az autonómiatárgyalásokat Je­ruzsálemben folytatni. Libanon a tárgyalások azon­nali megkezdését szorgalmaz­za — igaz, egyelőre csak elő­zetes jelleggel, szakértői szin-Jasszer Arafat távirata Palesztin fiatalok tüntetése A Jordán folyó izraeli meg­szállás alatt lévő nyugati part­jának több városában tünteté­sekkel emlékeztek meg tegnap a palesztin néppel való szoli­daritás napjáról. A ciszjordánial Ramallah, Nablusz és El-Bireh városá­ban tegnap sok diák nem je­lent meg az iskolákban. A vá­rosokban a PFSZ zászlóival felvonuló palesztin arab fiata­lok kövekkel dobálták meg a megszálló izraeli, erők jármű­veit. Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vég­rehajtó bizottságának elnöke a szolidaritási nap alkalmából táviratot intézett Szamba Szá­rihoz, a palesztin nép elide­geníthetetlen jogaival foglalko­zó ENSZ-bizottság elnökéhez. Üzenetében Arafat újfent le­szögezi: nem képzelhető eltar­tás és igazságos béke a Közel- Keleten a palesztin nép jogai­nak — beleértve az önálló ál­lam alapításának jogát — fi­gyelembevétele nélkül. ★ hosonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Jasszer Arafatot, a pa­lesztin néppel való szolidari­tás nemzetközi napja alkal­mából. ten —, mert attól tart, hogy az izraeli csapatkivonás elhú­zódása a belpolitikai feszült­ség kiéleződéséhez vezet. A Suf és Alej térségében vasár­nap kiújult keresztény-drúz, illetve falangista-szodalista konfliktus felszításával Izrael mintegy igazolni próbálja a li­banoni megszállás fenntartá­sát. Egyfelől beengedte a fa­­langistákat a megszállt drúz hegyvidékre, másfelől drúz „önvédelmi” milíciát szerve­zett a dél-libanoni Haszbajá­­ban. Az Al-Liva című bejrúti lap értesülése szerint Amin Gema­­jel elnök az alábbi álláspon­tot fejtett ki Draper ameri­kai diplomata előtt: 1. nem lehet szó sem jelképes, sem egyéb külföldi katonai jelen­létről Libanon területén, 2. Libanon semmilyen egyez­ményt nem ír alá a külföldi csapatok kivonása előtt, 3. nem lesz találkozó Jeruzsá­lemben. 4. az egyidejű csa­patkivonásnak feltétel nélkü­linek kell lennie. Philip Habib, az amerikai elnök közel-keleti különmeg­­bízottja vasárnap Kairóba ér­kezett és tárgyalt Kamal Hasszán Ali külügyminiszter­rel, valamint Butrosz Ghali külügyi államminiszterrel. A megbeszélések központi témája az izraeli csapatok Li­banonból való kivonása volt. Közel-keleti hír, hogy teg­nap megérkezett Kinshasába Jichak Samir izraeli külügy­miniszter. Samir személyében első ízben tesz hivatalos láto­gatást a közép-afrikai ország­ban magas rangú izraeli sze­mélyiség azt követően, hogy Zaire és Izrael májusban, ki­lencévi szünet után felújítot­ta diplomáciai kapcsolatait. Gromiko—Turkmen megbeszélések A török diplomata Moszkvában A kétoldalú kapcsolatokról és néhány időszerű nemzetkö­zi kérdésről tárgyalt tegnap Moszkvában Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere liter Türk­­men török külügyminiszter­rel. A török diplomácia veze­tője vasárnap érkezett hivata­los látogatásra a Szovjet­unióba. Szovjet és török részről egyaránt r.iegzlégedéssel álla­pították meg, hogy a két or-Arbatov az MX-rakéták telepítéséről Rendezni kell a kapcsolatokat Az amerikai kormányzatnak az MX-rakéták telepítésére vo­natkozó döntése nyomán ismét kiéleződött a stratégiai vita a két nagyhatalom — a Szovjet­unió és az Egyesült Államok — között. Ennek ellenére egy ismert szovjet politikai szemé­lyiség vasárnap arról biztosí­totta az amerikai közvéleményt, hogy pozitív amerikai megkö­zelítés esetén a Szovjetunió „félútnál is tovább” hajlandó elmenni a kapcsolatok rende­zése érdekében. Georgij Arbatov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, Rogers a hagyományos fegyverzetfejfesztés mellett NATO-tanácskozás Brüsszelben Az úgynevezett eurocsoport ülésével tegnap megkezdődött a NATO szokásos téli minisz­teri tanácskozássorozata. E héten a hadügyminiszterek üléseznek különböző testüle­tekben (nukleáris tervező cso­port, hadügyi tervező bizott­ság), a jövő héten o külügy­miniszterek tanácsülése és annak politikai határozatai zárják az eseménysort, amely­nek keretében olyan problé­máik kerülnek napirendre, mint az amerikai rakéták európai telepítésének meg­kezdése 1983-ban, az atlanti Az Olasz KP kongresszusi dokumentuma Vitára bocsátott kérdések Az Olasz Kommunista Párt nyilvánosságra hozta a közpon­ti bizottság és az ellenőrző bi­zottság legutóbbi ülésén elfo­gadott dokumentumot, amely az 1983. március 2—6. között tartandó XVI. pártkongresszus vitáinak alapját képezi. A hét fejezetre tagolt dokumentum elemzi az olasz belpolitika, va­lamint a nemzetközi helyzet legfőbb kérdéseit. A dokumentum alapvető je­lentőségűnek ítéli a demokrati­kus alternatíva megvalósulá­sát, olyan kormány megalakí­tását, amely a baloldal és a demokratikus tömegek egyetér­tése alapján jönne létre. Nemzetközi téren a kong­resszusi dokumentum hangsú­lyozza, hogy az olasz külpoli-A magyar különmegbízott álláspontja Közös zárónyilatkozatGenfben Genfben a Nyugat-Európai Közösség nem fogadta el a kö­zös zárónyilatkozatot teljes szövegében, hanem elhatárol­va magát tőle, szükségesnek tartotta azt kiegészíteni bizo­nyos megjegyzésekkel. Nem hajlandó például kérdőjelessé tenni az acél- és textilkereske­delmi piacvédelmi intézkedése­ket. Leszögezte, hogy nem haj­landó újratárgyalni a mezőgaz­dasági áruk forgalmára vonat­kozó korábbi megállapodáso­kat, ahogyan azt az amerikaiak követelik, és kitart agrárpoli­­titkája mellett, melynek részét képezik a rendszeres exporttá­mogatások. Végül a közösség hangsúlyozta, hogjf a GATT- ban minden új határozathoz, szabályozáshoz vagy kereske­delmi vita eldöntéséhez teljes egyhangúságra van szükség az érintett szerződő felek között. „A játékszabályokat csak kö­zös egyetértéssel lehet módosí­tani, nem egyoldalúan” — szö­gezték le a' főbizottság illeté­kesei a genfi vitákra utalva. A GATT szerződő felek teg­napi ülésén, amelyen elfogad­ták a miniszteri nyilatkozatot, Nyerges János, a magyar kor­mánynak a nemzetközi szerve­zetek melletti különmegbízott­­ja vett részt. Leszögezte, hogy Magyaror­szág annak reményében fogad­ja el a kialakult megegyezést, hogy hamarosan megszüntetik a vele szemben alkalmazott diszkriminatív mennyiségi im­portkorlátozásokat és a GATT minden szerződő fele jóhisze­műen fogja betartani a GATT szabályait. tikénak o béke és a nemzeti függetlenség védelmét kellene szem előtt tartani. Tevé­kenykednie kellene a kelet— nyugati kapcsolatok fejlesztése terén és segítenie kellene a fejlődő országokat. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti nukleáris fegyverzetcsökkentési tárgya­lásokat üdvözli a dokumentum, egyben elítéli a NATO raké­tatelepítési terveit. A dokumentum megállapít­ja, hogy a kapitalizmust álta­lános válság sújtja, s annak a meggyőződésének ad hangot, hogy a szocializmus győzelmé­ért folyó küzdelemben új sza­kasz következik. A szocializ­mus távlatairól szóló fejezet­ben az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága meg­ismétli a múlt év végén kife­jezésre juttatott álláspontját, miszerint „új utakat és távla­tokat kell kijelölni, ... mert a szocializmus történelmi ható­ereje kifulladt.” — írja erről az OKP dokumentuma, amely ugyanakkor leszögezi; „... mindez nem azt jelenti, hogy tagadnánk, vagy kisebbí­tenénk az Októberi Forradalom átütőerejét. ... Nem jelenti azt sem, hogy figyelmen kívül hogynánk a kelet-európai ál­lamok sikerét... A világ ezek­nek a történelmi tapasztala­toknak a révén formálódott és haladt előre” — szögezi le a dokumentum. Az OKP meghatározó jelen­tőségűnek tekinti a Szovjet­unió szerepét az Egyesült Ál­lamok agresszív törekvésével szemben. Az Afganisztánnak kapcsolatos szovjet lépésben viszont „az enyhülés folyama­tának akadályozását” látja. „Nagyon pozitív” tényként értékeli a dokumentum a szov­jet—kínai kapcsolat normali­zálására tett lépéseket. szövetségesek között utóbbi idíben támadt viták és nézet­­eltérések, valamint a NATO katonai vezetése által kidol­gozott, de politikai jóváha­gyást még nem kapott új stra­tégiai elképzelések megvitatá­sa. Az eurocsoportban 11 euró­pai tagország, hadügyminisz­terei tanácskoznak Lelio La­­gorio olasz hadügyminiszter elnökletével. A hadügyminiszteri tanács­kozások előtt NATO-körökben a legnagyobb figyelem azt a javaslatot övezte, amely Ber­nard Rogers tábornok, az európai NATO-haderők főpa­rancsnoka kezdeményezésére a hagyományos fegyverzetek fokozott fejlesztését szorgal­mazza a legkorszerűbb elekt­ronikai eszközökre építve. A hagyományos fegyverzet „elektronizálásával” (nagy pontosságú és távolságra ható es :közök, elektronikus megfi­gyelő rendszerek alkalmazá­sával) „emelhető lenne az atomküszöb” (az atomfegyve­rek bevetésének pillanata fegyveres konfliktus esetén) — hangoztatja Rogers, aki a katonai kiadások évi 4 száza- ' lékos növelését sürgeti e cél I érdekében. a moszkvai Amerika-Kutató Intézet igazgatója az ABC te­levízióban kijelentette: az újabb washingtoni lépések célja az, hogy a Szovjetuniót rákényszerítsék „az úgyneve­zett START tárgyalásokon elő­terjesztett amerikai feltételek elfogadására”. „Ám ezeknek a feltételeknek az elfogadása ál­tal még rosszabb stratégiai po­zícióba kerülnének, mint az MX megépítése által”. Az ismert szovjet személyi­ség szerint az amerikai kor­mány még a fegyverzetkorláto­zási tárgyalásokat is új fegyver­­rendszerek építésére használja fel. Az Egyesült Államok „al­kudozási alapnak” szánta előbb a robotrepülőgépeket, aztán a Trident tengeralattjárót. „Al­kudozási alapnak” azonban egyik sem vált be, s ugyanígy lesz az MX-rakétákkal, ame­lyeket Arbatov „tisztán első­­csapásmérő fegyvernek” minő­sít. ★ Az Egyesült Államok vissza­hívja küldöttségét a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi tár­gyalásokról, ha az amerikai kongresszus nem hagyja jóvá az MX-rakéták rendszerbe ál­lításához kért 26,4 milliárd dolláros összeg kiutalását. Ezt Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter mondta a San Francisco Exa­miner című napilapnak adott nyilatkozatában. szág kapcsolatai jó irányban fejlődnek. Megerősítették azt a szándékukat, hogy közös erőfeszítéseket tesznek a szov­jet—török kapcsolatok továb­bi bővítése érdekében. Nemz-.,cozi kérdésekről szólva mindkét fél aggodal­­mának adott hangot amiatt, hogy az utói oi időben romlott a nemzetközi helyzet. Hang* súlyozták: valamennyi állam­nak további erőfeszítéseket kell tennie a háború elhárítá­sa, a béke megóvása és c nemzetközi biztonság megszi­lárdítása érdekében. Ezzel kapcsolatban Andrej Gromi­ko felhívta török kollégája fi­gyelmét az új szovjet béke­kezdeményezésekre, amelyek e- a célt szolgálják. A Szov­jetunió véleménye szerint a nemzetközi feszültség enyhíté­sét szolgálná — más lépések ! ellett —, ha a NATO és á Varsói Szerződés tagállamai kijelentenék: nem terjesztik ki a katonai csoportosulások h- tóterületét Ázsiára, Afriká­ra és Latin-Amerikára. A tárgyszerű, konstruktív légkörben folytatott, megber széléseken szó volt még a Kö­zel- és Közép-Kelet problé­máiról is. Andrej Gromiko tegnap ebédet adott liter Türkmen és a kíséretében levő személyek tiszteletére. A tárgyalások a c'lutáni órákban folytatódtak. Karamanlisz Bonnban Konsztantin Karamanlisz görög államfő tegnap délben kétnapos, hivatalos látogatás­ra az NSZK-ba érkezett. Karamanlisz Kari Carstens nyugatnémet elnök meghívá­sának tesz eleget. Carstens tegnap ebédet adott vendége tiszteletére. A görög államfő ma tárgya­lásokat folytat Helmut Kohl kancellárral, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel és Helmut Schmidt volt kan­cellárral. A megbeszélések kö­zéppontjában bonni várakozá­sok szerint a nyugatnémet­­görög viszonyon kívül elsősor­ban a kiélezett görög—török viszony áll majd. Szakítás az FDP-vel Új pártok az Vasárnap az NSZK-beli Bochumban túlnyomórészt a Szabaddemokrata Pártból ki­vált baloldali liberálisok „Li­berális Demokraták” néven új pártot alakítottak. A kongresszus 1500 részve­vője, köztük parlamenti kép­viselők, az FDP jobbratolódá­­sával indokolták az új párt szükségességét. Az új politikai Közép- és dél-amerikai látogatás Reagan ötnapos körútra indul ötnapos közép- és dél-ame­­rikiai körútra utazik ma Rea­gan amerikai elnök. Az út ál­lomásai Brazília, Kolumbia, Costa Rica és Honduras lesz­nek. Az elnöki utazás ezúttal is különféle híresztelések köze­pette kezdődik. Köztük az egyik legmakacsabb: az utat eredetileg Shultz külügymi­niszter számára tervezték, de a fehér házi tanácsadóknak meg­tetszett a gondolat, s elnöki körutat csináltak belőle, Shultz pedig csupán elkíséri az elnö­köt. Washingtoni hír, hogy Ro­nald Reagan szombaton visz­­szavonta javaslatát, hogy na­gyobb adót vonjanak le a mun­kanélküliségi segélyekből. Spcdotini nem támogatja Fsnfsnit A szocialisták kaptak előnyt Az Olasz Köztársasági Párt, S; adolini volt miniszterelnök pártja, nem támogatja Fanfa­­nit kormányának megalakítá­sában. Az Olasz Köztársasági Párt vezetőségének tegnap esti döntése egyben azt jelenti, hogy az Olasz Köztársaság 43. kormánya eddig még sohasem alkalmazott pártfelállásban alakul meg: kereszténydemok­rata, szocialista, szociáldemok­rata és liberális koalícióként. Ciriaco De Mita keresztény­­demo'.. a főtitkár tegnap délelőtt több mint kétórás tár­­- 'aláson megpróbálta ugyan „megmenteni" a volt minisz­terelnököt a kormányszövet­ség számára, az olas-: politika berkeiben azonban már vasár­nap nyilvánvaló volt: Fanfani a szakítás elkerülése végett a szocialista pártot részesítette előnyben azzal, hogy Craxi követelésének engedve átdol­gozta gazdasági programter­vezetét. pártot támogatja az FDP ifjú­sági szervezete is, amely szom­baton döntött az anyapárttal való szakítás mellett. Egyelőre bizonytalanság uralkodott a párt áltál köve­tendő politikáról. Csupán arról született megegyezés, hogy kör­nyezetvédelmi kérdésekben a „zöldekkel”, szociális kérdé­sekben pedig a szociáldemok­ratákkal működnek együtt. Az NSZK területén elhelyezendő amerikai rakéták ügyében a párt elutasító álláspontot fog­lal el. Űj párt létrehozását határoz­ták el Münsterben a Karl- Heinz Hansen és Manfred Coppik egykori szociáldemok­rata párti képviselők köré tö­mörülő úgynevezett demokra­tikus szocialisták is. Teng—Ersadot találkozó Teng Hsziao-ping, a KKP PB állandó bizottságának tag­ja, a központi tanácsadó bi­zottság elnöke tegnap Peking­­ben bejelentette, hogy a kínai parlament most folyó üléssza­kán a 6. kínai ötéves tervet nemcsak megvitatják, de el is fogadják. A korábbi értesülé­sek csak azt jelezték, hogy az ülésszak vitát folytat a terv­ről. A tervet mai beszédében Csao Ce-jang miniszterelnök ismerteti majd. Jelenleg a par­lamenti ülésszak bizottságok­ban folytatja munkáját. Teng Hsziao-ping tegnap fo­gadta Husszein Mohammad Er­­sadot, Banglades vezetőjét, a kijelentés előtte hangzott el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom