Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-26 / 278. szám

10 1982. NOVEMBER 26., PÉNTEK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE GR. MONDOK PÁL: TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL MEGSOKSZOROZVA ERŐNKET Közismert — mondotta a megye tanácselnöke —, hogy a megye né­pességnövekedése a kiterjedt üdü­lőterülete. a bejáró dolgozók nagy száma, a gyermeklétszám növekedé­se, bármennyire is túlteljesítettünk mindent az ellátásban — a munká­ban újabb és újabb feszültségek is keletkeztek. A központi tervezés eze­ket a körülményeket csak részben veszi tudomásul. Ezért tudjuk megbecsülni és ezért örülünk annak is, ha toldaléképítés­sel, vagy átmeneti megoldással old­juk meg egy-egy gyermekcsoport el­helyezését. mert új óvoda építésére nincs lehetőségünk és örülünk an­nak is, amikor szép, korszerű léte­sítményt avathatunk. A tanács, a népfronttal, a szak-' szervezetekkel, a KISZ-szel és más tömegszervezetekkel együtt eredmé­nyes közéleti tevékenységet folytat. Ezáltal gyorsabban, jobban tudtak fejlődni a városok és községek, vál­tozott, javult a lakosság életkörülmé­nye, noha szűkösebb volt a taná­csok és vállalatok lehetősége. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a ko­rábbinál is inkább a tanácsi munka középpontjába került a lakosság el­látásának, életkörülményeinek javí­tása, a tervszerűbb településfejlesz­tés, a takarékos gazdálkodás. Különösen sokra értékelhető a la­kosság társadalmi munkája, a he­lyi, a vállalati erők társadalmi ösz­­szefogása. A kongresszus óta város- és községfejlesztére 7,6 milliárd fo­rint értékű kommunális létesítményt adhattunk át, amelyhez a lakosság a három év során csaknem kétmil­liárd forint értékű társadalmi mun­kával járult hozzá. A város- és köz­ségfejlesztésben ezáltal a legfonto­sabb célokat teljesítettük, sőt egyes területeken túlteljesítettük. A felépült 22 ezer lakás meglehe­tősen javította a lakásviszonyokat. A lakások 90 százaléka magánerős for­mában épült. Emellett tizennégy te­lepen épülnek telepszerű lakások. A lakótelepeken egyelőre ugyan sze­rény mértékben, de már adtunk át nagyobb alapterületű lakásokat is. E lakótelepi lakások 70 százalékában munkáscsaládok és fiatal házasok leltek otthonra. Változatlanul kedve­ző a megyében a családiház-építés. Az állami beruházásokba a legfőbb gondot a kivitelezések elhúzódása és a munkák minősége okozza — mon­dotta a többi között a megye ta­nácselnöke. Sajnos, ebben az elmúlt évek során nem sikerült változtatni. A családiház-építésnél a legfőbb akadályt a telekhiány, és a magas telekárak jelentik. A VI. ötéves terv lakásépítéséhez 12 ezer lakótelket kell a megyében biztosítani. Eddig kevés, csak 5600 telek realizálódott. Pest megyében évente ötezer telket építenek be. A belterületeken elfogy­tak az állami telkek. A külterületek nincsenek a tanácsok tulajdonában. Kisajátításukra, megváltásukra a ta­nácsoknak nincs pénzük. A megyei erőfeszítések mellett in­dokolt lenne központilag azt is meg­vizsgálni — éppen a most megjelenj; lakásrendelkezések szellemében — a telekgazdálko'dást is, hogy kiskerese­tűek is tudjanak építkezni. Dr. Mondok Pál ezután a pedagó­gusképzés feltételeivel, a gyermek­­intézmények helyzetével, az iskolák zsúfoltságával foglalkozott. A többi között hangsúlyozta, hogy az anyagi és társadalmi erők nagy részét iskolaépítésre fordította a megye. Ennek eredménye, hogy hat­száz tantermet tudtunk megépíteni, de ez nem szünteti meg a zsúfoltsá­got. A 600 tanterem csak annyira futotta, amennyi gyermekkel növe­kedett az általános iskolai tanuló­létszám. A VI. ötéves tervben még megépítésre tervezett 360 tanterem is csak arra lesz elegendő, hogy ne romoljon tovább a helyzet. A középiskolai képzésben szintén feszítenek a gondok. A szűkösebb anyagi lehetőségek és a megnöveke­dett beruházási költségek miatt csak korlátozott mértékben tudunk az el­látás javítására anyagiakat fordíta­ni. Végezetül dr. Mondok Pál a szo­ciális és egészségügyi ellátásról, a lakosság vízellátásáról, és a keres­kedelmi-hálózat bővítéséről szólt. A többi között hangsúlyozta, hogy a megyei KÖJÁL-laboratórium és székház megépítésével hosszú távra megoldotta a megye közegészségügyi feltételeit. A 240 férőhelyes gödi egészségügyi gyermekotthon által javult az arra rászorultak ellátása. A kerepestarcsai kórház bővítésével ezer ággyal segíti a kórház a megye fekvőbeteg ellátását. A Vácott, Mo­­noron, Dabason, Pilisvörösváron megépült szakrendelők munkába ál­lása 200 ezer megyei lakos járóbeteg ellátását hosszú távon is megoldot­ta. A lakosság vezetékes vízzel való ellátása a nagyarányú fejlesztés eredményeként 64-ről 71 százalékra növekedett. A vezetékes vízzel ellá­tott települések száma 75-ről 114-re emelkedett. Több mint 600 kilomé­terrel bővült a vízhálózat. A lakos­ság ehhez csaknem 500 millió fo­rinttal járult hozzá. Vannak azon­ban még veszélyeztetett települések, számuk 14-ről 19-re növekedett. Ezekben a településekben nincs iha­tó víz, jelenleg a csecsemők részére palackos vízellátást biztosítunk. A vízellátást csak nagy távolságról le­het megoldani, amelyre több száz millió kellene. A kereskedelmi hálózat a dunake­szi és érdi áruházakkal és 51 kisebb ABC-áruház megnyitásával javítot­ta az ellátás feltételeit. Befejezésül a felszólaló arról be­szélt, hogy a feszültebb gazdasági helyzetben a jogos igények és le­hetőségek még jobban előtérbe ál­lítják a tanácsok munkáját, hogy a lakosság ellátásban és ügyeinek in­tézésében a párt útmutatása alap­ján, meg körültekintőbben szervez­zék munkájukat TÓTH IMRÉNÉ: az Egyesült Izzó váci gyárának személyzeti vezetője Az alapszervezeti munka tapaszta­latai alapján azt hangsúlyozta, hogy gyorsabban kell reagálnia a párttag­ságnak az ideológiai élet változásai­ra, a felvetődő új kérdésekre. Szor­galmazni kell az ilyen témák napi­rendre tűzését, ugyanis csak tájé­kozottén, felkészülten lehet megér­teni, illetve megértetni a bonyolult viszonyokat tükröző kérdéseket. Utalt arra is, hogy a megfelelő elő­zetes tájékoztatás hiányában szegé­nyes érvanyagot sorakoztathatnak fel a viták, a bizonytalanság, a té­ves nézetek elleni fellépés során. A továbbiakban arról beszélt, hogy napjainkban a pártszervezeteknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a vezetők kiválasztására, döntésük politikai hatását minden alkalommal fel kell mérniük. Ehhez nagy segít­séget nyújthat a tervszerű káder­utánpótlás-nevelés. Ugyanakkor mind politikailag, mind szakmailag megerősítésre szorulnak a személy­zeti apparátusok. S ugyancsak fon­tos lenne jobb anyagi, erkölcsi meg­becsülésük is. Végezetül arra utalt, hogy az alapszervezeti munka javí­tásában kiemelkedő szerepe lehet a vezetőségi tagok továbbképzésének. Erre a szakszervezeti mozgalomban már bevált forma látszik a legal­kalmasabbnak. NÉMETH FERENC: a Mechanikai Művek munkása Felszólalásában a bedolgozói rendszer tapasztalatairól, s tovább­fejlesztésének lehetőségéről beszélt. Utalt a két napja a Hazafias Nép­front, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a Pest megyei Tanács által szervezett országos ta­nácskozáson elhangzottakra, a be­dolgozói rendszer kiemelkedő szere­pére a nyugdíjasok foglalkoztatásá­ban. Hangsúlyozta: jelentős ered­mény a szociális foglalkoztatók há­lózatának kiépítése. Ezek lehetővé teszik, hogy hasznos munkával tölt­sék szabad idejüket az időskorúak. Az intézmények száma azonban egyelőre kevés, s hiányt pótolhat­na a bedolgozás rendszerének fej­lesztése. Ennek keretei között nem­csak a nyugdíjasok, hanem a gye­sen lévők is munkához jutnának, kiegészíthetnék jövedelmüket. Pél­dáiként említette a budaörsi TEX­­ELEKTRO Ipari Szövetkezetét, mely mintegy 1400 bedolgozót fog­lalkoztat. Amellett, hogy a termelés ilyen szervezése rendkívül gazdasá­gos, hozzájárul a rugalmas termék­­váltáshoz. Kitért arra is, hogy a je­lenlegi szabályozók nem teszik lehe­tővé az „otthon-termelők” eszközei­nek felújítását, újak beszerzését, s ezáltal az igényesebb munkát. Ügy tűnik, hogy ebben változtatásra van szükség. TÓTH ISTVÁN: a Dunamenti Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója Az energiagazdálkodásról szólva felhívta a figyelmet: a kérdés jelen­tősége több tekintetben is túlmutat a megye határain. Az elmúlt évek­ben tiszteletreméltó eredmények születtek: nem kellett energiakorlá­tozást bevezetni, s mind az üzemek­ben, mind a lakosság körében teret nyer a takarékosság. Annak ellené­re is, hogy a villamosenergia-fo­­gyasztás az elmúlt két év alatt mintegy 20 százalékkal nőtt, hiszen a termelőszférában ennél jóval mérsékeltebb a növekedés. Az ener­giagazdálkodási bizottsághoz számos pályázat érkezett, megvalósításuk elkezdődött, s ez is hozzájárul a to­vábbi racionálisabb gazdálkodáshoz. A továbbiakban a politika és a gaz­daság napjainkban mind szorosabbá váló kapcsolatáról beszélt. Hangsú­lyozta, hogy a nehezebb körülmé­nyek között a politizálás napi fel­adat. Az üzemi demokrácia, minde­nekelőtt a bizalmi testületek műkö­dése lehetőséget nyújt gyorsabb in­formációcserére, a meggyőzésre. Se­gíti azt a gyakorlatot, mely a kor követelményeihez híven, szinte min­den órában képes a megújulásra. NAGY ISTVÁNNE: a Nagykőrösi Konzervgyár munkása. A fiatalok pályaválasztásával kap­csolatos problémákról beszélt. Rá­mutatott, hogy a számos kezdemé­nyezés ellenére sem felkészültek a gyermekek és méginkább a szüleik az életre szóló döntésre. Az utóbbiak gyakran mindenáron a középiskolá­ba erőszakolják gyermekeiket, szinte misztikus jelentőségűvé válik szá­mukra az érettségi. Ugyanakkor, ha a fiatalnak nincs lehetősége tovább­tanulni, csalódott emberré válik vagy kényszermegoldásként az író­asztalok számát igyekszik szaporíta­ni. Mindenképpen el kell érni, hogy nagyobb megbecsülést élvezzen a szakmunkástanuló-képzés. Növelni kell színvonalát, lehetőségeit. A to­vábbiakban a mai fiatalságról vé­leményt formálva hangsúlyozta, hogy semmivel sem rosszabbak, mint a mai középnemzedék ugyanilyen idős korában. A konzervgyári tapasztala­tok is aláhúzzák, hogy megfelelő irá­nyítással mind az általános, mind a középiskolások, illetve az egyetemis­ták a nyári építőtábor idején megta­lálták a munka szépségét, szorgal­masak, felelősségtudók voltak, ha kellett. GÖNDICS ZOLTÁN: a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságának igazgatója Megállapította, hogy a párt pro­pagandamunkája javuló színvonallal járul házzá a napi feladatok telje­sítéséhez. Ugyanakkor utalt arra is, hogy nem minden esetben tud lé­pést tartani a követelményekkel. Napjainkban felszínre kerültek, nagyobb hangsúlyt kaptak a korábbi hiányosságok. Tapasztalható elbi­zonytalanodás, konzervativizmus, sőt számos téves nézet is felbukkan időnként. Most üt vissza, hogy ko­rábban a szocializmusról néha túl­zottan leegyszerűsített képet rajzol­tunk, s ennek hatása még ma is to­vább él. Ez a kép pedig különösen nem felel meg napjaink valóságá­nak. Sokan még ma is úgy gondol­ják, hogy társadalmi rendszerünkkel nem egyeztethető össze a tervutasí­tás helyett a szabályozók alkalma­zása, a dinamikusan gyorsuló ütemű helyett a lassúbb növekedés vagy épp a társadalmi, gazdasági válság­­jelenség. Mindezt a burzsoá propa­ganda tovább élezi, beépíti érv­rendszerébe. Példaként említette, hogy sokan elbizonytalanodnak amiatt, hogy nem tudjuk folyama­tosan növelni az életszínvonalat. Nem értik tisztán, hogy a fejlesz­tés, a megőrzés a célok között sze­repel, törekvéseink középpontjában áll, de nem ígéret, amit esetleg ob­jektív okok miatt nem is tudnánk teljesíteni. A propaganda — hang­súlyozta — önmagában nem tudja megváltoztatni a közhangulatot, de sokat segíthet abban, hogy az em­berek jobban megértsék a napi problémákat. DR. SÁTOR JÁNOS: a Mechanikai Müvek vezérigazga­tója. Hangsúlyozta, hogy kiemelt fel­adat a párt iránti bizalom további erősítése. Ennék során szinte napon­ta kell megnyerni, magunk mellé állítani az embereket. Fontos az is, hogy a nehezedő körülményeik köze­pette fokozottan gondolja át a döntéseket a vezetés, hiszen nem szerencsés az, ha több intézkedés szorul utólagos magya­rázatra. Ezután több példát sorolt, melyek arra utalnak, hogy időnként nem kellően előkészített intézkedé­sek is születnek, melyeket nehéz megmagyarázni. Említette többi kö­zött, hogy megszigorították a túl­óráztatást, ugyanakkor _ a kisvállal­kozások munkaidőn túl, . nagyobb pénzért végzik el az üzemen belül ugyanazt a munkát. Ami az egyik esetben növeli a bérkiáramlást, más szervezeti keretek között már nem ugyanilyen elbírálásban részesül. Ugyancsak nehezen érthető, hogy nagy szükség van a telefonokra, ugyanakkor filléres alkatrész hiá­nya miatt nem teljesíthető a terv. Az importkorlátozás hatására a ter­melés folyamatosságának biztosítása érdekében számos üzemen belüli át­szervezésre volt szükség. Így a nye­reségterv ugyan teljesült, viszont a dolgozók sok esetben anyagi hát­rányba kerültek — szorgalmas mun­kájuk ellenére is. Végezetül a szak­munkásképzés, a műszaki értelmi­ség gondjairól szólt, s intézkedése­ket sürgetett az ellentmondások enyhítésére. FÖDI SÁNDÖRNÉ: a gödöllői Ganz Árammérőgyár munkása Arról beszélt, mit jelentett az üztmnek az önállóság elnyerése. Rá­mutatott, hogy az eddigi eredmények bizonyítják: a döntés helyes volt. Máris érezteti hatását a piaccal ki­alakult közvetlen kapcsolat, rugal­masabban alakítják a választékot. A vállalat költségérzékenyebb lett, közvetlenül érzékelhetővé váltak a ráfordítások csökkentésének lehető­ségei. Emellett az itt dolgozók is jobban magukénak érzik a gyárat, tapasztalva, hogy boldogulásuk ösz­­szefügg annak fejlődésével. Elmond­ta azt is, hogy termékeik fele ex­portra kerül és a szigorúbb feltéte­lek ellenére várhatóan 1,6 millió dollárral növekszik az idei kivitel. A gondok között említette, hogy alacsonyabb a bérszínvonal az üzem­ben és sok a régi gép. Egyelőre csak a lassú, fokozatos fejlődésre számít­hatnak. Ezt követően az üzemi demokrá­cia helyzetéről szólt, kiemelte annak fontosságát, hogy a gyárban a dön­tések előkészítésében számítanak a dolgozók véleményére. Így eredmé­nyesebbek a gazdálkodás vesztesé­geit csökkentő intézkedések. Sajnos viszont a vállalatok közötti kooperá­ciós fegyelem romlott. Ez pedig a veszteségeket növelő tényező. bon ment végbe. Feladatukat a nép­­gazdasági igényekkel összhangban teljesítik. Saját erőből több import­cikket váltottak ki. Ugyanakkor je­lezte, hogy további dollárimport­csökkenés veszélyeztetheti program­juk megvalósítását. A kisvállalkozásokról szólva el­mondotta, hogy náluk 41 ilyen ala­kult 790 fővel (23 százalék párttag), és a kezdeti tapasztalatok kedvezőek — akik korábban megkérdőjelezték az ilyen vállalkozásokat, értik már, hogy hasznot hajtanak. Ugyanakkor a gyári pártbizottság is látja: újabb ellentmondások keletkeztek, így a bérekben, valamint a munkaerő meg­tartásában. BAI GYÖRGY: HALASZ JÓZSEF: a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára Felszólalásában elsősorban gazda­ságpolitikai kérdésekről szólott. Mint mondotta, a Csepel Autógyár életé­ben az elmúlt két és fél év alatt nem volt látványos változás, de betöltötte azt a szerepét, ami a közúti jármű­programból reá hárult. Megfeleltek az igényeknek, de a gazdálkodás kö­rülményei nagyon megnehezedtek. Ennek dacára egymilliárd forinttal növelni tudták termelésüket, s nye­reségük is 63 százalékkal emelkedett. A. gyárban szükség szerinti termék­szerkezet-váltás történt, bizonyos át­csoportosításra is szükség volt — mindez rendben, megfelelő hangulat­ai Pest megyei Állami Építőipari Vállalat munkása Elsősorban arról szólott, hogy ta­pasztalatai megegyeznek a beszámo­lóban elhangzottakkal: a nehezedő gazdasági helyzet némely helyen tü­relmetlenné teszi az embereket, kü­lönösen az évek óta visszatérő gon­dok megoldását sürgetik. Nőtt az anyagias szemlélet is, ezzel együtt jár némelyek passzivitása. Politizálás helyett — ami vitákat, érveléseket jelentene — sokszor csak a bírálga­­tás, a követelődzés lép fel. A PÁÉV — úgy látja, hogy — kezd kilábalni a súlyos gondokból, régen nem ta­pasztalt olyan optimista hangulatot a vállalatnál, mint idén. A továbbiakban bírálta a szak­munkásképzést, annak alacsony szín­vonalát. Élesen vetette fel: ne csak a lakások tetőbeázását bírálják, ugyan­olyan szigorúan ítéljenek a zöldség­gyümölcs felvásárlás hibáiról, arról, hogy miközben drága az áru, a táro­lás, a hűtés, a szállítás hibái miatt be kell szántani értékes termékeket! Nem vezetésellenesség az, ha mind többet követelnek a vezetőktől. Min­den szinten feleljenek meg a veze­tők a hármas követelménynek. JÓNÁS ZOLTÁN: a ráckevei járási pártbizottság első titkára Elöljáróban a mezőgazdasági ter­melés eredményeit vázolta. Mind a gazdaságok kiváló munkája, mind az időjárás hozzájárult a sikerekhez. Különösen a kukoricatermés kiváló­ságát emelte ki. A^termelési rend­szerek révén mindenben olyan ered­ményeket értek el, ami a korábbi években elképzelhetetlen lett volna. A lakosság aktivitása is figyelemre méltó. Saját erőből sok gondot ol­dottak meg az óvoda-, az iskola­­építkezéseknél. A ráckevei járásban is szóvá te­szik azonban azt, hogy ma nehezebb gazdálkodni, mint korábban: a költ­ségek növekedése, a sokféle elvo­nási rendszer, a szabályozók szigo­rodása a termelés feltételeit is ne­hezíti. Sok gép, alkatrész elérhetet­len. Különösen azt bírálta a felszó­laló, hogy miközben eddig az öntö­zésre ösztönözték a gazdaságokat, mikorra megteremtették a feltétele­ket, oly magasra emelték a vízdíjat, hogy képtelenség az öntözés. Fel­hívta még a figyelmet a munkaerő mozgására, amit nagyrészt az indo­kol, hogy a fővárosban ugyanabban a szakmában jóval többet kereshet­nek, jobb munkafeltételek között. GÓG MÁTYÁS: a Herceghalmi Kísérlet! Gazdaság igazgatója A budai járás mezőgazdaságáról beszélt elsősorban. Azt a jó együtt­működést elemezte, amely megsok-Lakótelep Szigetszentmiklóson f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom