Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-26 / 278. szám

8

kMíop

1982. NOVEMBER 26., PÉNTEK

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE

(Folytatás a 7. oldalról.)

tás mindig fennállt, de ilyen kézzelfogható közelségben ritkán mutatkozik, mint most.

Igaz. gyakran elmondjuk a politika elsődlegességéről szóló marxi tanítást. Nem arról van szó, hogy a politika mindenek felett, hanem arról, hogy elsődlegesen politikai szemmel, a politika oldaláról kell közelíteni a gazdaságot. Vagyis úgy kell a gazdaságot irányítani, hogy a cél és annak megvalósítása ne veszélyeztesse a politikát. Ezért soha ilyen gonddal nem elemezték a pártszervezetek a legfontosabb gazdasági feladatokat, a gazdálkodás hatékonyságát, az export fokozására és az import kiváltására nem kutatták így a lehetőségeket. Egy szóval azt mondhatjuk, hogy a területi pártszervezetek az összes alapszervezettel összefogva igyekeztek érvényesíteni a központi elgondolásokat.

Ahogyan az ország egész gazdálkodására sokféle külső és belső hatás nyomást gyakorolt, ugyanúgy a Pest megyei termelő üzemekre nagy terhet rótt a gyakori szabályozók módosítása, a nyereséget elvonó és importot nehezítő váratlan intézkedések. Sok gondot okoztak az árrendszer évközi módosításai és a munkaerőellátottság területén nem javuló helyzet. A gazdálkodás változásai vállalatainkat az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt különböző felkészültségi szinten érték.

Tudjuk, hogy párt- és kormányvezetésnek.az segített volna sokat — elemezte a helyzetet'a továbbiakban Cservenka Ferencné. ha a lehetőségek átgondolt mérlegelése után, az új helyzethez alkalmazkodva valamiféle robbanásszerű változást tudtunk volna előidézni. Sajnos ezt sem országosan, sem területenként nem lehetett, nem tudtuk megvalósítani, a nagy erőfeszítések ellenére sem. A gazdaságok igyekeztek, hogy a népgazdaság igényeit minél megfelelőbben tudják kielégíteni, de az előállt új helyzetre sem politikailag, sem szervezetileg nem voltak igazán felkészülve. A megye termelési mutatói minden évben az országos átlagnál szinte kivétel nélkül jobban alakultak, de az ország egészére jellemző állapotoktól igazából nem tudtunk elszakadni, illetve kedvezőbb irányba gyorsabban eltérni.

Erőfeszítések az egyensúly javítására

Az előállt helyzetből adódóan törvényszerű, hogy a megye gazdaságai a korábbi időszakhoz képest összességében és évenként is differenciáltabban fejlődtek. A vállalatoknál a korábbinál gyakrabban jelentkeztek pénzügyi nehézségek, például: a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat, a Ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet és ez évben várhatóan egyik állami gazdaságunk is veszteséges lesz.

Sok irányú megyei összefogásra van szükség ahhoz, hogy immár hétnyolc éve a megyében egyetlen termelőszövetkezetet sem kellett szanálni. Ugyanakkor vannak vállalataink, amelyek a kezdeti nehézségekkel jól tudtak megbirkózni, és egy rövid idő múlva, részben bizonyos körülmények változásának hatására, is, de kétségtelenül saját erőfeszítések révén, ki tudtak lábalni a gondokból. Ilyen például az ikladi Ipari Műszergyár, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, vagy a Forte és még sokan mások. Végül is az iparban az 1980—82-es éveket a feltételekhez való alkalmazkodás és a teljesítmények növekedése jellemezte.

A vállalatok, "a szövetkezetek nagy erőfeszítéseket tettek a népgazdasági egyensúly javításáért, mert saját bőrükön is érezniük kellett, hogy nehezült a Közös Piac korlátozása miatt az exportértékesítés. Nem csak az eladás nehézségei, hanem az értékesítésre került cikkek gazdaságossága is romlott. Ugyanannyi bevételért iparvállalataink vagy szövetkezeteink olykor 1Ö-20 százalékkal több terméket kellett, hogy adjanak, öszszehasonlítható áron 1981-ben 2,2

százalékkal több terméket gyártottunk, míg 1982-ben már 3 százalékkal. folyó áron 14 százalékkal növekedett az elmúl!, évekhez képest.

A megye mezőgazdaságában a termelés továbbra is dinamikusan fejlődött. Az üzemek termelési értéküket évi 16 százalékkal növelték. A termelés feltételei folyamatosan javultak az alaptevékenységnél és tovább bővült, még sokirányúbbá vált a kiegészítő tevékenység. Sok termelőszövetkezet érdemel elismerést kiváló eredménye miatt.

A gabona- és hústermelés növelésére megyei szinten akciót hirdettünk. Ennek hatására megállt a gabona-vetésterület csökkenése. Sőt némileg növekedett és a termelési eredményekkel is elégedettek lehetünk — mondotta a pártbizottság első titkára. — A napraforgó-termelés csaknem háromszorosára emelkedett. Folytatódott a szőlő-gyümölcs ültetvények megfiatalítása. A nagyüzemi zöldség termőterülete viszont az alacsony jövedelmezőség miatt csökkent.

Az állattenyésztésben a fejlődés egyenletes és dinamikus volt. Az elmúlt három év alatt a hústermelés közel 15 százalékkal haladta meg az

1979-es szintet. A tejtermelés évente 6 százalékkal emelkedett és a nagyüzemek fajlagos termelése 4809 literes megyei átlag körül alakul. Jelentős továbbá a tojás-, és a gyapjútermelés és mindebben nagy szerepet játszanak a sokoldalú integrált háztáji kisegítő gazdaságok. 1981-ben az iparvállalatoknál a nyereség 21 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Ügy tűnik, hogy 1982-ben

21-22 százalékkal emelkedik a nyereség. A mezőgazdasági üzemek nyereség évente átlagosan 10 százalékkal emelkedett. Az egyik pártbizottsági tag úgy fogalmazott, hogy a „mezőgazdaság eddig még kibírta a szabályozókat”. De az aggodalom hangja is hallatszik.

Cservenka Ferencné ezután néhány ellentmondásról szólott, a többi között például megemlítette, hogy a szabályozók, elvonások szükségszerű szigorodása mellett, azokkal egy időben gyakori, hogy a több termést nem veszik át, rengeteg zöldség, gyümölcs megy tönkre. Például: ebben

az évben különösen a nyári és kora őszi zöldségfélék értékesítésével volt sok gond.

Tartanak attól, hogy a fejlesztések visszaszorítása miatt a géppark lerobban és fontos beruházások elmaradása károkat okozhat a továbbiakban.

Megemlítette az abonyi Űj Világ Termelőszövetkezet példáját, a tsz 300 tonna nyári, illetve kora őszi káposztára szerződött, ötszáz tonna termett, ebből a ZÖLDÉRT mindöszsze 60 tonnát vett át, a tsz nyakán maradt terményt beszántották, a piacon pedig eközben drágán jutott a vásárló a káposztához.

Hasonlóan járt a szigetszentmiklósi Duna Tsz a leszerződött salátájával és karfioljával. Terményeinek még a felét sem vették át. A túrái Magyar—Kubai Barátság Tsz. a gyáli Szabadság Tsz-ben ugyanez ismétlődött meg. Az utóbbi gazdaság sárgarépa- és paradicsomtermésének még három százalékát sem vették át! i

Nem szűnt a feszültség az építőiparban

Amikor az iparról általában beszélünk, folytatta Cservenka Ferencné, szedetném külön kiemelni az építőipart. A megyei vezetés számára rendkívül sok operatív feladatot adott és ad változatlanul a megye építőipara. Igaz, hogy a megyének van egy állami építőipari vállalata, de az a szükségletnek csak

Oktatás a szentendrei tanuszodában

Az érdi Áfész Aruház és parkolója

töredékét tudja teljesíteni és ahhoz, hogy megvalósíthassuk terveinket, mintegy száz építőipari egységet kell foglalkoztatnia a megyének. Miközben mi Bács megyétől Nógrád, Veszprém, Győr megyéig minden létező kapacitást felkutatunk és igénybe veszünk, mintegy hárommilliárd forintnyi évi kapacitást mi adunk át a fővárosnak.

Nemcsak óriási szervező .munkát igényel ez, hanem rengeteg apró munkát is vállalnunk kell és meghirdetett elveinktől gyakran el kell térnünk a tekintetben, hogy egy pártszervezet meddig mehet el az operativitásban.

A valósághoz hozzátartozik, hogy az állami építőipari vállalatok termelése apad, elsősorban a fizikai létszámcsökkenés következtében. Területeinken olyan átszervezések is voltak, amelyek még erőteljesebb létszámcsökkenést eredményeztek. A PÁÉV-nél mindig gondot okozott, hogy a megyék között is az alacsonyabb bérkategóriába tudott csak kerülni, de külön feszültségeket idéz elő, hogy fővárosi székhellyel megyei bérezési kategóriába tartozik. Az is mindig feszültséget jelentett, hogy a megye és a főváros területén együttesen soha nem alakult ki az igényeknek megfelelő kapacitás. Külön problémát okoz a kötött, vagy szabadáras építkezés léte. A kötöttárasok szinte kivétel nélkül ráfizetésesek.

A beruházások előkészítése sem fejlődött a kívánt mértékben. Sok a tervezési hiányosság és rendkívül bonyolult a beruházások adminisztratív előkészítése is.

Az építés minősége változatlanul feszítő gondot okoz. Szóvá kell tennünk, hogy évtizedek óta küszködünk a lapos tetejű épületek tetőszigetelésével. Szinte nincs közöttük olyan, amelyben rövid időn belül ne lett volna gond az átadás után. E pillanatban is 1700 körüli azoknak a pereknek a száma, amelyeket az OTP indított a kivitelezőkkel szemben, tetőbeázások miatt. Változatlanul sok a szakipari hiba és a garanciális javítások elhúzódnak vagy meg sem valósulnak. Gyakran kérdezik-tőlünk, meddig mehet még ez a példátlan állapot az építőiparban? őszintén meg kell mondani, hogy az érdekek egyeztetésében (beruházók, tervezők, kivitelezők) nem sikerült végrehajtani az erről szóló párthatározatot.

A későbbiekben Cservenka Ferencné röviden szólott a magán- és kisvállalkozásokról. A többi között megemlítette, hogy a kisiparosok száma lassan, de gyarapszik. A kereskedelemben elsősorban a vendéglátóiparban van változás, az élelmiszeriparban és az egyéb szolgáltatásnál alig mutatkozik érdeklődés. A kisvállalkozások szinte kizárólag a vállalatokon belül jöttek létre. Egyesek szerint nagy a munkaerőre gyakorolt elszívó hatásuk. A statisztika ezt nem igazolja. Mások szerint bonyolult, bürokratikus az indulás körülménye. Többen visszariadnak az adózási kötelezettségek megismerésénél. Ezért további biztatásra és nem korlátozásra van szükség szerintünk.

Teljesítményként csak a jé munka számít

A pártbizottság első titkára ezután néhány szót szólt az exporttevékenységről. Büszkék vagyunk arra — mondotta —, hogy a megye már a korábbi években erőteljesen szorgalmazta a Külkereskedelmi Minisztériumnál és a Kereskedelmi

Kamaránál, hogy teremtsék meg a kis tételek és aprócikkek eladási lehetőségeit. Most elmondhatjuk, hogy az export árualaphoz kapcsolódó kis tételekből 1981-ben több, mint 40 millió devizaforint-bevétel keletkezett. Olyan cikkekből, amelyek korábban nem kerültek exportra. Az 1982-es év sem lesz rosszabb. 1979- hez képest 1981-ben az iparban a tőkésexport öt százalékkal nőtt. Ez azonban a dolognak csak egyik oldala. Sok a küszködés, hogy még sikeresebb legyen a munka, de néha hihetetlen nehéz a lecke. Két okból:

Egyszer azért, mert még a legjobb üzemeinknél is előfordul, hogy a már megszerzett piacra hanyag munka vagy csomagolás révén olyan portékát szállítanak, ami miatt veszteségek keletkeznek.

A másik nehézség abból fakad, hogy a régi szemlélettől, felfogástól nehezen tudnak szabadulni a különböző szervek. A „monopol” pozíciók védelme, szűk, kicsinyes, vájlalaton belüli személyi érdekek felülkerekedése okoz sok gondot. — Nálunk nincs kis meg nagy tétel, csak elad-' ható vagy eladhatatlan áru van — hangsúlyozta Cservenka Ferencné — kivált a tőkésexport fontosságára utalva. — Következetesek leszünk abban — mondotta —, hogy nagy felelősséggel készüljön el és kerüljön leszállításra minden termék. Meg kell tanulni felelősséggel termelni. Nem lehet belföldre rosszabbat, külföldre jobbat kínálni. Csak jó árut ismerhetünk!

A forradalom nemcsak barikádot jelent

A beszámoló ezután a párt belső életével foglalkozott, különös tekintettel a párt ifjúság körében kifejtett munkájával, valamint a megyében működő pártszervezetek helyzetével, a párttagság aktivitásával.

Mindannyiunk előtt ismeretes — emlékeztetett Cservenka Ferencné —, hogy a KISZ-kongresszust megelőzően sok bírálat érte az ifjúság részéről a KISZ-t. A KlSZ-kongresszus óta eltelt időben sem lehetett azonban tapasztalni, hogy megvitattuk volna a javítás módját, eszmét cseréltünk volna a változtatásokról. Izgat bennünket ez a kérdés, úgy gondoljuk, ez az a fórum, ahol szóvá kell tennünk, hogy a pártnak át kell gondolni az egész helyzetet, az ifjúság mozgalmi tevékenységét, a szocializmusról kialakított véleményüket és a mi tennivalónkat.’

A probléma szerintünk — s ezzel a végrehajtó bizottsági ülésen is foglalkoztunk —, a kérdésben az, hogy nem a KISZ mulasztásáról van szó elsősorban, hanem arról, hogy tulajdonképpen az ifjúságnak nincs elég közvetlen kapcsolata g. pártmozgalommal, a munkásmozgalommal. A KISZ nem foghatja át az ifjúság túlnyomó többségét és nem tud minden réteghez eljutni. Viszont ahol nem vagyunk ott mi. nincs ott a KISZ, oda mások nyomulnak be és mások • igyekeznek a maguk számára megnyerni a fiatalokat. Végig kell gondolnunk, hogyan lehetne a KISZ-nek, az ifjúságnak jobban, de valahogyan egészen másképpen segíteni, mint ahogyan azt eddig is tettük.

Akadnak, akik egyre nagyobb buzgalommal igyekeznek, nem is általában az ifjúságot, hanem az ifjúság bizonyos rétegét, elsősorban a diplomásokat, ezen belül különösen a műszaki értelmiségi pályát választók körében fokozni tevékenységüket, eltúlozni a nehézségeket, a

(Folytatás a 9. oldalon.)

Az M3-^s autópálya éjjel