Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-26 / 278. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE t A ráckevei hűtőházbah elismerésre méltóan dolgoznak Amint az első oldalon hírül adjuk, tegnap a megyei pártszékházban ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága. Napirenden szerepelt a megyei végrehajtó bizottság beszámolója a kongresszus óta végzett munkájáról. A téma előadója Cservenka Ferencné, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára volt. A továbbiakban ismertetjük a beszámolót, az azt követő felszólalásokat időrendi sorrendben, a vitaösszefoglalót, valamint az ülésen elfogadott határozatot a további tennivalókról. CSERVEN KA FERENCNÉ: A LAKOSSÁG TÁRS A GONDOK MEGOLDÁSÁBAN Mindannyian ott voltunk 1980. március 1-én és 2-án a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tartott pártértekezletünkön. Azóta megközelítően három év telt el. és ennek a három évnek néhány fontos kérdéséről szeretnénk a végrehajtó bizottság nevében számot adni — mondotta bevezetőjében Cservenka Ferencné. — Tekintve, hogy nem kongresszus előtti beszámolóról, nem megyei pártértekezletről van szó, hanem csupán az említett időszak áttekintéséről. ezért a beszámoló nem terjed ki a végzett munka minden egyes területére. A végrehajtó bizottság jóváhagyásával és egyetértésével három fő kérdés köré csoportosítottuk a mondanivalót. OA megye közéletének általános légköre és állapota. Gazdaságpolitikai életünk és tevékenységünk. A megyében lévő pártszervezetek helyzete, tevékenysége. A beszámolóra készülve a megyei pártbizottság minden tagjával beszélgettünk, tanácskoztunk a vezető propagandistákkal, valamint figyelembe vettük a járási-városi tájékoztatókat A KÖZÉLET ÁLTALÁNOS LÉGKÖRÉ ÉS A KÖZGONDOLKOZÁS ÁLLAPOTA Pest megye közhangulatáról, állapotáról tömören és röviden azt mondhatjuk, hogy szinte azonos az országban kialakult légkörrel, helyzettel. Néhány kérdésben van árnyalati eltérés, s ezek olyanok, amelyekről érdemes szólni. A megye lakossága három év alatt 30-35 ezer fővel növekedett. A lakosságának mintegy 65 százaléka fizikai munkás, az előző évhez képest ez is néhány százalékkal növekedett. Ez azt is jelenti, hogy a megye Borsod megyével együtt a legnagyobb munkáslakta település. Más megyékhez viszonyítva — a Statisztikai Hivatal anyagai szerint — abban mutatkozik eltérés, hogy nálunk néhány tanyát kivéve megszűntek a tisztán mezőgazdaságból élő családok és jellemző, hogy úgynevezett „vegyes családokká” váltak. Vagyis az iparba bejárók mellett ott találjuk a tsz-ben dolgozókat és majd minden otthonban egy vagy több értelmiségi (pedagógus, egészségügyi stb.) foglalkozású családtag él. Ez hatással van az életnívóra. Az utóbbi időben is folytatódott a korábbi szélsőséges folyamat az egyes családok élet- és munkakörülményeiben. Vannak községeink, amelyek fejlődése szembetűnő eredményeket mutat, így például a gödöllői, a dabasi és más terület, ez egyben mutátója a lakosság anyagi helyzetének, ugyanakkor vannak települések, ahol inkább bevándorló, szakma nélküli, alacsony képzettségűek telepedtek le, a többi között például Gyálon. Ilyen helyeken növekszik a feszültség, a kommunális feltételek elégtelensége miatt. A megyében jelentős számú értelmiség dolgozik, megtalálhatók az ipari, mezőgazdasági és kulturális élet területén. Számuk a megye fejlődésével együtt egyre gyarapszik. Mindezek azért lényegesek. mert nagyon gyakran tapasztaljuk. hogy a lakosság hangulatát, a helyzetet egyazon időben, a különbségek miatt, eltérően értékelik. Csak példaként utalnék arra — mondotta ezután a pártbizottság első titkára —. hogy a váci járás északi részében, az aprófalvas településeken, ahol nagyon sok idős ember él. legtöbbjük magányosan, nyilván más a hangulat, mint az agglomerációs 25-30 ezres lélekszámú nagyközségekben, ahol a felvándorlók, letelepedők zöme a fiatal korosztályhoz tartozik. Meghallgatjuk az emberek véleményét Néha azonban akadnak intézkedések, amelyek ezeket az eltérő véleményeket eggyé kovácsolják. Ilyen volt a legutóbbi közlekedési díjakról megjelent rendelkezés, amely egyöntetűen izgalmat váltott ki, több ok miatt. Elsődlegesen a tarifaemelés nagyságrendje miatt, másodszor azért, mert a rendelet megjelenésekor nem volt megállapítva, hogy a különböző munkahelyekre utazóknál a vállalati hozzájárulás módosul-e vagy sem. Ez csak október végére tisztázódott. Parázs viták alakultak így ki a bejáró dolgozók, a diákok és a nyugdíjasok körében Szükséges ezt szóvá tenni azért, mert a rendelet megjelenése óta is többen kérdezik, hogy sok év mulasztását miért kellett egyetlen pillanat alatt bepótolni, lépcsőzetesség alkalmazása helyett. A párttagok közül is sokan fogalmazták meg, hogy soha senki nem örül az áremelésnek, de eddig bizonyos mértékig mindig figyelembe vették, hogy a lakosság mennyire képes azokat elviselni. Többen megkérdezték. miért nem lehetett erről előbb véleményt nyilvánítani: azt is szóvá tették; hogy ne csak áremeléssel akarjunk mindent megoldani. A párt iránti bizalom él az emberekben — hangsúlyozta Cservenka Ferencné — és ezt a bizalmat meg kell őrizni. Tekintve, hogy ennek az intézkedésnek rendkívül széles körű hullámai vannak, úgy gondoljuk,, mindannyiunk számára sok tanulságot jelent. A lakosság nagy figyelemmel kíséri a párt és a kormány minden megnyilatkoztatását és a feszült nemzetközi helyzet felfokozta a politikai érzékenységet. A párttagságnak adott információnkban — folytatta az előadó — szóvá tettük, hogy nagy volt a bérkiáramlás. Napok alatt jött a visszhang és reklamálták — elsősorban a kereskedelmi dolgozók, az egészségügyi középkáderek, még a nem „borravalós” helyeken dolgozó orvosok is, olyan kategóriákban, ahol évek óta nagy a kereseti elmaradás. -Ugyanakkor egyes felső szintű gazdasági körökben elhangzottak olyan vélemények. hogy csak a vezetés erőlködik, a lakosság nyugodt és nem látja eléggé a problémákat. Többször vizsgáltuk ezeket a kérdéseket, s az a tapasztalatunk, hogy a lakosság többsége az általunk adott információk alapján, ha nem is egyik napról a másikra, de fokozatosan felismerte a valós helyzetet és igyekszik a maga lehetőségein belül segíteni, támogatni a vezetést, és társ akar lenni a gondok megoldásában. Hivatkozhatunk arra, hogy amikor meghirdettük az energiatakarékosságot, szinte hónapok alatt kedvezően változott a lakosság energiafogyasztása. OTP-kölcsönök felvételével, saját erő hozzáadásával gyorsították meg a gáz bevezetését a településeken. az olajfogyasztás csökkentése érdekében. Hivatkoznék arra is. hogy megyénkben a társadalmi munka volumenben is évről évre nő. Meggyőződésünk, hogy egyre több azoknak a száma, akik ismerik, tudják és értékelik, hogy a nehéz körülmények között összességében rend, nyugalom és magas színvonalú ellátás van. De hiába érti meg valaki, hogy a cserearányromlás milyen veszteséget jelent az országnak, azzal egyedül, a maga munkahelyén nem tud mit kezdeni. El kell gondolkodni azon. hogy az a munkás, aki hívó szóra, minden kifogás nélkül, azonnal kész a társadalmi munkára, szabad idejét is szívesen feláldozza a kommunista műszakokra és a pénzt a közösségnek ajánlja fel, az a munkás még mivel bizonyítsa, hogy ő többet is akarna tenni, ha módjában állna, de ő csak azt tudja tenni, amit lehetővé teszünk számára, amit mi tőle kérünk. Ne tűrjük meg a fegyelmezetlenséget! Ezek a dolgozók legöntudatosabbjai és egyben a mi legnagyobb bírálóink a munkaszervezés hiányosságai, a bérezés visszásságai, a munkaerő-gazdálkodás miatt. Bírálnak bennünket, hogy a termelés területén sok fegyelmezetlenséget tűrünk el, így például akad, ahol nincs anyagnyilvántartás, vagy a bérezésnél több az agitáció, mint a differenciálási lehetőség. Hiába követeljük a fegyelmet — mondják —, ha hiányos, rossz az anyagellátás; ha a munkaerőhelyzet nem szab gátat a fegyelmezetlenségnek; ha csak rábeszéléssel és nem a gazdasági ösztönzőkkel teszik érdekeltté őket. Már hosszú ideje mondogatják, hogy az átlagbér következtében a felesleges létszám nem a kapun kívül, hanem a kapun belül van, hogy ez rendkí* vül demoralizálólag hatott hosszú éveken keresztül, és hat még ma is a munkamorálra. Erre a hangulatra nagy befolyást gyakorol a párttagság, amely munkahelyén, lakóhelyén egyaránt eddig minden alkalommal, akár ha gondok, nehézségek is jelentkeztek. pártszerűen és tisztességgel képviselte a párt politikáját. Ügy tartják, túlságosan türelmesek vagyunk a pazarlással szemben — idézte a közvéleményt Cservenka Ferencné —. eltűrjük olykor a gazdálkodásban levő visszásságot, bürokráciát. ezeknek a kérdéseknek a rendezésénél óvatosabbak vagyunk, mint ahogyan az indokolt lenne. Sokan mondták a párttagok közül, hogy talán nem kellene ilyen kemény intéekedéseket hozni, ha rend lenne a gazdasági élet területén.^ belügyminiszter parlamenti beszámolásának ideje alatt, szinte nem volt taggyűlés. ahol ne szóltak volna arról, hogy óz erőszakos bűncselekmények itt nálunk, az agglomerációban menynyire elszaporodtak, hogy megvan a munkához való jog, de komoly, felelősségteljes kötelezettség nincsen sokak részéről. Tehát amikor azt valljuk, hogy általában rend és nyugalom van, és s tömegek napról napra hangoztatják, hogy „rosszabb ne legyen”, igazat mondunk. De ez a kérdésnek csak az egyik oldala, mert ugyanakkor az igényeket is megfogalmazzák, a gondokat is szóvá teszik. Továbbra is erős a párt iránti bizalom, de észré kell venni, hogy tapasztalható aggódás is, hangsúlyozta az előadó. összegzésben: sokféle hatás érte a kongresszus óta a közvéleményt, de eddig a párt- és a kormányszervek intézkedéseit elfogadták és támogatták. de meg kell vallanunk, hogy a gazdasági vezetés iránti kritikai észrevételek fokozódtak. GAZDASÁGPOLITIKAI ÉLETÜNK ÉS TEVÉKENYSÉGÜNK A párt egész munkájában minden korábbinál erőteljesebben előtérbe került a gazdaság, a gazdálkodás kérdése. Az MSZMP XII. kongreszszusa óta megjelent központi bizottsági határozatok is arra irányították a megyei pártbizottság és az összes pártszervezet figyelmét. Utalnék ar ra, ahogy több párttag fogalmazott a gazdaság és a politika kölcsönha(Folytatás a 8. oldalon.) A korszerű dabasi rendelőben Népszerű a lepencei strand A gödöllői művelődési ház vonzza a művelődni vágyókat
