Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

«2m 'tf vwiifl» 1982. NOVEMBER 24., SZERDA A közönség jobb kiszolgálásáért Magyarországon a statiszti­kai adatok szerint mindenki hat-hétszer megy moziba évente, s ezzel az európai rangsorban a negyedik helyen állunk. A moziba járási szoká­sok azonban átalakultak, meg­változott a közönség ízlése, így új helyzet elé került a film­­torgalmazás is. A tervek sze­rint 1983-tól gyökeres válto­zások lesznek a filmforgalma­zásban és a moziüzemeltetés­ben. — Nem arról van szó, hogy alapvetően rossz volt, amit ed­dig csináltunk — mondta Sza­bó B. István, a Művelődési Mi­nisztérium film-főigazgatóságá­nak vezetője az MTI tudósító­jának. — Az a gond. hogy mű­sorpolitikánkat, amely kiállja a nemzetközi összehasonlítást, ma sokkal bonyolultabb gaz­dasági viszonyok között kell megvalósítani. — A filmforgalmazás és a mozik üzemeltetése nem azo­nos fogalmak. Olyan szocia­lista modellt kell. kialakítani, amely a moziüzemeltetésben vállalja az üzleti funkciót. A lényeg: differenciálni kell. — Az új filmforgalmazási struktúrában a filmklubok, a társadalmi forgalmazás és az iskolai vetítések nem nyere­ségérdekeit vállalkozások. A moziüzemeltetés haszna ellen­ben átvihető ezekre a terüle­tekre. amire eddig nem volt lehetőség. — A filmforgalmazás re­formját más elképzelések is ki­egészítik. A jövőben lehetőség nyílik arra. hogy mozis kisvál­lalkozásokat hívjanak életre, szerződéses családi alapon. El­sősorban a kistelepüléseken, de a városokban is javít majd a helyzeten. — Létrejön a moziüzemi vállalatok gazdasági társulása, amelyhez eddig 13 megye, a Mokép és a Főmo csatlako­zott. A vállálkozás célja, hogy az eddig sokszor párhuzamo­san végzett szolgáltatásokat koordinálja: közös propaganda és reklám, szerviztevékenység és egy sor más lehetőség éssze­rű felhasználása révén sok fel­adat az eddiginél gazdaságo­sabban oldható meg. Az új in­tézkedések összességükben a decentralizálást, a vállalatok állandósulását segítik. Céljuk e közönség jobb kiszolgálása és a művelődéspolitikai célok ha­tékonyabb valóra váltása. Kiállítótermekből Remekműveken alapul a folytatás — » Gerzson Pál Munkácsy-díjas S festőművész, egyetemi tanár és $ tanítványai közös kiállítását a ^ Bartók Galériában tekinthetjük ^ meg. Az amerikai színházat be­­s mutató tárlat pedig a Mücsar­­$ nokban látható. Gerzson Pál tekintélyes mű­vész. Ezt elsősorban nem két Munkácsy-díja, tanári meghí­vása a Képzőművészeti Főis­kolára, párizsi, indiai sikerei, hanem mindig új és új művei igazolják. Eigei Istvánhoz ha­sonlóan képben elemezte Szi­­nyei Merse Pál Majálisát és megalkotta e kivételes remek­mű lehetőségein alapuló foly­tatását. Mester és tanítványok Erőteljes művészete sok in­dítást, további térnyerést, ki­bontakozást tartalmaz. Így nemcsak önmaga lép egyre fel­jebb, egyre előrébb — mint azt az Emelkedés sűrű és lebegő tömbű formái is igazolják —, hanem tanítványai ia egykori mesterük társává válnak. Ezt példázza Demeter Zsuzsa Jú­­dá; portréja, Kiss Tibor dra­périatanulmánya, Neuberger István Udvara. Tetszettek Za­­lakovács József és Házmán Ferenc munkái. Bemutatkozá­suk egy felfelé ívelő alkotó kapcsolat termő folyamatát je­lenti. Az érem A magyar éremművészetet régebben is korrekt felület­­munkálás, tematikai bőség jellemezte, s az, hogy az érem, mint a szobrászat mozgékony műfaja, igyekezett nyomon kö­vetni, rögzíteni és egyben ér­telmezni a valóság gazdago­dását, a gondolkodás eredmé­nyeit. Beck ö. Fülöp, Ferenczy Béni, Borsos Miklós érpmmű­­vészete magas mércét állított a fiatalok elé, jó nyomokon haladhatott tovább a magyar érem. (Ezt példázta a Vigadó Galériában rendezett kiállítás is.) Első eredménye, hogy ér­tékrendje kiváló eszmények alapján állandósult és vált egyre inkább általánossá úgy, hogy az előőrs csoportjába MOZIMŰSOR NOVEMBER 25-TÖL DECEMBER 1-1G. ABONY 25—28: Bronco Billy 29—30: Egymásra nézve*** BUDAÖRS 25—30: Ben Hur I—II. 27— 28: A hótündér <du.) CEGLÉD, Szabadság 25—28: A delfin napja (du.) Nyom nélltül (este) 29— 1: Zöld rakéták (du.) Guernica** (este) CEGLÉD, Kamaraterem 25— l: Alim és szamara (du.) 25—28: A kétarcú felderítő (este) 29— 1: Kisdarázs* (este) DABAS 25—27: Csak semmi pánik, itt vagyok 28: A csodatevő palatábla (du.) 28— 29: A karatéző Cobra* DUNAHARASZTI 25—28: Vörös föld* 27—28: Éjszaka történt 29— 30: Éjszakai utazók** DUNAKESZI, Vörös Csillag 25—26: és megint dühbe jövünk 27—23: A ravasz varjű (du.) A vadnyugat hőskora I—II. (este) 23—30: Apaszerepben DUNAKESZI, József Attila 25: A Kobra napja** 28: Kojak Budaücsten 29: Ez Amerika** 1: Evans doktor titka ÉRD 25—28: Éjszaka történt 27: Keménykalap és Krumnliorr (du.) 28: Szelcburdi család (du.) 27—28: Pucéran és szabadon* (este) 29—30: Elvis Presley FŐT 25—26: Apaszerepben 27— 28: ... és megint dühbe jövünk 28: Valahol Európában (du.) 29—30: Halálgyár az őserdőben I—II. GÖDÖLLŐ 25—28: Fekete tyúk (du.) Óvakodj a törpétől** (este) 29— 3: Nyom nélkül GYAL 25—27: A karatéző Cobra* 28— 30: Csak semmi pánik, itt vagyok MONOR 26— 28: Egymásra nézve*** 27— 28: Kocsubej (du.) 29— 1: Bronco Billy NAGYKATA 25—23: Hova tűnt Agatha Chirstie?* 27—23: Suli-buli (du.) 29—30: Gvémántakció I—n. NAGYKŐRÖS, Arany János 25—23: Elvis Presley 29— 1: Óvakodj a törpétől** NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 25—28: Kisdarázs* (este) 25— 1: Szarvacska manócska (du.) 29— lt Hurrikán* (este) PILISVORÖSVAR 25—28: A karatéző Cobra* 23: T.uxustutajon (du.) 29: Jegyzetfüzet titka POMAZ 25—25: Pucéran és szabadon* 27—28: Kilenctől ötig* 29: Földrengés Tokióban RÁCKEVE 25—23: Földrengés Tokiéban 29—30: Vörös föld SZENTENDRE 25—26: A vad hattyúk (du.) 25—23: Elvis Presley 29— 1: Fekete tyúk (du.) Mephisto I—n.* (este) SZIGETSZENTMIKLŐS 25—26: Kilenctől ötig* 27—28: Evans doktor titka (du.) Vörös föld* (este) 29—30: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** TÁP1ÓSZELE 25—26: Gyémántakció I—n. 27—28: A vasálarcos férfi 29: Hova tűnt Agatha Christie?* VAC, Kultúi 25— 1: Szuperzsaru VAC, Madách Imre 26: Krakatit I—II.* 27: Solo Sunny** VECSÉS 26— 28: Menhisto I—n.* 27— 28: Gyilkosság másodkézből (du.) 29— l: Elvis Presley * 11 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. ••* Csak 18 éven felülieknek. Demeter Zsuzsa: Júdás Egri Erzsébet: Szodoma Fekete G. Dezső: Hegyalja, 1972 mi szikrázó, kaleidoszkópszerű hatást, s a rendezés hűen tük­rözi ezt a karaktert. Mindez nemcsak az amerikai színház, hanem Amerika ön­arcképe is. Ilyen, ilyennek in­dokolt elfogadnunk, de nem önmagunk számára. Mindez ázonban arra figyelmeztet, hogy akarjunk és tudjunk is olyan egyénivé válni színházi életünkben, mint az USA, ahol a színház, bár művészet is, azonban még inkább vásár, színes bazár, elektromos csil­logás. Ám mindenképpen ön­maga: Amerika. Losonci Miklós Zenei panorámái Munkáskórusok a pódiumon Űj kezdeményezésként — Pest megyében először — általános iskola adott otthont egy énekkari hangver­senynek. A váci Gábor József Általános Iskola modern, már eleve ünnepségek megtartására tervezett, a római átriumokra emlékeztető aulája akusztikailag is alkal­masnak bizonyult a résztvevők együtt éneklésére, az érdeklődők és az énekkarok elhelyezésére. Közös dalolás A megye több, mint har­minc kórusa közül tizenhat a munkáskórus. Ezen a találko­zón azok vettek részt, ame­lyek már aranykoszorús foko­zatot értek el, s szerepelnek a tavasszal megrendezendő or­szágos Vándor Sándor kórus­fesztiválon. Mellettük fellép­tek olyan énekkarok is, ame­lyeknek kevés nyilvános ének­lési lehetőségük van, és szin­tén indulnak országos rendez­vényen. Kilenc kar több mint há­romórás műsorát hallgathat­tuk végig. A jól sikerült talál­kozóra a régi munkásénekka­rok elhozták zászlóikat, ezzel is fokozva az esemény ünne­pélyességét. A nagymarosi férfikar mű­sorából a megzenésített Balas­­si-vers és Gárdonyi Zoltán— Juhász Gyula Munka című dala emelkedett ki. Karna­gyuk, Kismartoni Ferenc egy­úttal az ünnepség rendezési és szervezési feladatait is vé­gezte. Az utánuk következő váci 204. számú Killián György szakmunkásképző kó­rusa (karnagy Barácz József) a találkozó legfiatalabb részt­vevője és egyúttal az utánpót­lás képviselője volt. Teljesít­ményük értékét fokozza az a tény, hogy a szakmunkáskép­zőben nincs énekoktatás, így a közös dalolás feltételeinek megteremtése nem kis gond. Kedves igyekezettel előadott népdalcsokruk mellett jól si­került a Kovács vagyok kez­detű régi magyar munkásdal interpretálása. Énekük szár­­nyalóbb és sokkal biztosabb lett, amikor a nagymarosiak­kal együtt dalolhatták Balázs Árpád Fesztiváldalát. Tartalmas program A ceglédberceli Dózsa György Művelődési Ház ének­kara kezdeti elfogódottság után a vegyes kari számokban nyújtotta a legtöbbet. Karai Ugrótánca osztatlan elismerést aratott (karnagy R ostetter Szilveszter). A biai férfikar (karnagy Szakály Mátyás) előadásában Mozart Bűvös csengettyű cí­mű kórusműve tetszett a leg­inkább, s úgy tűnt, ők is ezt szeretik legjobban. A veresegyházi Cantemus kórus Vadász Ágnes vezény­letével kitűnően érzékeltette előbb Pitoni Boldog, aki éne­kel, majd Dowland Búcsú cí­mű művének finom, hajlékony szépségét, de Karai Munkás­­biztatójánál már hiányzott az erő. Nagymaros még egy kórus­sal, a művelődési ház énekka­rával képviseltette magát, (karnagy Brusznyai Margit.) Szép programot állítottak ösz­­sze. Néhol úgy tűnt, inkább egy majdani zsűri, mint a kö­zönség részére. Purcell zsoltá­ra és az oratóriumrészlet igen hatásos volt. Az énekkarok közül ők voltak az egyedüliek akik vidám, tréfás éneket is bemutattak. " Az országos pedagóguskó­­rus-találkozón ezüstkoszorús diplomával jutalmazott rácke­vei Vox Pads járási pedagó­gus női kartól (karnagy Csor­­báné Fejérdy Zille), finom, ki­érlelt kamarazenét hallhat­tunk. Természetesen otthonos­sággal mozogtak Morley és Arcadelt világában, de tud­nak mást is, sodró lendületű népdalfeldolgozás-előadásuk — Karai Estéli nótázás — nagy tapsot aratott. A fóti Ifjú zenebarátok kó­rusa Baráz József vezényleté­vel kidolgozottan, átélten da­lolta Kodály Adventi énekét, valamint a Paul Robeson elő­adásában egykor nagy sikert aratott Zúg a folyó kezdetű dalt. Kodály-kiállítás A Dunakeszi MÁV-férfikar (karnagy Szakáll L ászióné) ezen az estén a férfikarok kö­zött a legszínvonalasabb, leg­meggyőzőbb teljesítményt nyújtotta. Bartók Huszárnótá­ja, Kodály Vörösmarty versé­re írt dala és Lóránt—Vád Mihály: A tenger című ének­kari műve más-más oldalról' mutatta be tudásukat. A műsor befejezéseként a részt vevő kórusok közösen énekeltek két Kodály-művet és Vándor Sándor Talán tu­dunk dalolni még című szá­mát. A találkozó szünetében le­hetőség nyílt az aula falán el­helyezett, Kodály életét il­lusztráló kiállítás megtekinté­sére, amelynek elkészítéséhez segítséget nyújtott az iskolát patronáló Forte gyár. Itt lát­hattuk a gyerekek népdalil­­lusztrálási versenyének ké­peit. Az iskola tűzzománc­szakkörének munkái fogják emlékeztetni az énekkarokat erre az első itten} kórustalál­kozóra, amelyet reméljük több is követ majd. Hajós Anna ADIOFIGYE LO Kiss Nagy András: Nagymarosért tartozott a mértékadó Asszonyj Tamás, Ligeti Erika, SzöLlőssy Enikő, Csikszentmihályi Ró­bert és kisplasztikái iránymó­dosulással Vigh Tamás, ök te­remtettek iskolát, amely szám­talan új és életképes változa­tot hozott létre. Nemzedékek­re elosztott időben és térben váltak emlékezetessé Búza Barna, Szabó Iván, Madarassy Walter érmei és Kiss Nagy András, Czinder Antal, Szent­­irmay Zoltán, Cs. Kovács László, Lapis András alkotá­sai. A műfaj szembetűnő, im­már nemzetközi rangot ért el. Amerika önarcképe is Nem a színházat üdvözlöm elsőként, hanem a rendezést. Ugyanis az amerikai színház a szinte rikoltó látványra, az azonnali hatásokra épít. Szí­nek forgataga kölcsönöz vala­SZÁMÍTÁSTECHNIKA a MEZŐGAZDASÁGBAN É té­makörben indított sorozatot a Falurádió, ez az oly nagy nép­szerűségnek örvendő műsor. A mezőgazdaság — az utóbbi évek erre utalnak — talán a legéletképesebb ága a népgaz­daságnak, hiszen termelési eredményeit, technológiáit, vállalkozási készségét tekintve egyaránt világszínvonalon áll. Tartalékai azonban még min­dig szinte kimeríthetetlenek — állítják a szakemberek. Mint a kedd reggeli műsor­ban hallottuk, a hazai tudósok kísérletei szerint különböző módszerekkel akár 40—50 szá­zalékkal is lehet javítani a fe­hérjefelhasználást. vagy amint arról dr. Tresser Pál a hernádi Március 15. Termelőszövetke­zet elnöke mondta el a véle­ményét. a számítástechnika al­kalmazásának eredményeként áttekinthetőbb, szervezettebb lehet egy olyan mammutgaz­­daság szervezete is, mint az övéké. A hagyományos eszközökkel például több hétig is eltart, amíg az előző hónap gazdálko­dási eredményeit megismerhe­tik a vezetők. A számítógép segítségével azonban, már a hónap zárása után néhány nappal tiszta a kép: melyik üzem működött gazdaságosan vagy gazdaságtalanul, melyik hoz hasznot, s melyik csak eszi a közös pénzét. A gyors és friss ismeretek segítik a vezetőket a gyors rea­gálásban, s jó döntések meg­hozatalában. így van ez egy korszerű, fejlődőképes szövet­kezetnél. De hogyan segíthet a számítógép a gyengéknek, az elmaradozóknak? Dr. Tresser Pál szerint a lé­péshátrányt a számítástechni­ka legfeljebb csak segíthet le­küzdeni, de csodákat nem tud produkálni. JELENIDÖBEN A ŐSZIN­TESÉGRŐL. Úgynevezett ké­nyes témának eredt utána Kondor Katalin, e gazdasági kérdésekkel foglalkozó sorozat gazdája. A legutóbbi műsorban azt vizsgálta, miért nem tu­dunk még ma sem szakítani a gazdaságban uralkodó sze­mérmes, a hibákat takargató, nemegyszer a valóságot, az igazságot elhallgató szemlélet­tel? Meghirdettük, hogy az olyan gazdálkodó szervezetnek, vál­lalatnak. szövetkezeinek, ame­lyik nem képes nyereségesen gazdálkodni, annak a mi kö tülményaink között is tőnkre kell mennie, mert a népgazda -ág már nem képes ilyen ne­héz terheket cipelni, A válla­latmentő akciók eredménye­ként azonban alig-alig került sor a szanálások ilyen módjá­ra. s ahol mégis megtörtént az elkerülhetetlen, ott is félünk megváltani, hogy a rossz mun­ka, a hibás irányítás miatt vált szükségessé az intézkedés. Nem tudjuk, hogyan kell „szocialista módon” tönkre­menni, mondta a műsor egyik szereplője, s e kijelentés mö­gött elsősorban nem a szelle­mes szófordulatot kell meghal­lanunk. hanem a figyelmezte­tést. mely szerint nem szabad teret engedni annak a talán gyakran meg sem fogalmazott, de a tettekben annál inkább kifejeződő véleménynek, mely szerint egy-egy gyár. üzem felszámolása, egyben a szocia­lizmus győzelméért vívott csa­ta részveresége. Természetesen ott. ahol az üzemi, vállalati demokrácia inkább óhai mint valóság, va­lóban nem könnyű szót érteni az emberekkel. Ferge Zsuzsa szociológus szerint alig akad olyan vállalati vezető, aki ne kötelezné el magát — szóban — a szocialista szellemű üzemi demokrácia mellett, s ne üt­közne meg. ha valaki munka­társai, vagy a szakszervezeti funkcionáriusok közül komo­lyan is veszi az elveket. Cs. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom