Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-21 / 273. (274.) szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 274. SZÄM 1982. NOVEMBER 21., VASÁRNAP r Uj tanácsi lakásrendelet Elosztás, jog és kedvezmények Egyik korábbi számunkban, a városi tanács üléséről szóló tudósításunkban jeleztük, hogy a testület rendeletet al­kotott a tanácsi rendelkezésű lakások elosztásáról, a laká­sokkal való gazdálkodásról, a lakásigények társadalmi elbí­rálásáról. Ezúttal ismertetjük a rendelet fontosabb pontjait. A rendelet kötelezi a végre­hajtó bizottságot, hogy két­évenként készítsen lakáselosz­tási tervet, amelyben a terv­időszakban elosztandó tanácsi bér-, tanácsi és OTP-értéke­­sítésű, valamint a lakásépítő szövetkezetek és a munkálta­tók által épített azon lakáso­kat kell szerepeltetni, ame­lyekre vonatkozóan a vb az építtetővel megállapodik Arányok A lakások 50 százalékot a kiutalási és értékesítési né\­­jegyzékre, 30 százalékát a 'a­­kásügyi hatóságnak minőségi és lépcsőzetes cserére legfel­jebb 15 százalékát közérdekű igények kielégítésére, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága által meghatározón arányban központi feladatokra és közületi szervek részére bérlő-, illetve vevőkiválasztá­si jogra kell, 2 százalékát nem szociális tanácsi bérlakást igénylők részére lehet fel­használni. A lakosságnak adható laká­sokból a fizikai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók 60, a fiatal házasok 50 szá­zalékban részesednek. A há­rom- és több gyermekes csa­ládok az igénylést követő má­sodik évben, az egy- és két­gyermekes, a gyermektelen és az egyedülálló igénylők az el­ért pontjaiknak megfelelően juthatnak lakáshoz. A tanács a megüresedő lakásokra is el­rendeli az új szabályok alkal­mazását. Magánerő Elősegítendő a magánerős korszerű lakásépítést, a ren­delet szabályozza az állami tulajdonban lévő telkek tar­tós használatba vételei. Előnyben részesíti azokat, akik bérlakásra jogosultak, gyermekesek, pályakezdők vagy fiatal házasok, akik ta­nácsi bérlakásukat a lakás­ügyi hatóság rendelkezésére < bocsátják, személyi tulajdon­ban lévő lakásukat újraelosz­tásra visszaadják, illetve szer­vezett cserére felajánlják. So­ron kívül kaphatnak tartós használatra állami telket, akiknek a lakását kisajátít­ják vagy más közérdekű cél­ra igénybe vették és nem kér­nek cserelakást. Tartós használatra akkor vehet igénybe valaki állami telket, ha a házas- vagy élet­társak és a velük együtt lakó családtagjaik nem rendelkez­nek 200 ezer forintnál na­gyobb értékű ingatlannal, egyéb vagyonnal és a család egy főre jutó átlagos havi jö­vedelme nem haladja meg a 3400 forintot. Előnyben része­sítik továbbá azokat, akik tár­sadalmi szervek és vállalatok által kezdeményezett magán­erős, korszerű csoportos la­kásépítésben vesznek részt. Társas- és családi ház épí­téséhez kedvezmény adható, amelynek mértékéről a la­kásügyi társadalmi bizottság javaslata alapján a végrehaj­tó bizottság dönt. Kedvez­ményre jogosult, aki egye­dülálló és két vagy több gyer­meket egymaga tart el, há­rom vagy több gyermekről sa­ját háztartásában gondosko­dik, a pályakezdő vagy fiatal házas. A legnagyobb kedvez­mény társasházra 30, csalá­di házra 10 százalék. ílőző 12 teljes hónapban élve­zett, munkaviszonyban, szö­vetkezeti tagsági viszonyban álló esetében a főállásból, má­sodállásból, bedolgozásból, mellékfoglalkozásból és más rendszeres tevékenységből származó jövedelem, részese­dés, nyugdíj, illetve rendsze­res ellátásban részesülő sze­mélynél a nyugdíj és a jára­dék, szabadfoglalkozásúak, önállóak esetében az adó megállapításának alapjául szolgáló jövedelem összegé­nek 1/12 részét veszik számí­tásba. Lakáshoz pályázattal is le­het jutni. Abban az esetben, ha emeletráépítéssel, tetőtér­beépítéssel létesül lakás, má­­célt szolgáló helyiségjt alakí­tanak át lakássá. A pályázat­ról a műszaki osztály féléven­ként a helyi sajtó es a tanáé-, hirdetőtábláján köteles a la­kosságot tájékoztatni. K. P. Egyszerű magyarázat Lelkesedés a habarcs mellé Nem kell a külső hőmérséklethez igazodni Azt kérdezte Fejéregyházi László, az isaszegi művelődési ház igazgatója; tudod-e ho­gyan gyógyítják az erős fej­fájást? Hát úgy, hogy a pá­ciens elé két vödröt raknak, az egyik forró, a másik jéghideg vízzel tele. Ha elég sokáig vál­togatja bennük a lábait, olyan reumát kap, hogy a fejfájás­ról el is feledkezik. A tréfának szimbolikus je­lentése van az ő — s minden bizonnyal megannyi társa — esetében. Virágnyelvről átfor­dítva: ha nincs elég bajod a közművelődéssel mint olyan­nal. találd ki, hogy fel kell újítani, ki kell bővíteni a mű­velődési házat. Mert, ahogy ugyancsak ő mondta, ebből egynél kevesebb nem lehet egy faluban. Mert a fél, az le­hetetlen. Ha pedig elkezdődik az építkezés, rögtön az lesz a nagyobb gond. Kevesebb pénz Főként úgy, ahogy azt Isa­­szegen is, és szinte mindenütt a községekben, egyedül le­hetséges csinálni: a lehető leg­kisebb költséggel, a lehető leg­több társadalmi segítséggel s lehetőleg úgy, hogy a szerve­zés, az anyagbeszerzés, a mun. kástoborozás s hasonlók se ke­rüljenek pénzbe. Magyarán, magad uram, ha szolgád nin­csen. Márpedig ma, hasonló területen, a járás községeiben, vajon hol van? Ujj se kell hozzá, hiába számolnánk. A magyarázat egyszerű: bár néhány évvel ezelőtt még a közművelődés tárgyi feltételei­nek javítására is több jutott országszerte, így a járásban és a városban is, épült egy-két művelődési központ például Veresegyházon, Vácszent­­lászlón, legutóbb Gödöllőn, de mindenhová akkor sem jutott elég keret. S jártak úgy, mint Kerepes­­tárcsán, vagy Kartalon, és még sorolhatnánk, ahol nincs, még szerény mértékkel mérve sem igazi központja a műve­lődésnek. De ha ma kellene megépíteni a felsorolt, kész épületeket, már aligha men­ne. Megváltozott a helyzet, ke­vesebb a pénz, másra kell az energia, a közművelődésre is kevesebb jut. S főként nem új művelődési központokra. Felújítás előtt Ahol talán van elég kez­deményezőkészség, akarat, ahol összetalálkozik a művelődési szakember és a község veze­tése, ott találhatni rá módot, hogy különféle megodásokkal mégiscsak egyről kettőre jus­sanak. Például bővítéssel, fel­újítással, lassan-lassan, szaka­szosan. Úgy, ahogy azt például Isaszegen teszik. Bodrogi And­rás tanácselnök, Fejéregyházi László és segítőik. Például Nagy Ferenc, társadalmi ta­nácselnökhelyettes, a Pécel— Isaszeg Áfész dolgozója. Ve­szekedve, ki-kiborulva, de tol­ják a szekeret. Együtt, egy célért. Hogy abból, amit — jobb híján — művelődési ház­nak nevezték korábban, las­sacskán igazi otthona legyen a kultúrának. Isaszegen már elkészült az a nagyterem, amibe a régi­ből igyekeztek mind többet át­menteni. Akárki igazolhatja, itt valóban csak bővítésről, felújításról van szó. S hogy ami elkészült, az majdnem teljesen újnak látszik? Ez csak a közreműködők érdeme. Amit itt pár forintból csináltak, azt lehet hogy máshol a sokszoro­sából sem hozták volna ki. Most a héten éppen a köz­ponti fűtést próbálják, amely­nek kazánházát a felújítás második ütemében készítet­ték el, s egy kis szobácska ki­vételével remélhetőleg hama­rosan egyforma meleg lesz az egész házban. A már felújí­tott részben, s a még felújítás előtt állóban is. S hogy nagy előrelépés volt a nagyterem, úgy a fűtés is hasonlóan: vég­Díjnyertes műszer Önállóak Tanácsi bérlakásra akkor jogosult dz igénylő ha maga, házas-, élettársa és a vele együtt költöző családtagjai nem rendelkeznek 60 ezer fo­rintnál értékesebb ingatlan­nal, egyéb vagyonnal, és a család egy főre jutó átlagos jövedelme nem haladja meg a 2400 forintot. Ha az igénylő nyugdíjas (nyugdíjas házas­pár), egyedülálló, fiatal há­zas, gyermekeit egyedül ne­velő szülő, tanácsi bér-, illet­ve tanácsi értékesítésű la­kásra akkor is jogosult, ha az előbb említettnél 30 száza­lékkal nagyobb a jövedelme. Az átlagos havi jövedelem megállapításakor az igénylés benyújtásakor, illetve a név­jegyzékek jóváhagyását meg-Az elektromosság laboratóriumi pontosságú mérésére al­kalmas a péceli TRI-TON Háziipari Szövetkezet OKISZ-díjas terméke, az LCD multiméter. A nemzetközi követelményeknek is megfelelő műszer a hazai és a szocialista országok piacaira kerül. A szövetkezetben több más gyártmány is fejlesztés alatt áll, amelyeket minden valószínűség szerint a januárban elké­szülő új üzemcsarnokban állítanak majd elő. Képünkön: Fülöp Béla művezető a bonyolult műszer szerelése közben. Hancsovszkl János felvétele GYARAPODÁS. Mostaná­ban ritkábban kapunk meg­hívót avatásra, átadásra. Min­denki tudja az okát, hogy miért. Be kell érnünk a ke­vésbé látványos események­kel. Többször adunk hírt fel­újításról, korszerűsítésről, át­alakításról. Olyan munkála­tokról, amelyek nyomán vala­mely település kereskednie, szolgáltatása, kulturális élne, oktatása jelentős mértékben javulhat. Tévednénk azonban, ha azt hinnénk, településeink a szo­kottnál is csendesebben élik életüket, arculatuk, környeze­tük a változatlanságba mere­vedik. Szó sincs erről. Nem is lehet, hiszen az új fészket rakók napjainkban sem pi­hennek, akármelyik községben találkozhatunk hétöznap, de főleg szombat-vasárnap forgó betonkeverővel, alapozó, falat rakó építőkkel. S felfedezhetjük a közgya­rapodás apróbb-nagyobb je­leit is. Különösen akkor tű­nik fel az ilyesmi, ha az em­­bo* egy-két hétig-hónapig nem jár valamely helyen Még a napsütéses napokban láthattuk, hogy rakják a sze­gélyköveket Galgamácsán, s utána az Iklad felé eső részen, jókora da abon új aszfaltbur­kolatot kapott az út, a kanya-Mindennapi apróságok rokban védőkorlátot helyeztek el. Erdőkertes felől Veresegy­házra kanyarodva, hamaro­san feltűnik az a három kis pavilon, amely az üzletsort folytatja, s hasonlatosak azok­hoz, amelyeket Gödöllőn húz­tak fel, a patak partján. Ikla­­don rövidesen befejeződik az iskola új szárnyának építése. Emlékeztethetnénk az isa­szegi és a zsámboki múzeumi gyarapodásra, más jelekre, amelyekről a maguk idejében beszámoltunk. Említsünk in­kább olyasmit, amit többnyi­re nem sorolunk a gyarapo­dás rovatba, noha bizonyos értelemben okvetlenül az. Kartalra gondolunk például, ahol az utóbbi hetekben meg­pezsdült az élet a művelődé­si házban, csoportok alakultak, tervbe vették a néphagyomá­nyok gyűjtését, feldolgozását, ápolását. Anyagi és szellemi gyarapo­dás. Mindkettőből részesedik a város és a járás lakossága. Most is, a nehezebb időkben is. A nagyobb közösség és ön­maga erejéből. CSÚSZÓPÉNZ. Hallhattunk, olvashattunk eleget a szocia­lista brigádok kulturális vál­lalásainak visszásságairól. Összegyűjtött színház- és mo­zijegyek, múzeumi belépők kerültek a naplóba, holott azt a bizonyos darabot, filmet, ki­állítást senki sem nézte meg a brigád tagjai közül. El-el­­küldtek valakit az író-olvasó találkozóra, aki esetieg tói b brigádnaplót is szorong Holt a hóna alatt, hogy bejegyez­tessen néhány sort ,jz íróval. A helyzetet, a közeget és a munkásembert kevéssé isme­rők hajlamosak voltak ezeket a jelenségeket látva, tapasz­talva elverni a port az eszter­gályoson, a maróson, a 'aka­­toson, mert az történetesen nem szeretett kollektíván színházba, moziba vagy kiállí­tásra járni. Felháborodni persze egyszerűbb, mint «neg­­keresni azokat a módszere­ket, amelyekkel olyan embe­reket is megismertethetünk a művészetekkel, akik azokkal eddig nem barátkoztak meg. Hanem mit szóljunk ahhoz, hogy valaki egyik múzeu­munkban csúszópénzt akart adni azért, hogy bélyegezze le azokat a lapokat, amelyekkel igazolják, részt vettek bizo­nyos eseményen, ami része egy vetélkedőnek. Ez nem ér­tés vagy nemértés kérdése, hanem erkölcs dolga. Jogtalan előnyt akartak szerezni. Mi késztette vagy kényszerítette őket erre? Mennyiben az ő vétkük, mennyiben a vetélke­dőt rosszul megszervezők, ki­dolgozók hibája? Végül persze így is oda lyu­kadunk ki, hogy vajon jól gon­doltuk-e a kultúrával való megbarátkoztatás mikéntjét és hogyanját. Az előtérben mozijegyet szedegető és a csú szópénzt felajánló között ugyanis csak a mértékben van különbség. ÄLPANASZ. Kecskés József a városi művelődési ház igaz­gatója azt mondta egyszer, hogy aki igazán meg akar néz­ni valamit, az meg is fogja rá szerezni a jegyet. Mondása azért jutott eszembe, mert némelyek szerint nem jó a ház propagandája. Nem aka rom felsorolni, hogyan és hány formában igyekeznek közhírré tenni programjaikat. Félek ugyanis, hogy a panaszosok nem érdeklődnek. Ezzel nem mondtam azt, hogy 'a műve­lődési ház ne keressen újabb és újabb lehetőséget a figye­lemkeltésre. Kör Pál re nem lesz idényjellegű a program, nem kell a külső hőmérséklethez igazodni. Hi­szen eddig a két kályha alig­­alig szolgáltatott némi mele­get. így aztán, ha csak kis ada­gokban is, de talán egyszerre nyeli a népművelő is a gyógy­szert reumára és fejfájásra is. Csak bírják erővel! Mint ahogy a többiek is, járás- és városszerte. A gimnáziumi igazgató, aki uszodát álmodott az iskolaudvarra, a KISZ-tit­­kár, aki bár még két téglát sem rakott soha egymásra, s nem tanulta, most mégis fé­­lig-meddig építésvezető a klubszoba bővítésénél. A sportköri elnök, aki nemcsak lapátol, kubikol, hogy a sport­telep új ruhába öltözzön, ha­nem belekontárkodott a ter­vezésbe is, megfelelő jelent­kező híján. Álljon a fal Es sorolhatnánk. Sok-sok lelkes szakember, aki saját szakterületét megsegítve ide­gen szakterületeken is kimű­veli magát. így tágítva a szű­kös lehetőségeket, gazdagítva lakóhelyét, munkahelyét. Ki­­sebb-nagyobb közösségeket. Akárha megannyi modern Kőmíves Kelemen. S habár feleségáldozatra nincs ii szükség, a habarcshoz nem­egyszer különleges lelkesedést kell vegyíteni, hogy álljon a fal. Árammérőgyár Gépjárművezetők tanfolyama Gépjárművezetőknek tartot­tak elsősegélynyújtó tanfolya­mot a Vöröskereszt üzemi szer­vezetének kezdeményezésére a Ganz Árammérőgyárban októ­ber közepétől november dere­káig. Az előadásokat Juhász János gödöllői mentőápoló és dr. Weidl József körzeti orvos tartotta. Hatvanhat, zömében hivatásos gépkocsivezető tett eredményes szóbeli és gyakor­lati vizsgát. Az elsősegélynyúj­tási ismeretek elsajátítását a növekvő számú közlekedési baleset mellett az is indokolja, hogy rövidesen kötelező lesz hazánkban a gépjárműveze­tőknek az ilyen tanfolyam el­végzése. Két nap kulturális programja November 21-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Társas-ház, családi hétvégi programok: Kakaóbár, műsoron: vidám bohóctréfák, 10 órakor. A Szi­­lasmenti Tsz, a Herbária, az Univer termékeiből vásár és bemutató, kóstoló (fűszer, gyógyteák, gyógyfüvekből ké­szült olajok, kozmetikumok). Szaktanácsadó: dr. Buga Lász­ló, 10 órakor. Kapcsoltak? családi társasjáték, vezeti: Ró­zsa György, 17 órakor. Ki bír­ja ezt energiával? Alfonzó ön­álló estje, 19 órakor. Cigány néprajzi kiállítás, megtekinthető 15—20 óráig. A gödöllői Stúdió N° 2 kiál­lítás, megtekinthető 10—20 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: A gödöllői kisipar múltja és jelene című kiállítás, megte­kinthető 10-től 14 óráig. Iklad, klubkönyvtár: Filmvetítés nyugdíjasoknak, 16 órakor. Gaigahévíz, művelődési ház: Táncház, mezőségi, palóc, dunántúli ugrós és csárdás, 17 órakor. Népzenés Katalin-bál, közreműködik a mogyoródi ze­nekar, 20 órakor. November 22-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Kodály Zoltánra emléke­zünk. Előadó: Winkler Nán­dor, 17 órakor. Cigány néprajzi kiállítás, megtekinthető 15-^20 óráig. A gödöllői Stúdió N° 2 kiál­lítása, megtekinthető 10—20 óráig. Iklad, klubkönyvtár: Filmvetítés, 19 órakor. Aszód, művelődési ház: Erzsébet- és Katalin-bál. Aszód, helyőrségi művelődé­si központ: Kodály-emlékkiállítás. A megnyitón közreműködnek az aszódi zeneiskola tanárai, 18 órakor. Erdőkertes, művelődési ház: Vendégünk: Sági Ágnes, a Pest megyei Hírlap főszerkesz­tője, aki Pest megye sajátos helyzetéről tart előadást. Elő­adás után fórum kül- és bel­politikai kérdésekről. Mogyoród, művelődési ház: Egészségügyi fórum, 18 óra­kor. Szada Egészségnevelési sorozat A szülők akadémiája kere­tében nyolchónapos egészség­­nevelési előadássorozat kezdő­dött Szadán. amelyet Mészáros Istvánná védőnő vezet. Az ér­deklődő szülők minden hónap harmadik szerdáján találkoz­nak a családvédelmi tanács­adóban. Az első előadást no­vember 23-án, kedden tartják meg. Mozi Vasárnap: Elvis Presley. Színes ameri­kai film 4, 6 és 8 órakor. Hétfő: Szelíd vadnyugat. Színes amerikai film. csak 4 órakor! Agónia. Színes szinkronizált szovjet kétrészes film, 6 óra­kor. SN 013»—1957 (Gödöllői Hlrk

Next

/
Oldalképek
Tartalom