Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-17 / 270. szám
%Mriav 6 1982. NOVEMPER 17., SZERDA Jogi tanácsok A szóbeli végrendeletről és a haszonélvezet korlátozásról 9 A fegyelmi hatálya az új munkahelyre is kiterjed • A szóbeli végrendelet érvényességéről, illetve érvénytelenségéről. Felkeresett minket egyik olvasónk és azt állította, hogy egy súlyosan beteg ember a halálos ágyán őt nevezte meg örökösnek, tanú előtt. Elmondja azt is, hogy azóta már az elhunyt testvére és egy távolabbi rokon is jelentkezett a hagyatékért. Olvasónk azt kérdezi, a szóbeli végrendeletet érvényesnek kell-e elfogadni, és a hagyatékot ő vaigy az elhunyt fivére kapja-e meg, egyébként ő is rokon, az elhunyt unokatestvérének gyermeke. ■ A hagyatéki eljárás még most van folyamatban. Ha az elhunyt végrendeletet nem hagyott hátra, és a szóbeli végrendelet is érvénytelen, akkdr a törvényes öröklés rendje szerint a fivér fog örökölni. Olvasónk azt is mondta, Rogy az elhunyt testvére nem ismeri el a szóbeli végrendeletet érvényesnek, és közölte, hogy emiatt pert indít. ' Nem bocsátkozhatunk vitába, .hogy kinek van igaza, mert különféle körülmények bizonyításától függ; a szóbeli végrendelet érvényes-e. Meg kell áilapítani, hogy az örökhagyó szellemi hanyatlására is tekintettel, szóbeli végrendelet alkotására alkalmas állapotban volt-e. Szükség esetén orvosszakértői vélemény, vagy ennek felülvizsgálata során az Egészségügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottsága döntheti el a kérdést. Ugyanis a Polgári Törvénykönyv szerint szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásban egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel végrendelkezhetne. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, -ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére nézve, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségért tekintettel megállapított korlátozások a szóbeli végrendeletre is irányadók, a tanú írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke. Különösen fontos olvasónk esetében az orvosszakértői vélemény, mégpedig az igazságügyi elmeszakértőé, mert az örökhagyó állítólag súlyos beteg volt, operáción ment keresztül, és olvasónk szerint is a betegnél testi és szellemi elgyengülés jelei mutatkoztak. Többször zavart is volt, tehát kétséges, hogy kapcsolatteremtési képessége megvolt-e, ezért a végrendelkezési képesség elmeorvosi feltételeit is tisztázni kell majd, hogy az elhunyt akaratnyilvánításra képes vagy képtelen volt-e. • Korlátozható-e az özvegyi haszonélvezeti jog? A haszonélvezeti jog nagyon szerteágazó témát ölel fel. Olvasónk azt panaszolja, hogy az apja után örökölt ingatlant teljes egészében az özvegy használja, a ház műhelyét vállalat bérli, és ennek jövedelmét is a mostohaanya teszi zsebre. Kétségtelen, a Polgári Törvénykönyv szerint lehetőség van perben a haszonélvezeti jog korlátozását kimondani. A haszonélvezeti jog korlátozása azonban csak olyan mérvű lehet, hogy az özvegy szükségletei biztosítva legyenek. Általában nem helyes a megszokott korábbi környezetből a túlélő házastársat kiragadni vagy szükséglete fedezetét annyira korlátozni, hogy az nála életszínvonal-csökkenéssel járjon. Esete válogatja, hogy megvannak-e a törvényes előfeltételek a haszonélvezeti jog korlátozására, ezért csak széles körű bizonyítási eljárás lefolytatása után kerülhet sor a döntésre. Ez elsőfokon a járásbíróság hatáskörébe tartozik. • A dolgozó munkahely-változtatással nem vonhatja ki magát a fegyelmi büntetés hátrányai alól. Megjelent Faanyagvédelmi szabályzat A faanyagok védelmét részleteiben 15 évvel ezelőtt szabályozták, időközben azonban olyan gyorsan fejlődött a megmunkálás, a gyártás technológiája és a felhasználás területei is bővültek, hogy a rendelet — viszonylag rövid idő alatt — lényegében elavult. A MÉM emiatt új faanyagvédelmi szabályzatot tett közzé, amely főbb vonalaiban határozza meg a megelőzésnek, illetve a károsodás megszüntetésének, mérséklésének teendőit. A szabályozás átfogóan veszi sorra a gazdaságos fahasználat főbb szempontjait, egyebek között azokat, amelyeket eddig kevésbé vettek figyelembe. Tartalmazza a fa veszélyeztetettségének különböző fokozatait. és arra figyelmeztet: a különösen kedvezőtlen viszonyok között lényegesen jobban kell ügyelni a faszerkezetek, -anyagok óvására. A tapasztalat szerint ugyanis a legtöbb kár például az olyan nyílt színi tárolásnál keletkezik, amikor piaci értékesítési gpndok adódnak, és emiatt áll a faanyag túlságosan sokáig és Védtelenül. : A veszteségeket gyakran elnyeli a gazdálkodás bonyolult folyamata, elszámolásuk sokhelyütt elmarad, emiatt közvetlenül néha nem is mérhetők a fapusztulás anyagi következményei. A szabályozás éppen ezért meghatározza a védelem általános teendőit, ami egyúttal a felelősségrevonást is megkönnyíti majd. Az új rendelkezés intézkedik az épületkárok vizsgálatáról. Előirja például, hogy az építmény tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni a födémszerkezetek előírt nagyságú feltárásáról. Ismertetik továbbá a gomba-, illetve rovarfertőzések esetén szükséges teendőket is. Olvasónk arról panaszkodik, hogy fegyelmi büntetéssel terhelten került át új munkahelyére. Ügy tudta, hogy új munkahelyén ezt a büntetést nem hajthatják végre. Olvasónk téved. Ugyanis, ha a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló dolgozó munkahelyet változtat, és büntetése az új munkáltatónál valamilyen okból nem hajtható végre (áthelyezték alacsonyabb munkakörbe), a munkába lépés új időpontját követő egy évig — a bérmegállapítást kivéve — a munkaviszonyban töltött addigi idejét számításon kívül kell hagyni. A fegyelmi hatálya alatt álló dolgozó ezen kívül az új munkahelyén is egy évig minden olyan előnytől elesik, amely a munkaviszony időtartamához kapcsolódik, így pl. egy évig a munkaviszonyban töltött idő alapján járó pótszabadságot nem kaphatja meg, az év végi részesedés megállapításánál sem vehető ez figyelembe, és, ha a jubileumi jutalom abban az évben járna, az sem illeti meg. Dr. M. J. TÍZ NAP RENDELETÉIBŐL A dolgozók belföldi hivatalos kiküldetése, illetőleg külszolgálata, valamint áthelyezése alkalmával felszámítható költségek megtérítéséről szóló, 33/1951. (I. 31.) MT. sz. rendelet módosításáról, a Minisztertanács illetékes elnökhelyettesének 2/1982. (XI. 1.) ME. sz. rendelete intézkedik. (Magyar Közlöny 66. szám.) Az egyes kereskedelmi egységek jövedelemérdekeltségű üzemeltetéséről a Minisztertanács 57/1982. (X. 22.) sz. alatt rendeletet adott ki, amely január 1-én lép hatályba, végrehajtásáról a belkereskedelmi miniszter gondoskodik. A végrehajtási rendelkezést a belkereskedelmi miniszter már ki is adta, 18/1982. Bk. M. szám alatt, amely a Tanácsok Közlönye november 4-i számában jelent meg. Az ügyvédi munkadíjról és az ügyvédi díjszabásról szóló 5/1962. IM. számú rendeletet a 4/1982. (X. 18.) IM. sz. rendelet módosította, amely a lakásügyi jogi iránymutatások felülvizsgálatáról kiadott ÉVM és PM. 8011/1932. számú tájékoztatójával, a Tanácsok Közlönye 31. számában jelent meg. A Legfelsőbb Bíróság döntése Egy férj — két feleség Elvált férjem, akivel egy lakásban lakom, újból megházasodott és felesége hozzá költözött. Ehhez azonban volt férjem befogadó nyilatkozata alapján nem volt joga, mert kormányrendelet értelmében nekem is hozzá kellett volna járulnom, ezt azonban nem adtam meg — adta elő egy asszony a bíróságon, kérve, hogy a második feleséget kötelezzék a lakás elhagyására. A tárgyalás során kiderült: amikor a bíróság a házasságot fölbontotta, a kiskorú gyermeket az apánál helyezte el, a lakás két szobáját pedig neki, a harmadikat az asszonynak ítélte. Később a volt férj ismét megházasodott, és felesége valóban hozzá költözött. Az alsófokú bíróságok helyt adtak a keresetnek és a második asszonyt kötelezték, hogy a lakást 90 napon belül hagyja el. Ezt azzal indokolták, hogy egymagában a férj befogadási nyilatkozata nem volt elegendő, ennek alapján ott-tartózkodásra érvényes jogcímet nem szerzett. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és az elvált feleség keresetét elutasította. A határozat indoklása szerint a bérlőtárs, bárkit, kivéve kiskorú gyermekét, «csak a másik bérlőtárs hozzájárulásával fogadhat be a lakásba. Ha ennek ellenére mégis megteszi, a bérlőtárs ennek megszüntetését kérheti. A Legfelsőbb Biróság Polgári Kollégiumának állásfoglalása értelmében azonban, ha a bérlőtárs a befogadott személy lakásbérleti jogviszonyának megszüntetését hosszabb időn át nem kéri, holott arról tudomása van, ez olyan magatartásnak minősül, mintha a befogadáshoz hozzájárult volna. Ebben az esetben az elvált feleség a kereset megindítása előtt több mint egy éven át tudta, hogy az új asszonyt volt férje a lakásba bejelentette, az ott is tartózkodik, és az első házasságból származó gyereket férjével együtt neveli. Ez ellen mindeddig nem tiltakozott. Ilyen körülmények között a második feleség érvényes jogcímen tartózkodik a lakásban, ezért az eltávolítása iránti kereset alaptalan. K. S. Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Dér ropog, jég reccsen Fogvacogtató, bokakocogtató, hideg reggelekre ébredünk mostanában. Sok elpuhult embertársunk ilyenkor bizony nem szívesen jár künn a szabadban. Ha a dér ropog, vagy a réti tócsák jege reccsen a csizma alatt, biztos, hogy horgász vagy vadász indul zsákmány után. Az utóbbinak egyre több. az előbbinek egyre kevesebb az esélye. Persze nagyon korai lenne még a szezonbucsuztató, annál is inkább, mivel a meteorológia még újabb enyhülést ígér, s nagyon sokan ezektől a hetektől reméljük azt a halat, amelynek adatait pirossal is aláhúzhatjuk a fogási naplóban. Pontyról már nagyon kevés hír érkezik. Már csak azért is, mert sok helyen tart a telepítés utáni tilalom, másutt, főleg zárt vizekben viszont meggyérült az állomány. Sportszerűbben Köztudott, hogy a hal a téli tárolásban legyengül, lefogy, ellenálló képessége csökken. Sokkal gyakrabban lépnek fel ilyenkor különböző fertőző betegségek is. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a téli kényszerű tételenségben zsákmányra éhes horgászok nem örülnek annak, ha a vízpartra érkezéskor már az első alkalommal tilalom táblákkal találkoznak. A tavassszal telepített halnak nagyon gyakran ideje sincs megismerkedni közvetlen környezetével, megtalálni a legalkalmasabb búvóhelyeket. Gyakorlatilag tehát egyoldalúvá, sportszerűtlenné válik a horgász és a hal folytonos küzdelme. Általános normák A bevezetőben már szó esett sokszor vita — de valójában sporttársainkról a vadászokról is. Az őszi, téli hónapokban valóban lényegesen gyakrabban keresztezzük egymás útjait. A vadászok általában arra panaszkodnak, hogy a horgászok elriasztják a víz közelében húzódó négylábú és szárnyas vadakat, sőt mint elmondták, előfordul, hogy hurkokat, fácánra csalizott horgokat is találnak a vízparton, vagy közelében. Mi horgászok leggyakrabban az egyes vadászok felelőtlensége miatt kell, hogy szót emeljünk. Megértjük mi, hogy nehéz megállni, utána ne durrantson a vadász a túlsó part felé húzó fácánnak, vagy kacsának, de ilyenkor gyakran közelünkben kopognak a sőrétek. Űgf hiszem, ez a vita azonban nem lehet általános és tartós, főleg ott, ahol mindkét fél szigorúan a saját sportja szabályai szerint, s az általános erkölcsi normák betartásával hódol szenvedélyének. Napi kérdések Felbontott örökbefogadás Akinek valamilyen okból nem születik gyereke, gyakran arra az elhatározásra jut, hogy örökbe fogad egy kislányt vagy kisfiút. Azzal többnyire minden örökbe fogadó szülő számol, hogy a pici gyerek sok gonddal, bajjal jár. Az igazi nehézségek akkor kezdődnek, amikor a gyerek személyiségéből eredő fogyatékosságok kezdenek kiütközni. A vér szerinti szülő könnyen talál magyarázatot: az én vérem, mit tegyek? A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az örökbe fogadott gyerekkel gyakrabban türelmetlen ilyenkor a szülő. A gyermek- és ifjúságvédő intézetek igazgatóitól sok konkrét esetről, lelkileg-testileg összetört, visszaadott gyermekről hallottam már. Ha az örökbefogadott még kiskorú, a törvény elvileg nem, illetve kivételes esetben en- , gedélyezi az örökbefogadás felbontását. Akkor van mód erre, ha a felbontás a kiskorú érdekébon áll. Találkoztam olyan szülőkkel, akik a kezelhetetlenné vált kamaszt intézetbe adták. Majd amikor a gondozási díjat kirótták rájuk, egyik szervtől a másikig jártak, hogy csökkentsék az összeget. Ogy érezték, méltánytalan őket költségekbe verni, hiszen a gyermek végül is nem az övék. A gondozási díj csökkentése nem történt meg, de a gyámhatóság úgy látta, fel kell bontani az örökbefogadást. Az intézet igazgatója — ahol a gyereket elhelyezték — javasolta, hogy inkább hagyják a gyereket végleg az intézeti közösségben, mintsem olyan szülőkhöz kössék, akik felesleges nyűgnek érzik a családban, amióta kislányuk született. Az esetek többségében az örökbe fogadó szülők gondosan, sajátjukként felnevelik a gyerekeket. Sokszor ők sem kapnak cserébe köszönetét, törődést idős napjaikban, éppúgy, mint a vér szerinti szülők. Minden gyermeknek, vér szerintinek és örökbefogadottnak kötelessége, hogy a tartásra, gondozásra szoruló idős szülővel törődjön. Es ez a kötelesség a törvény erejével ki is kényszeríthető. Tehát az örökbe fogadó szülő is bírósághoz fordulhat, ha gyerekétől másként nem kap segítséget. Ilyen esetben azonban tőle nem várható el, hogy továbbra is rokoni kötelékben kívánjon maradni a korábban örökbe fogadott fiával, lányával. Ha az magatartásával őt súlyosan megsértette (természetesen itt nem elsősorban a tiszteletlen viselkedésre gondolunk, illetve nemcsak arra), kérheti a bíróságtól az örökbefogadás felbontását. Az örökbefogadás bírósági felbontását bármelyik fél kérheti — írja elő a családjogi törvény. Tehát az örökbefoga- i dottat sem lehet kötelezni felnőtt korában arra, hogy egy garázda, erkölcstelen ember gyerekének legyen kénytelen vallani magát. Ha á két felnőtt fél az örökbefogadást kölcsönösen fel akarja bontani, elég elmennie a gyámhatóságra, kívánságuk ott teljesül. Akár a gyámhatóság, akár a bíróság bontotta fel az örökbefogadást, a felek között (és azok rokonaival) a kapcsolat megszűnik. Jogaik és kötelezettségeik egymás iránt megszűnnek. Például a gyerek nem örököl Előfordul olyan eset is, hogy az örökbe fogadó házaspárnak csak az egyik tagja kéri a bontást. Ilyenkor csak a vele létesített kötelék szűnik meg. A másik fél rokon marad. Az örökbefogadás felbontásakor nem feltételenül veszíti el az örökbefogadott a szerzett családi nevét. Erről a bíróság dönt. Dr. Kertész Éva Ezt kérjük horgásztársainktől és a vadászoktól is. Újabb rekord A busa azóta izgatja a hót-* gászok fantáziáját, mióta vizeinkbe került, s láttunk néhány hatalmas példányt fürödni, vagy horgon küzdeni. Persze a legtöbb esetben véletlen akadásról van szó, hiszen mindeddig úgy tudjuk, egyetlen horgásznak sem sikerült olyan csalit, horgászmódszert vagy eszközt találnia, amellyel jó reménnyel horgászhat busára. Ma már a megye területén található legtöbb zártvízben jócskán akad ebből a növényevőből. (Bármennyire óvnak is túlzott telepítésétől a szakemberek.) Ezért egyre gyakrabban kapunk hírt egy-egy kapitálisnak mondható példány megakasztásáról. Tavaly például egyik gyömrői sporttársunk Virág István, majd a gombai Balázs József két 14 kiló körüli fogásáról számolhattunk be. Balázs József azonban újabb, még nagyobb busával büszkélkedhet. Az idei rekord halát november; 4-én, a gombai tavon akasztotta. Sporttársunk — mint elmondta — balinra villantózott, egyszer egy erős rávágást érzett, s egyórás küzdelem után sikerült vágóhoroggal kiemelnie a 18 kilogrammos növényevőt. A horog ezúttal is kívülről akadt. Balázs József és a 18 kilós busa Őszi recept Végül egy igazi őszi recept csukázóknak: csuka tormásán. Egy körülbelül másfél kilogramm súlyú csukához 15 dekagramm sárgarépát, 10 deka petrezselyemgyökeret, ugyanannyi vöröshagymát, 3 deciliter tejfölt, 5 deka vajat, 4 gramm törött borsot, 30 deka tormát és természetesen sót, valamint köretet számítsunk. A megtisztított halat beirdaljuk. A halfőző edényben az apróra vágott gyökérzöldséget, az összevágott vöröshagymát, törött borssal és sóval fűszerezve, felfőzzzük. Amikor a zöldségfélék megpuhultak, beletesszük a csukát, s körülbelül 25 percen át közepesen forralva, puhára főzzük. A reszelt tormát tejföllel elkeverjük, feleresztjük a hal levővel. A tálon elhelyezett halra forró vajat öntünk. Leggyakrabban rizzsel tálalják. Vereszki János
