Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-14 / 268. szám
Versenyben a vevőkért Egyedi áruval csalogatnak • Valamikor, de már a felszabadulás után, a kereskede- 8 lemben minden egyszerű volt. A kiskereskedelem elkiild& te a megrendelését a nagykereskedelemnek, amit az to§ vabbított az iparnak. S aztán az ipar... Nos, az ipar § nem mindig azt gyártotta (gyártja), amit a kereskede^ lem kér. Ideális esetben azonban egy-két éven belül el^ készült a kért termék. De az is előfordult, hogy eleve így ^ kezdték; az ipar gyártott és a kereskedelem azt adta el, k ha tudta, amit kapott. Vagyis a vevő eszi, nem eszi, il- S letve veszi, nem veszi, nem kap mást alapon mehetett be S az üzletekbe. Változás után Gyökeres fordulat azóta sem történt, de a hetvenes évék elején elkezdődött valami változás, amiből fokozatosan gyorsuló fejlődés lett. Ennek az egyik, eddig talán legjelentősebb állomása, a Skála nagyáruház megnyitása volt. A Skála megerősödésével, térhódításával, különösen a Skála-Coop megalakulásával, a Skála-Coop — szövetkezeti — éruházhálózat létrehozásával egy időben a másik óriás áruházvállalat, a Centrum is — úgymond — csatasorba állt. Igazi kereskedelmi verseny kezdett kibontakozni. Ez elsősorban a fővárosban érzékelhető, ahol a Skála és a Centrum mellett ott vannak a nagykereskedelmi szakvállalatok, csupán a ruházati szakmában az Aranypók, a Szivárvány és a Fővárosi Cipőbolt Vállalat. A nagy és erős kereskedelmi vállalatok ráadásul saját termelőüzemeket létesítettek és számottevő árumennyiséget a nagykereskedelem kihagyásával közvetlenül a termelőktől vásárolnák. Közvetlen beszerzés Mit tehetnek ebben a- vásárlók megnyeréséért (ami természetesen egyenlő a forgalom, a bevétel növelésével) folytatott versenyben \a tanácsi kiskereskedelmi vállalatok? Ezek is vehetnek közvetlenül a termelőktől. De itt is hátrányban maradnak, mivel a gyárak érdeküknek megfelelően inkább azoknak szállítanak, amelyek nagy tételben rendelnek. A Pest megyed Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnak például egyévi egymilliárd forintos forgalmából mintegy 200 millió forintot hoz a lábbeli eladása. Ezzel szemben a Fővárosi Cipőbolt lábbeliből ad el egymilliárd forint értékűt. A közvetlen árubeszerzés előnyei — a megrendelés gyorsabb teljesítése, a nagykereskedelmi árrés megtakarítása, monopolcikkek forgalmazása — ugyan jelentkeznek a tanácsi kiskereskedelemben is, de sakkal jobban érvényesülnek, hatnak a nagyvállalatoknál. Nem szükséges különösebb 'éleslátás a várható következmény felismeréséhez, hogy a tanácsi kiskereskedelmi vállalatok az egyre élesedő versenyben előbb-utóbb behozhatatlanul lemaradnak — ha nem újítják meg árubeszerzési, -forgalmazási módszereiket. A Pest megyei Ruházati Kis- Kereskedelmi Vállalatnak egyik ilyen — különben nagy horderejű — újítása a Ruhakertársulás megalakítása. Irtunk már a Ruhákéiról, s ezért a történetükből a legfontosabbakat ismételjük meg. 1980. végén hozták létre, jelenleg hét szakruházati és nyolc ruházati-iparcikk tanácsi vállalat a tagja. Olyan laza gazdasági társulás, amelynek elsődleges feladata a tagvállalatok meghatározta áruféleségekre az .igények összegyűjtése, a megfelelő termelők felkutatása, egyszóval az árubeszerzés. A Ruhaker, mivel több megyei kiskereskedelmi vállalat nevében léphet fel, jelentős partner az iparnál és igazi ellenfél a versenytársakkal szemben. 1981-ben a forgalma ruházati cikkekből 12, lábbelikből 2,5 milliárd forint volt. Már az első évben a termelőknél — ahogy a Ruhaker képviselői megfogalmazták — pozícióik örvendetesen megerősödtek. Mellesleg szétszórtságukból némi előny is származott. A megyei kiskereskedelmi vállalatok ugyanis külön-külön több termelővel voltak kapcsolatban. (A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat több mint félszázzal.) Ezek a kapcsolatok közös kinccsé váltak. Ha azonban a termelő csak annyira szerződik, mint • amennyi az eredeti partnerének az igénye, akkor minden változatlan marad. vagyis a Ruhaker csak a többletre vevő. Erős pozícióban A következő lépésük volt a monopolcikkek termeltetése. Ilyenek például a Hegyalja Ruházati Szövetkezet különleges női selyemruhái, kosztümjei, a Hódiköt bakfis- és kamaszméretű szabadidő-ruhái. Ezeket csak a Ruhaker üzletei árusítják. S most már eljutottak egy újabb — nagy jelentőségű — lépéshez. Eddigi eredményeikre alapozva szeretnének egy egységes bolthálózatot létesíteni. (Olyat, mint például az S-modell.) Egyforma és sajátos lesz a külsejük, rajtuk közös embléma, egységes a dekoráció, s a személyzet formaruhája. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat üzleteiből a legjobb tíz-tizenöt tartozik majd ebbe a hálózatba. Ezekbe — az egyelőre névtelen boltokba — bizonyára sokan betérnek, hiszen már portáljuk szembeötlő lesz, s bennük az árak változatlanok, de az áruválaszték nagyobb, mint másutt. A Ruhaker monopolcikkeit is ezekben az üzletekben hozzák majd forgalomba. ' ( Szenté Pál Csavarják a csigát A dányl termelőszövetkezet tésztaüzemében napi 15 mázsa száraztésztát készítenek több mint nyolc formában. Képünkön ügyes kis szerkezet csavarja a húslevesbe való csigát. Erdőst Agnes felvétele Több élelmiszer fogyott A Pest megyei tanácsi kiskereskedelmi vállalatok az év első háromnegyedében 6 milliárd 332,2 millió forint, a tavalyinál 6,9 százalékkal magasabb forgalmat értek el. Legjobban, 10 százalékkal a bolti élelmiszerek eladása emelkedett, ruházatból viszont még a tavalyi szintet sem érték el. A vegyes iparcikkkiskereskedelem bevétele 5,3, a vendéglátásé 5,9 százalékkal lett nagyobb. Az áfészek kiskereskedelmi forgalma ugyanekkor" 8 milliárd 638 millió forint volt, ami 8,2 százalékkal haladja meg a tavalyi eredményt. Új fejlődési pályán Havasi Ferenc könyve a magyar gazdaságról A legilletékesebb politikus, Havasi Ferenc összegezi a magyar gazdasági építőmunka öt esztendejét a Kossuth Könyvkiadónál a napokban megjelent Űj fejlődési pályán című kötetében. Előbb miniszterelnök-helyettesként, majd, a Központi Bizottság titkáraként elemezte gazdasági fejlődésünk külső és belső feltételeit, amelyek kétségtelenül nehezebbekké és bonyolultabbakká váltak az utóbbi időszakban. Válasz a „kihívásokra" Az első írás egy interjú, amelyet a gazdasági reform bevezetésének tizedik évfordulóján, 1977. december 28- án adott a Figyelő munkatársának. Ebben kifejti, hogy hazánkban a gazdasági reform a szocialista termelési viszonyok erősítését szolgálta és elhárított olyan akadályt, amely már fékezte a termelőerők fejlődését. Havasi Ferenc leszögezte: az új gazdaságirányítási rendszer kiállta az idők próbáját, új viszonyokat, új helyzetet teremtett a társadalomban. Mégpedig kettős, értelemben; mint termelő, gazdálkodó emberek nagyobb részt vállaltak munkahelyük sorsának alakításában, a döntések előkészítésében; és mint fogyasztók kedvezőbb helyzetbe kerültek, javult közérzetük, és ez az emberek politikai és gazdasági cselekvéseiben is kedvezően éreztette hatását. Amikor ezeket megállapította, egyben hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítási rendszer hibáit nyesegetni kell, hiszen nem minden megy úgy, ahogyan azt elképzeltük. A gazdaságirányítás minősége és mondhatni művészete abban rejlik — szögezte le, hogy miként reagál a változó világ kihívására, miként képes a nemzetközi és a hazai gazdasági folyamatokat érzékelni és közvetíteni, hogyan tudja a társadalmat mozgósítani az időről időre változó viszonyok között a megoldandó feladatokra. E megállapítások óta újabb öt esztendő telt el, s elmondhatjuk, hogy a Központi Bizottság titkárának szavait az idő igazolta: a magyar gazdaság képes volt válaszolni a „kihívásokra” és megoldotta legfontosabb feladatát, az extenzív fejlődésről fokozatosan áttért az intenzív fejlődésre, megvalósította a XI. pártkongresszus főbb határozatait, sikerült nagy lépést tennünk a gazdasági egyensúly megteremtése felé, egy időben megőriznünk életszínvonalunkat vagy legalábbis azt elérni, hogy az ne essen nagyon viszsza, illetve megalapoznunk egy későbbi dinamikusabb fejlődés feltételeit. Persze, közben sok minden történt külkapcsolatainkban és a hazai gazdasági-vállalati termelésben. Ezeket elemzi és magyarázza.'Olyan fontos kérdésekre is válaszol, mint a szocialista internacionalizmuson alapuló kapcsolataink, amelyek szilárdak, s a kölcsönösségen alapulnak. Különösen a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk és együttműködésünk emelendő ki, amely az érdekek azonosságán, az eszmék és célok közösségén nyugszik, és a két szocialista állam proletár internacionalista egységét, testvériségét fejezi ki. Versenyben maradni Hangsúlyozzza azt is, hogy az új fejlődési pályán sikeresen startoltunk. Az ipar megindult az intenzív fejlődés útján, mezőgazdaságunk a nemzetközi összehasonlításban is megállja helyét, mind a termelés, mind az élelmiszerfeldolgozás és exportálás tekintetében. Idézi Kádár János elvtársat, aki a XII. pártkongresszuson a következőket mondotta: Folytatjuk bevált agrár- és szövetkezeti politikánkat. őszintén és nyíltan beszél a gondokról. Az egyik ilyen a minőség, amely nemzetközi versenyképességünket döntően befolyásolja. Hangsúlyozza, hogy termékeink minősége sokszor nem felel meg annak a követelménynek, amit a gépek, a berendezések fejlettsége, a munkaerő szakképzettsége alapján joggal elvárhatnánk. A termeléshez, a nemzeti jövedelem létrehozásához indokolatlanul sok anyagot, eszközt, munkát, importot használunk fel. Majd arra keresi a választ, hogy miként javíthatjuk külgazdasági kapcsolatainkat. Leszögezi, hogy társadalmi-gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában és szintjén, olyan termeléspolitikát kell folytatnunk, amelyben a termelés nagyságát, öszszetételét és annak változását egyértelműen a kereslet, a külpiaci igényekhez való igazodás vezérli. S ehhez hozzáteszi: már a közeljövőben el kell , érnünk, a gazdasági egyensúly megteremtése és stabilizálása érdekében ’erőfeszítéseinket az elosztás szférájából a termelés és a gazdálkodás szférájába összpontosítsuk. A kötet befejező anyaga Havasi Ferencnek ez év májusában tartott előadása, amelyet a közgazdászok vándorgyűlésén mondott el, s amelyben megindokolta gazdaságunknak az új növekedési pályán való haladását. Ezt az észrevételét az elmélet és a gyakorlat területén felvetődött vitás kérdések tisztázásához való hozzájárulásnak szánta. A vita lényege, hogy mikortól számíthatjuk gazdaságunk új irányvonalát. Véleménye szerint ez egy folyamat, amely már több mint negyedszázada tart, hiszen már 1957-ben megjelentek azok az új elemek — főleg a mezőgazdaságban, később az iparban is —, amelyek tovább fejlődve ma is tartós tényezői gazdaságpolitikánknak, a reform bevezetésének évét, 1968- at egy határkőnek tekinthetjük, míg 1978-ban, illetve 1980-ban az i ' termelői árrendszer bevezetésével markánsabbá vált gazdasági fej-, lődésünk. A lényeg a folyamaton van, azon, hogy politikai, gazdaságpolitikai gyakorlatunk tökéletesítésén folyamatosan kell dolgoznunk. Ai ember szerepe A Központi Bizottság titkárának gondolatmenetében végigvonul az ember, aki megvalósítója gazdaságpolitikánknak. Ahogyan fogalmaz: tehetséges, vállalkozó szellemű emberek nélkül nem tudnánk megvalósítani a szocializmust. Politikai szilárdság, a szaktudás, a vezetőkészség és emberi tisztesség ugyancsak nem nélkülözhető követelmények a gazdasági építőmunkában. Befejezésül hangsúlyozza: politikánk 1957 óta mindig bátorította és segítette a jó kezdeményezéseket. Ha ebben a szellemben dolgozunk tovább, ha megőrizzük és tovább erősítjük azt a társadalmi légkört, amelyben a dolgozók alkotókedve egyre jobban kibontakozhat, akkor megoldjuk gondjainkat. Havasi Ferenc könyve is segít iebben, hiszen hasznos információkat tartalmaz, eligazítást nyújt napjaink nehezebben-áttekinthető gazdasági főfolyamatai, összefüggései között, segít gazdaságpolitikánk megértésében, egységes értelmezésében, valamint a további feladatok megoldás iban. Gáli Sándor A HÉT HÍRE ZÖLDSÉGEKKEL D A Hazafias Népfront Országos Tanácsa honismereti munkabizottsága a magyarországi népfrontmozgalom történelmének feldolgozási lehetőségeit tekintette át. D Országos közművelődési vitafórumra került sor Kecskeméten. D Építésügyi filmnapokat rendeztek a fővárosban. D A hét híre az is, hogy a Fogyasztók Országos Tanácsa a zöldség-, gyümölcsértékesítés helyzetét elemezte. Tetteket helyettesítő vt-1 tákból még egyszer sem lett jobb ellátás, mondják a szakemberek a zöldség-, gyümölcsfronton, s tagadhatatlan, évek óta inkább a viták tűnnek szembe, mintsem az okos cselekedetek. Igaz, sorra szűnnek meg a megyei Zöldértek — ez a jövője a Pest megyeinek is —, új formák, társulások, vállalkozások kialakulásának lehetünk tanúi, ám ennek ellenére sem sikerült a belföldi értékesítésben, a kivitelben eljutni oda, ahová a termelési adottságok alapján eljuthatnánk. Tavaly ugyanannyi zöldséget, főzelékfélét, gyümölcsöt — 159 kilogrammot — fogyasztott a megye egy-egy lakosa, mint 1975-ben ... ! Beszédes mozdulatlanság. Nemcsak arról közöl elgondolkoztató tényt, mennyire konzervatívok bizonyos fogyasztási szokásaink, igényeink — mert itthon termelt zöldfélék seregét a magyar háziasszonyok nem hajlandók megvásárolni —, hanem arról is, milyen csekély a vonzerő a kereskedelmi munkában, milyen ritka a csábítás trükkje a többre, az eddig ném kóstoltra, az ismertek új módon való elkészítésére. Jobb szakácsok étkek tucatjait képesek előállítani a kínai kelből, a spárgagyörkérből, a paszternákból, a padlizsánból például, amikre mi szájunkat húzva azt mondjuk, egye, aki akarja. Zöldségnek bizonyuló vélemények, előítéletek is szerépet játszanak fe”hát a zöldség-, gyümölcspiac ellentmondásaiban, amint szerepük van ezekben az ellentmondásokban érdekeltségi okoknak szintén, termeléstechnológiai elmaradottságoknak ugyancsak. Tartja magát a megyében a tévhit, zöldségből, gyümölcsből mindent és minden menynyiségben el lehet adni. A bökkenő ott van, e kettős minden ritkán esik össze a valósággal, azaz valóban el lehetne adni mindent, ami megtermett — márpedig tetemes árutömeg kerül le a földekről, 1981-ben a háztáji és kisegítő gazdaságok csupán az állami és szövetkezeti felvásárlóknak 133 millió forint értékben adtak el zöldséget —, ha szervezetében, áraiban, piaci magatartásában valóban kereskedelem lenne a zöldség-, gyümölcskereskedelem. Az összhang hiányát a hol sok, a hol kevés fura váltakozása mutatja bizonyos áruknál — például a zöldpaprikánál, a burgonyánál az idén —, illetve az is, hogy a megtermett zöldfélék — így a megyében a szántóföldi zöldségtermesztésben fontos helyet elfoglaló fejes káposzta — egy része, a gyümölcsök bizonyos fajtái — lásd: szilva — ott rothadnak meg a termőhelyen, mert... mert tart a huzakodás áron, szállítási határidőn, göngyölegen, fuvareszközön, a leszedésre vállalkozók bérén. Csinos milliók mennek így veszendőbe, azaz nem csoda, évek óta kisebbedik a megyében a szántóföldi növények között — tehát a nagyüzemekben — a káposzta, a vöröshagyma, a zöldbpb, a paprika, a paradicsom vetésterülete — a paprikáé a negyedére csökkent fél évtized alatt —, vele persze a leszedett, áruba bocsátott zöldségek mennyisége is. Amint esztendők óta folyamatosan zsugorodik az öntözött zöldségterület, mivel egész egyszerűen a termék árába nem fér bele az öntözés emelkedő költsége. Tévhitnél nem több a* a felfogás, amelynek hangoztató) szerint néhány rendelkezés, valamint a forgalmazás szabadjára engedése eltüntetné a gondokat. Ettől még nem lenne a meglevő kétszázhúsz zöldséggyümölcsboltnál több a megyében, ettől még — rendelkezésektől!? — nem hízna kövérebbre az 1,1, milliárd forintot kitevő zöldség-, gyümölcsértékesítés. Rendelet, határozat rettentően sok van a zöldségtermesztésre is, a gyümölcsösök gyümölcsöztetésére is, ám ezeknek a rendeleteknek, határozatoknak a végrehajtása közben rengeteg zöldséggel etetik meg a felügyeleti szerveket, a lakosságot a termelők, a felvásárlók, a kereskedők, de ezek a zöldségek arra szolgálnak, segítségükkel elfogadtassák az elfogadhatatlan, a nincs, a csak ennyiért, az ennyiért is fonynyadt van, a fonnyadtat nem vesszük át, a megint kevés van, az ismét sok van, összevisszasága. Lehetőségeink dlvesztegetésének hű tükre mindaz, amit zöldségeink körítése mutat. Mészáros Ottó Korszerű építkezés A 31. számú Állami Építőipari Vállalat mintegy hat éve látja el a Cornier könnyűszerkezetes építési mód rendszergazdai feladatát. Az iparosított épitési mód bevezetésénél az épület teherhordó és térelhatároló szerkezeteinek elemeit acélból, alumíniumból, azbesztcementből és különböző rendeltetésű műanyagokból sorozatban állítják elő és a szerkezeteket az építés helyén gyorsan szerelhetik össze. Ezzel a korszerű technológiával készül már a Remix Rádiótechnikai Vállalat részére a kétezerkéíszáz négyzetméter alapterületű, harminc méter fesztávú raktárépület a főváros X. kerületében. i)