Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-03 / 258. szám
Ufer ft 1982. NOVEMBER 3., SZERDA 3 A kockázat nem szerencsejáték A mélypontról a hegyre fel Tévedni emberi dolos, ám vannak helyzetek, amikor tévedni nem szabad, nem lehet, mert beláthatatlan következményei lehetnek. Tudták ezt 1976-ban a kisnémedi Aranykalász Termelőszövetkezet párt- és gazdasági vezetői is, akik számtalan álmatlan éjszaka, indulatos vitatkozás után mégis úgy döntöttek, vállalják a kockázatot. Vállalják még akkor is, ha megvan a bukás lehetősége. Az elnök azt mondja, nem emlékszik, reszketett a keze, amikor aláírta egy budapesti ipari főágazat létesítésének okmányait, de az biztos, hogy benne is, munkatársaiban is sók kétkedő kérdés várt akkoriban megválaszolásra. Nyugtalanságuknak egyetlen alapvető oka volt: amíg 1975-ben csaknem ötmillió forintos nyereséggel zárták az évet, addig 1976-ban ez az összeg alig haladta meg a kétmillió forintot. Ez volt a mélypont. Tisztázták az álláspontokat A szanálás réme azonban nem sokáig kísértett a szövetkezetiek feje felett, sőt, az eltelt esztendőkben olyan dinamikus fejlődés jellemzi a gazdaságot, amely a megyében is párját ritkítja. A mélyponttól a sikerekig: alig fél évtized telt el. — Szerencsétek volt — mondják ismerőseim, azok közül is jobbára azok, akik nincsenek tisztában.azzal, milyen nehéz időszakot éltünk meg — összegzi a tanulságokat Bagyánszky János, a pártvezetöség titkára. — Ez nem lutri volt, játéknak semmiképpen sem minősíthető, mert nem a szerencsén múlott, sokkal inkább az embereken. Amikor 1973-ban három téesz egyesülésével kialakult a mai nagyüzem, a közös fejlődését, az egyén boldogulását ígértük a tagságnak. Arra, hogy mi okozta akkoriban a sok gondot, ma már. öt év távlatából egyszerűnek tűnik a magyarázat. Az új szövetkezet majdnem csak az alaptevékenységből élt. Majdnem — írtuk, hiszen csupán néhány kisebb ipari üzem jelentette a melléktevékenységet. Akkoriban pedig nyilvánvalóbbá vált, hogy a mezőgazdaságból szinte lehetetlen olyan nyereségre szert tenni, amely biztos alapot adhatna a fejlődéshez. Szerte az országban egyre-másra nyíltak a különböző szolgáltató ágazatok, amelyek a legtöbbször az alaptevékenység eredményességét sokszorosan felülmúlva gazdálkodtak. Váchartyánban ez a háttér hiányzott, ám hat esztendeje még nem mindenki vallotta egyértelműen az ipari tevékenység fellendítésének szükségességét. — A nehéz helyzetekben mindig élesednek a viták, az emberek felfokozott érzékenységgel reagálnak mindenre — folytatja a pártvezetőség titkára. — Itt-ott már elégedetlen hangokat is lehetett hallani. Az útkeresés, az eltérő álláspontok a párttagokra is jellemzőek holtak. ezt legjobban az 1977-es cselekvési programunk kidolgozásakor érezhettük. Ám végül is sikerült egységes véleményre jutnunk, s bízva a jövőben, egy korszerű nagyüzem alapjainak lerakását fogadtuk el célként. A legfontosabbnak egyebek között az állattenyésztés szakoso. dásának befejezését, modern gépek, gépláncok beszerzését, a szárítás és a tárolás megoldását tartottuk, s természetesen az ipari tevékenység fejlesztését. Bagyánszky János nem tagadja. benne is. másokban is ott élt a félelem: mi lesz. ha nem sikerülnek a dolgok? A feladatok megoldása ugyanis nem látszott egyszerűnek. Számtalan igaz. s elferdített hír terjengett akkoriban téeszberkekben a melléküzemek létesítésének be-becsusszanó szerencselovagokró., akik a maguk zsebét előbbre helyezték a közös érdekeinél Féltek — de vállalták a kockázatot, s amikor két szakember megkereste őket és felajánlották, hogy megszervezik a fővárosi szolgáltató ágazatot, a szövetkezetbeliek igent mondtak. A létesítés évében, tehát 1977-ben az új üzemek már tízmillió forintos nyereséggel zárták az esztendőt. A főágazatvezetőt mégis leváltották. Fiatalok a vezetésben A pénzzel elégedettek voltak, hogyne lettek volna, hiszen a szerényebb esztendők után ez az összeg már-már gazdagságnak számított. A kassza tartalma azonban nem homályosíthatta el azokat a kisebb-nagyobb hiányosságokat, amelyek a főágazat tevékenységében az első tizenkét hónap alatt jelentkeztek. Alaposan szemügyre véve a dolgokat, Váchartyánban úgy látták, a legnagyobb felelősség az irányítással megbízott vezetőt terheli, ezért döntöttek úgy, hogy végül is megválnak az ipari üzemek vezetőjétől, mintegy megelőzve a komolyabb bajt. — Hat év telt el azóta, de én legalább tizenkettőt öregedtem — sóhajt Tóth János téeszelnök. — A több pénz, a gazdaság növekvő mérete több gondot is jelent. Habár mostanság a vezetés fiatalodásának lehetünk tanúi, korosán, idős fejjel nehéz hozzáidomulni a követelményekhez Mert mi volt régebben? A kisebb szövetkezetben szinte mindenki ismerte egymást, ha dönteni kellett, bármikor felkészülten, megalapozottan mondhattam véleményt, hiszen jószerével, az egész gazdálkodással tisztá. ban voltam. Most meg? Olyáii szerteágazó a téesz tevékenysége, hogy erre egyszerűen nem vagyok képes. Ám szerencsére vezétőtársaim, a maguk posztján jól látják el munkakörüket, tökéletesen megbízhatok bennük, arról nem is beszélve, hogy az irányításért felelős vezetőség szintén aktív, tagjai megfontolt döntéseket hoznak. Az eltelt hét esztendő mérlegéből a könyvelésen gyorsan kigyűjtik a legfontosabb adatokat. Nem soroljuk fel mindegyiket. csak néhányat, azokat, amelyek a fejlődést legjobban mutatják. Az 1976-os kétmilliós nyereségből alig több mint félmillió jutott az iparra. Tavai v az eredmény csaknem 47 millió forint volt, ebből 43 millió az alapon kívüli tevékenységből származott. E néhány adat is jelzi, milyen változásokon ment keresztül a téesz. í Változtatni a szemléletben A feladatok sokaságával együtt járt, hogy korszerűsíteni kellett a gazdaság szervezeti ' rendszerét is. Ki Vakították a főágazatokat, s továbbléptek a decentralizálásban az önelszámolás bevezetésével. Mindezek jó alapot adnak egy korszerű vezetési stílus megteremtéséhez. Szottfried Jánost, a szövetkezet ellenőrző bizottságának elnökét csak hosszú telefonálgatás árán sikerül utolérni. Elfoglalt ember, hiszen nemcsak társadalmi megbízatása jár sok munkával, hanem gazdasági beosztása is: ő a helyi "üzemek főágazatvezetője. Életének utóbbi másfél évtizedében sorsa a termelőszövetkezethez kötődik. Esztergályosként kezdte, majd némi műszerészmúlttal a háta mögött a püspökszilágyi zsáküzem vezetését vállalta el. Közben leérettségizett, azután a számviteli főiskolán szerzett diplomát. Talán ez is némi magyarázat arra. miért helyez olyan nagy hangsúlyt a közgazdasági elemző munkára. — Meggyőződésem, enélkül nem boldogulhatnánk — mondja. — A könyvelésen naprakészen kell vezetni az adatokat. s erről tájékoztatni kell a vezetést is. Ha valahol baj van. így gyorsan beavatkozhatunk, s még fordíthatunk a kocsi rúdján. Emellett véleményem szerint rendkívül nagy figyelmet kell fordítani az ellenőrzésre. A téeszben nemrég függetlenített belső ellenőr kezdett dolgozni, s bizottságunk is rendszeresen figyelemmel kíséri egy-egy fontosabb terület munkáját. Kirívó esetekkel nem találkoztunk, kisebb szabálytalanságok azonban sajnos előfordulnak. Az ipari üzemeket különösen szigorúan ellen, őrizzük. 1978-ban például többet közülük be is zártunk, mert megbízhatatlan vezetőik voltak. Talán ezek a kedvezőtlen tapasztalatok is közrejátszottak abban, hogy újabban a gazdaság központjához közeli településeken építenek üzemeket. Nemrég faipari tevékenységgel bővítették a főágazatot, amely már tavaly is nyereségesen dolgozott. Váchartyánban mostanság is akadnak gondok, nincsenek nyugalmas napok. Néhány ipari üzem munkáját felül kell vizsgálniuk — akad még javítanivaló a hatékonyságon és a takarékosságon is. S ez nem megy máról holnapra, mert a téeszbeliek érzik, tudják, a szemléletváltozás szükségességét a legnehezebb megértetni az emberekkel. Furucz Zoltán Őszre, télre Takarmánykészlet Az őszi—téli állattartás időszaka a szokottnál valamivel később jött el az idén. Október végén és november elején is sokfelé folytatták az országban a legeltetést, az időjárás nem késztette meghátrálásra az állattartókat. A MÉM szakemberei felmérték a várhatóan rendelkezésre álló őszi—téli takarmánykész letet. A mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők jó takarmányellátásra számítanak: saját készleteik, illetve központi alapokból rendelkezésre álló mennyiség fedezi a szükségleteket. Az állattartók főleg az er jesztett takarmányokat használják. Annak ellenére, hogy az idén csökkent a silókukorica termőterülete és a termésátlag sem magasabb az elmúlt évinél, mégis várhatóan na gyobbak lesznek a készletek, mivel országszerte kitűnően sikerültek a másodvetések. A pótlólag termelt silókukorica mindenütt időben beérett és jó terméssel fizet. A szakemberek mintegy 6 millió tonnára becsülik a következő hónapokra tárolt silókukoricát, ez a mennyiség nagyobb az elmúlt évinél. Levegcszűrők Ladákhoz A Szilasmcntl Termelőszövetkezet csömöri műanyagüzemében az idén 700 ezer levegő- és olajszűrőt készítenek. A képen Tóth Lajosné ponthcgesztővel illeszti össze a szűrőbetétet. Barcza Zsolt (elvétele Kétszázötven tonna élő hal Üres akváriumok? BIZONYÁRA néhányan még emlékeznek a hetvenes évek vágén megjelent kitűnő reklámrigmusra, amely országnak-világnak hírül adta, hogy Holnap halnap. Rekord haltermelést várnak a gazdaságok — hallottuk azokban az időkben — és a kínálat a kereslethez igazodik. Voltak, akik állították, hogy az egy főre jutó halfejadag az V. ötéves tervidőszak végére eléri az öt kilót. Ám akadtak, akik szerényebben, mértéktartóbban nyilatkoztak és az éves személyenkénti halfogyasztást 1980- ra csupán négy kilóra becsülték. Bizakodva tekintettünk a jövőbe és már-már kezdtük azt hinni, hogy halevő nemzet leszünk. Ám az 1975-ben megállapított éves személyenkénti halfogyasztás öt évvel később nemhogy növekedett, hanem egyesek szerint csökkent. Hogy ma mennyi halat eszünk évente, ennek becslésére még az országos forgalmazó, a Halértékesítő Vállalat igazgatója, dr. Harcsár István sem vállalkozott. Így kénytelenek vagyunk beérni azzal a rövid információval, hogy az idén a korábbi évekhez képest bőséges a halkínálat, az üzletekbe igény szerint szállítanak. — Mégis gyakran előfordult, hogy üres akváriumokat találtunk az üzletekben. — A nagykereskedelem, mint említettem, szállítóképes, viszont a kiskereskedelem és a vendéglátóipar csak keveset igényel. Az évek során ugyanis sokhelyütt a szűkös, nem folyamatos ellátás miatt felszámolták az akváriumokat, illetve a még meglévő hibás haltárolókat sem újították fel. Tudomásunk szerint — jelenleg például Vácott mindössze négy, Százhalombattán két üzletben árulnak élőhalat. Ezt mi kevésnek találjuk, Á múltban gyákran hangoztattuk, hogy a jövőt a csomagolt, konyhakész hal jelenti. Lényeges változások történtek ezen a területen is. Mégis tudomásul kellett vennünk, hogy a vásárlói szokások átalakulása nálunk — és ez alól Pest megye sem kivétel — a többi országhoz képest lényegesen lassúbb. — Mi várható tehát a következő hónapokban a halpiacon? — Pest megyében a IV. negyedévben 250 tonna élő halat kívánunk forgalmazni, de hangsúlyozom, ennél többre is képesek vagyunk. Az élő hal 90 százalékát a ponty jelenti, de bőséges a kínálatunk keszegből, sőt harcsából is. Jó ütemben halad Százhalombattán a haltároló építése, ahol a főváros, és Pest megye karácsonyi haladagját kívánjuk tárolni. Az idén itt háromszáz tonna, jövőre pedig már ötszáz tonna hal tárolására van lehetőség. A karácsonyi halvásár még odébb van, mégis megemlítem, hogy Pest megye ellátására 100 tonna élő hal áll majd rendelkezésre. Az utolsó negyedévben a hazai mélyhűtött áruk közül bőséges a kínálat a bikali panírozott és natúr halkészítményekből. Igény szerint szállítunk csomagolt keszeget, füstölt pisztrángot és angolnát. JÖ IlfU a vásárlóknak: jövő húsvétig a közkedvelt pácolt halból 1200 tonna jut a megyébe, csaknem 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az egyik gyártó a Szilasmenti Tsz. Újdonság s panirpor, amely ugyancsak a szilasmentiek terméke. A népszerű szegedi halászlékonzervböl viszont az év első felében 1981-hez képest kevesebb került a boltokba. November végére a gyártótól kapott előzetes tájékoztatás szerint a kínálat megegyezik a kereslettel. Halászlé kockából viszont az igényeket nem tudják kielégíteni. Az impöbtból beszerzett halak közül a már jól ismert hekből és blekitekből igény szerint tudnak szállítani. A hallottak alapján az ismerős reklám szlógen ismét fülembe cséng. — Ezek szeWnt holnap halnap? — kérdezem az igazgatót. — Ellenkezőleg, már ma is — válaszol dr. Harcsár István. Sugár Róbert A Cronsfóx és a többi Igazolnom kell, hogy létezem... Könnyíthet a látássérültek gondjain Az emberek néha nehezen férnek meg egymással. A szomszédháborúk ma is dúlnak, ha nem a fülemüle okán, hát másért. Három település, Aszód, Iklad és Domony lakóinak panaszaival, valós vélt sérelmei orvoslásával foglalkozik dr. Rácz Zoltán. Aszód nagyközség közös tanácsának igazgatási főelőadója. Beszélgetésünket két ízben is félbeszakították az ügyfelek, ö mindkettőjüket türelmesen végighallgatta, tanácsot adott, s csak ezt követően tehettük fel a kérdést: mivel foglalkozik szabad idejében egy igazgatási főelőadó? Dr. Rácz Zoltán munka után újításokon töri a fejét. Partnere Domanyik László elektromérnök. ötletük? Rengeteg van, némelyik már el is jutott a kivitelezésig, így az általuk Macrolexnek nevezett kazettás adattároló is. A készülék képes arra, hogy a létező összes törvényt, rendeletet és jogszabályt tárolja, kis helyen. Három részből áll. Egy adattárolóból, vagyis egy kazettatáré szekrénykéből, amely 750x750 milliméteres helyen ötszáz magnetofonkazettát tartalmazhat. A másik rész a kereső, egy síneken futó, liftszerű, léptető motorokkal vezérelt berendezés. Ez megkeresi, azonosítja és kihozza, a megfelelő kazettát. A harmadik rész a felvevő-lejátszó egység, amely a kódjelek leolvasásával keresi meg a szalagon a szükséges részt. A szalagokon négy sávot hasznosít a készülék. Az elsőn hallható a törzsjogszabály, a másodikon a végrehajtási utasítás, a harmadikon az esetleges módosítások, a negyediken pedig a kódjelek. Az ötlet — kidolgozói szerint — ötvenezer forintos költséggel megvalósítható. Ez az összeg elenyésző, különösen, ha figyelembe vesszük, mennyi papírt helyettesíthet a készülék, s mennyivel egyszerűbb, gyorsabb a szükséges jogszabályok kikeresése. Mégis, nagyon sokáig kellett házalniuk vele, mert egyetlen lehetséges gyártót sem érdekelt. Most a NOVEX nevű, innovációs termékeket forgalmazó és közvetítő részvénytársaság vette át a dokumentációt. Magyar szellemi termékeket adnak el, általában külföldi partnereknek, de természetesen igyekeznek hazai gyártót is keresni. Előfordulhat, hogy külhonban rokonszenvesebb lesz ez a mindentudó készülék? Talán idegenben kezdik gyártani, s mi kénytelenek leszünk viszszavásárolni azt, ami pedig a HsUQOSÍtVS miénk is lehetett volna? dokkal küszköditek. Ezért dolgozták ki Domanyik Lászlóval két másik ötletüket, a Cronolex nevű hangos határidőnaplót és az Audioregistert, amely címek és telefonszámok rögzítésére alkalmas — vakok számára. Ezt a két találmányukat még nem kínálták fel sehol, ugyanis tartanak tőle, hogy többet kellene kilincselniük, mint a Macrolex-szel. Annak a készüléknek a lényege olyan fogaskerékmeghajtású kazettás magnetofon, amely bárhői megvásárolható. A Cronolex és az Audioregister viszont más készüléket igényel, olyat, amelyik kicsi, könnyen elhelyezhető zsebben is. Sajnos, nálunk ilyet — egyelőre — nem gyártanak. Hogy milyen nagy jelentősége lenne e két találmány megvalósításának, ezt felmérhetjük, ha tudjuk: a vak ember nem képes noteszba írni, majd onnan kiolvasni a fontos adatokat. Számára az a megoldás, ha hangosítva őrzi meg a kellő információkat. Törvénytár Dr. Rácz Zoltán sok időt, fáradságot szentel a rokkantak gondjainak. Ez részben azzal magyarázható, hogy ő maga is — gyermekkorától fogva — látássérült. A vakok és gyengénlátók problémáit jól ismeri, tudja, milyen gon— Az egészséges ember nem tudhatja, mennyi nehézséggel kell megküzdeniük a rokkantaknak — mondta dr. Rácz Zoltán. — Olyan akadályok vannak előttünk, amelyek javarészt előítéletekből fakadnak. Elég a saját példámat említenem: jogi diplomával a kezemben sem tudtam sokáig elhelyezkedni a szakmámban. Még telefonközpontban is dolgoztam. Szerencsére ide kerültem. Aszódra, ahol nem érzem magam kevesebbnek, munkatársaim elfogadtak, megtaláltam a helyem. — Véleménye szerint csak a látásfogyatékosok küszködnek hasonló gondokkal? — Nem. Például a mozgásukban korlátozottak helyzete rendkívül nehéz, hiszen számukra az utazás is gond. Rokkantkocsival járműre szállni csaknem lehetetlen. Van egy olyan újításunk is, amely a járóképteleneken segítene: a rokkantkocsira akasztható sín. ezt gyorsan fel lehet tenni a vonat vagy a busz lépcsőjébe, s feltolni rajta a kocsit. Ezekkel a kerekes székekkel lépcsőn nem lehet közlekedni segítség nélkül. Erre is leltünk megoldást, egy olyan szerkezetet, amely biztonsággal leviszi a kocsit a lépcsőn. Gyártót kellene találnunk. Érdemes lenne foglalkozni vele, hiszen nem szerelhetnek valamennyi rokkant házába liftet. Lépcsőn is Egy tanácsi igazgatási főelőadóról nem feltételezné az ember, hogy technikai újításokkal foglalkozik, hogy ez a legfontosabb kedvtelése. Miért fordít erre sok-sok időt, energiát dr. Rácz Zoltán? A dicsőségért? Nem hisszük, ugyanis a feltalálók, újítók csak a bölcsőnél fontosak. Ha „felnő” szülöttük, róluk gyakorta meg is feledkeznek. Ö maga furcsa magyarázatot ad erre: — Örökké azt érzem, hogy bizonyítanom kell, igazolnom, hogy létezem. Nem mások előtt, hanem saját megnyugtatásomra. Mert nagyon fohtos, hogy amíg csak képes vagyok rá. hasznosat, maradandót alkossak.. / Pável Melinda
