Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-03 / 258. szám

*%rn ^fi/r •m sz/uHOD 1988. NOVEMBER 3., SZERDA Politika — kötetekben Politikai könyvnapok kezdőd­nek ma országszerte. Azok a könyvek, tanulmányok, an­tológiák, amelyek korábban vagy most Jelentek meg, egy­aránt az agitáclós és propagan­damunkát szolgálják, ismere­teinket, tudásunkat gazdagít­­ják. Bőséges a politikai könyvki­adás és mégis, manapság mint­ha ritkábban beszélnénk a po­litikai könyvek fontosságáról. A legtöbbször csak tudomásul vesszük a friss kiadványokat, s arra magánemberként már ke­vésszer vállalkozunk, hogy fel­térképezzük: ezek a könyvek mennyit tudnak hozzáadni min­dennapi életünkhöz. Nos, egy röpke szemlézéssel, de még inkább körültekintő ala­possággal rájöhetünk, ezek a kiadványok elválaszthatatlanok mindennapjainktól. Végignézve az idei kínálatot, aligha kétel­kedhet bárki abban, hogy — Gergely Jenő, A pápaság törté­nete című könyvétől a marxiz­mus—leninizmus klasszikusain át A magyar irodalom történe­te című kötetéig — nem találja meg a saját érdeklődési köré­nek megfelelő olvasmányt. A Politikatudományi tanulmá­nyok című válogatás olyannyira sikeresnek bizonyult az elmúlt esztendőben, hogy immár má­sodik. bővített kiadásban adíá’t közre. Máté György könyve (A nap verejtéke), vagy Gerelycs Ede Budapest munkásmozgal­mát bemutató összeállítása, nemkülönben a kétkötetes Vi­lágtörténelmi enciklopédia azt a célt szolgálja, hogy tájékozot­tabbak legyünk a múlt és a je­len eseményeiben. Azt is mond­hatnánk, hogy folyamatában szemléljük mindazt, ami a ré­giekkel megesett és a maiakkal megtörténik. Leonyid Brezsnyev beszédei Az SZKP és a szovjet állam külpolitikájáról, valamint Ro­bert A. Robertsonc könyve John Recd életéről (arról a Ro­mantikus forradalmár-ról — ez a köteteim is! —, aki megírta a Tíz nap, amely megrengette a világot című nagy sikerű könyvét) nem véletlenül kerül egymás mellé, mert mindkét ó folyamatot jelképez, a követke­zetesség iskoláját. A mostani politikai könyvna­pok vitákra, további beszélge­tésekre is serkentenek, többek között az oktatási rendszerünk­ről, a vizuális kultúráról. Le­het hát bőven válogatni, s még inkább olvasni. Lényege az, hogy mindinkább nyitottabbá váljunk, s kerüljük korunk divatos pszichózisát, a befelé fordulást. A politikai könyvek — többek között — ebben is se­gítenek, s abban, hogy felvér­tezve tartalmukkal, a gyarapo­dás mellett másokra is hassunk. M. Zs. Nicolas Schöffer kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Nicolas Sehol fér szobrászművésznek mű­vészi munkássága elismerése­ként, 70. születésnapja alkal­mából a Magyar Népköztár­saság babérkoszorúval ékesí­tett , Zászlórendje kitüntetést adományozta. ✓ A kitüntetést kedden Traut­­mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés át­adásánál Rátkai Ferenc mű­velődési miniszterhelyettes. Fotókiállítás Gödöllői Stúdió N°j6 cím­mel fotókiállítás nyifjk ma a gödöllői művelődési központ emeleti galériájában. Az egy évvel ezelőtt alakult Gödöllői Stúdió második közös tárlata ez a mostani, amelynek anya­gáról a megnyitón Albertini Béla mond véleményt. A ki­állítás november 26-ig tekint­hető meg, szerda kivételével, mindennap reggel tíztől este nyolc óráig. Kiállítótermekből Múltat őrizni, jelent építeni A Budapest Galériában lát­ható a Múltunk öröksége cí­mű bemutató, valamint a nem­zetközi minikerámia-kiállííás. Fodor József tárlata a csepeli Iskolagalériában tekinthető meg. Városnéző séták Fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepli a Buda­pesti Műemléki Felügyelőség. AZ ebből az alkalomból ösz­­szeállított fotódokumentációs tárlat méltón reprezentálja azt a folyamatos munkát, ami ezen a területen történt. A ki­állításon ismét észrevehetjük, hogy fővárosunknak a termé­szeti adottságai mellett ki­emelkedő és sokrétű az epité­­szete is, a gótikától a klasszi­cista elképzelésekig. Kedvet kapunk újabb és újabb városnéző sétákra: min­dig akad felfedeznivaló. Pazar változatok maradtak fenn az eklektika korából és száza­dunk első évtizedeinek építé­szeti törekvéseiből: épületek, udvarok, homlokzatok, lépcső­feljárók, villamosmegállók. Ezek jelentik a város megany­­nyi bensőséget, szemet gyö­nyörködtető, szívet melengető intimitását. Ipar és művészet A minifcerdmia-összeállitás 1980-ban Japánban, tavaly Pá­rizsban és Lausanne-ban, az idén Budapesten gondolkodtat­ja el a kerámikusokat és a né­zőket. A közel 150 tárgy a vi­lág terméséből ad áttekintést. Kétcégtélén: a kis méretű kerámia megérkezhet minden emberi otthonba, ez a funkció­ja. Miben tanulhatunk még­is? Az anyagismeretben, a technológiában. Számtalan öt­let, lelemény vonul fel itt, bár — ami a képzeletet és a mi­nőséget és a megformálást il­leti — nincs restellkednivalónk. Sőt, itt a lehetőség, kerámiku­­saink szellemi ereje, amely egy fejlettebb és a" művészet szolgálatára jobban figyelő ipar szövetségével nagyobb tel­jesítményre lehet képes, komo­lyabb feladatokra vállalkozhat. Korrekt fegyelem Fodor József képeire az em­beri táj megragadása jellem­ző. Minden tanyacsoportját, fás ligetét, part menti fűzesét az ember érintette, szerkesz­tette. Arra külön ügyel, hogy az alakzatok színben, formá­ban párhuzamosak legyenek. A drámaiság átsüt a fákon és a záporverte halászok arcán egyaránt. Fodor fő színe a barna és a szürke, e két színtartomány dús árnyalataival fogalmazza kukoricagóréval és madárraj­zokkal zsúfolt téli tanyáit. Te­matikája szűk, de mély és őszinte. Áhítattal és nem in­Fodor József: Tanya télen dulattal telített. A korlátozás jelenti művészetének a gaz­dagságát. Groteszk formák Kos Péter fiatal grafikus, ta­valy végzett az Iparművészeti Főiskolán. Szigetszentmiklóson él és alkot. Humorisztikus kül­alakkal fogant, mégis komoly eszméket sugalló lapjait, réz­karcait már láthattuk Mono­­ron, Szigetszentmiklóson és ez­úttal Bonyhádon is, a művelő­dési központban. Vonzódik a groteszk formákhoz, bennük rejti el magát, s nyilvánul meg szellemi önarcképe. Tekintélyes részt vállalt Szi­­getszentmiklós közművelődé­sében azzal, hogy vezette a képzőművészeti szakkört, és Nádasdy János, Somogyi György mellett egyik alapító tagja annak a közös műhely­nek, amelyet a nagyközségi ta­nács bocsátott az i!t élő fes­tők, grafikusok rendelkezésére. Losonci Miklós Beszélgetés az oktatásról Pedagógusok egymás között Suhl megyei tanárok látogatása Pest megyében A közelmúltban Suhl megyei pedagógusküldöttség tartózkodott szűkebb pátriánkban egy hétig. Ez alatt számos Pest megyei oktatási intézményt kerestek föl és tájékozódtak pedagógiai módszereinkről, nevelési el­képzeléseinkről. Elutazásuk előtt tapasztalataikról ér­deklődtünk. Kétoldalú eszmecserék — Sikeresnek ítéljük a lá­togatást. Számos értékes ötle­tet, elképzelést adott a ma­gyar oktatásügy számunkra — kezdte a beszélgetést Wolfgang Kirsch, a Suhl me­gyei iskolatanács első helyet­tese. — Több iskolában és kulturális intézményben vol­tunk. Izgalmas beszélgetéseket folytattunk a kollégákkal, az állami és pártszervezetek kép­viselőivel és a tanulókkal is. Ezeknek az eszmecseréknek az volt a lényegük, hogy a meglévő kapcsolatokat ho­gyan tudnánk továbbfejleszte­ni és még újabbakat is ki­építeni a két megye oktatási intézményei között. — Mi a véleményük a lá­tottakról? — Pest megyében, úgy tű­nik, meghatározó, amilyen nagy gondot fordítanak az oktatási és kulturális intéz­mények fejlesztésére. Ezt ta­nulmányoztuk a két iskola­városban, Cegléden és Nagy­kőrösön. Meghallgattunk több német nyelv- és irodalomórát, ahol föltűnően aktív volt a gyerekek kommunikációs készsége. Az is tetszett, hogy becsöngetéstől kicsöngetésig minden gyerek dolgozik. Külön érdekelt bennünket, hogyan bonyolítják le az önök iskoláiban a természettudo­mányos tantárgyblokkon be­lül a foglalkozásokat. Megfo­gott bennünket, ahogy a tan­órákon kívül, a különféle szakkörökben, napközi ottho­nokban foglalkoznak a diá­kokkal. Az a sokoldalú mun­ka, amelyet láttunk, azt bizo­nyítja, hogy messzemenően fi­gyelembe veszik a gyerekek érdeklődését. — Milyen konkrét feladat­tal érkeztek hozzánk? — A tanórán kívüli foglal­kozáson túl — ami elsősorban izgatott bennünket —, a má­sik célunk az volt, hogy meg­teremtsük a feltételeit a jövő évi tanulócseréknek, az együtt­működő iskolák között. Pest megye mindent jól és alapo­«ni Rádió f i gye lő ARANYMOSÓK A DUNÄN. Kása Judit dokumentum­­műsornak nevezte hétfői ri­portját, jelezve talán azt a szándékát, hogy a nyáron Ácson rendezett aranymosó tá­bor valami olyan jelenségre hívta fel a figyelmét, ami jel­legzetes, különcségében is jel­lemző ránk. Érdemes arra, hogy dokumentáljuk, felje­gyezzük. gondolkodjunk róla. De lehetett volna dokumen­tumműsor abban az értelem­ben is, hogy egy néprajzos szorgalmával emléket állít egy kihaló szakma utolsó képvise­lőinek. Mindkét elgondolás alapján születhet jó műsor. S kínálko­zik egy harmadik lehetőség is. A bányásznak, az ápolónőnek, az állattenyésztőnek a tragiko­médiája, akiknek félig-meddig sikerült elhitetniük magukkal, hogy mint egykor a Vadnyu­gaton, itt is az ölükbe pottyan­hat a mesés kincs. A sok kínálkozó lehetőség beváltatlan ígéret maradt, s kis híján úgy jártunk, mint ezek a kedves aranybányászok, akik bizony alig-alig lettek gazdagabbak. Ha mégsem volt hiábavaló a rádió mellett eltöltött fél óra, azt az öreg ácsi aranymosó monológjának köszönhetjük. Annak a két percnek, amikor az öreg meavalli-i. hogy az aranymosás egész életén keresz­tül őrzött titkát most azért ad­ta át oly bizalommal, mert at­tól fél, hogy halálával örökre feledésbe merül mestersége, s ezzel még inkább maga is. HOL A HELYE A HULLA­DÉKNAK? Hozzászoktunk, ha környezetvédelemről van szó, akkor Pest megye nem marad­hat ki a mondandóból. Nem azért, mert mi szolgálhatnánk mindenki számára jó példá­val. Ellenkezőleg, mert e té­ren talán nálunk a legnagyobb a baj. Keszthelyi Péternek, az országos környezetvédelmi konferencia tapasztalatairól és tanulságairól szóló műsorát hallgatva sem tévedtünk. A veszélyes — jórészt a fő­városi ipartelepekről szárma­zó — különféle hulladékokat ugyanig évtizedeken keresztül nálunk helyezték el. Ma már éppen a szomorú tapasztalatok miatt nem történhet meg ilyes­mi — állították a beszélgetés résztvevői. Van megfelelő 'tá­rolási, megsemmisítési techno­lógia, s bármennyire nehezek is a gazdasági körülmények, pénz is szükséges a beruházá­sokra. Paradox helyzet. Illegálisan ugye bárhova le lehetett rakni a mérgeket, do a biztonságos méregtelepeknek sehol sincs helyük, mert a tanácsok, nem adnak rá területet, építési en­gedélyt. Így, esetleg mq^t is titokban szökik ki a szabadba a veszélyes hulladék. Elismerem, áldatlan a jelen­legi állapot. De bevallom, a műsorban szereplő szakembe­rekkel ellentétben, megértem a makacskodó községi vezetőket is. Aki egyszer már megütötte a bokáját... MIT ÜZEN A RADIO? E műsor saját tapasztalataim sze­rint még a napközbeni adásidő ellenére is sok hallgatót vonz a készülékek mellé. Egyfelől azért, mert mások bajait hall­gatva a sajátunkat is köny­­nyebb elviselni. S még jobb hallani, hogy mint valami jó tündér, igazságos Mátyás, a Rádió igazságot tesz. A legutóbbi történet azon­ban nem sorolható a minden jó ha a vége jó, mesék közé. Egy garázda, alkoholista asz­­szony — a kerület rendőrka­pitányság szomszédságában — évek óta veri a szomszédait. Az egyiknek a fülét harapta le, a másiknak a ujját, a har­madikat kis híján megfojtotta. Mindeddig büntetlenül. Most — véletlenül éppen a botrá­nyos ügy műsorra tűzésével egy időben — megszületett egy, a felfüggesztett börtönbünte­tésről szóló bírói ítélet. De a terrorizált • lakótársakkal, s a hallgatók egy részével együtt, az hiszem, ha a törvény szigo­rát hamarabb alkalmazzák, nem fajul idáig az ügy. S en­nek mindenki csak hasznát látta volna. Csulák András san előkészített, s így bizo­nyosak vagyunk abban, hogy 1983 nyarán kitűnő progra­mok várják majd diákjainkat. Megbeszélést folytattunk a megyei tanács, valamint Ceg­léd és Nagykőrös ve?etőivel. Megegyeztünk abban, hogy szélesítjük az Iskolák közötti együttműködést, s ugyanakkor képet kaptunk Magyarország társadalmi, gazdasági, oktatá­si és művelődési fejlődéséről. Az egy hét alatt sok nagy­tudású pedagógussal ismer­kedtünk meg, akik lelkiisme­retesen, komolyan dolgoznak. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy a lap hasáb­jain keresztül átadjam a me­gye minden vezetőjének, pe­dagógusának és diákjának a Suhl megyeiek üdvözletét, s kívánjak sok sikert a további munkájukhoz. Fakultáció és fegyelem — Milyen hasznosítható öt­leteket visznek haza a tarso­lyukban a Német Demokrati­kus Köztársaságba? — A tanulókkal való diffe­renciált foglalkozás, a sze­mélyre szóló feladatmeghatá­rozás, a fakultáció, az idegen nyelv tanításának módszerta­ni sajátosságait érdemes meg­szívlelni, nálunk is hasznosí­tani. A magyar pedagógusok hivatástudattal dolgoznak. Be­bizonyosodott, hogy milyen fontos szerepe van a tanár személyiségének az oktatás, nevelés folyamatában, s an­nak is, hogy a nevelő mindig megfelelő partner legyen. Ez­zel kapcsolatban akad még bőven tennivalónk — folytat­ja Rudi Sommer, az Ilme­­nau-i járási iskolatanács ve­zetője. — A másik terület, ahol az itteniek sokkal jobb eredményeket tudnak fölmu­tatni, az a fegyelmezés. Sze­retnénk mi is követni a látott példákat, mert az önök mód­szereivel aktívabban lehet dolgozni, és gyümölcsözőbbé válhat a tanár—diák viszony is. Nevelni érzelmileg is — Engem a napközis fog­lalkozások érdekeltek külö­nösképpen — mondja Harry Trommer, a schleusin­­geni Gerhardt Hauptmann Oberschule igazgatója. — Ceg­léden és Nagykőrösön jól szervezett napközis csoporto­kat láttunk. A gyerekek aktí­vak voltak, s az oktatásban kiválóan kapcsolódott össze az elmélet és a gyakorlat. Tet­szett, ahogy zenéltek, drama­tizáltak, ahogy a meseilluszt­rációkat elkészítették. Gyere kék maradtak a felnőtt sze­repben is, fantáziájukkal, vi­dámságukkal. Mindez alapo­san megmozgatta gondolatain­kat. Sokat tanultunk, s vi­szünk haza, amit azonban még otthon, a kollégákkal fö| kell dolgoznunk. — A legszebb emlékünk a ceglédi zeneiskolában hallott koncert — emlékszik vissza már a búcsúzás pillanataiban Rudi Sommer. — Pedagógusok és volt diákjaik játszottak együtt. Az embert megragad­ta az ész és az érzelem töké­letes harmóniája. Egyértel­műen érződött, hogy a ma­gyar oktatásügyben milyen fontos szerepet tulajdonítanak az érzelmi nevelésnek. Ez az, amit alaposan át kell gondol­ni nekünk Is. Tapasztalataink összességükben olyanok vol­tak, hogy erőt adnak szá­munkra a további munkához. Körmendi Zsuzsa MOZIMŰSOR november 4-től 10-ig ABONY 4— 5: A kétarcú felderítő • 4— 7: Szabadlábon Velencében >— S: Gyémántakció I—II. BUDAÖRS 4— 7: A nők városa 6— 7: Kocsubej (du.) 8— 9: A jegyzetfüzet titka CEGLÉD, Szabadság 4— 7: A fekete tyúk (du.) Agónia I—II.« (este) 0—10: Bronco Billy CEGLÉD, Kamaraterem 4—10: Óz, a csodák csodája <du.) 4— 7: A kalandor csődje I—II. (este) 0—10: Szívzűr« (este) DABAS 4— S: Szóljon a rock* (: Robin Hood nyila 7— 8: A seriff és az Idegenek DUNAHARASCT1 4— 3: Ben Hur I—n. 0— 7: Zöld rakéták (du.) DUNAKESZI, Vörös Csillag 4— 7: Hova tűnt Agatha Christie?« 0— 7: A 39-es dandár (du.) 8— 0: Pucéran és szabadon* DUNAKESZI, iózsel Attila 4: Emberek és farkasok* 7: A kétarcú felderítő S: Hárman a slamasztikában 10—11: A seriff és az Idegenek ÉRD 4— 5: Kilenctől ötig« 7: A Jegyzetfüzet titka 0— S: Konvoj« FÓT 4— 7: A karatéző Cobra« 7: Papát vásároltam (du.) 8— 9: En és Caterina GÖDÖLLŐ 4—10: Szuperzsaru OYAl 4— 5: Mephisto I—n.* 6— 7: A vasálarcos férfi 8— 9: Éjszaka történt MONOR 5— 7: Legyen a férjem! 4— 7: Szrleburdl család (du.) 8—10: A Jó. a Rossz és a Csúf I—II.«« NAGYKATA 4— 7: Földrengés Tokióban 5— 6: Apacsok (du.) 8— S: Vörös föld« NAGYKOROS, Arany János 4— 7: Bronco Billy 8—10: Agónia I—II.* NAGYKOROS, Stúdiómezi 4—10: A ravasz varjú (du.) 4— 7: Sörgyári capriccio* (este) 8—10:-Legyen a férjem! (este) FILISVÖRÖSVAR 4— 5: Halálgyár az őserdőben I—II. 5— 7: Csak semmi pánik, Itt vagyok 8: ... és megint dQhbe Jövünk FŐM AZ 4— 5: A Jegyzetfüzet titka 5— 7: Mackenna aranya 8: Asszony a banditák ellen RÁCKEVE 4— 5: Hair« 5— 7: Hugó, a víziló (du.) Sógorok és sógornők** (este) 8— 8: Sanchez gyermekei«« SZENTENDRE 4— 7: Vük (du.) Férfi, aki szerette a nőket** (este) 8—10: Mackenna aranya SZIGETSZENTMIKIÓS 4— 5: Csak semmi pánik, Itt vagyok €— 7: A leszámolás nanja fdu.) Hair* feste) 8— 8: Egymásra nézve*** TÁP16S7ELE 4— 5: Vörös föld* 6— 7: Az összekötő jönni fog 8: Kólák Budapesten VÁC. KiiHúr 4— 7: A korona elrablása, ••. fdu.) Pueéran és szabadon* feste) 8—10: Csalogány fdu.) Hova tdnf Aeathe Christie?* feste) VÁC. Morlách Imre 5: Kettőn a lakókocsiban 6: Örült nők ketrece** VECSÉS 5— 7: Efrvmásra nézve*** 6— 7: Suli-buli fdu.) 8—10: Katonadolog •14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felőlieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom