Pest Megyei Hírlap, 1982. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-11 / 265. szám

marti 1982. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Az NSZK-ból Ajándék ménes Ludwig von Bayern bajor ki­rályi herceg, aki november 8. és 10. között hazánkban tartóz­kodott, a magyar államnak ado­mányozta 51 lóból álló Furio­­so-North Star ménesét. Ezt a híres adományt mintegy 200 évig Sárváron tenyésztette a család. A háború alatt a mé­nes egy része a mai Német Szövetségi Köztársaság terüle­tére került, és ott tovább te­nyésztették. A sportcélra kivá­lóan alkalmas lovakat a Ba­­latonnagybereki Állami Gaz­daság pusztaberényi ménesé­ben helyezték el, ahol tenyész­tésüket folytatják. Ludwig von Bayernt fogadta Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, s tol­mácsolta a kormány köszöne­tét Ősi tudományok nyomán Kamilla, zsálya és más gyógyhatású növények nagyüzemi termelője és feldolgozója a kerepestarcsai Szllasmente Tsz. Eb­ben az üzemben készülnek már az egész országban népszerű Szilas-cseppek. Termékeiket 19 országba exportálják. Halmágyi Péter felvétele Érzékelhető legyen a javulás Egységesebb gyógyító munka Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülésén MENNYIBEN lett eredmé­nyesebb és hatékonyabb az egészségügyi intézmények mű­ködése az integráció kialakítá­sával? Erre a kérdésre keres­te a választ a Központi Népi Ellenőrző Bizottság, amikor vizsgálatot folytatott tizenegy megye népi ellenőrző bizott­ságának bevonásával, harminc­két integrált kórházi-rendelő­intézeti egységben, valamint három-három orvostudományi egyetemen és országos intézet­ben. Az ellenőrzés során a la­kosság véleményének megszer­zése céljából száztizenöt anké­­tot rendeztek, másrészt meg­kérdeztek ezerkétszáz egész­ségügyi dolgozót kérdőív útján az integrációval kapcsolatos tapasztalataikról, az érdekelt tanácsi és egészségügyi szak­­igazgatási vezetőket pedig sze­mélyes beszélgetések során hallgatták meg. Az egészség­­ügyi integráció tényleges ér­vényesülésének és közvetlen hatásának felmérésére ezerhu­szonöt betegnél esettanulmányt vettek fel, annak tapasztalatait összegezték és hasznosították a népi ellenőrök, együttműködve a Hazafias Népfronttal, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsával, a Vöröskereszttel, az Egészség­­ügyi Dolgozók Szakszervezeté­vel s a KISZ Központi Bizott­ságával. A VIZSGALAT főbb megál­lapításairól tegnap a Parla­mentben tájékoztatták az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottságát azon a ki­bővített ülésen, amelyen részt vettek: dr. Medve László egészségügyi államtitkár és dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének fő­titkára, illetve a megyék és a főváros főorvosai, országos egészségügyi intézetek főigaz­gatói. Jelen volt dr. Vámos Ma­rietta (Pest m. 5. vk.) a bizott­ság tagja, illetve dr. Zádor András, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályának ve­zetője is. BEVEZETŐÜL dr. Kaposvá­ri Júlia, a bizottság titkára el­mondotta, hogy az egészségügyi integrációt csaknem két évti­zede próbáljuk megvalósítani, ám a mai napig az a legfőbb baj, hogy a különböző érintet­tek nem egységesen fogják fel azt a meghatározást, amit er­ről az értelmező szótárban ta­lálhatunk: egyes részek összeg­zése egy egésszé. Pest megyében komolyan vet­ték az 1975—76-ban megjelent szervezeti, szakmai, gazdasági integrációs rendeletet, az azo­nos tanácsi felügyelet alá tar­tozó intézmények összevonását, működési rendjük korszerűsí­tését. a team-munka alkalma­zását. a párhuzamosságok csök­kentését, a költségvetési terve­zés, gazdálkodás, beszámolás új szervezethez igazodó egységesí­tését. Éppen tegnap tárgyalt erről is a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. Mindenképpen igaz azonban az is, amit tegnap dr. Zádor András mondott: kórház nél­kül roppant nehéz az integrá­lás, a megyének több szem­pontból is szüksége van új gyógyintézetre. ÉRDEKES volt, amit dr. Sin­­kovits Mátyás, a János Kór­ház-rendelőintézet főigazgató­ja hangsúlyozott a bizottság ülésén: amikor a legapróbb műszerek hiánya is gondot okoz a gyógyításban, akkor megengedhetetlen, hogy orszá­gos intézmények, nagy értékű felszerelései kívül rekedhetnek az integráció körén. A János Kórház félmillió ember ellátá­sáról gondoskodik, köztük budai járás egy részéről. Jogos tehát a főorvos aggálya: nem jutunk előbbre, ha bizonyos klinikákkal, más orvosegye­temi intézményekkel továbbra is kizárólag személyes kapcso latok révén lehetséges az együttműködés. KIMONDTA azt is, ami je­lenleg a legfontosabb az integ­ráció kérdésében: az eddig el­ért eredmények mérhetők ugyan, de a lakosság széles ré­tegei nem érzékelik a javulást. Az orvosi munkával nagyjából elégedettek a betegek. Amíg azonban ennyi kifogás merül­het fel a kórházak állagával, felszereltségével, a kórtermek tisztaságával, zsúfoltságával, az étkeztetés minőségével kap­csolatban. addig e téren is sok még a tennivaló, nem csupán a szakmai integráció megoldá­sában, ami szintén éppen elég kívánnivalót hagy maga után. B. I. Változások a lakosság érdekében A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése A Pest megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága tegnapi ülé­sén — az elkövetkezendő ta­nácsülés előkészítéseként — megvitatta az egészségügyi in­tegráció tapasztalatairól és a további feladatokról készült előterjesztést. A testület e je­lentést jóváhagyta és határo­zatot hozott annak a tanács­ülés elé terjesztéséről. A helyi kezdeményezések nyomán korszerűbb, egyszerűbb az ügyintézés Ugyancsak a tegnapi ülésen tárgyalták meg azt a jelentést, mely a tanácsi munka korsze­rűsítésére vonatkozó feladat­terv végrehajtását értékelte és javaslatot tett a középtávú fel­adatterv jóváhagyására. Amint a jelentés megállapí­totta, az államigazgatási, a ta­nácsi munka korszerűsítése, egyszerűsítése — a mindenko­ri társadalmi igényekhez iga­zodva — állandó feladat. Hogy Pest megyéhen e témát súlyá­nak megfelelően értékelik, ar­ra az is utal, hogy csaknem egy éve az MSZMP Pest me­gyei Bizottsága is napirendre tűzte a kérdést. A megyei ta­nács 1974-ben, majd 1977-ben, a végrehajtó bizottság pedig 1978-ban és 1980-ban értékel­te a tanácsi munka korszerűsí­tésének eredményeit, az ezzel kapcsolatos feladatterv végre­hajtását. A legutóbbi, e témával fog­lalkozó testületi ülés aláhúzta, hogy az elmúlt években a kor­szerűsítés o tanácsi munka ré­szévé vált, s előtérbe kerültek a jogszabály-módositást nem igénylő, elsősorban a munka­­módszerek továbbfejlesztését szolgáló javaslatok. Ezzel együtt felhívta a figyelmet a korszerűsítési feladatterv ese­dékes tennivalóinak követke­zetes megvalósítására. Színvonalemelkedés Az azóta eltelt időszak ta­pasztalatait összegezve, a jelen­tés megállapította, hogy szá­mottevően korszerűsödött a tanácsi szervezet. Ebben az időszakban lett város Érd és Dunakeszi, melyek jelentős szerepet töltenek be saját és környezetük lakosságának el­látásában. A megye 53 nagy­községe kisvárosi nagyságren­dű népességgel rendelkezik. Megkülönböztetett helyet fog­lalnak el a fejlesztésben is a járási székhelyközségek. Mind­emellett Szigetszentmiklós és Budaörs is lényegében alkal­masak a kisvárosi funkciók el­látására. Érzékelhetően előre­léptek, bár az anyagi lehetősé­gek korlátozottsága miatt még ma Is sok gonddal küszköd­nek az olyan nagy lélekszámú települések, mint Budakeszi, Dabas, Dunaharaszti, Gyál, Monor és Pomáz. Döntően befejeződött a kö­zös tanácsok kialakítása, pol­gárjogot nyert az 50 társköz­séggel való megkülönböztetett ■foglalkozás. A jelenlegi nyolc város mellett 35 önálló és 18 közös nagyközségi, 53 pnálló és 15 közös községi tanács műkö­dik. A járási hivatalok száma 11-ről 9-re csökkent, belső szervezetük egyszerűsödött. A testületi munka fejlődésé­re kedvezően hatott, hogy a legutóbbi választások során több helyen csökkentették a választókerületek számát. A tanácstagok testületi és terüle­ti munkája egyaránt jelentős színvonalemelkedést mutat. Ehhez hozzájárul az is, hogy a tisztségviselők és az appará­tus nagyobb figyelmet szentel felkészítésüknek, bevonja őket a jelentősebb feladatok meg­oldásába. A megélénkülő tes­tületi tevékenység eredménye, hogy elemzőbbek az előter­jesztések, konkrétak, problé­maérzékenyek a megoldás út­jának kijelölésében a határo­zatok. Továbbra is javításra szorul azonban ez utóbbiak végrehajtásának szervezése és ellenőrzése. Megsokszorozott eró A működési feltételekben hozott jelentős változás a szer­vezeti és működési szabályza­tok felülvizsgálata, alakítása. Külön említést érdemel a szer­vezeti feltételek javítása, a gyorsabb ügyintézést szolgáló ceglédi és monori kísérlet. Az előbbi az ügyvitel-korszerűsí­tés városi, az utóbbi a kisváro­sihoz közelítő nagyközségi mo­dellje lehet. Mindemellett so­kat fejlődtek az ügyfélszolgá­lati irodák, egyértelműen a la­kosság érdekeinek figyelembe­vételével. A hélyi tanácsok, élve ön­állóságukkal, mindinkább arra törekednek, hogy a társadalmi, politikai és gazdasági erők összefogásával fejlesszék tele­pülésüket, megsokszorozzák anyagi lehetőségüket. Eredmé­nyesebb a munkájúk azáltal, hogy megvalósult például az idős korúak gondozásának egy­séges szervezete, több helyen az oktatási intézmények integ­rációja, létrejöttek a gazdasá­gi-műszaki ellátó, szolgáltató szervezetek. Növelte a lehető­ségeket a közművelődési intéz­mények közös fenntartása. Hasznos volt a vízellátás és csatornázás regionális rend­szereinek kiépülése, a köztisz­tasági feladatok körzetesítése. Ez utóbbiak színvonala azon­ban még nem kielégítő, épp­úgy, amint az azonos intéz­mények közös irányításának megteremtése is sok helyen még a folyamat elején tart. A hatósági tevékenység, az ügyintézés egyszerűsítését jól szolgálták az elmúlt években a decentralizálást törekvések. A kedvező hatás ellenére azon­ban még mindig sok esetben jogos a panasz: az igazgatás nehézkes, bürokratikus ele­mekkel átszőtt. Az okok kö­zött ügyintézői felületességeket éppúgy találhatunk, mint jog­szabályi rendezetlenséget. Min­denesetre az elmúlt években megvalósult kezdeményezések — leíróirodák, központi ikta­tás, az ügyfélszolgálati irodák továbbfejlesztése, az ügyfélfo­gadás rendjének szabályozása, a nyomtatványok átalakítása — pozitív változásokat hoztak. Rangot adott a korszerűsítési tevékenységnek, hogy a városi tanácsoknál és a járási hiva­taloknál a munka összehango­lására a legjobb szakemberek­ből munkacsoportokat hoztak létre. A megyei tanács ügyren­di és jogi bizottságának albi­zottságaként tevékenykedő ha­tóságii és igazgatás-korszerűsí­tési kollégium — Arany István nyugalmazott vb-titkár veze­tésével — magas színvonalúan irányítja, koordinálja és kez­deményezi e munkálatokat. Az elmúlt évek során több mint ezer javaslatot gyűjtöttek ősz­­azé, melyek jó részéből azóta jogszabály született. A végre­hajtó bizottság tegnapi ülésén is köszönetét és elismerését fe­jezte ki a kollégium munká­jáért. Középtávú feladatok A középtávú feladattere részletesen felsorolja mindazo­kat a tennivalókat, melyek a testületi munka, a hatósági te­vékenység és az ügyintézés, a tanácsi szervezet korszerűsíté­sét. valamint a színvonalasabb munkához a személyi és tárgyi feltételek megteremtését szol­gálják. Mészáros János / / Tack Jenő látogatása Pest megyében Bizonyítják, érdemesek a rangra valóra váltásába. Hát Pest me­gye és á Pest megyeiek Ilye­nek, Nem alvóváros • Ha öi£tehq$onlkja a mai Érdet a négy évvel ezelőttivel, milyen különbséget lát? — Pestet is nagyon szeretem, s vallom, hogy a főváros teher­mentesítésében a kibővített agglomeráció szerepe elöntő. Tehát az tvlyané, ahol az orvo­si ellátás, a bevásárlás, az ok­tatás. a szórakozás körülmé­nyeit. lehetőségeit megterem-­­tik. Szóval mindazt, ami elen­­genhetetlen. Az a régi felfogás, mely a milliós városok szom­szédságában az ágynevezett al­vóvárosokat álmodta meg. ma már nem állja meg a helyét. Az élet bizonyította, s bizonyít­ja. hogy a kibővített agglome­rációnak van létjogosultsága, az ilyenek, mint Érd is. Az al­vó-városnak. mely a szolgálta­tással adós marad, nincs! Azt hiszem érthető, hogy óriásit változott Érd. mely hajdan va­lamiféle alvóvárosnak indult, ma pedig az ellátást minden területen biztosítani akarja, ki­építését tervezi. 'Ha nem is télies még a kör, de az orvosi ellátás, az óvodai, a bölcsődei hálózat épül, gyarapodik. • Sokféle benyomás, él­mény érte elég rövid idő atatt. A látogatás végén mit ajánlana a város vezetőinek figyelmébe? Kikérni véleményüket — Az összehangolt illesz­téseket! Tehát például ne csak a vízvezetékhálózatot építsék ki. hanem a csatornákat is. Egyidőben készüljön el a víz­vezetékek lefektetése a csator­nákéval. Egyikké] sem szabad a másik rovására előreszalad­ni ! Mert az ilyen felemás meg­oldás csak aláhúzza, kiemeli a másik hiányát. Legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb, hogy a lakossággal egyeztessék a fejlesztéseket, az elképzelése­ket. Szanálásoknál, városépí­tésnél különösen. Hlszén nem lehet mindegy, megmarad-é Érd kertváros jellege. A* sem árt. ha az egészséges lokálpat­riotizmust sikerül mindig éb­­réntartani. S ne feledjék: én úgy látom, a város jó kezekben van. Érd fejlődése, tehát az itteniek erőfeszítése bizonyítja, nem érdemtelenül kapta meg annak idején a városi rangot. Bármerre nézek, minden "t igazolja! Varga Edit Sok-sok közbeszúrt, íélmondatos, de a lényegre törő kérdés, mellyel Fock Jenő olykor meglepi beszélgető­partnereit. Néha olyan érzése támad az embernek, mint­ha naponta a város vezetőivel együtt foglalkozna azok­kal a kérdésekkel, melyek megoldásra várnak. Figyelme­sen, érdeklődve követi nyomon a tájékoztatást. Kérdései pedig jelzik: szinte nincs olyan gazdasági, társadalmi probléma vagy jelenség, melyet ne követne nyomon. Még a legapróbbakat is. Felkészültsége tiszteletet ébreszt, « egyúttal érezhetően mindenkit megóv attól, bogy általá­nosságokban beszéljen. Tájékoztató a vendéglátásról Érdeklődés a Bóbita iránt A vendéglátás — a korábbi megtorpanás után — az idén ismét dinamikusan fejlődött. Jelentősen növelte forgalmát, — mondotta tégnapi sajtótá­jékoztatóján Gellai Imre, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. Jó eredmé­nyeket értek el a vendéglátó vállalatok, a gyermek-diák, munkahelyi étkeztetésben is. Általában kedvezőek a ta­pasztalatok az új üzemelési tormában működő vendéglátó­helyekről. E vendéglátóhelyek •— amelyekből eddig csak­nem 4 ezer működik az or­szágban — színesítették a kí­nálatot. A főosztályvezető a gon­dokról szólva elmondta: bá: bővült a hálózat a vendéglá­tás kínálata még mindig nem mindenütt alkalmazkodik a fogyasztók igényeihez. A vendéglátás a jövőben is igyekszik szolgáltatásait bő­víteni. Várakozás előzi meg például a Bóbita lánchálózat működését. Első egysége jövő­re nyílik meg a Debrecen mel­letti kempingben. A főként baromfi ételeket kínáló háló­zatban egységes szolgáltatást nyújtanak, s — ami fontos — viszonylag olcsó áron étkez­hetnek majd a vendégek. Elkerüli a lakott területeket Hosszabb az Ml=es Tegnap megnyitották a for­galom előtt az épülő Ml-es autópálya Bicske—Tatabá­nya közötti 22 kilométeres szakaszát. A hegyet-völgyet átszelő autópálya-szakasz ke­resztezi ö Gerécse hegység há­rom vonulatát, mindvégig új nyomvonalon halad és elkerül minden lakott helyet. Ez lé­nyegesen megkönnyíti a ha­ladást, így 15 perccel lerövi­dül Győr—Budapest, illetve Tatabánya—Budapest között az autók menetideje. A csaknem 2 milliárd fo­rintos beruházást igénylő ha­talmas építkezést jól jellem­zi, hogy négy és fél millió köbméter földet mozgattak meg, s ennek egylizede szikla­bontásból eredt. Az út stabili­zálásához, alapjának és felü­letének kialakításához csak­nem 600 ezer köbméter anya­got használtak fel. A legmo­dernebb nagy teljesítményű gépekkel dolgoztak és a terep jellege miatt a szokottnál jó­val több műtárgyat építettek: 20 felüljáró, 3 aluljáró és 3 gyalogos aluljáró készült. hallottam, mennyi mindennel gazdagodtak, gyarapodtak. A várost járva érzékelhető a fej­lődés. Sikereiknek velük együtt örülök. Bár egy sor dologról nem itt hallottam először. Ten­nivalóik is bőven akadnak még. ahogy sorolták, sorolják. # Ma egyszer már megfo­galmazta. hogy szereti Pest megyét. A miérttel, kérem, ne maradjon adós. ‘ — Ez a szeretet onnan ered, hogy mindig nagyra becsültem a kezdeményezőket. Azokat, akik jobbat, többet, ésszerűb­bet akartak. S mindig újra és újra belevágtak elképzeléseik Felelet a miértre O De vajon odafigyel-e ma is még Érdre? Hiszen a városi rangot bizonyító oklevél átadá­sa — munkáját ismerve — csak egy epizódnak tűnhet a nagy egészben. Mégis, ez a négy évvel korábbi aktus jelenthet-e valamiféle kötődést, odafigye­lést? — kérdezem Fock Jenő nyugalmazott miniszterelnök­től. — Semmi sem természete­sebb, minthogy érdekéi a vá­ros sorsa. S ha egy mód van rá. időről-időre nyomon köve­tem Érd mai életét. Örömmel

Next

/
Oldalképek
Tartalom