Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

’s^űidap 1982. OKTOBER 31.. VASÁRNAP Szovjet filmek fesztiválja Pest megyében, novemberben ABONY 4- 5: A kétarcú felderítő 8- 9: Gyémántakció I—II. 13-14: Ordasok között (du.) 22-23: Legyen a férjem I BUDAÖRS 6- 7: Kocsubej (du.) 15-16: Katonadolog 22-23: A kétarcú felderítő 27-28: Hótündér (du.) CEGLÉD, Szabadság 4- 7: A fekete tyúk (du.) Agónia I—II. (este) 18-21: Kocsubej 22-24: Ősszel a tengernél 29- 1: Zöld rakéták CEGLÉD, Kamara 4- 7: A kalandor csődje I—II. 18—21: Legyen a férjem I 25-28: A kétarcú felderítő 25- 1: Alim és szamara (du.) DUNAHARASZTI 6- 7: Zöld rakéták 11-12: A kétarcú felderítő 18-19: Gyémántakció I—II. 27-28: Éjszaka történt DUNAKESZI. Vörös Csillag 11-14: Ősszel a tengernél 13-14: Kocsubej (du.) 20-21: Zöld rakéták (du.) 22-23: Katonadolog 27-28: A ravasz varjú (du.) DUNAKESZI, József Attila 7: A kétarcú felderítő 15: A leszámolás napja 22: A kalandor csődje I—II. 1: Evans doktor titka ÉRD 7: A jegyzetfüzet titka 13-14: Hótündér (du.) 18-19: Halálgyár az őserdőben I—II. 25-26: Éjszaka történt FŐT 7: Papát vásároltam (du.) 14: Zöld rakéták (du.) 18-19: Katonadolog 25-26: Apaszerepben 29-30: Halálgyár az őserdőben l-ll. GÖDÖLLŐ 11-14: Gyilkosság másodkézből (du.) 15-17: Megbocsátás 22-24: Agónia l-ll. 25-28: A fekete tyúk (du.) GÖDÖLLŐ. Agrártudományi Egyetem 7: Katonadolog GYÁL 7- 9: Éjszaka történt 18—19: A hétszáz éves titok 20-21: Evans doktor titka MONOR 5- 7: Legyen a férjem 12- 14: Agónia l-ll. 13- 14: A ravasz varjú (du.) 20-21: Papát vásároltam (du.) 22-24: Halálgyár az őserdőben l-ll. 27-28: Kocsubej (du.) NAGYKÁTA 13-14: Papát vásároltam (du.) 15-16: Halálgyár az őserdőben i-ll. 22—23: Variációk egy szerelemre 29-30: Gyémántakció I—II. NAGYKŐRÖS, Arany János 8-10: Agónia l-ll. 20-21: Ősszel a tengernél NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 6- 7: A ravasz varjú (du.) 8-10: Legyen a férjeml 27-28: Szarvacska, manócska (du.) PILISVÖRÖSVÁR 4- 5: Halálgyár az őserdőben l-ll. 27-28: Luxustutajon (du.) 29: A jegyzetfüzet titka POMÁZ 4- 5: A jegyzetfüzet titka 8: Asszony a banditák ellen 13-14: Katonadolog 22: Ordasok között RÁCKEVE 13- 14: Huszárkisasszony 15-16: Az emberevő medve 20-21: Hótündér (du.) SZENTENDRE 11-14: Megbocsátás 18-21: Agónia l-ll. 22-24: Az öszvér nem megy esküvőre (du.) 29- 1: A fekete tyúk (du.) SZIGETSZENTMIKLÓS 6- 7: A leszámolás napja 22-23: Gyémántakció I—II. 27-28: Evans doktor titka TÁPIÓSZELE 6- 7: Az összekötő jönni fog 11-12: A korona elrablása... 14- 15: A varázssapka (du.) 18-19: Gyilkosság másodkézből 25-26: Gyémántakció I—II. VÁC, Kultúr 4- 7: A korona elrablása ... (du.) 8-10: A csalogány (du.) 15- 17: ősszel a tengernél VÁC, Művelődési Központ 20: A kalandor csődje VECSÉS 8-10: Katonadolog 13-14: Az emberevő medve (du.) 20-21: A leszámolás napja (du.) 27-28: Gyilkosság másodkézből (du.) '7.FNBI PANORÁMA Szonátaest Nagykőrösön Zászlórend Illyés Gyula kitüntetése Onczay Csaba és Gulyás Márta nagy sikerű koncert­jével kezdődött a hangverseny- évad Nagykőrösön. Harminc­éves szünet után adott ott­hont ismét a zeneiskola dísz­terme felnőtteknek szóló bér­leti hangversenynek, s az újra­kezdés kitűnően sikerült. Biz­tosak lehetünk abban, hogy nemcsak e sorozat következő előadásai vonzanak ismét „telt házat”, hanem az elkö­vetkező években is állandósul az igény az ilyen magas szín­vonalú szórakozásra. Szép tolmácsolás Onczay Csaba gordonkamű­vész a Zeneakadémia elvég­zése után a Szovjetunióban, majd Olaszországban képezte tovább magát. 1971 óta a Fil­harmónia szólistája, zenei ver­senyek győztese, főiskolai ta­nár, Liszt-díjas. Az est mű­sorát úgy állította össze, hogy hangszerének minden szépsé­ge, kifejező ereje lehetőséget kapjon. Brahms F-dúr szoná­táját szenvedélyessége miatt választotta nyitó számnak a fiatal előadóművész. A mű drámai légkörét, a második tétel szívhez szóló kantiléná- ját, a befejező lendületet nagy­szerűen tolmácsolta, és kitűnő partnere volt ebben a zon­gora mellett Gulyás Márta. A művésznő ugyancsak Moszkvában tanult tovább a főiskola elvégzése után. Több verseny díjazottja, s tanárse­géd a Zeneakadémia zongora­szakán. Szívesein koncertezik neves szólistákkal, különösen kedveli a komoly erőpróbát jelentő gordonka-zongora da­rabokat. Ritkán hallani Ritkán szólalnak meg a ma­gyar kamarazenészek előadá­sában Bohuslav Martina cseh zeneszerző művel. A Variá­ciók egy szlovák témára nép­dalfeldolgozás, a cselló játék­technikai lehetőségeinek szé­les skáláját bizonyítja. Ezt az előadó igyekezett minden for­mában ki is aknázni. Nemcsak a Kodály-évfordu- ló, hanem a mű különleges­sége, szépsége és nehézsége miatt került a programba a Szólószonáta. A darab nyu­galma, méltósága értő és érző közönségre talált. Az átélt előadás osztatlan sikert ara­tott. Virtuozitás Befejező számként Chopin: Bevezetés és polonéz című re­meke hangzott el, amelyben a mester minden sajátos stí­lusjegye, virtuozitása megta­lálható. Onczay intonálási meggyőző, Gulyás Márta kí­sérete nagyszerű volt. Hajós Anna A „SZELLEMIDÉZÉS” VE­SZÉLYEI a Kárpát-medencé­ben. Sokkal inkább vitairat, mint rádióműsor volt Száraz György író és Zeley László szerkesztő riportéi beszélgeté­se az Eszmék faggatása című sorozat e heti adásában. Egy Romániában megjelent könyv. Ion Lancranjan Erdélyről, a nemzetiségi kérdésről szóló ta­nulmánykötete adott okot ar­ra, hogy a műsor résztvevői vitába szánjanak a múltat idé­ző, a lenini nemzetiségi politi­kával ellentétes szemlélettel. A téma szóban és írásban egyaránt figyelmet kelt. Szóban és írásban, ugyanis ez a be­szélgetés szinte szóról szóra követte Száraz Györgynek a Valóság című folyóirat októ­beri számában megjelent ta­nulmányát. AZ OMNIBUSZTÓL A METRÓIG. Százötven éves a Budapesti Közlekedési Válla­lat, ebből az alkalomból készí­tett hangulatos, kedves mű­sort Mezei Károly. A BKV, a régi BSZKRT azonban nem­csak egy vállalat, hanem egy kicsit maga a történelem is, a régi, s a mai Budapest. Az emlékek felelevenítése ezért nemcsak technikai érdekessé­gekre. megmosolyogtató kurió­zumokra ad alkalmat, hanem másfél százados történelmünk leporellószerű feldolgozására is. Ezt tette Mezei Károly két­részes műsorában, oly alapos és szerteágazó munkával, hogy felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt jó és hasznos szóra­kozást nyújtott. Ez utóbbi ki­tételt azért tartottam fontos­nak megjegyezni, mert a műscxr­A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Illyés Gyula, háromszoros Kossuth-díjas költőnek, írónak, műfordító­nak, kiemelkedő irodalmi munkássága elismeréseként, 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubi­nokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára és' Sarlós István miniszterelnök-helyettes. újság az ifjúságnak ajánlotta az összeállítást, s ezzel talán sok felnőttet fosztott meg egy­órai hangulatos időtöltéstől. VASÚT EMBER NÉLKÜL. Stefka István nem híve a könnyű megoldásoknak. Ha — mint eddig szinte mindig — nem szocialista demokráciánk fejlődésének árnyoldalait tűzd mikrofonhegyre akkor, mint most, olyan témát választ ma­gának, amibe más, eleve re­ménytelennek ítélve az ügyet, bele sem kezdene. Egyszerű munkavédelmi (nem tudom, miért is nem munkavédelmi) riportnak in­dul ez az összeállítás. Feltárja mindazokat a mulasztásokat, amelyek veszélyeztetik az em­bert: a tolatásvezetőt, a sarust, a fékezőt és a vasút többi ka­tonáját. A szóban forgó „utolsó rend"-beli vasutasok a Ferenc­városi pályaudvar dolgozói túl­nyomórészt Pest megyei bejá­rók, vagy mert ez is a vasúti rendhez tartozik az ország más részéről „idevezényelt” „agyon- túlóráztatott” segédmunkásai a közlekedési ágazatnak. Igaz, sokszor és sokat, a legtöbbet, az életüket is kockáztatják ezek a fenegyerekek. Ha virtuskod­nak. azt gyakran azért teszik, mért különben megállnak a vonatok, megbénul a szállítás. Tegyen valaki igazságot. Ugyebár önök is érzik, nem lenne tisztességes ezeken az embereken elverni a port. Sok­kal'inkább a veszélyt, a nehéz fizikai munkát helyettesítő be­ruházásokra lenne szükség. Arra, amire jó darabig most j nem lesz pénzünk. Csulák András Ül Rád IÓ FI GYELŐW Politikai kiadványok Világtörténelmi enciklopédia TVagy hiányt pótol a Kos- suth Könyvkiadó, hogy a politikai könyvnapokra meg­jelentette a Világtörténelmi Enciklopédiát két kötetben. A szép kivitelű, vászonkötésű, térképpel illusztrált mű nem hiányozhat a könyvtárak pol­cairól, a magángyűjtemények­ből. Nemcsak azért, mert nél­külözhetetlen az ilyen jellegű lexikon, hanem azért is, mert így válik teljessé könyvtá­runk. Körülbelül tíz évvel ez­előtt ugyan megjelent már egy kötetben magyar nyelvű vi­lágtörténelmi kisenciklopédia, amely nem nyújtott teljes ké­pet. A kiadó valóban szép és hasznos munkát végzett, ami­kor a két kötetet lefordíttatta német nyelvről magyarra. Ugyanis a kétkötetes enciklo­pédia az NDK-ban készült, s annak magyar nyelvű teljes fordítása, sőt bővített kiadása, mert az új kötetekben van egy német és egy magyar fe­jezet is, mint ahogyan az a korábbi, a kislexikonban nem volt magyar, a német nyelvűben pedig nem volt né­met fejezel Tehát teljes a mű. Miért örülünk ennek a ki­adványnak? Azért, mert az egész világot áttekinthetjük belőle. Az őskortól napjainkig megismerhetjük az országok történelmét, fejlődését, mai helyzetét. Az országok ABC- rendjében haladnak a szerzők, azon belül természetesen idő­rendben írták meg az esemé­nyeket. A leírói történeti rész után a legjelentősebb orszá­goknál időrendi táblázat kö­vetkezik, majd kislexikon, amely a legfontosabb neveket, eseményeket sorolja fel. A második kötet végén találha­tó egy átfogó névmutató, s vastag betűkkel szedették a szerkesztők azok nevét, akik már valamelyik kislexikonban is szerepeltek. Az egész tar­talmat térképek egészítik ki. A belső oldalakon — fekete­fehér — térképek egy-egy adott ország eseményeinek követését segítik, még a má­sodik köt.-t végén egész olda­las, nagy, szép színes térké­pek teszik értékessé a gyűjte- ményt­A tartalomról szólva el­mondhatjuk: igényes, szép munka, jól tájékoztat és el­igazít. Nemcsak a ma létező, hanem a volt országokat is megismerheti az olvasó. Ve­gyük például az A betűt. Ar­gentína. Mennyit hallottunk erről az országról az elmúlt fél esztendőben éppen a falk- landi (Malwin-szigeteki) konf­liktus miatt. Szerettünk volna jobban megismerkedni vele, de nem nagyon volt, miből. Most teljes képet kaphatunk az enciklopédiából. Megtud­juk, hogy majdnem három­millió négyzetkilométer terüle­tű, csaknem harmincmillió lakosú állam, szövetségi köz­társaság, ipari-agrárország, három évszázadon át a spa­nyol hódít.uralma alatt sínylődött, s 1810 óta függet­len állam. A vezetésben a katonai diktatúrák sűrűn vált­ják egymást, többször történt kísérlet arra is, hogy a polgá­ri-parlamentáris rendszert visszaállítsák, de nem nagy sikerrel, ilyen volt Peron visszatérése, de halála után özvegye, Maria Estele Izabel nem tudott úrrá lenni az éle­ződő ellentéteken, s hamaro­san újra katonai diktatúra kö­vetkezett, amely tekintélyét a Falkland-szigetek visszafogla­lásával akarta megerősíteni, de a kaland nem sikerült, s megbukott a vezetés, a tábor­nokokat tábornokok váltották a vezető posztokon, de a bajok maradtak. Magyarország történelmét is tartalmazza a kötet. Az őshazától a honfoglalásig, az államalapítástól Mohácsig, majd az ország területi meg­osztottságának századait tár­gyalja, de sokat megtudunk a reformkorról, a magyar sza­badságharcról, a kiegyezés koráról, az 1918—1919-es for­radalmadról, s a Horthy-kor- szakról. Végül egy fejezet rö- videti összefoglalja hazánk felszabadulás utáni helyzetét is. A két kötet száz íven, mintegy hatvanezer példány­ban jelent meg. A szerkesz­tésben közreműködött — a széles fordítói gárda mellett — Bassa Endre és Szuhay- Havas Ervin. A kollektív munka meghozta a eredményt, mert az olvasó nagyon tartal­mas könyvet vehet kezébe. Gáli Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom