Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-27 / 252. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM 1982. OKTÓBER 27., SZERDA Logika helyett elektronika Alkalmazkodniuk kell a piachoz Már a bűvös kocka sem csodaszer? Ecseren nem nehéz megta­lálni a Politoys Ipari Szövet­kezet helyi telepét, hiszen már a vonatból is jól látható az új üzemcsarnok. A csupa alu­mínium és üveg felület mesz- sziről csillog az őszi napfény­ben. Jó út s járda is vezet oda a vasútállomástól. A második telep Magától értetődőnek tűnik, hogy a jelent, méginkább a jövőt úgy lehet megérteni, il­letve megsejteni, hogyha a múltról is tudunk, s ha lehet, akkor „szemtanútól" tudjunk meg minél többet... A Politoys 47 éves telepve­zetője Ács István, előző mun­kahelyén, a Danuvia Központi Szerszám- és Készülékgyárban mint beállító lakatos dolgozott revolveresztergán. Azután a marógéphajtó berendezés gyár­tásciklusának lett a vezetője. Közben Sashalmon épített csa­ládi házat, ma is onnan jár ki Ecserre. A házépítés persze több jö­vedelmet igényelt, s így került a szövetkezethez, amikor is egy kis műanyag-fröccsöntő gépen dolgozott saját lakásán. Akkoriban, tehát 1972-ben 57 bedolgozói hely volt a szö­vetkezetnél. Másfél évig csi­nálta a fröccsöntést otthon, aztán a bedolgozást központo­sították, s így jött létre Ecse­ren a szövetkezet Il-es számú telepe. Először azokkal a gé­pekkel termeltek, amelyeket a szövetkezet a bedolgozóktól vásárolt meg. Majd a keletke­zett fejlesztési alapból az ak­kor korszerű KUASY fröccs­öntő gépeket vették meg. Ezek már automata berendezések voltak. Első gyártmányuk né­hány mágneses játék lett, majd a gyógyszergyár részére kozmetikai és háztartási cso­magolóanyagok. Késztermék — raktáron — Először 100 négyzetméte­ren kezdett a műanyag-fröccs­öntő részleg dolgozni, ma már 2 ezer 600 négyzetméter a te­rületünk. Akkor volt hét gé­pünk, ma van kilencven. S 1981-től megkezdte termelését több ENGEL típusú nagy tel­jesítményű osztrák műanyag- fröccsöntő gép, ami üzemünk technológiai színvonalát kö­zép-európai viszonylatban is az élvonalra emelte.-' — Az első évben 15 millió forint volt a bruttó termelési eredmény, ma ez már (azaz tavaly) 1 milliárdra emelke­dett, amiben benne van 13 millió dollár is. 1972-ben Ecse­ren, a Il-es számú telepen 36 ember dolgozott, ma kétszáz. Sikertermék volt a bűvös koc­ka, a bűvös kígyó, ami a 13 millió dollárt hozta a szövet­kezetnek — sorolta a jól hang­zó adatokat Ács István. Majd a felsorolás után. kénytelen­kelletlen gondokról is szót kel­lett ejtenie. A pálya széléről Eredményekről és gólokról Félbeszakadt a mérkőzés Kocséron 7 7 — 6 — 5 1 A járási I. osztályú labda­rúgó-bajnokság eredményei: Abony—Gyömrő 2-3, Dán- szentmiklós—Monor 3-3, Men- de—Ceglédbercel 0-2, Vasad— Péteri 0-3, Maglód—Kecskés- csárda 10-0, Nyáregyháza— Ecser 1-0. A Kocsér—Törtei mérkőzés 0-0-ás állásnál a 86. percben félbeszakadt. (Lend- vai, a törteli középhátvéd le- köpte a bírót, aki lefújta a mérkőzést. A két pontot a ko- csériaknak ítélte a fegyelmi bizottság.) A múltkori fordu­lóból : Kecskéscsárda—Cegléd­bercel 0-4. A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA: 1. Gyömrö 10 2. Monor 10 3. Abony 10 4. Maglód 10 5. Kocsér 10 0. Dánszcntm. 10 7. Péteri 10 8. Mcnde 10 9. Törtei 10 10. Cesléclbercel 10 11. Ecser 10 12. Nyáregyháza 10 13. Vasad «• 10 14. Kccskéscs. 10 (Megjegyzés: egyenlő pontszám esetén az Ifjúság! csapatok jobb helyezése dönti el a sorrendet. ■*— négy büntetőpont levonva.) Ifjúsági eredmények: Abony —Gyömrő 2-1, Dánszentmik- lós—Monor 1-2, Vasad—Péteri 0-3 (játék nélkül), Kocsér— Törtei 2-3, Mende—Ceglédber­cel 4-0. Az élmezőny állása: 1. Abony (17), 2. Péteri (16), 3 Gyömrő (16), 4. Maglód (15 pont). Serdülőeredmények: Üllő— Vecsés 12-0, Gyömrő—Monor 4-1, Ceglédi VSE—Albertirsa 7-0, Pilis—Abony 1-2, Dán- szentmiklós—Péteri 9-0, Mag­lód—Nagykőrös 3-1. Az élmér zőny állása: 1. Üllő (15). 2. Abony (15), 3. Ceglédi VSE (14 pont). ★ A járási I. osztályú bajnok­ságban vérbeli rangadó han­gulat uralkodott az Abony— Gyömrő meccsen. A vendégek 1 27- 9 18 2 — 38-11 18 1 2 41-13 15 3 30- 9 14 4 16-16 12 4 23-16 11 4 17-19 9 4 19-22 9 4 20-16 9 5 21-16 9 6 14-28 7 6 12-33 0 8 12-39 —------- 10 10-53 — né lkülözték Lcinert és Bírót is, de a pályán lévők bizonyí­tották, érdemesek a bizalom­ra. A második félidőben oiyan játékot produkáltak, amit még az abonyiak is elismeréssel nyugtáztak. Erőnlétben, techni­kailag is a hazaiak fölé nőt­tek, s megérdemelt győzelmet arattak. Oldal Árpád annyi rúgást kapott a lábára, hogy félő volt, nem tudja végig­játszani a 90 percet. Aztán rú­gott két olyan szabadrúgás­gólt, 30, illetve 34 méterről, amire az abonyi kapus még sokáig fog emlékezni... A győzelem a szív és a lelkese­dés diadala volt — így sum­mázta véleményét a gyöm- rőiek edzője. ★ Dánszentmiklóson is „sister- gett” a levegő a pályán. A já­rási székhely csapata nagy len­dülettel kezdett, s a szünetben 2-0-ra vezetett. Szinte a pad­lón volt a Dánszentmiklós, de sikerült feltápászkodniuk, a 80. percben már 3-2-re ők ve­zettek. Néhány perccel a lefú­jás előtt szabadrúgásból egyen­lítettek a vendégek, akik így lecsúsztak a második helyre. ★ A megyei I. osztályban: Süly­sáp—Iklad 2-0, Főt—Vccsés 4-0. A papírforma érvényesüli mindkét találkozón. A megyei II. osztályban az üllőiek 5-1 arányú súlyos vereséget szen­vedtek Űjhartyánban. Tudósí­tónktól megtudtuk, hogy egy önbizalomhiánnyal küszködő lélektelen csapat volt a pályán A hullámvölgy tehát tovább tart Üllőn, de vajon meddig? találgatják a szurkolók és ve­zetők egyaránt. A Pilis simán győzhetett volna Aszódon, de a csatárok ezútt.-l is otthon fe­lejtették a góllövő cipőjüket, így az 1-1-es döntetlennek in­kább a hazaiak örülhettek job­ban. Gér József A telepvezető elmondta, hogy tapasztalataik szerint csökkent a világban a logikai játékok iránti kereslet, meg aztán más országok is gyárt­ják a bűvös kockát, s bizony olcsóbban, mint mi, magyarok. Túl sok importanyagot, s nagy hiteleket jelentett az új, slá­gertermékre való átállás. Ma már ott tartanak Ecseren, hogy évi 30 millió bűvös kockát tudnának gyártani. Csakhogy annnyi már nem kell senki­nek. Ezt a tényt az is jelzi, hogy raktáron 4 millió (!) koc­ka hever eladatlanul. Korábbi megrendelőjük a TRIAL kísér­letezett árcsökkentéssel, de hamar visszaállt a régi árra, sőt az évi 200 millió forintos megrendelést 30—40 millióra csökkentette. Ebben nyilván szerepe van annak is, hogy manapság a logikával szemben inkább az elektronikus játé­kok iránt nőtt meg a kereslet a világban, igen nagy mérték­ben. Új elképzelés A műanyag-fröccsöntő üzem­nek korábban mintegy 100-féle terméke volt. ma csak ennek töredéke. Bár gyártanak al­katrészeket például a Kontak­ténak, az Ikarusnak, kapaci­tásukat nem tudják kihasznál­ni: napi 12—15 tonna mű­anyagot lennének képesek fel­dolgozni. Van ugyan egy új termékük, a Bognár-féle Utak nevű játék, de lényegében mintegy 3—4 hónapja leálltak a hagyományos játékgyártás­sal. — Változtatna a helyzeten, ha nagy tervük, hogy elektro­mos szigetelőt gyártó cégek­nek alapanyagokat gyártaná­nak, minél hamarább realizá­lódna ... Aszódi László Antal M&sifsssonval vagy nélküle? A tiltás elfojtja az elevenséget Fiatal tanár barátom — jelenleg katona, egyébként egy monori iskolában ta­nítja a magyar nyelv és irodalomra, a történelem tudnivalóira a gyerekeket — kivágott újságcikket lo­bogtatva, meglehetős felhá­borodással magyarázta nekem a minap, mennyire egyetért a szóban forgó cikk néhány ki­tételével és megállapításával. Előre bocsátom, fiatal bará­tom a huszonévesek soraiba tartozván, meglehetősen he­ves vérmérsékletű, lobbané­kony és robbanékony ember, mindazonáltal világosan gon­dolkozó, fölöttébb kritikus el­me... Nos, kissé meglepődtem, amikor átadta nekem a cik­ket. Első meglepetésemet az okozta, hogy azt a Népsport­ból vágta ki. Egy helyben topogni Másik meglepetésem: ami­ről ebben a cikkben szó volt, s amin fiatal tanár ismerő­söm annyira felháborodott, azt mindnyájan tudjuk, csak éppen nem merjük — presz­tízsféltésből, kényelemszere­tetből, netán tunyaságból ki­mondani. A cikk a hírneves tudós, Szent-Györgyi Albert szavait idézte, vette alapul ilyesformán: „amíg nem vál­toztatunk azon, hogy gyere­keink nyolc, netán tizenkét éven át örökös tilalomfák, vagy már-már totális látszat­szabadságban élnek, addig pe­dagógiánk — újítások ide, vagy oda — egy helyben fog topogni... Mert iskoláink zö­mében a nevelői szó és rosz- szul értelmezett tiltás elfojtja mindazt az elevenséget, moz­gásvágyat és gyermeki ener­giákat, önállóságra való tö­rekvést, melyeket kiélve gyer­mekeink — okos irányítással — boldog felnőttekké válhat­nának ... Mert lehet, hogy ezekből a gyerekekből így okos embereket nevelünk fel, de boldogokat — soha!" Kissé talán hosszúnak tű­nik e Szent-Györgyi-féle meg­állapítás, de — úgy vélem — érdemes volt teljes egészében idézni... És itt érkeztem el mondandóm, fejtegetésem lé­nyegéhez: ifjú tanárbarátom­nak igazat adok abban, hogy háborog, füstölög magában, mondván: a monori járás nem egy iskolájában megfordulva, szinte mindenütt igazolva lát­ta híres hazánkfia szavait... Aztán hozzáfűzte: most, hogy az egész országban bevezet­Járási műszaki napok '32 A felemelkedés ősi vágya Az embertől a természet megtagadta a szabad térben való csapongás lehetőségét. A levegőbe való felemelkedés ősi vágya az emberiségnek. Az érte vívott harcban — az em­ber és a természet között — végül is az ember győzött. En­nek a győzelemnek a jegyé­ben tartott előadást „Az űrre­pülés története” címmel Bog­nár József, a pilisi könyvtár amatőr csillagászkörének ve­zetője. A legendából mentett kiin­dulópont Talosz meggyilkolá­sa, Daidalosz és fia, Ikarosz menekülése, a bikafejű Mino- taurusz legyőzésétől Godwin püspök holdutazó regényhőse. Zeppelin gróf és Blériot sike­re volt. A fregoli.ra kötött vadka­csák, valamint a sas megnyer- gelése és más fantasztikus tör­ténetek érdekesek, de a kuta­tás sok emberáldozatot köve­telt. — A technikai fejlődés is­mertetése mellett emberekről is lesz szó — mondta az elő­adó —, olyan emberekről, akiknek nevét csak levett ka­lappal, tiszta fővel szabad ki­mondani ... A tudomány sok rendkívü­li nehézség legyőzése árán lé­pésről lépésre jutott el az űr­kutatáshoz. A befejező részben a csilla­gászat és az űrrepülés várha­tó irányáról kaptak képet a hallgatók, majd A mi Gagari- nunk című, magyarul beszélő szovjet film vetítésére került sor, amelyben láttuk az első embert szállító űrhajó felszál­lását, repülését és visszatéré­sekor Gagarin ünneplését. Így fejeződtek be a műszaki napok a pilisi könyvtárban. Az érdeklődők javarésze fia­tal volt. A zsúfolt terembe Tószegi Tiborné fizikatanár iskolai tanítványait is elhozta, s ezzel remélhetőleg új belé­pőket szervezett a könyvtár csillagászkörének. A nap kulturális programja Gyomron, 9-től 17 óráig: bútor, lakásdíszek, kerámia, dísznövények bemutatása és vására, 17-től: autóvezetői tan­folyam. Az úttörőházban, 9-től a rajz; 15.30-tól: a sakk szak­kör foglalkozása, 16-tól: nap­közis délután. Monoron, 9-től 18-ig: a járá­si műszaki napok kiállítása a Nagy István Galériában, 17- től: asztalitenisz-edzés (a sport­székházban), 18-tól: kismotor­vezetői tanfolyam. A moziban, 18-tól: Ben Hur I—II. Pilisen, 9-től: a zeneiskola furulya és szolfézs oktatása, 12.30-tól: a fúvós szakkör pró­bája, 18-tól: ifjúsági klubfog­lalkozás. Vccsésen: a bábcsoport fog­lalkozása órarend szerint, 18- tól: indul a Bírák válaszolnak jogi tanácsadással egybekötött előadássorozat, Perben a szom­széddal. Előadó: dr. Hunya Miklós, a Monori Járásbíróság elnöke. ték az ötnapos tanítási hetet, a gyerekek eddig is szűkre szabott szabad ideje szinte már a minimum alá csökkent, hi­szen — úgymond — a hét minden napjára, hétfőtől pén­tekig jut valamiféle kötött, irányított foglalkozás, a tan­órákon kívül: szakkörök, rajz­foglalkozások, őrsi órák, ének­kar és így tovább ... Mindezek után barátom a magyarázat hevében a híres és annak idején sokat vitatott Montessori-elvet idézte nekem, s amellett kezdett kar­doskodni, hogy a mai iskolá­sok már eljutottak az önálló­ság oly fokára, hogy időnként csupán nevelői felügyelettel, de a nevelő beleszólása, irá­nyítása nélkül, teljesen ön­állóan foglalkozzanak. És szerinte ebből rendszeres fo­lyamatot kell formálni, e gya­korlat bevezetése — magya­rázta barátom — üdvös lenne, hiszen így fel tudnánk olda­ni a fentebb már említett Szent-Györgyi-féle megállapí­tásban felsorolt problémák je­lentős részét... Nos, ifjú pedagógusismerő­sömnek ebben nincs — nem is lehet — igaza. E sorok írója is beszélgetett, szót váltott már nem egy alkalommal a mono­ri járás pedagógusaival, csa­patvezetőivel, rajvezető osz­tályfőnökökkel, a pálya ele­jén tartókkal, rutinos, tizen- és húszon esztendeje tanítók­kal, nyugdíj előtt állókkal egyaránt. Kétségtelen, hogy járásunk iskoláiban is nagy­jából ugyanaz a helyzet most, ezekben a hetekben, mint az ország többi iskolájában ... Mert most az útkeresés idejét éljük. Legalábbis ez körvo­nalazódott, rajzolódott ki előttem, a velük folytatott ba­ráti beszélgetések, netán hi­vatalos munkamegbeszélések során... Kevés szabad idő Végeredményben arról van szó, hogy itt környékünkön, szűkebb pátriánk általános is­koláiban sokkal könnyebb lenne áthidalni azokat a ne­hézségeket, melyek — terüle­tünkre alkalmazva Szent- Györgyi professzor szavait — akarjuk, nem akarjuk, mégis jelen vannak a napi pedagó­giai tevékenységben, tehát naponta hatnak munkánkra. És nemcsak a mi munkánkra, hanem gyermekeink, tanu­lóink munkájára is. Mon­dom, itt Pest megyében, de főleg a monori járásban sok­kal könnyebb úrrá lennünk a „szabadidős” gondokon, hi­szen a főváros vonzáskörzeté­ben élünk, tanulunk, tanítunk, dolgozunk. És ha már egyszer az a probléma, hogy gyérme- keinknek kevés a szabad ide­je, hogy az eddigi tapasztala­tok szerint az iskolákba he­tente belépő szabad szomba­tok is igen keveset enyhítet­tek ezen, akkor jobban ki kel­lene használni a szinte „tál­cán nyújtott” kínálkozó le­hetőségeket, Budapest arány- lagos közelségét. Mert, néz­zük csak a dolgot közelebb­ről. A vasadi diákotthonban például még a délutánok és az esték is „kötöttek”: ebéd után úttörőfoglalkozás vagy sportkör, netán szakkör. Aztán tanulószoba, majd va­csora, utána naponkénti vál­tásban etikai beszélgetés, kul­turális foglalkozás, munkafog­lalkozás. Este a hálókban té­vénézés, diavetítés, olvasás, zenehallgatás... Hol itt a gyermeki, minimális sza­badság? — kérdezhetné bár­ki. Nos, íme az ellenpélda. A minap a diákotthon nyolcadi­kosai, osztályfőnökük és cso­portnevelőjük vezetésével bu­dapesti kirándulást tettek, több múzeumba látogattak el. Persze, tudom, ez önmagá­ban nem nagy dolog: de ha meggondoljuk, hogy az emlí­tett gyerekek szinte kivétel nélkül a monori járás külön­böző tanyáiról jöttek, egytől- egyig bizonyos értelemben hát­rányos helyzetűek, akkor egy­értelmű a megfogalmazás: igenis nagy szó egy ilyen, ha úgy tetszik, tanulmányi ki­rándulás. Nos, ha a vasadt diákotthonban tudnak ilyet szervezni, rugalmasan, a szakkörvezető pedagógusokkal egyetértve, velük egyeztetve a dolgot, egy-egy hasonló ki­rándulás előtt át tudják cso­portosítani a délelőtti tanórá­kat, a délutáni foglalkozások rendjét, mindez bízvást meg­oldható a járás többi iskolá­jában is. Ma is emlegetik Akkor tényleg nyitottá kell formálni az iskolai életet! Hogy a gyerekek, tanulóink érezzék, értük vannak a tan­órákon kívüli foglalkozások, hogy azok ne csupán valami­féle „pedagógiai kereteket” jelentsenek, hogy a szakkörö­kön, kultúrfoglalkozásokon a tanulók „megtalálják szabad­ságukat”, divatos szóval élve „megvalósítsák önmagukat”. Üjabb ellenpélda: valljuk be, a különféle évfordulók megünneplése a legtöbb isko­lában, így járásunk oktatási intézményeiben is sablonos, merev, unalmas. Nos, nem­rég a -fegyveres erők nap­ját a két vasadi iskola, a fa­lusi és a diákotthon közösen tartotta meg. És a gyerekek még ma is emlegetik, még mindig élmény számukra. A diákotthonban például a monori járás sok iskolájában oly nehézkesen működő szak­körök fölöttébb sikeresek, népszerűek a tanulók között, olyannyira, / hogy egy-egy szakkör tanulói létszámát csökkenteni kellett... Mert a szabász-varró szakkör ér­dekli a gyerekeket, mint ahogyan szívesen járnak bar­kácsolni, szívesen vesznek részt a lövészköri gyakorlato­kon, szívesen tanulják az orosz levelezést, érdekli őket az egészségőri tevékenység, szívesen ismerkednek a sütés­főzéssel a kisgazdasszony szakkör foglalkozásain. Mindez együtt jelenti az életre nevelés konglomerá­tumát. Tervezni kell és fi­gyelembe venni, felmérni, mi érdekli £ gyerekeket. És nem csupán papíron, meg az igaz­gatói, csapatvezetői beszámo­lókban „helyt adni” a heten­kénti iskolai szabad szomba­tok és tanórán kívüli foglal­kozások sokszor bizony légből kapott eredményeinek. Ha mindezt elérjük, felesle­gessé válik a kérdés a mono­ri járás iskoláiban is: Mon- tessorival, vagy nélküle? Molnár Lóránt Szocialista brigádok KRESZ-vetélkedője Mindenkit érdeklő témák A járási közlekedésbizton­sági tanács évről évre meg­rendezi az ipari és mezőgaz­dasági üzemek szocialista bri­gádjainak KHESZ-vetélkedő- jét. Az idén erre a program­ra október 29-én, pénteken 14 Órakor kerül sor. A hasznos­nak és izgalmasnak ígérkező szellemi erőpróbára 3—3 tagú csapatokban eddig körülbelül 65—70 személy jelentkezett. A rendezőknek azonban a meghívók kiküldése óta, mó­dosítaniuk kellett a helyszí­nen, hogy bővíthessék a prog­ramot. A KRESZ-vetélkedő előtt ugyanis közlekedési fó­rumot szerveznek, amelyen a versenyzőkkel együtt, bárki részt vehet, s elmondhatja vé­leményét, javaslatait, kérdé­seit a forgalomszervezésről, a rendőri intézkedésekről, a közlekedéssel kapcsolatos bí­rósági ítélkezésről. Egyszóval minden olyan témáról, amely a közlekedőket a mindenna­pok során érintheti, zavarhat­ja. Akik válaszolnak: a járási ügyészség, a bíróság, a rend­őrség és a KPM képviselői lesznek. Hogy minél többen részt ve­hessenek a fórumon, a rende­zők úgy döntöttek, a járási rendőrkapitányság kultúrter­me helyett, a monori nagy­községi tanács földszinti ta­nácstermét választják hely­színül. Oda várják tehát 29- én, pénteken 14 órára a ver­senyzőket és az érdeklődőket. SSN 0133—2551 (Monori Hírlo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom