Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-27 / 252. szám
I NAGYKŐRÖSI *sXuítia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM 1982. OKTÓBER 27., SZERDA W Érdemes jobban dolgozni Ösztönző bérezés a NEFAG-ban A Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság nagykőrösi üzemének egyik figyelemre méltó berendezése a svéd gyártmányú rakodólapgyártó gépsor. A nagy teljesítményű, s jelentős mértékben automatizált, szalagszerü összekapcsolással üzemelő gépegyüttessel ma már joggal büszkélkedhet az üzem. Ugyanis a gépsor ma már „tudja” mindazt, amit tervezői. készítői beleálmodtak. Technikusminősítő A változás oka mindazonáltal nem a gép bonyolult szerkezetei között keresendő, hanem az emberekben. Helyesebben még bennük sem, hanem az ember és a gép viszonyának megváltozásában. A lényeg az, hogy most túlóra nélkül is megkereshetünk annyit, mint tavaly túlórával. Az az igazság, hogy régebben néha két műszakban sem teljesített annyit a gépsor, mint most. S ez az a teljesítmény, ami után kapjuk a fizetésünket — magyarázza a reggeli szünetben Halasi Ferenc brigádvezető. — Tehát a változás az, hogy most egészen egyszerűen teljesítménybérben dolgoznak. — Pontosan így van. Az egy műszakban megkövetelt teljesítmény hatszáz rakodólap elkészítése. S ezért kapunk darabonként 35 fillért. Viszont a 601.-ért, s minden további darabért már 1 forintot kapunk. Tehát az az érdekünk, hogy minél több, .alapteljesítmény fölötti rakodólapot készítsünk. — Mennyivel keresnek többet most. mint tavaly. — Körülbelül havi ezressel. — S. ezzel most már elégedettek? — Én elégedett vagyok. Aki különben elégedetlen, az menjen el műszak után kőművesekhez. De én ugyan nem. Nekem ez is jó. A többiek, Patonai Antal, Molnár Lajos és Dobozi Zoltán megerősítik a brigádvezetőt: „Igen, most jól lehet keresni, érdemes dolgozni”. Mint mondják, minden bizonnyal ugyanez a véleménye Szalai László géplakatosnak is, csakhogy ő most nem nyilatkozhat. Szabadságon van. Technikusminősítő vizsgára készül. Selejtért is bér? — A késztermék utáni teljesítménybérezést az idén január elsején vezettük itt be — kezd bele az elégedettség történetébe Varga József üzemigazgató. A következménye ennek az, hogy ma öt ember éri el ugyanazt a teljesítményt, mint korábban tíz. Műszakonként elkészítik a 7—800 darabot. Persze ha valami baj van a gépsorral, akkor nem keresnek. Régebben gyakran megesett, hogy műszaki hiba miatt állt a gép. — Ma már ritkaság az állás. Ügy vigyáznak minden csavarra, mintha az életük függene tőle. Bejönnek korábban, itt maradnak műszak után, hogy úgymond „megbütyköljék” a gépet. Vagyis javítják, védik. A gazdálkodás szempontjából pedig az a leginkább figyelemre méltó tény, hogy a kifizetett bér nem több mint tavaly. Az emberek mégis sokkal többet keresnek. — Ez az első kísérlet a NEFAG nagykőrösi üzemében arra, hogy a közvetlen anyagi érdekeltség megteremtésével fokozzák a teljesítményt, s ezzel együtt javítsák a dolgozók keresetét? — A teljesítménnyel arányos mozgóbér fizetését először a tmk-ban vezettük be, még 1981 második negyedévében. Az emberek eleinte, az az igazság, hogy „pofapénz”-nek nevezték ezt. Vagyis azt mondták, hogy a mozgóbér kiosztása úgymond „pofára” megy, ki kinek szimpatikus alapon. — Aztán persze rájöttek, hogy ez nem így van. Kezdett kialakulni a dolog, s lassacskán a mozgóbér alkalmazása jól ösztönző módszer lett. Nos, tehát, ez volt az első kísérlet, s ezt követte a késztermék utáni bérezés bevezetése itt, a rakodólapgyártó gépsornál. — S a módszer itt is egykettőre bevált... — Láttuk, hogy van értelme, s egy hónap múlva, tehát az idén februárban már a zsalu- tdbia-gyártásnál is alkalmaztuk az ösztönzésnek ezt a módját. Ott a kész végtermékre 5 forintot fizetünk, s ezt osztjuk szét a technológiai folyamat egy-egy szakaszában dolgozóknak. A zsalutábla úgy készül, hogy szabják az alkatrészeit, aztán gyalulják, majd csapozó- gépen megmunkálják ezeket az alkatrészeket, végül összeszerelik. A végtermék utáni bérezésnek az az előnye, hogy hamis teljesítmény után nem fizetünk. — Miféle hamis teljesítményről lehet szó? — Mondjuk az alkatrész- gyártó rengeteget dolgozik, szép az eredménye, tehát megérdemelné a több pénzt. Ámde az összeszerelésnél kiderül, hogy sok a selejt. Ezt menet közben ellenőrizni éppoly nehéz, mint utólag megállapítani, hogy mikor és hol készült. Ha a késztermék után fizetünk, akkor kizárt dolog, hogy selejtért is adjunk bért. Csak tényleges teljesítményeket mérünk. Indulhat a gépsor \ — Mi volt a következő lépés? — A csoportbérezés bevezetése a keretfűrészeknél. Itt a bevágott rönkök mennyisége után, s meghatározott technológiai létszámra fizetünk. Nagyon nehéz kevesebb emberrel megoldani a feladatot. Mégis, ha „lemennek” a létszámmal, a bér marad és differenciáltan osztódik fel. Ez is ösztönző hatású. — S mit hoz a jövő? — Az a tervünk, hogy jövőre a mezőgazdasági ládákat és még a bútoralkatrészeket készítő részlegben is bevezetünk az előzőkhöz hasonló ösztönző bérezési rendszert. Sőt, még az úgynevezett deszkatéren is. Ehhez az eddiginél jóval szigorúbb technológiát kell kidolgoznunk. Szerintem — vélekedik az igazgató — ez sem lehetetlen. Bízom benne, hogy ezt is megoldjuk. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy nincs is más választásunk, ha előbbre akarunk lépni. Márpedig akarunk. Vége a reggelinek, indulhat a svéd gépsor. Jó munkát! Farkas Pcter Az emlékmű helyén őrtorony állott Diákok a városnéző sétán A múzeumi és műemléki hónap keretében dr. Balanyi Béla, a múzeum tudományos munkatársa, a minap megtartotta a minden évben szokásos városnéző műemléksétát, melyen mindig tud valami újat mondani városunk múltjából. A vidéki vendégek sorában részt vett a sétán városunk szülöttje, Lengyel Ádám nyíregyházi főiskolai tanár, aki a nagykőrösi tanítóképző intézetből indult el. Ott voltak a körösi múzeumbarátok s Tóth István, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet tanára, az iskola érdeklődő tanulóit vezette el a sétára. Dr. Balanyi Béla tanulságos előadásban ismertette városunk múltját, a templomok, a városháza s a nevezetesebb épületek történetét és megmutatta azokat a házakat, amelyekben nagykőrösi tanársága idején Arany János lakott. Elmondotta, hogy a mai felszabadulási emlékmű heFacsemetéket osztanak A Nagykőrös és Vidéke Áfész, a Nagykőrösi Konzervgyárral karöltve, pár év óta, minden őszön vagy tavaszon gyümölcsfa-csemetéket oszt ki a termelőknek, hogy a zárt- és hétvégi kertek s a háztáji gazdaságok nemes gyümölcsfaállományát gyarapítsa. Az idei őszön 1200 cseresznye, meggy és kajszibarack csemetét osztanak ki, melyek árát a fák termőre fordulása után, gyümölccsel kell letörleszteni. A csemeték ezekben a napokban érkeznek meg, és az áfész Men- tovich utcai felvásárló irodájánál vehetők át. A cseresznye 1 és meggy csemetéket már kiigényelték a termelők, de még 600 kajszifát lehet jegyeztetni az irodán. lyén őrtorony állott, melyet 1662-ben építettek, s a torony ból éjjel-nappal őr vigyázott Nagykőrösre, mely körül volt sáncolva, és négy kapun lehetett kimenni és bejönni. A Budai kapu a mai Felszegi óvoda mellett, a Ceglédi kapu az Abonyi út kezdeténél, a Kecskeméti kapu a Kecskeméti úton a Búvár utcánál és a Szolnoki kapu a Bakonyiféle ház mellett, a mai Encsi utca végénél volt. Kopa László Még tökéleiesítBiefőek Segítettek az új szerszámok A múlt évben a Tanorg szervezési intézet a TRAK IS szövetkezetben felmérést végzett, amelynek célja az volt, hogy felderítsék azokat a lehetőségeket, melyek kihasználásával a munkafolyamatok meggyorsíthatók és a fizikai . erőfeszítést kívánó műveletek megkönnyíthetők. Megrendelésre készül A felmérést az egyik legaprólékosabb, legpontosabb munkát igénylő tevékenység, a transzformátorok szerelésével kapcsolatban végezték. A vizsgálódás után a transzformátorszerelő üzemrészt, az idén, korszerű szerszámgépekkel szerelték föl. Persze nem kell valami speciális, ultramodern gépekre gondolni, s még a választék sem nagy belőlük. Csupán a leggyakoribb munkaműveletek meggyorsítására, megkönnyítésére törekedtek. Ilyen egyszerű mű velet például a csavarozás és a forrasztás. A tapasztalat szerint beváltak az új berendezések, de erről bővebbet a legilletékesebbek, a velük dolgozók mondhatnak. Az üzem hosszú szerelőasztalánál két technológiai vonal dolgozik. Az egyik szinte tükörképe a másiknak. Ottjártunkkor éppen a csehszlovák megrendelésre készülő SVE 200-as trafókat készítették. Burkolattal ellátva Fehér Gézánéval, az asztal legelején találkoztunk, ahol az előkészítő műveletekkel, söntöléssel, tekercshuzalok méretre szabásával, tisztításával, forrasztásával foglalatoskodott. Nagy őszi vásár volt Kevés ruhaféle kelt el Az őszi nagykőrösi vásár nagy jószágfelhajtás és árufei- hozatailal, mérsékelt forgalom mellett zajlóik le. Messze vidékekről hoztak jószágokat és jöttek a vásárlók. Beszéltem egy kisteleki termelővel, Nagy Miklóssal, aki bárányokat akart venni, de keveset árultak. — Tíz birkám van, s még tizet akarok hozzá venni — mondta. Újabban a birkatenyésztés jövedelmezőbbnek látszik, kevésbé kockázatos mint a sertéshizlalás. A gyalogvásárra is igen sok ruha-, divatcikk- és egyeb kiskereskedő hozott portékát, de nem sokat adtak el, amiben része volt annak is, hogy a vásárt délben elmosta az .eső. Egy pesti ruházati kereskedőtől, Fehér Bélától megkérdeztem, hogy miért jön mostanában egyre több pesti kereskedő a körösi vásárra? — Az él a köztudatban, hogy Nagykőrös gazdag parasztvá- ros, és főleg őszidőben, amikor a termelők eladják terményeiket, szívesen vásárolnak. Az idén talán gyenge volt a termés. elég kevesen vásároltak ruhafélét. Pedig szép dolgokat hoztunk. Az áilatvásáron mindenféle jószágból gazdag felhajtás volt. Az árak mindenütt.' estek. A sertésvásáron lanyha volt a választási malac kereslete, 800 forintért már jó malacot adtak, a nagyobb ára 1000 forint körül járt. Gyengébb jószágot már 500 forintért is lehetett kapni. A Hús- és Állatforgalmi Vállalat sok sertést felvásárolt. A 16—25 kilós nőstény malacot 44, a kant *0, a 25—50 kilósokat 37 forintért vette kilónként, egy kilogramm súlylevonással. A szarvasmarha-vásáron is mérséklődtek az árak. Jó tehenet borjával 25—26 ezer forintért adtak. A fiatal bikaborjúért kilóra 65. az üszőért 45 forintot fizettek. Éves vemhes üsző 22 ezer forintért kelt el. Korszerűsített műhelyben iRM íRl A város lakosságának kenyérellátásában, ha nem is meghatározó, de mindenképpen fontos szerep jut a kisiparosoknak. Az egyik legrégebben dolgozó mester Kiss Dénes, aki mint képünkön látható, korszerű eszközökkel felszerelt műhelyben süti a kenyeret. Naponta 4—5 mázsát. Hancsovszki János felvétele A vásáron a ló is olcsóbb volt, 40—50 ezer forintért jobb fuvaroslovat lehetett venni. Idősebb kocsiló ára 15 ezer forint körül mozgott. Egy 6 éves lipicai származású paripáért, melyet a nyáron 35 ezer forintért vettek, most 25 ezret ígértek. Kiscsikót 10—12 ezer forintért adtak. Fiatal szamarat 8 ezer forini'ért árultak. Birka kevés volt a vásáron, ötéves selejt jószágért 1800 forintot kértek. Éves bárányért 1200—1600 forintot. Hároméves fejős kecskét, 4 literes napi tejhozamot ígérve, 2200 forintért adtak el. A vásáron sok bútort, használt cikket és más egyebet árulták, és megjelent a sültgesztenye árus is. Kopa László — Meg kell hagyni sokat könnyítettek a munkánkban ezek az új szerszámok, de véleményem szerint nem minden esetben váltották be a reményeket. Itt van például a pillanatforrasztó, amely nagyon megfelel egy pontszerű forrasztáshoz, de nagyobb felületen már nem használhatjuk. Meghatározott ideig, meghatározott hőmennyiséget ad le. Energiatakarékos készülék, de sajnos az említett hátránya miatt, mint látja, most is a régi szerszámot használom. A munkaasztalokat pneumatikus csavarhajtóval is ellátták. Mint mondják, a sűrített levegővel működő gép lényegesen könnyített az eddigi munkán, hiszen a csavarok meghúzásánál az emberi erőt helyettesíti. Emellett különböző erőátvitelre is beszabályozhatok, s ez is előnyös tulajdonságuk. Rócz József né közvetlenül a transzformátor-bemérő mel. lett dolgozik. Keze alól kerülnek ki a már burkolattal is ellátott készülékek. — Eleinte idegenkedtünk az új szerszámoktól, de most már szívesen dolgozunk velük. Én is azt mondom, hogy a probléma csak az velük, hogy olykor mellőznünk kell némelyiket. Nem férnek hozzá — Itt van például ez a transzformátor-típus, melynek szerelésénél a hagyományos, kézi csavarhúzásra vagyunk utalva, mivel a készülék belsejében az új géppel nem férünk hozzá a csavarokhoz. Azt hiszem a munkatársaim véleménye is, hogy a hiányosságok mellett is hasznos volt ezek felszerelése, és gondolom a jövőben mód nyílik a tökéletesítésükre is. Miklay Jenő ■hbSporthíreki^h A legjobb góldobók Kézilabda-eredmények Kézilabdásaink tétmérkőzéseiken idegenben léptek pályára. A megyei II. osztályú férfi bajnokságban: Gödöllői EAC—Nk. Kinizsi 36-22 (13-10). Nk.: Szondy — Horváfh J., Vilcsák. Bóna (7), Varsányi (7), Kerny (1), Tóth F., csere: Hegyi — Budai (3), Mátrai (4). A baj nők jelölt otthonában hamar többgólos vezetést szerzett. A körösiek időnként feljöttek, de többször hibáztak biztos helyzetben is. A megyei középiskolás női kupaviadalon: Budakeszi Gimnázium—Nk. Toldi DSK 23-17 (10-5). Szünet ut'án 12:ll-re feljöttek a visszavágón a körösi lányok. Az összeszokot- tabb, jó képességű ellenfél gólzsákjának. eredményességét kihasználva jutott tovább de a toldisok is jól helytálltak. Góldobók: Becze (8), Szakái (4), Etlényi (3) Győri és Bóbis (1-1). Hat élelmiszeripari középiskola leány kézilabdásai vettek részt a kétnapos tatai Dobi Kupa-viadalon, amely idén már nemzetközi jellegűvé vált. A Nk. Toldi DSK csapata (Serfőző Ilona és Varga Ibolya — Becze Ilona 21, Szakái Erika 3. Szabó Márta 3. Etlényi Mónika 3, Győri Éva 1. Bóbis Aranka 1, Nánási Ildikó, Ali Ildikó és Horvát Magdolna) jó játékkal a körmérkőzéses selejtezőben a győrieket 13:5, a szlovákiai nyitraiakat 7:5, a döntőben pedig a boglárlellei- cket 12:5-re legyőzte, és ezzel elnyerte a legjobb góldobó kü- löndíját. Úttörő birkózóink sikere Cegléden meghívásos területi úttörő B-korcsoportos kötöttfogású birkózóversenyt rendeztek. Két fővárosi és több neves vidéki egyesület 130 fiatalja színvonalas küzdelmet vívott. A Nk. Kinizsi sportolói ismét jól szerepeltek. Eredményeik a következők voltak. 35 kg (16 induló): 2. Farkas Tamás (a döntőben vitatható vereséget szenvedett 4:3-ra). 38 kg (15): Törőcsik Zoltán. 41 kg (16): 1. Török Béla (6 tusgyőzelemmel), 2. Kovács Ferenc (mindkét fiú kiemelkedően birkózott). 45 kg (15): 1. Farkas Tamás (ismét legyőzte az úttörő-olimpiai bajnokot). 49 kg (14): 6. Molnár Zoltán. 53 kg (16): 1. Tóthpál László. 2. Nagy Tibor (elsőéves úttörők, ennek ellenére magabiztosan nyertek). 58 kg (15): 4. Deák Csaba, 5. Khirer Gyula. 63 kg (11): 4. Kása Ambrus. 63 kg (6): 2. Schrauf Csaba (újonc létére ügyesen versenyzett). A nem hivatalos csapatversenyt a körösiek nyerték. Szerdai sportműsor Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 14.30: Rákóczi isk.—Kossuth isk., 15.20: Arany» isk.—Petőfi isk., IV.. korcsoportos nagypályás városi úttörő bajnoki mérkőzés. S. Z. Kilenctől ötig. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 5 és 7 órakor. A STÚDIÓMOZIBAN Piedone Egyiptomban. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm, fél 6-kor és fél 8- kor. i Színház m A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor Bánk bán. Bérletszünet. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)
