Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-23 / 249. szám
1982. OKTÓBER 23., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 Számadás az esztendőről a beszámoló taggyűléseken Vitákban kovácsoló® politikai egy séfünk Az év végéhez közeledve a párt szervezeti szabályzatának előírásai szerint a pártalapszcrvezetek megyeszerte készülnek az éves munkáról történő számadásra, a beszámoló taggyűlésekre, amelyekre a megyei párt-végrehajtóbizottság határozata értelmében ez év november 15. és december 10. között kerül sor, az oktatási intézményekben pedig a tanév végén. A beszámoló taggyűlések a mi pártunk életében már nagy hágyományokkal és jó gyakorlattal, igen gazdag tapasztalatokkal bírnak. A párttagság nagy felelősséggel és nagy aktivitással készül az éves számadásra. Az egyes párttagok maguk is elemzik saját munkájukat azt, hogy mennyiben teljesítették a párttagsággal járó kötelezettségeket, pártmegbízatásuknak milyen mértékben tettek eleget, vagy miként éltek a szervezeti szabályzatban biztosított jogaikkal. Az alapszervezetek beszámoló taggyűléseinek most is alapvető feladata az, hogy a tagság előtt a vezetőség felelősséggel számot adjon arról, mit tett az esztendőben, a párttagság eímélyült vitában, nyílt eszmecserében tárgyalja azt meg, és igen igényesen határozzon az 1983-as év feladatairól. Az alapszervezetekben a korábbi éveknél is nagyobb körültekintéssel és felelősséggel kell hozzálátni a számadáshoz. Ezt egyrészt a korábbi éveknél is bonyolultabb és feszültebb nemzetközi helyzet indokolja, másrészt az, hogy ennek hatására hazánk belső társadalmi helyzetében is olyan új vonások, előre nem várt intézkedések — és időnként feszültségek — keletkeznek, amelyek a pártszervezetektől, a kommunistáktól feszesebb helytállást, a politika melletti határozottabb kiállást, a pártegység erősítését, újjákovácsolását követeli meg. Napjainkban fejeződtek be azok az alapszervezeti taggyűlések, amelyeken összegezték a párttagsággal folytatott széles körű eszmecsere, egyéni beszélgetések után az alapszervezeti munka hiányosságait, eredményeit, meghatározták a további munkastílust, illetve fejlesztésének új útjait. Ezeken a beszélgetéseken a kommunisták számos észrevételt, javaslatot tettek. Igényelték, hogy a taggyűlések váljanak jobban a kommunisták vitafórumává. Kérték, hogy a párttagság több információt kapjon, főleg a helyi, üzemi intézkedésekről, mert a nagy politikában sokszor tájékozottabb, mint a helyi kérdésekben. Bírálat, önbírálat, formaságok nélkül Szóvá tették a pártcsoportmunka fejlesztésének szükségességét. Bátrabb, igényesebb reagáló készséget igényelnek a helyi politikai munkában az alapszervezetek vezetőségeitől. Szóba kerül, hogy a pártmegbízatásokat vizsgálják felül, szüntessék meg a vezetőségek a formalitásokat, adjanak tényleges rangot a pártmegbízatásoknak. Jogos igény volt a beszélgetések során, hogy kapjon nagyobb szerepet az alapszervezeti munkában is a tekintélytiszteletet nélkülöző bírálat és önbírálat. Megfogalmazódott, hogy a taggyűléseken vélemény van, de elszoktunk az egymással való vitatkozástól. Sok helyen bírálták — joggal — a titkefreentrikusságot, hiányolták az alapszervezeti vezetőség kollektív munkáját. Felhívták a figyelmet a szó és a tettek egységére. Igényelték a párttagság szélesebb körű bevonását a taggyűlési napirendek és a helyi határozatok előkészítésébe. Mindezen kérdésekre, javaslatokra — tehát a párttagságnak a beszélgetéseken elhangzott véleményére — már a beszámoló taggyűléseken is vissza kell térni. Nem a tételes válaszokat kell minden esetben megadni, hanem a beszámoló tartalmán, felfogásán, a jövő tennivalóinak megfogalmazásán érződjön a tagság véleményének figyelembevétele. Az irányító pártszervek — így a megyei pártbizottság is — ez év novemberében úgynevezett félidős értékelésen áttekintik a XII. kongresszus óta végzett munkát. Az alapszervezetek csak egy esztendőt értékelnek, de szem előtt kell tartaniuk, hogy a XII. kongresszus óta két és fél év telt el. Az alapvető szempont tehát az legyen, hogy az alapszervezet és annak tagsága milyen eredményességgel valósította meg a kongresszus határozatait saját területén. A népgazdaságban közismerten bonyolultabb, nehezebb helyzet alakult ki ebben az évben. Ez is indokolja, hogy valamennyi alapszervezetben, de leginkább a termelő üzemek alapszervezeteinek beszámolóiban kiemelkedő helyet foglaljanak el az 1982. évi népgazdasági terv végrehajtásának helyi eredményei, gondjai. Kapjon jelentős helyet a hiányosságok okainak feltárása, a felszámolás módja és lehetősége. Az alapszervezeti beszámoló és a vita elemezze és minősítse, hogy a párt politikai irányító, szervező és ellenőrző munkájával miként segítette a gazdálkodás hatékonyságának növelésére tett intézkedéseket, különös tekintettel a magas anyag- és energiaigényű területeken a takarékosságra és az energiaracionalizálási beruházásokra: a külgazdasági egyensúly javításának eredményeit, különös figyelemmel a magas tőkés- importigényű termékek kiváltására és megtakarítására, valamint a mezőgazdasági üzemekben a gabona- és húsprogramban vállalt export teljesítésére. Vizsgálják meg, milyen eredményeket értek el a munka és a termelékenység hatékonyságának növelésében, az önköltség csökkentésében; a teljesítmények és munka- jövedelmek összhangjának javításában; a párt gazdaságpolitikájának egységes értelmezésében, annak alkalmazásában, a helyi feladatok megoldása közben. 4 népgazdaságban megnehezedett helyzetet ne az úgynevezett nagy politika szintjén tárgyalják. Illesz- szék be a saját üzem, tsz, vagy ipari szövetkezet gazdálkodási helyzetébe. A munkafegyelem, a technológiai lazaságok, az üzem- és munka- szervezés hiányosságai mennyiben járultak hozzá éppen az országos gondokhoz és a helyi eredménytelenséghez. Mindenképpen indokolt, hogy a mulasztások kritikus feltárására és a fogyatékosságok megszüntetésére irányuljon a figyelem. A párt belső életében, közéletiség és demokrácia Pártunk XII. kongresszusa egyértelműen bizonyította, hogy a párt vezető szerepének növekedése és a szocialista demokrácia kibontakoztatása a fejlett szocialista társadalom építésének egyidejűleg érvényesülő törvényszerűsége. Ezek a törvényszerűségek szorosan összefüggnek, feltételezik és erősítik egymást. A pártnak a társadalomban betöltött szerepéből következik, hogy a szocialista demokrácia fejlődése szoros kapcsolatban van a pártdemokrácia kibontakoztatásával. Ezt fejezi ki pártunk program- nyilatkozata is, amikor hangsúlyozza: „A párt belső életét oly módon kell fejleszteni, hogy példaképül szolgálhasson a szocialista közéleti- ség és a majdani kommunista ön- kornányzat számára." A pártdemokrácia fejlődésünk kövefelménye és egyben a pártvezetés színvonalának, a párttagság aktivitása szélesítésének, a különböző kommunista közösségekben uralkodó légkörnek semmi mással nem pótolható eszköze. A pártdemokrácia megsértése — történjen az tekintélyféltésből, vagy a helyi gondok feltárásától való idegenkedéstől 1— törvényszerűen a szocialista demokrácia beszűkülését idézi elő. A pártdemokrácia fejlesztésének fő útja a demokratikus centralizmus elvének, a pártélet lenini normáinak következetes és maradéktalan érvényesítése. A negatív jelenségek okai nem objektív természetűek. A pártdemokrácia eddig elért színvonala, a párttagság jelenlegi ideológiai és politikai felkészültsége és gyakorlati tapasztalata a további munkához jó alapot jelentenek. Erre építve a pártdemokráciát társadalmi feltételeinkkel összhangban lehet és szükséges továbbfejleszteni, annak figyelembe vételével, hogy az egyben munkastílus, vezetési módszer és magatartási forma is. A párton belüli demokratikus légkörnek nagy szerepe van abban, hogy egység legyen a cselekvésben, a határozatok végrehajtásában'. Ha ugyanis a párttagok érzékelik, hogy véleményükkel, javaslataikkal részt vettek a döntés kialakításában, ez arra ösztönzi őket, hogy még inkább részt vegyenek a végrehajtásban is. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pártdemokrácia fejlesztésére irányuló törekvések még nem kapták meg azt a helyet, amit a párt belső életének erősítése, illetve vezető szerepének növelése szükségessé tesz. Ezért minden területen intézkedéseket és erőfeszítéseket kell tenni a meglévő fogyatékosságok kiküszöbölésére, főként a határozatok maradéktalan végrehajtásában. Szorosan együtt a tömegszervezetckkel A beszámolókban a korábbi éveknél is nagyobb hangsúllyal kell foglalkozni az ideológiai munka eredményeivel és meglévő gyengéivel. A nehezebb körülmények még erőteljesebben megkövetelik az egyes párttagok' és a kommunista kollektíva tisztánlátását, érdemi elvsz'erű eligazodását a politikában, a gazdaságban, a társadalom egészében. Ezért is indokolt most a beszámoló taggyűléseken is elvszerű viták kibontakoztatására serkenteni a párttagságot a jövőt illetően is. Elvszerű vitában kikovácsolni azt az ideológiai és politikai egységet, amelyet a gyakorlati munkában a napi cselekvésben mindig meg kell újítani. Nem másról van itt szó, mint a párt politikájának megértéséről, megvédéséről, és annak szellemében való gyakorlati cselekvésről. A párttagságot az eddigieknél is jobban fel kell készíteni a tömegek közötti munkára, az új, lényegesen magasabb követelmények alapján. A taggyűlésen lehet és legyen vita, mert utána egységes értelmezésre és cselekvésre van szükség. Ez azt jelenti, hogy a pártfegyelem erősítése is előtérbe kerül a pártéletben, értve alatta a párttagsággal járó követelmények, a kötelességek és jogok gyakorlását minden egyes párttag részéről. Az alapszervezetetk beszámolói foglalkozzanak a párt belső életével kapcsolatos tevékenységükkel. Ennek megfelelően értékeljék: a párt vezető szerepének helyi érvényesülését; a párttagok eszmei, politikai nevelését, a cselekvési egység fokozását, a párt tömegkapcsolaitainak erősítését Minősítsék a határozatok végrehajtását, a pártmegbízatások teljesítését, a taggyűlések, vezetőségi ülések és pártcsoportok munkáját; a párton kívüliek körében végzett politikai munkát, a párttaggá nevelő tevékenységet; a tömegpolitikai munka eredményeit, a párttagok elméleti felkészítését, yitakészségének fokozódását, a párt politikája melletti kiállást; a tömegszervezetekben és mozgalmakban dolgozó kommunisták munkáját. A párt politikájának megvalósításában igen fontos szerep jut a tömegszervezeteknek és mozgalmaknak. Megyénkben ezek a szervezetek igen széles tömegekkel együtt dolgozva megnyugtatóan adhatnak számot saját kongresszusuk határozatainak végrehajtásáról. Ezért is feladatuk a beszámoló taggyűléseknek, hogy érdemben elemezzék a területükön működő szakszervezeti, KISZ- és népfrontszervek munkáját. Az értékelés alapja az legyen — a KISZ-t kivéve —, hogy az ott dolgozó kommunisták hogyan képviselik és milyen eredményességgel valósítják meg a párt, az állam politikáját. Ezen fömegszervezetek sok érdemi segítséget adnak, amikor tagságuk véleményét tolmácsolják a pártszervezeteknek. mozgósítják tagságukat a feladatok végrehajtására. Ugyanakkor politikai nevelő funkciójuk további kiteljesedéséhez, az ott dolgozó kommunisták még aktívabb támogatását igénylik. Az alapszervezetek beszámoló taggyűlései javaslataikkal is ösztönözzék a tömegszervezeteket, azok kommunista vezetőit még határozottabb, intenzívebb politizálásra saját tagságuk körében. Ezáltal is erősíthető a párt tömegpolitikai tevékenysége, erősödhet a néptömegek és a párt iránti kölcsönös bizalom, amely szocialista építőmunkánk sikereinek alapját képezi. Erről pártunk XII. kongresszusa így szólt: „Fejlődésünk alapkövetelménye a párt vezető szerepének, a párt és a tömegek kölcsönös bizalmának és kapcsolatainak további erősítése. A párt politikájának alakításában és megvalósításában épít a tömegek tapasztalatára, véleményére és cselekvő támogatására. A vezető szerep erősítésének most különösen a határozatok célirányosabb, következetesebb megvalósításában kell kifejeződnie. Ennek megfelelően a párt munkája a határozatok egységes értelmezésére, a végrehajtás megszervezésére, a tömegek mozgósítására összpontosuljon. Növekedjék a párt minden testületének, szervezetének és tagjának politikai felelőssége a társadalmi érdekek képviseletében és érvényesítésében. Fokozni kelt minden pártszervezet kezdeményezőkészségét, a fejlődéssel együttjáró ellentmondások feltárásában, a feladatok megoldási lehetőségeinek kidolgozásában, a végrehajtást akadályozó okok megszüntetésében." Az élőszó erejével hatékony a meggyőzés Valamennyi alapszervezettől elvárjuk, hogy igényesen, minden formalitást nélkülözve érdemben, a helyi sajátosságokat és gondokat számba véve a párttagság iránt érzett felelősségének tudatában adjon számot munkájáról. Lehetőségeit és az elvárásokat figyelembe véve, a növekvő követelmények szintjén fogalmazza meg az alapszervezet kommunista kollektívájának és az egyes párttagoknak feladatait. Kapjon nagyobb szerepet az élőszó, a meggyőzés. A párttagok legyenek kezdeményezők az ellentmondások feltárásában, a megoldásban váljanak a politika alakításának és eredményes végrehajtásának igazi letéteményeseivé. A párt politikájának eredményes végrehajtásában elsődleges szerepet tulajdonítunk az alapszervezeteknek, mivel a politika végrehajtásának helyi megvalósítói és irányítói. Megfelelő önállósággal kell végezniük munkájukat, az irányító pártszervek segítsége és érdemi ellenőrzése mellett. Jogos igény, hogy tovább kell fokozni az alapszervezetek döntőkészségét, hiszen az alap- szervezeti munka fejlesztése a párt- határozatok végrehajtásának záloga. A pártmunka egészének színvonalát határozza meg. hogy milyen a tevékenység az első vonalban. Ezért is tulajdonítunk különleges jelentőséget a sorra kerülő beszámoló taggyűléseknek, mert azoknak tapasztalatait, tanulságait a városi, járási és a megyei pártbizottság irányító munkájában is hasznosítani kívánjuk. Felkészülés a következő évek feladataira Az alapszervezet feladata a párt politikájának elfogadtatása, végrehajtása és minden olyan helyi témában a döntéshozatal, vagy érdemi állásfoglalás, amely politikai, hangulati tényező, vagy meg nem oldása azzá válhat. A sokszor eltérő érdekek i egyeztetése, az össztársadalmi meghatározó érdek elsődlegességének primátusa igen körültekintő munkát igényel továbbra is az alapszervezetektől. Az előkészítő munkában részt vállalnak a választott testületek tagjai. Az irányító pártszervek, a kialakult gyakorlatnak megfelelően, testületi ülésen minősítik az alapszervezetek éves munkáját. Ez évben ezek a minősítések minden bizonynyal több kritikát, de több irány- mutatást is tartalmaznak, mint az elmúlt években. A beszámoló taggyűlések eredményes munkája újabb állomása a XII. kongresszus határozatai végrehajtásának útján. Jó lehetőséget teremt, hogy a gazdaság- és társadalompolitikában eredményes évet zárjunk és felkészüljünk a következő esztendő feladataira. ARATŐ ANDRÁS az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára Cseresznyevirág Orvos András grafikája
