Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-23 / 249. szám
1988. OKTOBER 23., SZOMBAT xMdao Digitalis áramaiéra ŰJ termék gyártása kezdődött el a gödöllői Árammérőgyárban. Az eddig mechanikus alkatrészekből összeállított fogyasztásmérőben most a kvarcóra számlálja az áramfelhasználást. Előnye: a Kvarcóra szinte sohasem téved, s nem romolhatnak el benne mozgó alkatrészek. Barcza Zsolt felvétele ( Szentendrén általános az ^ a vélemény, hogy a Bükkös S patak a város gyöngyszeme. 5 Fontos megjelenítője a he- ^ gyi vizekről alkotott . el- § képzeléscknek. Helyenként ^ magas dombok között a | mélyben fut, másutt az Suták, kerítések mellett bal- § lag. Áradáskor haragos, félelmetesre növekszik, te- ^ kintélyt parancsoló. Az útja 6 során vagy az erdő kíséri, S vagy a város üzemei és há- | zai. Régi nóta már, hogy az ^utóbbiak szennyezik a pa- |takot, bár arról is hallani, ^ hogy a fakitermelés erősen | megváltoztatta a forrásvi- Sdék mikrokörnyezetét. Most azonban maradjunk egy korábbi hírnél: a PEFÉM l-es számú kovácsoló gyáregységének föld alatti tartályaiból csőrepedés miatt elfolyt hat tonna olaj, ennek egy része a patakba jutott. S ma vajon jut-e? Makó Gábor, a PEFÉM igazgatója: — Nem tudok róla, hogy most szennyezzük a vizet. Annak idején, úgy 5—6 hónapja valóban belefolyt az olaj, de most védőárok zárja el az útját, gyűjtjük, kétnaponként meggyújtjuk. Garamvölgyi Péter gazdasági igazgatóhelyettes másként tudja: — Még mindig szivárog az olaj a csapdákon át. Szemre úgy néz ki, mintha nem volna, de a torkolatnál mérni lehet az olajat. A fák elszenesedtek, piszkos az udvar Szentendrei Lászlóval, az üzem környezetvédelmi felelősével együtt nézzük meg a helyet. Árok fut a mederrel párhuzamosan, s egy bukógát a paták medrében. Az olaj ösz- szefolyik, kétnaponta meggyújtják. Ami pedig mégis a vízbe jut, azt a gát elfogja, gyúlékony anyaggal keverik, s égetik. A látvány lehangoló. A fák elszenesedtek, a víz olajos, a gyárudvar piszkos, a partszakasz rendezetlen. — A víz alámosta az udvart. Az üzem rátelepült a patakra. Nem a mi hibánk, így örököltük — mondja Szentendrei László. — Szivattyúzni kellene, s fáradt olajként hasznosítani — így vélekedik Pintér Miklós, a KIVIÉIG környezetvédelmi szakembere. körülkerítenie. A biológiai tisztító létesítését már megkezdték. — Legutóbb háromezer forintra bírságoltuk őket — mondja a főorvosnő. Csodálkozom az összeg hallatán. Mi háromezer forint egy ekkora üzemnél!? Az Erdészeti Gépgyártó Vállalat szennyvizét a patakba ereszti. A gyárterület poros, sáros, piszkos, az árnyékszé- kek űrgödrösek. A végleges megoldást csak ízbég csatornázása jelenti majd — szögezi le a dokumentum. Autógumihalom csúfítja a pályát A jegyzőkönyvből pontosan idézve A környezetvédelmi operatív bizottság szeptember 9-én Ülést tartott a PEFÉM-nél. A határozatot dr. Balogh Ibolya KÖJÁL-főorvos idézi: — Az üzemnek a patakot új mederbe kell terelnie. Köteleztük, hogy vegye fel a kapcsolatot a FOKA-val, a hulladékvizet 1984. december 31-ig engedhetik a Bükkösbe. Ez év novemberében megvizsgáljuk, hogy rendet teremtettek-e a partszakaszon. A többi üzemről is szó van a jegyzőkönyvben. Az Óbuda Tsz baromfifeldolgozója ideiglenes tárolóba vezeti a szennyvizet, ezt november 30-ig kell Aztán a helyszínek végigjárása meggyőz arról, hogy a környezetvédelmi operatív bizottság jegyzőkönyvéből kimarad néhány fontos dolog. Például az, hogy az üzemek fölötti crosspályán szétszórt gumiköpenyek tömegét találni. Hatszázig számoltad:, aztán abbahagytam. Nem lehetne a gumikat például egy farostlemezekből épített tárolóban elhelyezni? Vagy legalább csomóba rakni, és letakarni? A gyerekek játszanak velük, a patakban görgetik az abroncsokat, s az egész pálya úgy fest, mint a csatatér. A partot illegális szemétlerakóhelyek kísérik. Nem egy-kettő, hanem tucatnyi. Mindez a Pilisszentlászló- ra és Lajosforrásra vezető úttól száz méterre, ahol nemcsak magyarok járnak, hanem külföldiek ezrei fordulnak meg. Az Óbuda Tsz most már nem a patakba, hanem — átmenetileg — csővezetéken egy domb tetejére, szikkasztó gödrökbe vezeti a szennyvizét. Télen, fagy idején aligha fog onnan elszivárogni. Ha körülkerítik is november végén a gödröket, kétséges, hogy a kerítésen belül marad-e a piszkos lé. Ez még a kezdet a rendcsinálás elején Havass Imre, a városi tanács elnökhelyettese higgadtan, megfontoltan beszél a Bükkös patakkal kapcsolatos problémákról. Ismeri a tényeket, de optimista. — A rendcsinálás elején vagyunk. Több évtizedes elmaradást pótolunk. A környezetvédelmi táboroknak nyaranként maradandó meder- és partrendezést köszönhet a város. Például a vízben hordalékfogókat helyeztek el a PEFÉM- ig. Nem vitás, hogy a patak partiára települt ipar szennyez. A célunk az, hogy a népgazdasági érdekek figyelembevétele mellett a természetrongálást megszüntessük. A sárkányrepülőkkel megegyeztünk: légifelvételeket készítenek. A baromfifeldolgozó biológiai szennyvíztisztítója 1984. júliusáig elkészül. A PEFÉM-nél eltereljük a vízfolyást. Az Erdészeti Gépgyártó Vállalat csatornája az izbégi iskolához épülő tornaterem tisztítótelepéhez fog csatlakozni. Az illegális szemétlerakókat viszont alig tudjuk tetten érni. Érthetetlen, hogy miért öntik terhüket a patakpartra, amikor szinte mellettük van a kékíkőbá- nyai kijelölt tárolóhely, ráadásul használata díjtalan. „A víz tiszta" de nehezen hihető Pintér Miklós, a környezet- védelmi operatív bizottság tagja, a KÖVIZIG ügyintézője szerint a Bükkös patak vize nem szennyezett, hanem tiszta. Igaz, ő nem ízleléssel, hanem a laboratóriumi eredmények alapján minősít. Azt, hogy az üzemek szennyeznek, megerősíti. A felháborodását a partszakaszok rendezetlensége, a lakosság nemtörődömsége váltja ki. — A túlzó vélemények megfogalmazói gyakran nem veszik észre, hogy az ö portájuk előtt is szemetes a part. A biológiai tisztító építését több üzemnek kellene dotálnia. A környezetvédelmi táborok munkája sajnos nem elegendő — summázza. A paramétereket tekintve a Bükkös patak vize tiszta. Szentendrei László így beszélt: — Kérem, a hatvanas évek elején még rendszeresen ittunk a patakból... Ki merné ma ezt megtenni? V. M. A tavalyinál több tűzeset Villamos vezeték, gáz, olaj tJem a tecbnikai berendezésekkel van baj Nemrég azt hallottam, hogy az üzemek, gazdaságok, középületek, raktárak tűz elleni védelme nehezebb, mint a magánházaké, mégis az utóbbiak okoznak több gondot a tűzoltóságnak. Ezt erősítette meg Grenács József tűzoltó őrnagy, a gödöllői tűzoltópa^ancsnok- ság helyettes vezetője is. Felügyelet nélkül — Mivel bizonyítható az iménti megállavítás helyessége? — Például azzal, ami sajnos ma már kétségtelen tény: az erőfeszítések, a megelőző munka javulása ellenére az idén eddig :öbb tűzeset következett be a járásban és a városban, mint tavaly ugyanennyi idő alatt. Az esetek 65 százalékában a lakóépületekben keletkezett tűz. — Vajon, melyek a főbb okok? Talán nem érdektelen a fűtési idény kezdetén ezekről szólni. — Az első helyen még mindig az olajkályhákkal okozott tűzesetek állnak, de nem kevés a villanyvasalók és a 'iő- sugárzók okozta tűz sem. Az olajkályháknál a helytelen kezelés, a karbantartásuk elhanyagolása, és az okozza a legtöbb bajt, hogy hazulról elmenne égve hagyják. A villanyvasalókat, a hősugárzókat ugyancsak sokan elfelejtik kihúzni, ha már nem kell. A felügyelet nélkül üzemeltetett hőfejlesztő eszközök pedig igen veszélyesek. — A villamos vezetékek okozta tüzesetekről is többször hallunk. — Még ma sem sokan tudják azt, hogy ha egy vagy több villamos árammal működő készülék túlságosan igénybe veszi a lakóépületek belső hálózatát, az a tartós terheléstől előbb-utóbb éppúgy felmelegszik, mint például a vasaló vagy a hősugár- zó izzó szálai. Csakhogy amíg ezek rendes körülmények között nem okoznak tüzet, a vezetékek felmelegedése roppant veszéllyel jár. Kockázat nélkül — Gondolom, sajnos, gazdag tapasztalatuk van az olajkályhák helytelen üzemeltetéséről is. — Igen, éppen ezért most, a fűtési idénv kezdetén bizonyára érdemes felhívni a figyelmet rá, hogy melyek a leggyakoribb hiányosságok Sokan nem szakemberrel javíttatják, tisztíttatják az olajkályhát, olyanok is, akik túlságosan bíznak vélt szakértelmükben. Csupán egyetlen dologról, a tömítések kicseréléséről, visszaszereléséről feledkeznek el, s ez már elég ahhoz, hogy a felhevült, éppenséggel őrizetlenül hagyott kályhánál olajfolyást, csöpögést előidézve tüzet okozzon. — S ha már a működő kályhát említettem:, számtalan az olyan eset is, amikor a forró tűzterű kálvha tartályába ön teneik olajat. Mi, akik sok tragédiát láttunk, meggyőződhettünk róla: nem érdemes, nem szabad kockáztatni azt. hogy hátha sikerül, hátha nem fröccsen a töltött olaj a foi> ró részekre. — Sok helyütt baj van a* olaj tárolásával is. Erre egyre többen felhívják a figyelmünket. Nem ok nélkül, hiszen egyes esőtekben több ezer liter olajat tárolnak, s a legelemibb követe'ményeket sem veszik figyelembe. Nem tudják, hogy egy-.:gy család egyszerre legföljebb hatszáz liter fűtőolajat tárolhat, azt is csak szabadban vagy az e célra alkalmas helyiségben. A torcnyházak — Fejlődött-e valamit a lakótömbök, toronyházak tűzvédelme városunkban? Milyen a biztonságuk? — Már korábban e hasábokon is beszámoltunk róla, hogy az úgynevezett tömbösített, középmagas épületek tűzeseteinél a legoptimálisabb esetben -is. mintegy 15 perc elteltével kezdődhet a tűzoltás, Éppen ezért sok helyütt a lakók, illetve a bérlők által la könnyen kezelhető fali tűzcsapokat szerelték fel, ezekkel a tűzoltóság megérkezéséig maguk is megkezdhetik az oltást. r. l A kongresszus szellemében Fontos az érdekvédelem Feladatok: szakaszos megvalósítással A Közalkalmazottak Szak- szervezetének monori járási bizottsága a szakszervezetek IX. kongresszusának határvonalait szakaszosan kívánja megvalósítani, ezért ..az idei esztendőt elsődlegesen is a politikai, az agitációs és a kulturális tevékenységnek szenteli. Politikai teendő Erre épült az szb idei munkaprogramja is — természeteMúltat őrizve jövőt teremt „Anyám szájából édes volt az étel,/ apám szájából szép volt az igaz” — Senki nem gondolt József Attila soraira azon a pilisvö- rösvári tanácsi végrehajtó bizottsági ülésen, amelyen e gondolatok jegyében tárgyaltak a nemzetiségi politikáról. Politikánk évek hosszú sora óta bizonyítja, hogy senki sem lehet másodrangú állampolgára e hazának, akkor sem, ha az apai és anyai szót más nyelven hallja. Lehet tehát szlovák, német, szerb avagy román: jogai egyen- lőek minden itt élő magyar lakoséval. ★ A pilisvörösvári német nemzetiség első telepesei 1692—93-ban érkeztek új hazájukba — a Rajna, Stuttgart és a bodeni-tó közötti területekről. A későbbi telepesek bajor és osztrák vidékekről jöttek. Pilisvörösvárott ma ezer- négyszáztizenhat nemzetiségi család él, a magyarországi német nemzetiségű famíliák 2,5 százaléka. A nagyközségben 1982-ben összesen tizenegy és fél ezer lakost számláltak. A népfront bizottságának 48 tagja közül 32 német nemzetiségű. A tanácstagok 60,7 százaléka (31-en) szintén közülük, kerültek ki. A nagyközségi vártbizottságban 31 százalékos, a párt-végrehajtóbizottság ban 44 százalékos a képviseletük. A község számos intézményének, gazdasági és szolgáltató egységének nemzetiségi származású vezetője van, például az OTP-nek, a Takarékszövetkezetnek. Az ügyvezető körzeti orvos, a szociális otthon, az iskola igazgató- helyettese, több óvónő is soraikba tartozik. Évtizedek óta alkalmasságuk, tiszteletet kiváltó magatartásuk alapján német nemzetiségű jelöltet választott a község lakossága a tanácselnöki funkcióba. Az utóbbi években emelkedett a nemzetiségi származású értelmiségiek száma is. A másutt dolgozó értelmiségiek is tevékeny részt vállalnak lakóhelyükön a népfront, a tanács és a pártbizottság munkájában. ★ A községben a nyelvi kultúra fejlettsége alapvető jellemzője a nemzetiségi tudatnak. A pilisvörösvári németség nyelvjárása eltér a környező községek németjeiétől. Ezt a nyelvet már csak az „öregek” beszélik. Ezért is szükséges az anyanyelv ápolása, amelyért az oktatási intézmények tették a legtöbbet. Ma hat óvodában oktatnak német nyelvet. Az általános iskolákban már az ötvenes évek elején megkezdték a német nyelvoktatást, a gimnáziumban pedig 1963- tól második idegen nyelvként tanítják, s itt szakképzett tanárokban sincs hiány. Az anyanyelv hatékony ápolásán kívül a községben lelkesen foglalkoznak a nemzetiségi kultúra emlékeivel is. Feltárják a hagyományokat, gyűjtik a népművészeti értékeket. A néhány ember, aki azzal foglalkozik, talán hasznos segítőkre lel a két éve megalakult helytörténeti kör tagjai közül. A nemzetiségi hagyományok közül a legtöbbet talán a népdal és a néptánc kiváló helyi művelői mutathatnak fel, hírük máraz egész országot bejárta. Az idén felépülő művelődési ház bizonyára sok segítséget ad a további munkához. ★ A tények elemzése után a tanács végrehajtó bizottságának testületé tovább kíván lépni, s ehhez a támogatáson kívül — melyet mindig megkaptak — elengedhetetlen az a hallatlan ügybuzgalom is, mely az egész testületet jellemzi. Határozati javaslatukban tehát jogosan szerepel többek között az, hogy valamennyi óvodában oktassák majd a német nyelvet, segítsék a többi területen tevékenykedőket is az iskolában. a felnőtt nyelvoktatásban, a helytörténeti körben. Törekednek a falumúzeum mielőbbi megvalósítására is. S ha erre nem is tudtak közeli dátumot meghatározni, az már ma bizonyos: mint ahogy minden tervüket valóra váltották a lakosság összefogásával, ez a tájház is állni fog egyszer. Szalai Mária sen nem hagyva figyelmen kívül az egyéb területeken jelentkező fontosabb tennivalókat sem. A program kiemelkedő eseménye zajlott a hét első feléhen. A szakszervezeti mozgalom időszerű politikai feladatairól tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást Kőröst Tibor, a . Közalkalmazottak Szakszervezete propaganda-, kulturális- és Sajtóosztályának vezetője. Jelen volt dr. Frischmann Edgár, a szakszervezet megyei bizottságának tagja ií. Az együttműködésre apellálva hívták meg a kibővített szakszervezeti ülés keretében tartott politikai ankétra a tanácselnököket, a pártvezetőket, a járási hivatal osztály- vezetőit. Dr. Erdélyi Lajos, a Közalkalmazottak Szakszervezete Monori járási Bizottságának titkára szólt elsőként, tájékoztatva a jelenlévőket munkájukról. Elmondta, hogy fontos politikai feladatnak tartják az agitációs, a kulturális munkát minél tökéletesebben végezni. Eszközük ehhez: ott lenni mindenütt, ahol politikai, szakmai képzésre kell ösztöMúzsumi séta Sokirányú a monori Járásban a kulturális tevékenység. Sok a TIT-előadás, az egészségügyi felvilágosító előadás, egyre többen járnak színházba, moziba, író—olvasó találkozókra. Gyakoriak a színes névadó ünnepségek, emlékezetesek a nőnapok, a nyugdíjastalálkozók. Friss program: most szervezik a résztvevőket a múzeumi hónap keretében október 30-án sorra kerülő múzeumi sétára, melynek során a Várba, a Nemzeti Galériába, a Munkásmozgalmi Múzeumba látogatnak. Korszerűsítések Körösi Tibor tartalmas előadását nagy figyelem kísérte. Szólt az időszerű, az új gazdasági helyzethez igazodó és* alkalmazkodó tennivalókról, arról, hogy a feladatokat ma már csupán rutinnal nem lehet elvégezni — elengedhetetlen a politikai felvértezettség, az elkötelezettség, az elhivatottság. K. Za á látvány tényleg lehangoló Ki mérne ma inni a patakból?
