Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-23 / 249. szám

1988. OKTOBER 23., SZOMBAT xMdao Digitalis áramaiéra ŰJ termék gyár­tása kezdődött el a gödöllői Áram­mérőgyárban. Az eddig mechanikus alkatrészekből összeállított fo­gyasztásmérőben most a kvarcóra számlálja az áramfelhasz­nálást. Előnye: a Kvarcóra szinte so­hasem téved, s nem romolhatnak el benne mozgó alkatrészek. Barcza Zsolt felvétele ( Szentendrén általános az ^ a vélemény, hogy a Bükkös S patak a város gyöngyszeme. 5 Fontos megjelenítője a he- ^ gyi vizekről alkotott . el- § képzeléscknek. Helyenként ^ magas dombok között a | mélyben fut, másutt az Suták, kerítések mellett bal- § lag. Áradáskor haragos, fé­lelmetesre növekszik, te- ^ kintélyt parancsoló. Az útja 6 során vagy az erdő kíséri, S vagy a város üzemei és há- | zai. Régi nóta már, hogy az ^utóbbiak szennyezik a pa- |takot, bár arról is hallani, ^ hogy a fakitermelés erősen | megváltoztatta a forrásvi- Sdék mikrokörnyezetét. Most azonban maradjunk egy korábbi hírnél: a PEFÉM l-es számú kovácsoló gyár­egységének föld alatti tartályai­ból csőrepedés miatt elfolyt hat tonna olaj, ennek egy ré­sze a patakba jutott. S ma va­jon jut-e? Makó Gábor, a PEFÉM igaz­gatója: — Nem tudok róla, hogy most szennyezzük a vi­zet. Annak idején, úgy 5—6 hónapja valóban belefolyt az olaj, de most védőárok zárja el az útját, gyűjtjük, kétnapon­ként meggyújtjuk. Garamvölgyi Péter gazda­sági igazgatóhelyettes másként tudja: — Még mindig szivárog az olaj a csapdákon át. Szemre úgy néz ki, mintha nem vol­na, de a torkolatnál mérni le­het az olajat. A fák elszenesedtek, piszkos az udvar Szentendrei Lászlóval, az üzem környezetvédelmi felelő­sével együtt nézzük meg a he­lyet. Árok fut a mederrel pár­huzamosan, s egy bukógát a paták medrében. Az olaj ösz- szefolyik, kétnaponta meg­gyújtják. Ami pedig mégis a vízbe jut, azt a gát elfogja, gyúlékony anyaggal keverik, s égetik. A látvány lehangoló. A fák elszenesedtek, a víz olajos, a gyárudvar piszkos, a part­szakasz rendezetlen. — A víz alámosta az ud­vart. Az üzem rátelepült a pa­takra. Nem a mi hibánk, így örököltük — mondja Szentend­rei László. — Szivattyúzni kellene, s fáradt olajként hasznosítani — így vélekedik Pintér Miklós, a KIVIÉIG környezetvédelmi szakembere. körülkerítenie. A biológiai tisztító létesítését már meg­kezdték. — Legutóbb háromezer fo­rintra bírságoltuk őket — mondja a főorvosnő. Csodálkozom az összeg hal­latán. Mi háromezer forint egy ekkora üzemnél!? Az Erdészeti Gépgyártó Vál­lalat szennyvizét a patakba ereszti. A gyárterület poros, sáros, piszkos, az árnyékszé- kek űrgödrösek. A végleges megoldást csak ízbég csator­názása jelenti majd — szögezi le a dokumentum. Autógumihalom csúfítja a pályát A jegyzőkönyvből pontosan idézve A környezetvédelmi opera­tív bizottság szeptember 9-én Ülést tartott a PEFÉM-nél. A határozatot dr. Balogh Ibolya KÖJÁL-főorvos idézi: — Az üzemnek a patakot új mederbe kell terelnie. Köte­leztük, hogy vegye fel a kap­csolatot a FOKA-val, a hulla­dékvizet 1984. december 31-ig engedhetik a Bükkösbe. Ez év novemberében megvizsgáljuk, hogy rendet teremtettek-e a partszakaszon. A többi üzemről is szó van a jegyzőkönyvben. Az Óbuda Tsz baromfifeldolgozója ideig­lenes tárolóba vezeti a szenny­vizet, ezt november 30-ig kell Aztán a helyszínek végigjá­rása meggyőz arról, hogy a környezetvédelmi operatív bi­zottság jegyzőkönyvéből kima­rad néhány fontos dolog. Pél­dául az, hogy az üzemek fölöt­ti crosspályán szétszórt gumi­köpenyek tömegét találni. Hat­százig számoltad:, aztán abba­hagytam. Nem lehetne a gumi­kat például egy farostlemezek­ből épített tárolóban elhelyez­ni? Vagy legalább csomóba rakni, és letakarni? A gyere­kek játszanak velük, a patak­ban görgetik az abroncsokat, s az egész pálya úgy fest, mint a csatatér. A partot illegális szemétlerakóhelyek kísérik. Nem egy-kettő, hanem tucat­nyi. Mindez a Pilisszentlászló- ra és Lajosforrásra vezető út­tól száz méterre, ahol nemcsak magyarok járnak, hanem kül­földiek ezrei fordulnak meg. Az Óbuda Tsz most már nem a patakba, hanem — át­menetileg — csővezetéken egy domb tetejére, szikkasztó göd­rökbe vezeti a szennyvizét. Télen, fagy idején aligha fog onnan elszivárogni. Ha körül­kerítik is november végén a gödröket, kétséges, hogy a ke­rítésen belül marad-e a pisz­kos lé. Ez még a kezdet a rendcsinálás elején Havass Imre, a városi tanács elnökhelyettese higgadtan, megfontoltan beszél a Bükkös patakkal kapcsolatos problé­mákról. Ismeri a tényeket, de optimista. — A rendcsinálás elején va­gyunk. Több évtizedes elmara­dást pótolunk. A környezetvé­delmi táboroknak nyaranként maradandó meder- és part­rendezést köszönhet a város. Például a vízben hordalékfo­gókat helyeztek el a PEFÉM- ig. Nem vitás, hogy a patak partiára települt ipar szennyez. A célunk az, hogy a népgazda­sági érdekek figyelembevétele mellett a természetrongálást megszüntessük. A sárkányre­pülőkkel megegyeztünk: légi­felvételeket készítenek. A ba­romfifeldolgozó biológiai szennyvíztisztítója 1984. júliu­sáig elkészül. A PEFÉM-nél eltereljük a vízfolyást. Az Er­dészeti Gépgyártó Vállalat csa­tornája az izbégi iskolához épülő tornaterem tisztítótele­péhez fog csatlakozni. Az ille­gális szemétlerakókat viszont alig tudjuk tetten érni. Érthe­tetlen, hogy miért öntik terhü­ket a patakpartra, amikor szin­te mellettük van a kékíkőbá- nyai kijelölt tárolóhely, ráadá­sul használata díjtalan. „A víz tiszta" de nehezen hihető Pintér Miklós, a környezet- védelmi operatív bizottság tag­ja, a KÖVIZIG ügyintézője szerint a Bükkös patak vize nem szennyezett, hanem tisz­ta. Igaz, ő nem ízleléssel, ha­nem a laboratóriumi eredmé­nyek alapján minősít. Azt, hogy az üzemek szennyeznek, megerősíti. A felháborodását a partszakaszok rendezetlensége, a lakosság nemtörődömsége váltja ki. — A túlzó vélemények meg­fogalmazói gyakran nem ve­szik észre, hogy az ö portájuk előtt is szemetes a part. A bio­lógiai tisztító építését több üzemnek kellene dotálnia. A környezetvédelmi táborok munkája sajnos nem elegendő — summázza. A paramétereket tekintve a Bükkös patak vize tiszta. Szentendrei László így beszélt: — Kérem, a hatvanas évek elején még rendszeresen ittunk a patakból... Ki merné ma ezt megtenni? V. M. A tavalyinál több tűzeset Villamos vezeték, gáz, olaj tJem a tecbnikai berendezésekkel van baj Nemrég azt hallottam, hogy az üzemek, gazdaságok, köz­épületek, raktárak tűz elleni védelme nehezebb, mint a ma­gánházaké, mégis az utóbbiak okoznak több gondot a tűzol­tóságnak. Ezt erősítette meg Grenács József tűzoltó őrnagy, a gödöllői tűzoltópa^ancsnok- ság helyettes vezetője is. Felügyelet nélkül — Mivel bizonyítható az iménti megállavítás helyessé­ge? — Például azzal, ami sajnos ma már kétségtelen tény: az erőfeszítések, a megelőző munka javulása ellenére az idén eddig :öbb tűzeset követ­kezett be a járásban és a vá­rosban, mint tavaly ugyan­ennyi idő alatt. Az esetek 65 százalékában a lakóépületek­ben keletkezett tűz. — Vajon, melyek a főbb okok? Talán nem érdektelen a fűtési idény kezdetén ezekről szólni. — Az első helyen még min­dig az olajkályhákkal okozott tűzesetek állnak, de nem ke­vés a villanyvasalók és a 'iő- sugárzók okozta tűz sem. Az olajkályháknál a helytelen ke­zelés, a karbantartásuk elha­nyagolása, és az okozza a leg­több bajt, hogy hazulról el­menne égve hagyják. A vil­lanyvasalókat, a hősugárzókat ugyancsak sokan elfelejtik ki­húzni, ha már nem kell. A felügyelet nélkül üzemeltetett hőfejlesztő eszközök pedig igen veszélyesek. — A villamos vezetékek okozta tüzesetekről is több­ször hallunk. — Még ma sem sokan tud­ják azt, hogy ha egy vagy több villamos árammal mű­ködő készülék túlságosan igénybe veszi a lakóépületek belső hálózatát, az a tartós terheléstől előbb-utóbb épp­úgy felmelegszik, mint pél­dául a vasaló vagy a hősugár- zó izzó szálai. Csakhogy amíg ezek rendes körülmények kö­zött nem okoznak tüzet, a ve­zetékek felmelegedése rop­pant veszéllyel jár. Kockázat nélkül — Gondolom, sajnos, gaz­dag tapasztalatuk van az olajkályhák helytelen üzemel­tetéséről is. — Igen, éppen ezért most, a fűtési idénv kezdetén bizo­nyára érdemes felhívni a fi­gyelmet rá, hogy melyek a leggyakoribb hiányosságok Sokan nem szakemberrel ja­víttatják, tisztíttatják az olaj­kályhát, olyanok is, akik túl­ságosan bíznak vélt szakértel­mükben. Csupán egyetlen do­logról, a tömítések kicserélé­séről, visszaszereléséről feled­keznek el, s ez már elég ah­hoz, hogy a felhevült, éppen­séggel őrizetlenül hagyott kályhánál olajfolyást, csöpö­gést előidézve tüzet okozzon. — S ha már a működő kály­hát említettem:, számtalan az olyan eset is, amikor a forró tűzterű kálvha tartályába ön teneik olajat. Mi, akik sok tragédiát láttunk, meggyőződ­hettünk róla: nem érdemes, nem szabad kockáztatni azt. hogy hátha sikerül, hátha nem fröccsen a töltött olaj a foi> ró részekre. — Sok helyütt baj van a* olaj tárolásával is. Erre egy­re többen felhívják a figyel­münket. Nem ok nélkül, hi­szen egyes esőtekben több ezer liter olajat tárolnak, s a leg­elemibb követe'ményeket sem veszik figyelembe. Nem tud­ják, hogy egy-.:gy család egy­szerre legföljebb hatszáz liter fűtőolajat tárolhat, azt is csak szabadban vagy az e célra al­kalmas helyiségben. A torcnyházak — Fejlődött-e valamit a la­kótömbök, toronyházak tűz­védelme városunkban? Milyen a biztonságuk? — Már korábban e hasá­bokon is beszámoltunk róla, hogy az úgynevezett tömbösí­tett, középmagas épületek tűz­eseteinél a legoptimálisabb esetben -is. mintegy 15 perc elteltével kezdődhet a tűzol­tás, Éppen ezért sok helyütt a lakók, illetve a bérlők által la könnyen kezelhető fali tűz­csapokat szerelték fel, ezekkel a tűzoltóság megérkezéséig maguk is megkezdhetik az ol­tást. r. l A kongresszus szellemében Fontos az érdekvédelem Feladatok: szakaszos megvalósítással A Közalkalmazottak Szak- szervezetének monori járási bizottsága a szakszervezetek IX. kongresszusának határvo­nalait szakaszosan kívánja megvalósítani, ezért ..az idei esztendőt elsődlegesen is a politikai, az agitációs és a kul­turális tevékenységnek szente­li. Politikai teendő Erre épült az szb idei mun­kaprogramja is — természete­Múltat őrizve jövőt teremt „Anyám szájából édes volt az étel,/ apám szájából szép volt az igaz” — Sen­ki nem gondolt József At­tila soraira azon a pilisvö- rösvári tanácsi végrehajtó bizottsági ülésen, amelyen e gondolatok jegyében tár­gyaltak a nemzetiségi poli­tikáról. Politikánk évek hosszú sora óta bizonyítja, hogy senki sem lehet má­sodrangú állampolgára e hazának, akkor sem, ha az apai és anyai szót más nyelven hallja. Lehet tehát szlovák, német, szerb avagy román: jogai egyen- lőek minden itt élő magyar lakoséval. ★ A pilisvörösvári német nemzetiség első telepesei 1692—93-ban érkeztek új hazájukba — a Rajna, Stuttgart és a bodeni-tó közötti területekről. A ké­sőbbi telepesek bajor és osztrák vidékekről jöttek. Pilisvörösvárott ma ezer- négyszáztizenhat nemzeti­ségi család él, a magyaror­szági német nemzetiségű famíliák 2,5 százaléka. A nagyközségben 1982-ben összesen tizenegy és fél ezer lakost számláltak. A népfront bizottságá­nak 48 tagja közül 32 né­met nemzetiségű. A tanács­tagok 60,7 százaléka (31-en) szintén közülük, kerültek ki. A nagyközségi vártbi­zottságban 31 százalékos, a párt-végrehajtóbizottság ban 44 százalékos a képvi­seletük. A község számos intézményének, gazdasági és szolgáltató egységének nemzetiségi származású ve­zetője van, például az OTP-nek, a Takarékszövet­kezetnek. Az ügyvezető körzeti orvos, a szociális otthon, az iskola igazgató- helyettese, több óvónő is soraikba tartozik. Évtize­dek óta alkalmasságuk, tiszteletet kiváltó magatar­tásuk alapján német nem­zetiségű jelöltet választott a község lakossága a ta­nácselnöki funkcióba. Az utóbbi években emel­kedett a nemzetiségi szár­mazású értelmiségiek szá­ma is. A másutt dolgozó értelmiségiek is tevékeny részt vállalnak lakóhelyü­kön a népfront, a tanács és a pártbizottság munkájá­ban. ★ A községben a nyelvi kultúra fejlettsége alapve­tő jellemzője a nemzetiségi tudatnak. A pilisvörösvári németség nyelvjárása eltér a környező községek né­metjeiétől. Ezt a nyelvet már csak az „öregek” be­szélik. Ezért is szükséges az anyanyelv ápolása, ame­lyért az oktatási intézmé­nyek tették a legtöbbet. Ma hat óvodában oktatnak német nyelvet. Az általános iskolákban már az ötvenes évek elején megkezdték a német nyelvoktatást, a gimnáziumban pedig 1963- tól második idegen nyelv­ként tanítják, s itt szak­képzett tanárokban sincs hiány. Az anyanyelv hatékony ápolásán kívül a községben lelkesen foglalkoznak a nemzetiségi kultúra emlé­keivel is. Feltárják a ha­gyományokat, gyűjtik a népművészeti értékeket. A néhány ember, aki azzal foglalkozik, talán hasznos segítőkre lel a két éve megalakult helytörténeti kör tagjai közül. A nemzetiségi hagyomá­nyok közül a legtöbbet ta­lán a népdal és a néptánc kiváló helyi művelői mu­tathatnak fel, hírük máraz egész országot bejárta. Az idén felépülő művelődési ház bizonyára sok segítsé­get ad a további munká­hoz. ★ A tények elemzése után a tanács végrehajtó bizott­ságának testületé tovább kíván lépni, s ehhez a tá­mogatáson kívül — melyet mindig megkaptak — el­engedhetetlen az a hallat­lan ügybuzgalom is, mely az egész testületet jellemzi. Határozati javaslatukban tehát jogosan szerepel töb­bek között az, hogy vala­mennyi óvodában oktassák majd a német nyelvet, se­gítsék a többi területen te­vékenykedőket is az isko­lában. a felnőtt nyelvokta­tásban, a helytörténeti körben. Törekednek a falu­múzeum mielőbbi megva­lósítására is. S ha erre nem is tudtak közeli dátumot meghatározni, az már ma bizonyos: mint ahogy min­den tervüket valóra váltot­ták a lakosság összefogásá­val, ez a tájház is állni fog egyszer. Szalai Mária sen nem hagyva figyelmen kí­vül az egyéb területeken je­lentkező fontosabb tennivaló­kat sem. A program kiemelke­dő eseménye zajlott a hét első feléhen. A szakszervezeti moz­galom időszerű politikai fel­adatairól tartott nagy érdek­lődéssel kísért előadást Kőröst Tibor, a . Közalkalmazottak Szakszervezete propaganda-, kulturális- és Sajtóosztályának vezetője. Jelen volt dr. Frisch­mann Edgár, a szakszervezet megyei bizottságának tagja ií. Az együttműködésre apellál­va hívták meg a kibővített szakszervezeti ülés keretében tartott politikai ankétra a ta­nácselnököket, a pártvezető­ket, a járási hivatal osztály- vezetőit. Dr. Erdélyi Lajos, a Köz­alkalmazottak Szakszervezete Monori járási Bizottságának titkára szólt elsőként, tájékoz­tatva a jelenlévőket munká­jukról. Elmondta, hogy fontos politikai feladatnak tartják az agitációs, a kulturális munkát minél tökéletesebben végezni. Eszközük ehhez: ott lenni mindenütt, ahol politikai, szakmai képzésre kell ösztö­Múzsumi séta Sokirányú a monori Járás­ban a kulturális tevékenység. Sok a TIT-előadás, az egész­ségügyi felvilágosító előadás, egyre többen járnak színház­ba, moziba, író—olvasó talál­kozókra. Gyakoriak a színes névadó ünnepségek, emlékeze­tesek a nőnapok, a nyugdíjas­találkozók. Friss program: most szervezik a résztvevőket a múzeumi hónap keretében október 30-án sorra kerülő mú­zeumi sétára, melynek során a Várba, a Nemzeti Galériá­ba, a Munkásmozgalmi Mú­zeumba látogatnak. Korszerűsítések Körösi Tibor tartalmas elő­adását nagy figyelem kísérte. Szólt az időszerű, az új gaz­dasági helyzethez igazodó és* alkalmazkodó tennivalókról, arról, hogy a feladatokat ma már csupán rutinnal nem lehet elvégezni — elengedhetetlen a politikai felvértezettség, az elkötelezettség, az elhivatott­ság. K. Za á látvány tényleg lehangoló Ki mérne ma inni a patakból?

Next

/
Oldalképek
Tartalom