Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-23 / 249. szám

1982. OKTOBER 23.. SZOMBAT mtcrtt Kftmap s Kitüntetések Kezdő agrár szakemberekről Sűrű sorok a noteszban Számos gonddal küzdenek A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Trautmann Rezső nyugalmazott minisz­ternek, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökének kiemelkedő közéleti tevékenysége elisme­réseként, 75. születésnapja al­kalmából a Magyar Népköz- társaság babérkoszorúval éke­sített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pén­teken adta át. Jelen volt Né­meth Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Sebes Sándor­nak, a belkereskedelmi mi­niszter nyugalmazott első he­lyettesének, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága tagjának a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalomban kifejtett kimagasló tevékeny­sége elismeréseként, 80. szü­letésnapja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság rubinok­kal ékesített Zászlórendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pén­teken adta át. Jelen volt Né­meth Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Gyenes András, a KEB elnöke és Somogyi Imre, a KEB tit­kára. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szálai Sándor állami díjas akadémikusnak, az MTA Kutatásszervezési Intézete tudományos tanács­adójának több évtizedes ki­emelkedő tudományos és -tu­dományszervezői munkássága elismeréseként, 70. születés­napja, valamint nyugalomba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorú­val ékesített Zászlórendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pén­teken adta át. Jelen volt Kor- nidesz, Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője és Szentágothai János, a Magyar Tudományos 'Akadémia elnöké. 3 Több mint 4500 felsőfo- ^ kú iskolai végzettségű Sj szakember dolgozik Pest $ megyében a mezőgazdasági •! szektorban. Ezek 63 száza- >! léka 35 éven aluli. E két ^ szám is mutatja az agrár- S értelmiség fontos szerepét S az ágazatban. Lényeges § kérdés tehát, milyen felté- $ telek között kezdik, meg ^ munkájukat az egyetem § padjaiból kikerülő fiatal jí mérnökök. Kapnak-e kellő ^ segítséget, egzisztenciális, ^ emberi problémáik megol- dásához, támogatják vagy í éppen gátolják őket a nagy § gyakorlattal rendelkező he- 5; lyi vezetők. A kezdő agrár szakemberek gondjai, javaslatai, hasznos tapasztalatai összegyűjtésére vállalkozott az a tanácskozás, amelyet immár hagyományo­san kétévenként tartanak, s legutóbb tegnap délelőtt ren­deztek meg a Kertészeti Egyetemen, Budapesten. Az eseményen részt vett dr. Di- mény Imre, az egyetem rek­tora, Miklós László, a KISZ megyei bizottságának titkára, Beke András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának alosz­tályvezetője, Polgár Mihály, a Pest megyei Tanács mezőgaz­dasági osztályvezetője. Ihászi Józsefnek, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Pest megyei Területi Szövetsége titkárának üdvözlő szavai után Beke András adott tá­jékoztatást a mintegy száz­főnyi hallgatóságnak, a me­gye mezőgazdaságáról és élel­miszeriparáról. Az eszmecsere során első­ként Léner László, a KISZ Központi Bizottságának mun­katársa kért szót, aki a tartó­san rosszul gazdálkodó ter­melőszövetkezetek problémá­jával foglalkozott, s kitért ar­ra, hogy a KISZ milyen konk­rét segítséget kíván nyújtani a • közös gazdaságoknak. Nagy Mihály Adám, a csepeli Duna Tsz üzemgazdásza arról szólt, mennyire döntő volt számára, hogy az első hónapokban szá­míthatott vezetői, kollégái tá­mogatására, s hogy több mun­kakörben is ismereteket gyűjthetett. Hangsúlyozta azt is, hogy a kezdő szakember­nek igyekeznie kell megtalál­ni a hangot új környezetének tagjaival. Csökönyei Attila, a tahitótfalui Kék Duna Szak- szövetkezet gyakornoka töb­bek nevében elmondta, fize­tése nem éri el a 4 ezer fo­rintot, ugyanakkor 2 ezer fo­rintot fizet albérletért, hely­zete ezzel is nehezedik. Ko­vács Gábor, a pátyi Zsámbé- ki-medence szarvasmarhate­lepének vezetője a munkaerő­problémák anomáliáit ele­mezte. Csordás András, a farmosi Tápiómente Tsz belső ellenőre szerencsésnek mond­hatja magát. Mint kifejtette, a gazdaságtól sok irányú tá­mogatást kapott, munkába lé­pése után azonnal szolgálati lakásba költözhetett. Marosi Emilia, a nagykőrösi Mészá­ros János Tsz kertészeti te­lepének vezetője, szintén po­zitív tapasztalatokról számolt be. Igaz, a napi 12 órai mun­ka, a 40—50 kilométeres mo­torozás esőben, szélben, nem kis próbatétel számára, de az első naptól kezdve otthon ér­zi magát a gazdaságban. Szakáll József, a MÉM fő­osztályvezető-helyettese hang­súlyozta a KISZ érdekvédel­mi szerepét a tsz-ekben, álla­mi gazdaságokban, s számos — ma még meglevő — kezdő agrár szakembereket érintő ne­hézség, gond megoldására tett ígéretet. Egyebek között arra, hogy a jövőben a gyakorno­kok képzése lehetőleg élenjá­ró gazdaságokban válósuljon meg, és szólt arról, hogy foko­zatosan rendezik az agrár ér­telmiség bérét is. Valkó Béla Mire újból ép kórház lesz a Rókus Barokksárga, fehér szegéllyel A legnagyobb kórtermek hatágyasak S Aki manapság a budapesti „ Rákóczi úton jár, állványárkád § alatt juthat a Blaha Lujza tér­ire, ahol már első pillantásra Sis szembeötlik az újdonság: § barokksárga a Rókus Kórház § épületének keleti szárnya, fe- fchér szegély övezi az ablakokat. S Vidámabb látvány, tetszető- Ssebb, ám a külcsín alatt bel- Sbecs is búvik. De kezdjük ta­rkább az elején. — A Rókus — a Pest me­gyei Tanács Semmelweis Kór­háza — rekonstrukciójának gondolata korántsem új. A Pest megyei Tanács illetékeseit több mint egy évtizede fog­lalkoztatta már: fel kellene újítani kívül-belül a házat, ahol egykor a mostani gyógyír tóintézmény ■ névadója, Sem­melweis Ignác, az anyák mfeg- mentője praktizált. A teljes rekonstrukció azonban vára­tott magára, s érthető okból. Köztudott, Pest megyében ke­vés volt, s ma sem elég a kór­házi ágy. Amíg a kerepestar- csai új kórház nem készült el, szóba sem jöhetett a munka­kezdés a Rókusnál, hiszen hol találjanak helyet az ápo­lásra, gyógyulásra váróknak? Az sem volt már titok jó néhány esztendeje, hogy ros­kadozik a tető, gombásodnak a gerendák, tönkrementek a vezetékek, elavultak a beren­dezések, az épület szerkezete Is megerősítésre szorul. Idén négy esztendeje, hogy munkához láttak a Budai Já­rási Építőipari Szövetkezet — a generálkivitelező — s a nyolc alvállalkozó cég dolgozói, az Általános Épülettervező Vál­lalat tervei alapján. A rekonstrukciót négy ütemre bontották, s ez lénye­gileg a négyszöget bezáró épü­let négy oldalát jelenti. Azért csak lényegileg, mert a máso­dik ütemben egy belső — a Rákóczi útival párhuzamos szárnyat is felújítanak. Maradjunk az időrendnél. Az első traktus — ennek fa­la a Corvin Áruház felőli — már 1980 októberére elkészült, s alig egy hónap múltán a meg­változott — tán mondani sem kell: jobb — körülmények kö­zött kezdhették meg ott a belgyógyászat és a sebészet betegeinek gyógyítását. Ta­valy ősszel még csak a kór­ház belső udvaráról látható próbafestés sejtette, milyen is lesz a kórház külleme. Most, az első nagy felületű homlok­zatfestés után már tudható is: sárga-fehér lesz köröskörül. Igaz, akad kivétel: a Stáhly utcai oldalon újonnan emel­nek 120 ágyas pavilont, s ez modernebb. A második traktus munkái — ha csekély késéssel is — haladnak. A tetőszerkezet ké­szen áll: a padlásfödémet is újra, fa helyett vasbetonra cserélték," s a főfalakat ehhez mérten megerősítették. Itt kap majd helyet a másik bel­gyógyászati osztály, a beteg- felvételi részleg, a szemészet, két kisműtő, a röntgen, s, a központi sterilizáló. Ha már szó esett a késede­lemről: öt hónapról van szó. Ami az okokat illeti, többfé­lék. A Pest megyei Beruházási Vállalat . igazgatóhelyettese, Scheming János szerint köz­rejátszott, hogy a kórháziak, akik a rekonstrukció idején az építők elől hátrálva, folyama­tosan költözve vándorolnak, a munkaterületeket nem a várt időben adták át, de akadtak műszaki problémák is. A régi transzformátorokat például úgy kellett újakra cserélni, hogy "közben ne maradjon áram nélkül se a kórház, se az építkezés, s ráadásul még a biztonsági előírások se csor­buljanak. A hőközpontot sem lehetett leállítani télen, amíg az ideiglenes át nem vette szerepét, hogy a végleges újat beköthessék. Feltűnő gyorsasággal szinte a földből nőtt ki a harmadik traktus — a már említett 120 ágyas pavilon — vasbeton szerkezete. Nem csoda: kor­szerű technológiával, egyedi módon készült. Ami a negyedik ütemet il­leti — a Gyulai Pál utcai épületszárnyról van szó —itt Sárga fal, fehér keret az ablakok körül. Veress Jenő felvételei Közös célra hajlandék áldozni ^ Mindig izgatott, hogy egy ^országgyűlési képviselő ho- ^ gyan tartja a kapcsolatot a ^ választóival, miként szerzi ^ az információkat a kcrüle- ^ te ügyeiről? Ezért szegőd- - i tem űtitársul dr. Baráth | Endrének, a 29-es számú ^ országgyűlési választókcrü- $ let képviselőjének, az $ MSZMP szentendrei városi- ^ járási bizottsága első titká- ^ rának. A cél Verőcemaros, stSzokolya és Kóspallag. Dr. Baráth Endre minden hónapban végigjárja a körze­te egy-egy részét. A tanácsok jól látható helyre kifüggesz­tik: mikor, hol találkozhatnak vele a választók. De a kérés, észrevétel formája levél is le­het. A község vezetői és a képviselő is készült a megbe­szélésre. Az egyik félnél a megoldásra váró feladatok lis­tájára, a másiknál a kérdések sora: hogyan haladnak a be­ruházásokkal, nit fejeztek be, milyen új gondok születtek? Kulcskérdés az ivóvíz Megvallom, erősen figyel­tem, hogy a képviselő meny­nyire ismerője a tanácselnök vagy a vb-titkár által emlí­tett dolgoknak. Verőcemaro­son például dr. Viski Sándor­ral félmondatokban beszéltek. Elsőként a szokolyai általános iskola konyhaépítése került te­rítékre. Az ötmillióba kerülő objektum jó ütemben emelke­dik. A megye másfél-, a köz­ség egymilliót adott. A gödi tsz is ígért 1982-re ugyaneny- nyit, de később bejelentette, nem tudja tartani a szavát. A KISZ megyei Bizottsága szer­ződésben vállalta, hogy öt­százezer forinttal járul a költ­ségekhez, mert a kpnyha az úttörővasút vendégeit is ki­szolgálja, sőt nyárra az isko­lát is átengedi a község. A kéoviselő véleménye az: ha a KISZ ígérte, teljesíti is a szér­Az új 120 ágyas pavilon jövőre láthatnak munkához a kivitelezők, s még a Stáhly utca 7. sz. alatti volt KÖJÁL- épület felújítása is ehhez az utolsó fázishoz tartozik. Ed­dig a kisebb késedelem elle­nére gyors tempóban haladt a rekonstrukció, s a beruházók szerint — ők reménykednek ab.ban, hogy nem lesz már na­gyobb lemaradás — 1985-ben befejezhetik a munkát. A Pest megyei Tanács Sem­melweis Kórházából akkorra szinte csak a főfalak marad­nak a régiek. A kórház kor­szerűbb lesz. Az épület belső folyosóin zajlik majd a for­galom. A válaszfalakat a kor­szerű gyógyítás követelményei szerint alakították, a legna­gyobb kórtermek is legfeljebb hatágyasak lesznek, s modern berendezések kerülnek a gyógy intézménybe. A megúj- hodó Rókus nyolc osztályán, s a betegfelvételi és az intenzív terápiás részlegében egyszerre több mint fél ezer beteget vizsgálnak, ápolnak majd az orvosok, nővérek. Vasvári G. Pál Neutrandt Józsefné és Diószegi Sándorné, dr. Barátb Endre ország- gyűlési képviselővel beszélget. ződésben vállalt kötelezettsé- gét. Verőcemaroson halasztha­tatlan az 1-es számú iskola bővítése. Négy tanterem hiányzik, a fűtésre és a vi­zesblokkra is ráférne a fel­újítás. Tízmillió kellene rá. Dr. Baráth Endre és a vb-tit­kár számolnak. Dr. Viski Sán­dor l^özli: » — Ha a megyei tanácstól két év alatt megkapnánk az összeg felét, mi előteremtjük a hiányzó részt. . A terhek ilyen arányú meg­oszlása mindenkinek • tetszik, bejegyzik a noteszba a teen­dőt. Megtudom azt is, hogy Ve­rőcemaroson 98 új házhelyet alakítanak ki, egy rendezetlen mezőgazdasági területen. Az előközművesítés költségeit az OTP hitelezi, a tanács a tel­kek értékesítése után fizeti vissza a pén-t. A szükséges kisajátítások, kártalanítások befejeződtek, a tulajdonosok csak négy-öt esetben elégedet­lenkedtek a kapott összeggel. Ügy tűnik, hogy Verőcemaro­son a 98 házhellyel négy-öt évre kielégítik a lakásépítők igényét. E térségben rossz az ivóvíz- ellátás. Kóspallagon a gyer­mekek zacskós vizet kapnak. Szokolya egy részén már ott a vezeték, a további sorrend Kóspallag, Királyrét, Bör­zsönyliget. A Vízműépítő Vál­lalat elkészítette királyrét vízhálózatának a‘ tervét, a be­ruházás 17 millióba kerülne. Tizenkettőt adna a Közép-Du- navidéki Intéző Bizottság. A jelenlévők egyetértenek ab­ban, hogy a lehetőséget ki kell használni. A tornaterem következik Bekopogtat Neutrandt Jó­zsefné és Diószegi Sándorné Szokolyáról, a Fő út 169-es, illetve a 124-es számú ház­ból. A kezükben befizetési szelvények. Évek óta adják postára a vízdíjat, kifizették a társulati hozzájárulást, de a falicsapok és a fürdőszoba áldását nem élvezhetik, mert nem ért el hozzájuk a veze-i ték. Az OVH pecsétes levél­ben vállalta, hogy idén jú­niusig megoldja a dolgot, azóta sincs belőle semmi. Dr. Viski Sándor magyarázza a helyzetet: — Tervezési hibák miatt Szokolyán, a csőhálózatnak három rövid szakasza kima­radt. A DMRVV adós a más­fél milliós munkával. Ennek fejében azt kértük, hogy a fa­luban kösse össze a hiányzó szakaszokat. A képviselő elkéri a levelet, s egészen rövid határidőre vá­laszt ígér. Szokolyára indultunkban a tanácsháza bejáratánál talál­kozunk Solymosi Imre rend­őr őrmesterrel. A három köz­ség egyik körzeti megbízottja. — Ketten vagyunk a három faluban. Nincs URH, nincs te­lefon. Kóspallagról éjjel alig lehet kapcsolatot teremteni a világgal. A szokolyai iskolába vá­ratlanul toppantunk be. Az épület belseje és környéke pa­tyolat tiszta, pedig a gyerme­kek már öt éve koptatják a padlót. A falakon képek, fali­újságok, táblázatok. Agusztin Antal igazgató tevékeny peda­gógus. Áz ebédlőépítéssel kap­csolatos kérdésre így felel: — Az már közeledik a be­Epüi a szokolyai Iskolások nap­közis konyhája és ebédlője. Halmágyi Péter felvételei fejezéshez, de tornaterem kel­lene. Mindenki mosolyog a gyors előrelépés vágya hallatán. Az igazgató újabb és újabb ér­vekkel voksol az építkezés in­doklása mellett. — Kiszolgálná az úttörővas­utasokat és a községet isi Senki sem vitatja, hogy a tornaterem szükséges és fon­tos lenne, de kevés a pénz. Kezdődik a számolgatás. Elvi megegyezés születik; úgy kell a dolgokat irányítani, hogy a tornaterem alapjait 1986-ig le­rakják. Még megnézzük az iskolaud­vart, ahol egy új pálya dí­szeleg, majd a meglepően nagy, befejezés előtt álló kony­haépületet. Hatszáz adagot főznek majd, külön étkezhet­nek a felnőttek és a gyerme­kek. Az idősek is innen étkez­hetnek. A térelválasztó falak elmozdíthatók, jókora termet -lehet kialakítani. r Uj munkahelyek A tanácsházán Strausz Nán- dorné kirendeltségvezető vár­ja az országgyűlési képviselőt. — Minden gyermeket felvet­tünk az óvodába. Találtunk művelődésiház-igazgatót, a felesége pedagógus. Most újít­juk fel a lakásukat. Ügy tű­nik, hosszabb ideig maradnak a községben. Az idő lassan délutánba haj­lik, pedig még a kóspallagia:; mondanivalója is több óré igényel. A visszatérő refrén vezetékes ivóvíz bevezetéséne • sürgetése. A hatod:k ötéves tervben szerepel a beruházás, ebben az évben megalakul a víztársulat. Kedvező, hogy a gödi Dunamenti Tsz 15—20 asszony számára munkalehető­séget teremtett. Többen szól­tak arról, hogy hétfőn nem tudnak kenyeret venni, mert a „nagybolt” szabadnapos. Dr. Baráth Endre hazafelé a jegyzetét rendezgeti. — Mi a véleménye a ta­pasztaltakról? — A községek lakói és a tanácsok keresik a megoldá­sokat. Aktívabbak lettek, erő­södött a kezdeményező kedv. Igen jó a készség a társadal­mi munkákra. A lakosok tu­domásul veszik a nehézsége­ket és az értelmes, az alapel­látást vagy szolgáltatásokat javító beruházásokra hajlan­dók áldozni. Ezreket az észre­vételeket én nagyon pozitív­nak tartom. Vlcsotka Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom