Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-23 / 249. szám
a sJCíűap 1982. OKTŐBER 28., SZOMBAT Közlemény a moszkvai tanácskozásról ENSZ-közgyűlés Magyar felszólalások A Varsói Barátsági Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1982. október 21—22- én ülést tartott Moszkvában, amelyről az alábbi közleményt adták ki. Az ülésen részt vett: Petr Mludenov, a Bolgár Népköztársaság, Boliuslaw Cimoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oskar Fiscuer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság és Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. A külügyminiszterek áttekintették az európai béke és biztonság megszilárdításának, az enyhülési folyamat és a nemzetközi együttműködés fejlesztésének kérdéseit, különös tekintettel az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselői madridi találkozójának küszöbönálló felújítására. Véleményt cseréltek a nemzetközi biztonság más időszerű problémáiról is. O Az ülés résztvevői nagy aggodalommal állapították meg, hogy a nemzetközi helyzet bonyolultabbá vált az imperialista, mindenekelőtt az amerikai imperialista körök veszélyes lépései és politikája miatt, amely az erőn, a fenyegetéseken és a diktátumon, az „érdekszférák” rögzítésén és újrafelosztásán, a független államok belügyeibe való beavatkozáson, a fegyverkezési hajszán alapszik, és amelynek célja a nemzetközi egyensúly megbontása és a katonai fölény megszerzése. Ez a politika aláássa a felhalmozódott nemzetközi problémák megoldásának egyetlen reális alapját, a valamennyi ország függetlenségének és szuverenitásának, egyenlőségének és törvényes érdekeinek kölcsönös tiszíeletbentartásán nyugvó tárgyalásokat. A tanácskozás részvevői „Ugyanakkor megállapították, hogy a népeknek elhatározott szándéka még jobban kibontakoztatni a békéért és a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a független fejlődésért és haladásért, az egyenjogú nemzetközi együttműködésért folyó harcot. Az ülésen képviselt államok meggyőződése szerint a jelenlegi körülmények között a nukleáris háború elhárítása érdekében rendkívül fontos lenne valamennyi nukleáris hatalom kötelezettségvállalása, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Ezért üdvözölték és támogatták a Szovjetunió ilyen kötelezettségvállalását, amelyet Leonyid Brezsnyevnek, az ENSZ-köz- gyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakához intézett üzeneté tartalmazott. A béke és a biztonság érdekében valamennyi államnak nagy felelősségérzetet és politikai akaratot kell tanúsítania, hogy az időszerű nemzetközi kérdésekben konstruktív megállapodások szülessenek. Le kell mondani minden olyan törekvésről, amely egyoldalú előnyök megszerzésére irányul, és szigorúan meg kell tartani a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveit és normáit, a megkötött szerződéseket és megállapodásokat. O Az európai helyzet áttekintése során az ülés részvevői rámutattak, hogy erősödött bizonyos nyugati erők kon- frontációs irányvonala, mégpedig olyan körülmények között, amikor az európai kontinensen hatalmas mennyiségű haderő és fegyverzet összpontosul, köztük tömegpusztító, különösen, nukleáris fegyverek. Ezzel összefüggésben ismét felhívták a figyelmet arra, hogy különösen veszélyes az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakáték nyugat-európai telepítéséről szóló NATO-döntés, amelynek valóra váltására több országban megkezdődtek az előkészületek. Határozottan elítéltek minden olyan cselekedetet, amely aláássa az európai területi és politikai realitásokat meghatározó, érvényes szerződések és megállapodások értékeit, megsérti a helsinki záróokmányt, lerombolja az európai államok politikai párbeszédét és kontaktusait, az utóbbi évtizedek során kialakult és kiszélesedett kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatait, beavatkozik a szocialista országok belügyeibe, és diszkriminációs intézkedéseket foganatosít velük szemben. Az ülésen képviselt államok határozottan elítélik a Lengyel Népköztársaság belügyeibe való külső beavatkozás minden formáját, az Egyesült Államok és néhány más nyugati ország által a Lengyel Népköztársaság ellen alkalmazott szankciókat. Visszautasítják azokat a kísérleteket, hogy az ország belső problémáit a nemzetközi helyzet élezésére, az európai együttműködés megnehezítésére használják fel. A tanácskozás részvevőinek meggyőződése, hogy az európai országok és népek, a haladó és demokratikus pártok és szervezetek, a reálisan gondolkodó körök közös érdekeltsége a béke és biztonság megszilárdításában, az enyhülés megőrzésében és elmélyítésében, a jószomszédi együttműködésben felülkerekedik az erő és a konfrontáció politikáján. © Az ülésen nagy figyelmet fordítottak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőinek madridi találkozójára, amely 1982. november 9-én folytatja munkáját. Megelégedéssel állapították meg, hogy a kezdettől fogva meglevő súlyos nehézségek ellenére az európai országok érdekeltek a madridi találkozó sikerében, mert a tanácskozásnak fontos szerepe van abban, hogy javuljon az európai helyzet, a helsinki záróokmányban megjelölt úton. A részvevők hangsúlyozták, hogy a mostani helyzetben a madridi találkozó különös jelentőségű Európa és a világ politikai légkörének javításában. Az ülésen képviselt államok sikraszállnak azért, hogy a madridi találkozó mielőbb olyan érdemi és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával fejeződjék be, amely újból megerősítené az összeurópai értekezlet részvevőinek szilárd elkötelezettségéta záróokmány valamennyi elvének és rendelkezésének szigorú betartására, végrehajtására és megállapodásokat rögzítene ezek gyakorlati megvalósítására. Különösen fontos, hogy a madridi találkozón határozat szülessen az európai bizalom- erősítő, biztonsági és leszerelési intézkedésekről szóló, az összeurópai folyamatba illeszkedő konferencia összehívásáról. Ez lényegesen hozzájárulna az enyhülés fejlesztéséhez, az európai kontinens biztonságának erősítéséhez, s egyben elősegítené a végrehajtható konkrét intézkedések kidolgozását is. A szocialista országok fellépnek az európai biztonság erősítéséért, az együttműködés fejlesztéséért. Mint eddig, a jövőben is következetesen elősegítik, hogy a madridi találkozó fontos és gyümölcsöző állomás legyen ezen az útón. Szembeszállnak az enyhülésellenes erőknek azzal a szándékával, hogy lejárassák és megszakítsák az enyhülés folyamatát, amely valamennyi európai állam és nép hosszú távú érdekeit szolgálja. Elvárják: o találkozó többi részvevője is annak felismeréséből induljon ki, hogy a találkozó sikere valamennyi részvevőnek egyformán objektív érde- k°. O Az európai és a világbéke alapjainak megszilárdítása szempontjából az ülésen képviselt államok nagy jelentőséget tulajdonítanak az Európában levő nukleáris fegyverek csökkentésének és korlátozásának. Ez elősegítené annak, az európai államok és népek számára létfontosságú célnak az elérését, hogy maradéktalanul vonják ki Európából a nukleáris fegyvereket — mind a közép-hatótávolsá- gúakat, mind a taktikaiakat — és szabadítsák meg a kontinenst a nukleáris konfliktus veszélyétől. A Varsói Szerződés tagállamai változatlanul erre törekednek. Ezzel összefüggésben az ülésen véleménycserére került sor az Európában levő nukleáris fegyverekre vonatkozó szovjet—amerikai tárgyalásokról. Az „ülés résztvevői megállapították, hogy a Szovjetuniónak az a döntése, amely szerint beszünteti a nyugat-európai célpontok elérésére képes középhatótávolságú rakétáinak telepítését, s jelentősen csökkenti e rakáték számát, kedvező feltételeket teremt az előrehaladáshoz az európai nukleáris fegyverzetekről szóló szovjet —amerikai tárgyalásokon. Az ülés részvevői határozottan állást foglaltak minden olyan tevékénységgel szemben, amely bonyolíthatja ezeket a tárgyalásokat. Újból felhívják a NATO-országokat, hogy mondjanak le az új amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek Nyugat- Európába telepítésének tervéről. Ez hozzájárulna az európai politikai légkör javításához, a bizalom erősítéséhez, a jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséhez. Megerősítették azt is, hogy a nukleáris fegyverek kérdésének megoldása Európában lehetetlen olyan feltételek mellett, amelyek megbontanák az európai hadászati egyensúlyt, egyoldalú katonai előnyöket biztosítanának a NATO-nak a szocialista országok biztonsági érdekeinek rovására. A Varsói Szerződés tagállamai a maguk részéről soha nem törekedtek és nem fognak törekedni egyoldalú katonai előnyök szerzésére. O Az ülés résztvevői rámutattak a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről szóló szovjet- amerikai tárgyalások felújításának jelentőségére. Arra van szükség, hogy ezek a tárgyalások konstruktív szellemben folyjanak és az egyenlőségen, az egyenlő biztonságon alapuló megállapodáshoz vezessenek. Ez elősegítené a hadászati egyensúly szintjének fokozatos csökkentését, a nukleáris katasztrófa veszélyének enyhítését. A tárgyalásokon a Szovjetunió erre törekszik. Az ülés résztvevői a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokról megállapították, hogy a szocialista országok kitartó erőfeszítései ellenére a tárgyalások hosszú évek óta elhúzódnak és nincs tényleges előrehaladás. Mégis úgy vélik, hogy a bécsi tárgyalásokon van lehetőség az előrelépésre és megvan az alapja annak, hogy elkezdjék a megfelelő megoldás gyakorlati előkészítését. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a közvetlen részt vevő szocialista országok 1982. február 18-i megállapodástervezetének jelentőségét. Az ülésen képviselt államok a nyugati országoktól azt várják, hogy konstruktívan foglalkozzanak a tervezettel. Ez megnyithatja az utat a megállapodás eléréséhez. Ami pedig a nyugati országok 1982. július 18-i javaslatát illeti, a szocialista országok a tárgyalásokon már kifejezték ezzel kapcsolatos kritikai álláspontjukat. Az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszere- lesi ülésszaka eredményeinek fényében az ülésen véleménycserére került sor a fegyverzetkorlátozási és csökkentési kérdésekről is, figyelembe véve, hogy e kérdéseket az ENSZ-közgyűlés most folyó 37. ülésszakán is áttekintik. Megállapították, hogy az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége, a világ közvéleményének széles rétegei, földünk népei sikraszállnak a nukleáris háború megakadályozását célzó hatékony intézkedésekért, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a leszerelési tárgyalások meggyorsításáért, a mielőbbi gyakorlati eredményekért, ide értve a genfi leszerelési bizottságban folyó tárgyalásokat is. " Ezek közül az ülés résztvevői szükségesnek tartják külön kiemelni a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltását, figyelembe véve annak jelentőségét a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetésében, valamint azt, hogy az e kérdésről folytatott tárgyalások már közel voltak a befejezéshez. Az ülésen képviselt államok határozottan fellépnek azért, hogy haladéktalanul újítsák fel az erről kezdett, az Egyesült Államok kormánya által megszakított tárgyalásokat. O A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei véleményt cseréltek más időszerű nemzetközi kérdésekről is, elsősorban azoknak a térségeknek a problémáival foglalkoztak, ahol katonai konfliktusok vannak és változatlanul veszélyes a helyzet. Különös aggodalmuknak adtak hangot a közel-keleti helyzet miatt. Szigorúan elítélték Izrael benyomulását Libanonba, az izraeli agressziót a palesztin és a libanoni nép ellen, a Nyugat-Bejrút polgári lakossága elleni kegyetlenkedéseket. Megállapították, hogy Izraelt kívülről nyújtott segítség és támogatás ösztönözte e cselekményben. Megerősítették országaik álláspontját, hogy fellépnek az izraeli csapatok azonnali, teljes kivonásáért Libanonból és követelték Libanon függetlenségének, szuverenitásának, egységének és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartását. Az ülésen képviselt államok meggyőződése, hogy valóban tartós, igazságos és átfogó békés rendezés a Közel-Keleten megköveteli az izraeli csapatok teljes kivonását valameny- nyi, 1967. óta megszállt arab területről, beleértve Jeruzsálem keleti részét is. El kell ismerni a palesztinai arab nép törvényes jogait, beleértve független államának '•létrehozására való jogát. Sikraszállnak azért, hogy e feladatok megoldására hívjanak össze nemzetközi konferenciát valamennyi érdekelt fél részvételével, ideértve a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet, mint a prlesztinai arab nép egyetlen törvényes képviselőjét; O Az ülésen képviselt államok hozzá kívánnak járulni a nemzetközi feszültség általános enyhüléséhez, és ezért szükségesnek tartják, hogy a NATO és a Varsói Szerződés ne terjessze ki tevékenységét új övezetekre Ázsiában, Afrikában, Latin-Ametikában. A külügyminiszterek az ülésen megerősítették, hogy a VSZ tagállamai nem akarják kiszélesíteni szövetségük tevékenységi területeit, és hasonló állásfoglalást várnak a NATO tagállamaitól. Emlékeztetnek korábbi elvi állásfoglalásukra is a két katonai szövetség egyidejű feloszlatásával kapcsolatosan. A külügyminiszteri bizott- ság ülésének munkáját mindenekelőtt az a közös elhatározás jellemezte, hogy következetesen folytatják a be-' két, az enyhülést és a nemzetközi biztonságot szolgáló politikájukat. E politika célja a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítása, az államok kapcsolatainak javítása, a konstruktív párbeszéd, a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és gazdasági, műszaki-tudományos és egyéb kapcsolatok fejlesztése, a népek óhajának megfelelően. s Az ülés a kölcsönös elvtársi megértés és együttműködés szellemében zajlott le. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának következő ülése Prágában lesz. Az ENSZ-közgyűlés jogi bizottságának csütörtöki ülésén felszólalt dr. Prandler Árpád nagykövet, a magyar küldöttség tagja. A testület az ENSZ alapokmányának és a szervezet erősítésével foglalkozó különbizottság jelentését vitatja meg. A szónok méltatta a bizottság által kidolgozott nyilatkozatot a nemzetközi viták békés rendezéséről, és támogatta annak elfogadását. A közgyűlés dekolonizációs bizottságában felszólaló dr. Domokos Mátyás nagykövet a külföldi gazdasági érdekeltségek dekolonizációt gátló tevékenységével kapcsolatban megállapította, hogy szoros összefonódás tapasztalható a gyarmati rendszer maradványai és a faji megkülönböztetés között. A közgyűlés szociális, humanitárius és kulturális bizottsá gában Erdős André az .985- ben megrendezendő nemzetközi ifjúsági év előkészületeivel összefüggésben ismertette az ifjúsági törvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, és felhívta a figyelmet az ifjúságot érintő kérdések megoldása, valamint a nemzetközi feszültség csökkentése és a leszerelés előmozdítása közötti szoros összefüggésre. Az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, az iraki—iráni háborúról — Irak kérésére — felújított vita második napján, a felszólalók mély aggodalmukat fejezték ki a fegyveres konfliktus folytatódása miatt. A közgyűlés elé terjesztett határozattervezet megállapítja, hogy a két ország konfliktusának folytatódása veszélyezteti a békét és a nemzetközi biztonságot. A Szovjetuniónak a háborúval kapcsolatos álláspontját jellemezve Oleg Trojanovsz- kij, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője kijelentette: A Szovjetunió e fegyveres konfliktus kirobbanása kezdetétől a katonai cselekmények mielőbbi befejezésért és a vitás kérdések tárgyalásos megoldásáért szállt síkra. Szovjet—kínai konzultációk Befejeződött a kínai—szovjet külügyminiszteri konzultációk első fordulója — vált ismeretessé diplomáciai forrásokból tegnap Pekingben. A hírt a kínai külügyminisztérium is megerősítette. A konzultációk október 5-én kezdődtek Leonyid Iljicsov szovjet és Csien Csi-csen kínai külügyminiszter-helyettes között. A konzultációkat egy későbbi időpontban Moszkvában folytatják. A libanoni elnök gazdasági támogatást kért Gemajel elutazott Rómából Amin Gemajel libanoni elnök tárgyalásait befejezve tegnap elutazott az olasz fővárosból. A libanoni elnök útjának korábbi állomásaihoz, Washingtonhoz és Párizshoz hasonlóan Rómában is a Bejrútban állomásozó nemzetközi haderő megerősítéséről, valamint az ország helyreállításához szükséges gazdasági támogatásról tárgyalt az olasz vezetőkkel, Sandro Pertini köz- társasági elnökkel, Giovanni Spadolini miniszterelnökkel és Emilio Colombo külügyminiszterrel. A II. János Pállal megtartott találkozó során Gemajel libanoni látogatásra hívta meg a pápát. A tegnap este bejelentett hír szerint az utazás időpontját még nem tűzték ki. Gemajel elnök hazautazása előtt — mértékadó forrásból származó értesülés szerint — levelet küldött a katolikus egyházfőnek, a levél tartalma azonban nem ismeretes. ★ Az arab országok ismerjék el Izraelt és kezdjenek közvetlen tárgyalásokat vele — erre hívta fel Reagan elnök tegnap a Fehér Házban az Arab Liga tanácsának küldöttségét, amely 11. Hasszán marokkói király- lyal az élén tartózkodik a* amerikai fővárosban. Az arab delegáció tagjai között van Jordánia, Szíria, Algéria, Tunézia és Szaúd-Ará- bia külügyminisztere, valamint Khaled Al Hasszán, a PFSZ V.B. tagja, akinek jelenlétét a Fehér Ház egyszerűen nem veszi tudomásul. Mitterrand befejezte látogatását Nyugatnémet■ Az NSZK és Franciaország kormánya a fennálló nézeteltérések és nehézségek ellenére kész folytatni a párbeszédet a szocialista országokkal — jelentette ki tegnap Helmut Kohl nyugatnémet kancellár azon a közös sajtóértekezleten, amelyet Francois Mitterrand francia államfő kétnapos bonni látogatásának befejezésekor tartottak. Ennek megfelelően mind az NSZK, mind Franciaország támogatja a madridi biztonsági és együttműködési találkozó folytatását és egy európai leszerelési értekezlet összehívását. Ugyanakkor a nyugatnémet kormányfő közölte: az NSZK és Franciaország egyaránt azonos jelentőséget tulajdonít a NATO 1979-es határozata mindkét részének és elutasít-Iranda csúts ja, hogy a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokba bevonják a francia nukleáris erőt is. A sajtóértekezleten elhangzottak is megerősítették, hogy a mostani tárgyalások középpontjában a két ország katonapolitikai együttműködése állt. A nyugatnémet kormányfő közölte: mindkét fél szükségesnek tartja az álláspontok egyeztetését és egymáshoz való közelítését közös koncepciók kidolgozása céljából. Mitterrand elnök a sajtóértekezlet után ebédet adott Helmut Kohl tiszteletére, majd a kora délutáni órákban a fcöinbonni repülőtérről hazaindult Párizsiba. Leértékelték a dinárt Erőltetett ütemű tárgyalások Washingtonban Újabb szankciós elképzelések George Shultz amerikai külügyminiszter négy nyugateurópai ország — Nagy-Bri- tannia, Olaszország, Francia- ország és az NSZK —, képviselőivel folytat erőltetett ütemű tárgyalásokat a Szibéria— Nyugat-Európa gázvezeték elleni szankciók feloldásáról, illetve az ehhez „szükséges” amerikai, feltételekről —, jelezték washingtoni diplomáciai és sajtóforrások tegnap. Nagy-Britamnia, Olaszország, és az NSZK a The Washington Post tegnapi, címoldalas értesülése szerint elfogadta az amerikai kormány által javasolt megoldást, és állítólag csak Franciaországon múlik, hogy a hét végén nyilatkozatot tegyenek közzé a szankciók megszüntetéséről, pontosabban — az amerikai fogalmazás szerint, amelyet ezen a héten egy kampánybeszédben Reagan elnök is használt —, „hatékonyabb” intézkedésekkel való „felváltásáról”. A dinár tegnapi 20 százalékos leértékelése szorosan ösz- szefügg a képviselőház és a szövetségi kormány közelmúltban hozott egyéb intézkedéseivel, és azokhoz hasonlóan a termelés felélénkítését, az export fellendítését, az import ésszerűsítését szolgálja — hangoztatták a kormány képviselői a Belgrádban tegnap tartott sajtóértekezleten. Boriszlav Szrebrics, a kormány alelnöke kijelentette, hogy a devalválás része a jugoszláv gazdaság megszilárdítását célzó stratégiának, az objektív anyagi feltételek elismerését jelenti, annak tudomásul vételét, hogy a dinár árfolyama már hosszabb ideje nem tükrözte a hazai árakat, azok növekedését.
