Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-21 / 247. szám

1982. OKTÓBER 21., CSÜTÖRTÖK Pr.sr HFGYT.t 3 Szivattyúmstorok Gyálról Az idén csaknem 6 millió forintért készítenek speciális szennyvízdaraboló szivattyúkat a Vízügyi Építő Vállalat gyáli üzemében. Képünkön: Dobozi Ferenc és Boda Béla szivattyú- ház szerelése közben. Barcza Zsolt felvétele Az oktatás és az MTESZ igpiffüiikidéi A Művelődési Minisztérium és az MTESZ vezetői Köpeczi Béla miniszter és Fock Jenő­nek, az MTESZ elnökének ve­zetésével szerdán megvitatták az oktatás és közművelődés időszerű feladatait, valamint együttműködésük további le­hetőségeit. Megállapították, hogy az eddigi közös munka is hozott már eredményeket. A további tennivalók sikeres végrehajtása érdekében szer­dán Köpeczi Béla és Tóth Já­nos, az MTESZ főtitkára együtt­működési megállapodást írt alá, amelynek értelmében a szövetség közreműködik az oktatáspolitikai munkában, a közoktatás és a felsőoktatás, valamint a továbbkénzés komvlex rendszerének kor­szerűsítésében. Az ingatlankezelés fejlesztése A bérlik érdekeinek szolgálata Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban szerdán országos értekezleten tárgyalták meg az ingatlan- kezelő szervezetek továbbfej­lesztésének legfontosabb fel­adatait é vállalatok és költ­ségvetési üzemek gazdasági és szakszervezeti vezetői. Juhász Ottó, a Helyiipari és Város­gazdálkodási Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára nyi­totta meg a tanácskozást, majd Jantner Antal minisz­terhelyettes és Kacsó lllésné, a szakszervezet titkára ismer­tette a közös tennivalókat. Munkájuk: szolgáltatás Hangsúlyozták, hogy az in­gatlankezelés fejlesztésével a feladatokhoz rugalmasabban alkalmazkodó szervezeteket kell kialakítani, amelyek ha­tékonyabban járulnak hozzá a lakásállomány értékének meg­őrzéséhez és a lehetőségek szerinti növeléséhez is. Mun­kájukat a szó szoros értelmé­ben szolgáltatásnak tekintsék, tehát tevékenységük fejleszté­se is a bérlők érdekeit szol­gálja. Az országban több mint 150 tanácsi ingatlankezelő, vala­mint város- és községgazdál­kodási vállalat és költségveté­si üzem intézi — az ország teljes lakásállományának egy­ötödét meghaladó — mintegy 760 ezer tanácsi bérlakás fenntartásának, gondozásának ügyeit. Az utóbbi tíz évben jelentősen bővültek a rendel­kezésünkre álló anyagi erő­források, de az ingatlankeze­lési és fenntartási munka fej­lődése nem követte ezt az üte­met, elmaradt a jogos társa­dalmi igényektől. Ezért a la­kásellátás és gazdálkodás ja­vításával összhangban a taná­csi ingatlankezelő szervezete­ket is korszerűsítik. A Köz­ponti Bizottság és a kormány határozatának megfelelően az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az érdekeltek bevonásával kidolgozta és ki­adta a tanácsi ingatlankezelő szervezetek továbbfejlesztésé­nek ágazati irányelveit. Bürokrácia nélkül Fontos követelmény, hogy a szervezeti és érdekeltségi rendszer korszerűsítésének eredményeként a korábbinál jobban és megbízhatóbban lássák el az ingatlankezelési és lakóházfenntartási felada­tokat, s a lakossági bejelenté­sek gyorsabb, bürokrácia nélküli intézésével, valamint a javítások szakszerűbb és jobb minőségű elvégzésével erősítsék kapcsolataikat és együttműködésüket a bérlők­kel. Az ágazati irányelvek több változatot ajánlanak a szerve­zeti korszerűsítésre. A fővá­rosban és a nagyobb városok­ban indokolt az önálló — tisz­ta profilú — ingatlankezelő vállalatokat fenntartani, ha a kezelt bérlemények száma a négyezret eléri, vagy megha­ladja. Az ilyen IKV teljes kö­rűen gondoskodik a kezelés- és a fenntartásellátásról. A fel­újítási és korszerűsítési mun­kákat pedig az arra szakosí­tott vállalatokkal, szövetkeze­tekkel végezteti el. A kisebb és önálló IKV-nál is célszerű, ha szervezetileg elkülönítik a kezelő-fenntartói feladatoktól a felújítási munkákat végző építőipari részleget, s az anyavállalathoz csatolva leányvállalati formában mű­ködtetik. Általános célnak tekinthető, hogy a fenntartási munka — a karbantartás és felújítás — fokozatosan vállalkozás jelle­gűvé váljék. Így jobban mér­hető munkájuk hatékonysága. Önelszámoló egységek A kezelői feladatok ellátá­sának továbbfejlesztésében alapvető cél, elsősorban a fő­városban és a nagyobb váro­sokban, hogy 1983. januártól 1985. januárig fokozatosan ön­elszámoló — meghatározott pénzügyi eszközökkel keret- gazdálkodást folytató — egy­ségekké fejlesszék a házkeze- lőségeket, s bővítsék hatáskö­rüket, jogosultságukat, s ezzel növeljék felelősségüket is. In­dokolt, hogy a felújítási mun­kákat végző szervezeti egysé­geket áthelyezzék a területi házkezelőségekhez. Jövőben is célszerű azonban központi szervezetként működtetni a hibaelhárító és javítási gyors- szolgálatot, s fokozatosan fel kell készíteni arra, hogy fo­gadhassa és teljesíthesse a la­kossági megrendeléseket is. Az állami lakóházak és bér­lemények felújításában és korszerűsítésében elsősorban a tervszerű előkészítés, a meg­rendelés és az ellenőrzés az IKV-k feladata. A bérlőkre háruló javítási és karbantartási feladatok megkönnyítése érdekében szükség van arra, hogy bővít­sék a lakossági szolgáltatást végző kisszervezetek körét, jobban bevonják a kisiparoso­kat és a mellékfoglalkozást vállaló szakembereket, s az IKV házkezelőségeknél is ki­építsék a lakosságnak szolgál­tatást végző, javító, karban­tartó részlegeket. tanácsoknál bejelentsék. Ez azonban gyakran elmarad. Ezért a lakásigénylések pon­tosítása céljából, a Miniszter- tanács rendelete lehetővé te­szi, hogy a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a köz­ségi tanács rendelete a lakás­igénylés benyújtása, illetőleg az 1983. január 1. napját kö­vető megújítása esetére egy­szeri igénylési letét fizetését előírhatja. Vagyis a tanácsok rendeleteikben az igénymeg­újítást, illetőleg az új igény­lés beadását (nyilvántartásba vételét) igénylési díj letétbe helyezéséhez köthetik. A le­tét előtakarékosságul is szol­gál, amit kamataival együtt a lakáshasználatbavételi díj, il­letőleg az előtörlesztés meg­fizetésére kell felhasználni. A lakásigénylés visszavonása­kor az igénylő a letétbe he­lyezett összeget kamataival együtt visszakapja. — Mekkora lesz az igénylé­si letét? — Ennek mértékét, továbbá a megfizetésével, illetőleg el­engedésével stb. kapcsolatos részletes szabályokat is a ta­nács rendelete állapítja meg. Az igénylési letét az igénylő jövedelmi, vagyoni és szociá­lis helyzetétől, továbbá az igé­nyelt lakás jellegétől, szoba­számától és komfortfokozatá­tól függően — eltérő mértékű lehet. Az igénylési letétet — az e célra nyitott számlán — az Országos Takarékpénztár kezeli és ha egy éven belül felhasználják évi 2 százalék, azon túl pedig évi 5 százalék kamatot térít. — Mi történik, ha valaki­nek akár csak átmeneti idő­re is, de szüksége volna az így letétbe helyezett pénzre? Kiveheti-e úgy, mint más ta­karékbetétet az OTP-tői? — A letéti számlát meg­szüntetni vagy a számlán lé­vő összeget időközben más célra felhasználni csak a la­kásigénylésnek a tanácsi nyilvántartásból való törlését követően lehet. Fontos tudni tehát, ha a letéti összeget más célra használják fel, a lakásigénylés megszűnik. A megújítás ideje — Mikor kell a lakásigény­léseket megújítani? — A lakásellátás új rend­szerének kialakításához a ta­nácsoknak pontos adatokkal kel rendelkezniük a lakás­igénylésekről, illetőleg arról, hogy a lakosság — a lakáshoz jutás új igénylési, pénzügyi és egyéb feltételeit megismer­ve — fenntartja-e lakásigény­lését, s ha igen, milyen lakás­ellátási formára? Ezért az új rendelet előírja, hogy az 1982. december 31-én fennálló igénylések esetében 1983. ja­nuár 1-e és június 30-a között a lakásigényléseket meg kell újítani. A megújítás gyakorlati lebonyolításának módját a tanácsok határozzák meg. — Tehát elképzelhető, hogy az úgynevezett letéti díj ré­vén az igénylés puszta meg­újítása is pénzbe fog kerülni? — Ott, ahol az illetékes ta­nács így határoz. Erről a ta­nács jogosult dönteni. Az ál­lami lakások körébe a jövőben is a tanácsi bérlakások, a vál­lalati bérlakások, a szolgála­ti lakások továbbá — 1985 végéig — a tanácsi beruházás­ban állami támogatással ér­tékesített, úgynevezett tanácsi értékesítésű lakások tartoz­nak. 1985 után a tanácsi beru­házásban épülő lakásokat ál­lami (központi) támogatás nélkül — a pénzügyi feltéte­lekre vonatkozó általános ren­delkezések szerint — értékesí­tik. A tanácsi bérlakásokért az arra való jogosultság alapján differenciált összegű — a la­kások alapterületének figye­lembevételével megállapított — 1981-től érvényes lakás­használatba vételi díjat kell fi­zetni. Előny a fiataloknak — Hogyan érvényesül a la­káselosztás és -gazdálkodás Felgyorsult a városiasodás A Post megyei Tsmács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A tes­tület ülésének napirendjén szerepelt az Érd Városi Tanács végrehajtó bizottságának mű­ködéséről előterjesztett beszá­moló. A szembetűnő eredmények ellenére sok még az alapvető gond Érden A N épköztársaság Elnöki Tanácsa négy esztendeje nyT- vánította várossá a települést. Érd tanácsi testületé ez ünne­pélyes alkalom óta első ízben számol be a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt. E történetileg rövid időszak cél­kitűzését összegezve így fo­galmazza meg a jelent«: az alapellátás színvonalának fo­kozatos növelésével Érd vá­rosias jellegének erősítése. Mindennek érdekében töre­kedtek a településszerkezet korszerűsítésére, úgy, hogy kertvárosi jellege is megma­radjon, emellé pedig elvárha­tó szintű életkörülményeket biztosíthassanak. Közismertek azok a feszült­ségek, melyek az infrastruk­túra (közművek, úthálózat, közlekedés, egészségügyi és gyermekintézmények, tanter­mek) hiányosságaiból szár­maznak, s ma is a napi gon­dok forrásai. Ezek megoldásá­hoz kellően felkészült, a la­kosság érdekeit pontosan értő és képviselő testületekre és szakigazgatási szervekre van szükség, ezek kialakítása, meg­erősítése — érthetően —, a mai napig is tartó folyamat. Még akkor is így van ez, ha a várossá válás óta kézzelfog­ható, szembetűnő a fejlődés. r Érdeklődő lakosok A tanács tevékenysége tör­vényes és tervszerű. Napirend­re tűzi a város életét érintő fontos kérdéseket, s eredmé­nyesen jelöli ki a feladatokat, irányítja és szervezi a végre­hajtást. A határozatok meg­alapozottak, figyelembe ve­szik a városra jellemző tár­sadalom-politika és gazdasági viszonyokat, visszatükrözik a döntést megelőző viták tapasz­talatait. Felerősödött az 1980-as vá­lasztásokat követően a tanács­tagok aktivitása is. A végre­hajtó bizottság fontosnak tart­ja rendszeres,' gyors tájékoz­tatásukat, érezhetik, hogy szá­mítanak munkájukra. A ta­pasztalatok azt igazolják, hogy jó kezdeményezés volt a ta­nácstagi csoportok település­részenkénti kialaikítása. Ezek, új rendszerével a jogosan tá­masztható követelmény, hogy összhangban legyen társadal­mi és gazdasági fejlődésünk­kel, életszínvonal-politikánk­kal? — A lakásügyi jogszabályo­kat a Központi Bizottságnak és a Minisztertanácsnak az 1982. április 7-i határozatával jóváhagyott irányelvek alap­ján vizsgálják felül és egészí­tik ki. Az elmúlt időszak ta­pasztalatai indokolttá tették a lakásügyi jogszabályok egyes rendelkezéseinek felülvizsgá­latát, a jogalkalmazás gyakor­latának egységesebbé tételét s a lakásügyi hatósági eljárás egyszerűsítését. A társadalmi igazságosság szellemében alap­vető követelmény, hogy első­sorban a családalapító fiatal házaspárok és a többgyerme­kes családok juthassanak jobb feltételek mellett lakáshoz. Ezért a tanácsi lakáselosztás- ban általánossá kell tenni a lépcsőzetes lakáskiutalást. Szükséges, hogy a tanácsok valamennyi lakásellátási for­mára kiterjedően vegyenek részt a központi lakásgazdál­kodási elvek kialakításában és helyi alkalmazásukban. Cserhalmi Imre Következik: Az új hitelfeltételek együttműködve, a körzeti nép­frontbizottságokkal, közvetle­nebb kapcsolatot alakíthatnak ki a lakossággal, hatékonyab­ban szervezhetik a közösségi életet, a társadalmi munkát. Nagy érdeklődés kíséri a la­kossági fórumokat, és a réteg­gyűléseket is, melyek lehető­séget adnak a közvélemény jobb megismerésére Az érdek­lődés tanúsítja, hogy idén az első félévben csaknem 700 közérdekű bejelentés érkezett a tanács címére. S az itt la­kók nem ragadnak meg annál a joguknál, hogy szóvá te­gyék a hiányosságokat, haj­landók cselekedni is a válto­zásért: a társadalmi munka ér­téke a korábbinak háromszo­rosára emelkedett. Erre a se­gítségre a továbbiakban még- inkább számít a testület. Számos szakember munkál­kodik önzetlenül a városért a különböző tanácsi bizottságok­ban, melyek javaslattevő, vé­leményező tevékenysége már ma is fontos része a munká­nak. Méginkább betölthetik hivatásukat, ha megerősítik koordinációs és ellenőrző tevé­kenységüket. A végrehajtó bizottság ki­emelt feladata a tervszerű te­lek- és lakásgazdálkodás, az egyéni építkezések támogatá- tása. Emellett nagy gondot fordít az intézmények irá­nyítására, munkájuk értékelé­sére, ellenőrzésére. A várossá nyilvánítást köz­vetlen megelőzően, s mégin­kább utána felgyorsult a tele­pülésfejlesztés. Ezt jól mutatja, hogy V. ötéves tervet a fej­lesztési alap vonatkozásában 70, a költségvetés tekintetében 72 százalékkal teljesítették túl. A yi. ötéves tervben tovább bővültek a pénzügyi lehetősé­gek. Saját erőből is Az elmúlt tervidőszak vé­géig 473 összkomfortos lakás, ebből 263 tanácsi bérlakás ké­szült el. A jelenlegi tervidő­szakra húzódott át a 100 sze­mélyes óvoda és a 60 szemé­lyes bölcsőde felépítése, vala­mint egy 16 tantermes iskola kivitelezésének megkezdése. A nagycsaládosok 12 helyett 24 otthonba költözhettek be, 10 helyett 18 szolgálati lakást ad­hattak át orvosoknak, védő­nőknek, pedagógusoknak. Ki­emelkedően sok a magánerő­ből épülő otthon. Jelenleg is évente mintegy 500-ba költöz­nek be a lakók. Az elmúlt három évben 13 és fél kilométer út épült, és csaknem ugyanennyit felújí­tottak, illetve javítottak. Nagy­részt társadalmi munkában ugyanezen idő alatt több, mint íé'száz kilométer járda léte­sült. Nagy az elmaradás a vízgaz­dálkodási feladatokban. Meg­kezdődött a település északi részének súlyos ellátási gond­jait enyhítő vízműrendszer ki­építése. Társulati alapon csaknem 40 kilométer vízve­zeték és 15 kilométer csator­na épült az elmúlt tervidő­szakban. A lakótelepen pedig elkészült a szennyvíz-gerinc­vezeték. Kultúra, ellátás A' gondok súlyára utal, hogy még ma sem jut villany min­den lakóházba, annak ellené­re, hogy a várossá nyilvánítás óta, mintegy 24 kTaméteres hálózat épült és 8 új transz­formátorállomás kezdte meg működését. Mindemellett a re­konstrukciókra, a régi háló­zat korszerűsítésére is elen­gedhetetlenül szükség van. Az említett időszakban nyílt meg a település első bölcsődé­je, 5 orvosi rendelőt újítottak fel. Érdligeten öregek napkö­zi otthona létesült, s — rész­ben megyei támogatásból — elkészült a 25 személyes szo­ciális otthon. Megkezdték és tovább folytatják a rendelőin­tézet bővítését, megépül a mentőállomás is. Legnagyobb a fejlődés a kulturális ágazatban. Kétszáz helyett 475 gyereknek terem­tettek óvodai helyet, s az idén először fordult elő a település történetében, hogy „csak” 100 jelentkezőt kellett elutasítania az óvodáknak. A tervezett 12 tanterem és egy tornaterem helyett az előzőből negyven­hat, míg a másikból kettő épült. Nagyon alacsony szin­tű a napközis ellátottság. A fejlesztés akadálya a még mindig fenyegető tanterem- hiány és a konyhák szűk ka­pacitása. A beszámolási időszakban a városi könyvtár állománya 42 ezer kötettel gazdagodott, kiubkönyvtár létesült, járja a várost a biblicbusz. A nagy kiterjedésű településen egyet­len művelődési ház csak rész­ben képes kielégíteni az igé­nyeket. ezért városrészenként művelődési alcentrumokat hoztak létre. Megkezdődött a városi sporttelep kiépítése. Elkészült a város hosszú tár vú kereskedelmi és szolgálta­tási fejlesztésének programja. A hátrányok fokozatos meg­szüntetésének módszeréül a koncentrált fejlesztést válasz­tották. Jelenleg három nagy alapterületű üzlet beruházása tart. Idén novemberben adják át a 3500 négyzetméter alap- területű szövetkezeti áruházat, jól halad a Fészek-áruház épí­tése és megkezdődött az ipar­cikk üzletközpont kialakítása. Mindemellett viszont . keve­sebb pénz jut a kis üzletek korszerűsítésére, a raktározá­si gondok megoldására. Ebben változást a vállalkozási kedv ösztönzésével kívánnak elérni. Fontos kapcsolatok Meghatározó a tanács mun­kájában a szakigazgatási szer­vek és a lakosság kapcsolata. A városi tanács végrehajtó bizottságának megítélése sze­rint a jelenlegi apparátus be­tölti feladatát, megfelelően ké­szíti elő, szervezi és hajtja végre a testületi határozato­kat. Működése törvényes, ha­tósági tevékenysége — számos fogyatékosságával együtt —, javuló tendenciát mutat. A fo­gyatékosságokat jelzi, hogy 1979-hez viszonyítja ugyan csökkent, de 1980—81. között emelkedett a megalapozott fel­lebbezések aránya. Nemegy­szer az ügyek intézése túllépi a jogszabályban rögzített ha­táridőt. Előfordul még eseten­ként formális ügyintézés, a megfelelő alaposság és körül­tekintés hiánva. Fokozni kell a határozatok indokolásának meggyőző erejét, közérthetősé­gét. Egyelőre még sok gondot okoz, hogy a tanácsi osztályok három különböző helyen mű­ködnek. A jelenlegi központi épület bővítésével gazdaságo­san megoldhatók a problé­mák. Elismerés és tennivalók A megyei tanács vb elfogad­ta az érdi végrehajtó bizott­ság jelentését, elismerését és köszönetét fejezte ki a testü­let munkájáért, mely előse­gítette a várcs dinamikus fej­lődését. A további feladatokat, megfogalmazva több; között aláhúzta a szélesebb körű gaz­dasági együttm'ködést a vá­ros területén műk'idő, illetve a fejlesztésében érdekelt szer­vekkel és egységekkel; a tár­sadalmi munka szervezeti ke­reteinek kialakítását, ami ál­tal mozgósíthatók a még meg­lévő tartalékok. Felhívta a figyelmet a hatósági ügyinté­zésben fellelhető hiányosságok megszüntetésére. Mészáros János

Next

/
Oldalképek
Tartalom