Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-20 / 246. szám

/ A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM 1982. OKTOBER 20., SZERDA Ä május 1. RuSragyárkan Sportos kosztttsia. Iá Isit kabát GsmsEJuk vasi minőségre, határidőre Kórházba általában nem szívesen vonul be senki sem. Ennek oka számtalan.. Tart az ismeretlentől, a kezelésektől, akarja, hogy gyógyítsák, de fél is tőle. Tudja, hogy be­teg, baja állandó orvosi fel­ügyeletet igényel —, de ezzel kiszakad a családi melegből, férje, felesége, gyermekei kö­réből. t Ez utóbbit igyekszik pótolni a kórházi látogatás rendszere. Első pillanatban alig gondo­lunk ennek egészségügyi és etikai hátterére, pedig — mint azt dr. Szabadfalvi And­rástól, a kórház igazgató fő­orvosától megtudtuk — lenne1 min elgondolkodni. Fényárban úszott a múlt szombaton majd minden munkaterem a Május 1. Ru­hagyár ceglédi gyárában. Nyo­ma sem volt szabad szombat­nak: a gépekkel szaporán dol­goztak, surrant a tű a szöve­ten, műszőrmén, fogasra ke­rültek az utazásra kész kabá­tok, ruhák. A B. műszak tar­tott kommunista szombatot. Száztizennégyen jöttek be ezen a napon, dolgoztak a varrodások, a készáruraktár munkacsapatának fele, sőt, még a gyári óvoda óvónői is ott segítkeztek. A gyár a mun­kanapot összességében 102 százalékos termelési értékkel, eredményesen zárta. A Jövő kulcsa Az A. műszak az irodisták­kal és mindazokkal, akik az első turnushoz nem tartoztak, most szombaton serénykedik. Valamennyien vállalták a többletmunkát, egyrészt, mert megértették, hogy a gyár és a népgazdaság érdeke ezt kí­vánja, másrészt, mert titko­lódzás nélkül számítanak ar­ra, hogy a pénzből saját óvodájuk fejlesztésére is fut­ja. A kicsinyek számára sze­retnének egy nyári pihente­tett kialakítani. A Május 1. Ruhagyár vala­mennyi munkahelyének eb­ben az esztendőben feladata, hogy a belkereskedelem kívá­nalmait kielégítse és az ex­portnak zöld utat adjon. Októ­berre vállalati szinten 24 ezer ruhadarabot, kabátot kell el­készíteni, novemberben és de­cemberben 40-40 ezer darab a tőkés export. Ebből bőven jut varrnivaló Ceglédre is. A hónap közepén a kamion svéd exportra vitt 2-3 ezer kabátot, ezen a héten a nyugatnémet danda cég rendelésére szállí­tanak téliesített, műszőrme bélésű, kapucnis ballonkabá­tokat. A belkereskedelem szá­mára, hazai boltokba 1500- 2000 darab női szövetkabátot küldenek. Modelljeik tetszető­sei divatosak, az anyagot és a szabást tekintve egyaránt. A tőkés export határidős. Időben el kell készülni vele, hiszen erre az évre a Május 1. Ruhagyárnak ez 10 millió dolláros bevételt jelent, a be­vétel pedig kulcsa a jövő esz­tendőnek, a nyereségnek és a bérfejlesztésnek. Ezt a gyáriak közül senkinek sem kell külön magyarázni. Sok modell A belkereskedelem számára november 10-ig őszi-téli ruha­darabokat, kabátot, sporto­sabb kosztümöket szállíthat­nak. A téli árut egyébként már szeptember óta kapják a hazai boltok, az Elegant már­kájú kabátokat a vevők örömmel fedezhették fel a ceglédi áfész-áruház fogas­során. Azt, hogy hányféle modellt varrtak ebben az évbpn már a ceglédiek, nehéz lenne seb­tiben összeszámolni. Az év el­ső nyolc hónapjában 298 átál­lást kellett végrehajtani, és a kilencedikben, szeptemberben 40 átállást jegyeztek fel. Gé­piesen monoton munkáról itt bizony nem lehet szólni, hi­szen mire megszokhatták vol­na a rutinmozdulatokat, már­is válthattak az újabbra. En­nek ellenére a minőség ellen nem volt különösebb kifogás, igen alacsony a hibaszázalék. A fizetések a termeléssel arányosak. A bérfejlesztést, amit az év elején terveztek, a nőiruha-szaía'gnál nem tudták még érvényesíteni. Ott, ahol sikerült, ott a szinten tar­tásra törekszenek. Dolgos EsóRsjsek Az esztendő utolsó negyede bőven ad munkát a ceglédi gyárnak. Már csak azért is, mert várhatóan csökken a lét­Vasárnap délelőtt Látványos bemutató lesz Vasárnap délelőtt tíz órától a Vasutas sportcsarnokban a Ceglédi VSE szervezésében és rendezésében két szakosztály bemutatót tart. A cselgáncs- és a sportakrobatikai gyakorla­tok kétórás programja érde­kes és látványos eseményt ígér. Az egyesület az egész bevé­telt a mozgássérültek javára átutalja. Hogy ez az összeg minél-nagyobb legyen, a váro­si munkahelyeken már el- ‘ kezdték a közönség szervező- sét, de belépőjegyet elővétel­ben a sportcsarnokban (Ceg­léd, Damjanich u. 3.) is lehet vásárolni. Sertések a háztájiban A csemői November 7. Termelőszövetkezet a háztáji sertéstenyésztés fellendítésén fáradozik. Hetven vemhes . kocasüldőt helyeztek ki a gaz- | dákhoz, amelyek szaporulatát * meghízlaliák. Szabadidős program , Hangulatos déldőttök Játék, sport, színes dia A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban az általános iskolások szombati és vasárna­pi szabadidős programja a kö­vetkező : A 4-es teremben szombaton közösségi játékokkal foglal­kozhatnak és sakkozhatnak, a 3-as szobában a televízió mű­sorát nézhetik, a C-os terem­ben rajzolni lehet és a színe­zés technikája lesz a napi té­ma, a 7-es szobába asztalite­•rnszezni mehetnek, ha arra tá­mad kedvük. Vasárnap délelőtt a 2-es te­remben a Látomás színes- fénylcépezők baráti körének szakmai vezetője, Kaczur Pál tart színes diavetítéssel egy­bekötött élménybeszámolót, utazásairól. A 4-es szobában a bábjátékok készítésével is­merkedhetnek a gyerekek, nyitva lesz a rajzterem, a tv-szoba és a sportszoba is. A foglalkozás 9—12 óráig tart. szám. Azok közül, akik a kör­nyező községekből jártak be nap mint nap, többen — fő­ként a közlekedési költségek­re hivatkozva, és arra, hogy megfelelő munkahelyet talál­tak otthonuk közelében — tá­vozni kívánnak a gyárból. Tény, hogy Tápiószelén varro­dát nyitott I a Szegedi Ruha­gyár, s ez most munkaerőt vonz a környékről. Mivel az éves terv a gyár egészére szól, így természetesen több­letfeladat vár a benn mara­dókra, ám jut belőle azoknak is, akik munkakönyvükkel, ál­lást keresve ezután kopogtat­nak a gyár kapuján. E. K. Fiofiilá, felelősséggel! Fiatalodik a ceglédi járás­ban és a városban a népi ellen­őrök csoportja. A legutóbbi felmérés szerint több mint 54 százalékuk messze van még a nyugdíjkorhatártól. A fiatalok rátermettségének bizonyításá­ra jó alkalom volt az a vizs­gálat. amelyet egy ízben a KISZ-bizottságok aktivistáival közösen végeztek, az ifjúsági törvény végrehajtásával, meg­valósulásával kapcsolatban. Segíthet és árthat — Van-e szerepe a látoga­tásnak a gyógyításban? — A beteglátogatásnak két formája van — magyarázza dr. Szabadfalvi András —, az egyik a gyógyulást pszichikai­ig is elősegítő,' és az orvos gyógyító munkáját is támoga­tó látogatás. A közvetlen hoz- zátártozó a látogatás alkal­mával fontos dolgokat mond­hat el az orvosnak. Ez idős emberek és kisgyermekek ese­tében szinte elengedhetetlenül fontos. Az orvos hasznos ta­nácsokat adhat a beteg kór­ház utáni, otthoni ápolására vonatkozóan. Rosszindulatú beteg-egek esetén a kezelőor­vosnak a hozzátartozóval kell őszintén beszélni a beteg ál­lapotáról. — A látogatás másik for­mája egy rosszul értelmezett népszokáson alapszik. Különö­sen a vidéki embereknél ta­pasztalható ez a tömeges, nép- vándorCásszerű látogatás — mondja dr. Szabadfalvi And­rás. Biztos vagyok benne, nem sértődik meg a beteg, ha a fél falu nem jön hozzá a kór­háziba, és 'pszichés ártalmak­nak is kevésbé teszik ki. Ez a fajta látogatás tehát nem szolgálja a beteg érdekeit, a kórház munkáját pedig egye­Cegléden, a Dél- Pest megyei Afész felvásárló tele­pén szinte állan­dó a forgalom. Minden évszak­ban más-másnak van szezonja, hol a méhészek hoz­zák a mézet, hol naposcsibéért jön­nek a szerződött felek. Most épp a házinyulakat ve­szik át a nyúlte- nyésztőktől. Ked­velt a kaliforniai, az új-zélandi, a magyar óriás és a lepketarka. fait':. Az első képen: kocá-r.yi tapsi fü­les, eleven rako­mány került a mérlegre, Súlyu­kat Varga János­áé állapítja meg. A.z o.lsó képen: jellegzetes szállí­tóautó, szellős, re- k-szes viszi a nyu- lakat. Apáti-Tóth Sándor (elvételei nesen hátráltatja. Sőt a sok ’ látogató zavarja a közvetlen hozzátartozókat. hdckoEt esetben — Mit tettek annak érdeké­ben, hogy a látogatások minél zökkenőmentesebbek legye­nek? — Néhány éve korszerűsí­tettük a kórházi látogatás rendszerét. Korábban kedden, pénteken és vasárnap nyitot­tuk ki a kórház kapuját. A he­ti három látogatást két alka­lomra csökkentettük és piac; napokon nincs látogatás. Ezzel természetesen nam az volt a célunk, hogy a beteget elzár­juk a külvilágtól, hanem az, hogy a látogatás ártalmait mi­nél jpbban csökkentsük. Min­dennap, vagy naponta többször is jöhet az érdembeli látogató: az apa, anya, testvér, férj, fe­leség, gyerek. Minden osztály- vezető főorvosnak joga van látogatásra jogosító belépőt adni a hozzátartozóknak. A kezelőorvos javaslata alap­ján kapható a rendkívüli láto­gatási engedély. Természetesen ez mindig egyedi elbírálást igényel, mert nincs két egyfor­ma eset. Előfordul például, hogy felelős beosztásban lévő emberek súlyos bajjal kerül­nek be — az egyik látni sem akarja hivatali aktáit, a má­siknak esetleg az a 'megnyug­tató, ha itt a kórházban is ,,dolgozhat”. Ilyenkor egyetlen szempont a gyógyulás elősegí­tése. Ezt a kezelőorvos tudja megítélni és ad engedélyt a beteg kenésének teljesítésére. — Említette a látogatás pszichés ártalmait. Mit ért ezen? Milyen más hátránya van a látogatásnak? — A. beteg ember érzéke­nyebb az átlagnál, és érzéke­nyebb, mint amikor egészsé­ges volt. Sokszor a betegek nem is tudnak mindent saját állapotukról, és ártatlannak tűnő megjegyzések is sokat árthatnak nekik. Elég annyit mondani a betegnek: „majd a harmadik műtét után job­ban leszel” — és esetleg nem is volt szó műtétről, ettől fél, idegesíti. Ezeket a negatív él­ményeket a beteg órákig, na­pokig nem képes feldolgozni magában. Több a betegek pa­nasza látogatás után, rosszabb a hangulat. Többen kérnek görcsoldó gyógyszereket, mint egyébként. — Egy-egy látogatás után mérhetetlen piszok van a fo­lyosókon, a kórtermekben. Hiába vesz fel valaki tiszta ruhát, az nem steril. Leül ben­ne a buszon, a vonaton — utá­na a beteg ágyára. Titaintak sora — A látogatók olyan dol­gokat is behozlak, amelyek ártanak a betegnek. Előfordul a diétás betegek megeíetése, ami aztán a szívbetegek meg­terhelését, a cukorbetegek vér- cukorszintjének a megugrását eredményezi. — Ritkán ugyan, de meg­esik, hogy alkoholt is hoznak, ami szigorúan tilos. Nem jel­lemző eset, hogy a betegek be­rúgnak, de az alkohol, még nagyon kis mennyiségben is módosítja, megváltoztatja a legtöbb gyógyszer hatását. A látogatóknak tilos a kórházban dohányozni — bizony ezt a szabályt is sokan megszegik. — Mit hozhat a látogató? — Azzal kezdeném, hogy virágot nem. A cserepes vi­rág talaja teje van nagyon ár­Faffirfeálók Üj köntöst kapott a nyáron egy városbéli épület a Teleki utca és a Kossuth Ferenc utca sarkán. Világosra festett falai nem sokáig emelték a környék fényét. Egyik reggelre lemos- hataflan. eltávolíthatatlan fes­tékkel öles felírat jelent meg rajta: HUNGÁRIA. A szöveg magasságából, a kézírásból nem nehéz megállapítani, hogy a közismert tánczenei együttes rajongója már nem éppen kis­korú, csak még éretlen. Nemcsak a ház lakóinak, de a járókelőknek is viszket a te­talmas kórokozó anyagokkal. Ezért a műtétes kórházi osztá­lyokról miniszteri rendelet tiltja ki. Az említett baktériu­mok felszívódnak a növény szárába, és vágott virágként is ugyanolyan ártalmasak. Ép­pen ezért nem való kórházba a virág. — Hozhatnak a látogatók tiszta pizsamát, törölközőt, ol­vasnivalót, déligyümölcsct és befőttet. £s beszéljék meg a kezelőorvossal, hogy mire van szüksége a betegnek — fejez­tük be a beszélgetést dr. Sza­badfalvi Andrással. Bubonyi Mária Hasznos beszélgetések A vááxsért összefogva A ceglédi Városi Tanács ve­zetői az utóbbi időben gyak­rabban folytatnak hasznos eszmecserét üzemek, gyárak gazdasági vezetőivel. Ennek eredményeként több konkrét együttműködési megállapodás született, meg is valósulnak a pontokba foglaltak. Sokat se­gítettek az üzemek, gyárak, ipari és termelőszövetkezetek a gyermekintézmények hely­zetének javításában, hol tár­sadalmi munkát vállaltak, hol pedig anyagi támogatást ad­tak. Nyáron a festéskor, nagy- takarításkor segítettek mun­kahelyi kollektívák, de elvál­lalják a berendezések, eszkö­zök, játékok javítását, a fel­szerelések kiegészítését is szí­vesen. Múzeumi hónap Éret az Alfölden Szerdán, október 2Q-án, a ceglédi Kossuth Múzeumban, a múzeumi hónap eseményeként Márkus István szociológus tart előadást, aki az alföldi szocio­lógiai vizsgálatok tapasztala­tait, eredményeit ismerteti. Minden érdeklődőt szívesen látnak. írókból kórterembe így zseikát&ió útja Sokféle feladat jut egy kór­házi portásra. Figyelemmel, emberséggel kell teljesítenie valamennyit, hiszen jól tudja, hogy a beteg és a betegért ag­gódó ember egyaránt érzéke­nyebb másoknál. S. L. ceglédi, Rákóczi úti lakos olvasónk épp ezért tar­totta fontosnak, hogy a követ­kező esetet megírja. Egy beteg a kórházban kérte hozzátar­tozóit, hogy hozzanak be szá­mára zsebrádiót. A rádió el is jutott a kórházi portáig, ott adták le névvel, címmel, hogy továbbítsák azt a beteghez. A rádió mégis a portás fiókjá­ban töltött napokat, átadatlan. Fel is fedezte rögvest az ide­gen holmit Varga Lászlóné, az j egyik portás, aki az idő tájt ! szabadságon volt, s amikor visszatért, körülnézett hivata­lában. Azop nyomban eljut­tatta a címzetthez a rádiót, tudta a kötelességét, és biz­tosan azt is, hogy nemcsak a gyógyszer, hanem az ilyen cselekedet is segíti a gyógyu­lást. nyerük, amikor akarva, akarat­lanul e firkálmányra pillanta­nak. De hát mit tehetnének? A fatördelők, ablakbeverők, fir­kálok ál'alában felderíthetet­lenek. Sajnos, kővetőjük — a sercUiletlenebb nemzedékből is — akad. A HUNGÁRIA ilyetén megdicsőülése után nem sokkal láthatóvá vált még egy szó: ORSZÁG. Ez azonban sokkal lejjebb, az írást próbálgató kéz görcsös igyekezetével, de hibát­lanul. Ezek után már csak az óvo­dások rajzai következhetnek, de azokban legalább van még valami romlatlan derű. T. T. tSSN 01 U—íHoo (Ceglédi Hírlap) Ittezás előtt ..."i Ké rEtáii etikett Az első a betegek gyógyulása Antiker mssmjüm fordul ts jószándék

Next

/
Oldalképek
Tartalom