Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-16 / 243. szám
ina A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1982. OKTÓBER 16., SZOMBAT Tiszta lappal indulnak Új alapokon gazdálkodhat Csemő Aki ismeri a csemői határt, a szélfútta homokot, a szőlőnek, gyümölcsösnek ártó fagyokat okozó mikroklímát, a tanyákkal, kisebb-nagyobb szőlőparcellákkal mindmáig szabdalt vidéket, az fogalmat alkothat szerény termőképességéről. Nemrég egy ezzel a témával foglalkozó minisztériumi főember vette a fáradságot, keresztül-kasul járta a csemői dűlőket, maga is megbizonyosodván arról, hogy mindenben igaza van annak a ténymegállapító jelentésnek, amelyet megyei tanáesi, szövetkezeti vezetők, bankszakemberek tettek az asztalára. Gyenge adottságok Bármilyen különösen hangzik, abban a térségben, ahol jogos büszkeségre alapot adó eredmények születnek a gazdálkodásban, van egy pár ezer hektáros alig termő földdarab is. amelyen a November 7. Termelőszövetkezet gazdálkodik, évtizedes gondokat, terheket cipelve magával. Kétségtelen, hogy a mostoha viszonyok mellett emberi gyengeségek szerencsétlenül egy- befűzodő láncolata is hozzájárult az eredménytelenséghez; a vezetés nem állt hivatása magaslatán, nem volt példamutató ereje, amely kedvező irányba fordította volna a tagságot, így aztán éppen, hogy csak elvegetáltak évről évre. Ahogy erősödött, gyarapodott, mindjobban állta a próbát a többi, úgy szakadt le egyre inkább a mezőnytől a gyenge. Persze ez nem máról holnapra történt és nem észrevétlen. A felügyeleti szervek, köztük a párt járási végrehajtó bizottsága is, figyelemmel kísérte és befolyásolta a sorsát, legutóbb például ez év februárjában, amikor felismerte az elnökváltás szükségességét és egyetértett az új tsz-elnök személyével. Ez a csere önmagában még édeskevés lett volna a gyökeres fordulathoz, mindenesetre elindítójává vált egy kedvező folyamatnak. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium tárcaközi bizottsága — .minden részletre kiterjedő, alapos vizsgálódás nyomán — foglalkozott a csemői helyzettel. A tények tanúsították, hogy olyan gyenge adottságok^kö- zött kell megélnie, amilyen az országban is alig néhány tucat gazdaságra jellemző, s hasonló még a megyében sincsen. Ez a testület, felmérve és kiindulópontnak tekintve a mai helvzetet, javaslatokat és feladattervet dolgozott ki a közös gazdaság talpraállításá- hoz és gondoskodott arról, hogy anyagilag is tiszta lappal kezdhessen új életet a szövetkezet. Erre természetesen csak az után kerülhetett sor, hogy a tsz-küldöttgyűlés megszavazta a tárcaközi bizottság által megszabott szigorú feltételeket. Érdeke fűződött hozzá, hogy ezt tegye, hiszen ily módon — minden pénzügyi manővert figyelembe véve — a tervidőszak végéig 38 millió forintot jelent ez a vissza nem térítendő támogatás. Elvárható egység Az intézkedések egy részét már megtették. A hosszúcse- mői részen 273 hektárt zártkertié nyilvánítanak, illetve tartós használatba adnak. A művelésre alkalmatlan földeken erdőt telepítenek. Mire a ezt nem is váriák tőle. De annak megvan a lehetősége, hogy tisztességes megélhetést adjon a helybeli embereknek. Vannak már kedvező jelei a kibonatkozásnak. Ez az év nyereséget ígér, de nem az alaptevékenységről, hanem az ipari üzemek, társulások várható eredményéből. Szükség van ezekre is, de abba sem szabad belenyugodni, hogy a mezőgazdaság ráfizetéses maradjon. Szakértelemmel, egybehangolt vezetéssel, fegyelmezett munkával, a közös tulajdon megbecsülésével ez I nem ábránd lesz, hanem valá- I ság. Ez fogalmazódott meg azon a járási párt-végrehajtóbizottsági ülésen, amely a minap a csemöi November 7. Tsz jelenlegi helyzetét vizsgálta. Ez a bizalom megalapozott, de nagyon szigorú feltételeket szab T. T. program megvalósul, a mostani 1700 hektár helyett csak 1000 hektár szántóföldjük marad, s ott is csupán rozzsal, búzával és lucernával foglalkoznak. A juhászatot mihamarabb nyereségessé kell tenni, s a jelenlegi 2000-es anyaállományról 3000-esre fejleszteni. A baromfitenyésztést a kistermelőkkel kialakított integráció keretében kell folytatni. Az ipari tevékenységet folytatni, mi több, még jobb eredményűvé kell tenni. Az elengedett összegeken felül az idén 2,9 millió forint egyszeri fejlesztési támogatást kaptak gépvásárlásra és a juhászati telep rekonstrukciójára. Miután egy részjegy erejéig alapító tagjai az albert- irsai mirelitüzem társulásnak, az ehhez szükséges belépőösszeget is az állam fizeti. Az eddig felsoroltak — még nehéz anyagi viszonyaink között -is — az ügy könnyebbik felét jelentik. Ami ennél sokkal nehezebb, de legalább ennyire fontos, vagy éppen elsőrendű szempont, az az emberek gondolkodásmódjának fokozatos megváltoztatása. Kereshetnénk most a kiváltó okot, hogy az egymást követő fiaskók, a sikerélmény hiánya, a vezetők iránti bizalmatlanság volt-e a mind jobban elharapózó lazaságok kiindulópontja, egy azonban biztos, a pénz — legyen bármenynyi — önmagában riem elegendő. ha az emberi értelem, gondolkodásmód nem a célszerű boldogulásra használta. Sajnos több mint egy tucat vezető beosztású ember cseréjére kellett sort keríteni, s még mindig vannak a különböző posztokon egymással tor- zsalkodó, széthúzást szító, a most már joggal elvárható kibontakozást hátráltató személyek, akik — félő —, az újonnan jött, jó szándékú embereknek is kedvét szeghetik, ha ennek az áldatlan állapodnak nem tesznek mielőtt pontot a végére. Következetes szigort Amikor a tagság elfogadta az új elnököt, megszavazta a kijelölt tennivalókat a gazdálkodás átszervezése érdekében, bizalmáról tett tanúbizonyságot. Megkövetelhető tehát a vezetőkből, hogy együtt gondolkodjanak és cselekedjenek, példát mutatva és kiutat keresve, de a tagságtól is, hogv odaadóan és fegyelmezetten munkálkodjon. Sokan vannak még szép számmal, akikben az évtizedes beidegződések működnek, kibúvót keresnek a hecsületes munka alól, nem érzik sajátjuknak a közöst. Másképp nem fordulhatna elő. ami napjainkban tömeges csemöi jelenség, hogy az alig zsendülő vetésen legeltetik a jószágokat, s amikor ezt az illetékesek szóvá teszik, még nekik áll feljébh. A kibonatkozáshoz hozzátartoznak a kellemetlen, de szükségszerű teendők is. Az összeférhetetlen vezetők elküldése, a kárt okozók megbüntetése. Nem egyszer, hanem mindaddig, amíg nem változtatnak kártékony magatartásukat. Persze a nevelésnek vannak másféle eszközei is, amelyekről a helybeli politikai vezetés nem mondhat le. A szövetkezeti pártszervezetnek. a csemöi kommunistáknak kell saját jó példájukkal agitálni, érvelni ebben a kérdésben, átérezve a térség jövője feletti felelősségüket. Csemő ezentúl sem versenghet élenjáró gazdaságainkkal, Második félidő Kijelölt gyűjtőhelyek A Hazafias Népfront ceglédi, városi bizottsága szervezésében indult Tiszta városért akció a második félidejéhez érkezett. Eszerint október 14-től 24-ig az iskolák, üzemek, intézmények, - lakókörzetek lomtalanítását végzik, a környéket rendezik. A város több pontján ideiglenes kacatgyűj- tő helyet jelöltek ki, figyelemkeltő felirattal. A lomtalanítási akció napjaiban az említett helyekről rendszeresen elszállítják az öreg, már semmire sem jó holmikat. Körkérdés a botfákban Mit veszünk fel ősszel, télen? Ha leéli, bejárnák Tolnát, Baranyát — Könnyű volt Petőfinek! Mert ő csak kiült a dombtetőre, onnan nézett szerteszét és írta a verset, a gyönyörűt: „Itt van az ősz, itt va'n újra, / Szép, mint mindig, énnekem. / Tudja isten, hogy mi okból / Szeretem, de szeretem.” Leánykoromban én is ősztájt szívemre öleltem volna az egész világot. De most? Szorongatom Berci mancsikáját, mert oly rakoncátlan, szertelen, szaladós. Másik karomon a táska, kezemben Borcsi meleg kis tenyere. És megyünk, vásárolunk. Pulcsit és cipőt, harisnyanadrágot meg ruhát, mert kell. Igaz, örökölnek egymástól a gyerekek, rokonságban, baráti körben csereberéljük kortárs csemetéink kinőtt holmijait. Ami egyikre nem jó, épp megfelel a másiknak. De szükség van az újra is. Szépet keresők Cegléden a Dél-Pest megyei Afész áruháza földszintjén váltunk néhány szót Berci és Borcsi mamájával. Nagyjából sikerül a vásár, Berci elégedett, kordbársony nadrágot kapott s hozzá olyan kabátkát, amin jó nagy a zseb és a kabátka dísze: egy-egy sertésvelúr flekk a könyökök táján. — Mintha igazi folt lenne — mondja meggyőzően, diadalmasan. Barcsinak sapkát a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat tanácsháza alatti boltjában találunk. Mosolygós kis képével úgy fest benne, mint rajzfilmen a nyuszi. És megyünk tovább, boltról boltra. Itt az ősz, mit kínálnak szépet és jót felnőttnek, gyereknek viseletül? Nem titok, hogy bár ezeregy csatornája van a beszerzési lehetőségnek, az újat, szépet kereső boltosok időnként be kell, hogy járják Tolnát-Ba- ranyát, divatos szép holmiért. A készletgazdálkodás sok munkát, fejtörést ad, kötelmeivel, s mint az egyik boltvezető mondta, a vásárlók kérdéseire sem könnyű mindig válaszolni, nem tarthatnak úgymond, mindenkinek, aki a helyzetet nem érti, kis szemináriumot, hogy miért olyan és annyi a bolt árukészlete, mint amit látnak, amit kínálhatnak. Beköltöztek a kisdiákok Ebben a tanévben új, tetszetős épületszárnnyal bővült a ceglédi Mészáros Lőrinc Általános Iskola. A földszinten és az emeleten ösz- szesen négy tanterem és a hozzá kapcsolódó szociális létesítmények kaptak helyet. Kiét műszakban naponta 240 gyermek tanul az új épületrészben. I Felső képünkön: Ságiné Szúnyogh Ildikó órát tart a II./C-ben. Alsó képünkön: az épület Pesti úti homlokzata. Apáti-Túth Sándor felvételei — Most szerencsés helyzetben vagyok — mondja Szabó Józsefné, a gyermekruhabolt vezetője. — Legalább öt kereskedelmi vállalattól sikerült árut hozni és ez meg is táti- szik a választékon. Jobb az ellátás, illetve többfélét tudok kínálni, mint egy-két éve, kiváltképp bébiholmikból. Szépek a háziipari gyártmányok, a kézzel kötött vagy horgolt bébikabátkák, pelerinek, ruhácskák, a nagyobbacskáknak szánt sapka, pulcsi. Frottírholmit, pamutfonalból hurkolt árut, műszálast egyaránt kínálhatok. A mérethatár? Van, amiből a kiskamasz ko- rúaknak, serdülőknek is jut. Visszajelezték, hogy az áru rendre érkezik. PcEc és kirakat A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat divatáru szaküzletének vezetője, Császár Imréné a következőket mondja: — Elég nagy a forgalom, főként a kötött holmi kelendő. Akinek megtetszik és a pénztárcájának is megfelel, elvisz egyszerre két-három pulcsit is. Sikerült szép, férfiaknak szánt kötött holmit beszerezni, hazait és importot is. Flanellingből és más divatosból is hónap közepén jön a friss szállítmány. Igyekszünk, hogy a bolt mindig feltöltve várja a vevőket. Persze, hogy néha ez nem könnyű feladat, Viszont kisegítésül a kapós holmit pótló áruval is próbálok berendezkedni. Ebben a boltban hetente 2 ezer pár harisnyát vásárolnak. Tudja, milyen rengeteg az ősztől tavaszig? Árukészletünk a tavalyihoz hasonló és a kereslet is. A bolt kirakatsorát hét végi zárásra igen ötletesen kínált árucikkekkel dekorálják. A boltvezető említette: volt rá eset, hogy ily módon még abból a holmiból is a hét eleji nyitáskor rögvest hiánycikk lett, ami a polcon hetekig nem keltette fel senki figyelmét Utazik a boltos A Szabadság téri konfekciós ruhabolt vezetője, Monori Tibor országjáró szintén, és emellett pártfogolja a „hazai ipart”. Üzletében megtalálhatók dunántúli és tiszántúli szövetkezetek, varrodák gyártmányai, emellett a PEVDI, a NÍVÓ Ruházati Szövetkezet és a Május 1. Ruhagyár, meg a Háziipari Szövetkezet munkái. ' i 1 — Megpróbálok kapcsolatot kiépíteni azokkal a gyártó cégekkel, amelyeknek Cegléden is van varrodájuk — mondja. — Így esett, hogy most divatos flanell női ruhákból oly választékot tudtam felsorakoztatni, hogy még 65-ös méret is volt, hogy a hozzá illő testsúlyt, női ruha lévén, ne mondjam. S mi fogyott leghamarabb? A legnagyobb méreti Az őszre jól felkészültek, látszik az árukínálaton. (Az viszont nem látszik, hogy a boltvezető mennyit utazott ezért.) Sorolja: legtetszetősebb a téliesített, kapucnis ballon- kabát, kamasz- és férfiviselet. A ki-begombolható bélésű, sportos is kapós. Keresik a sertésvelúr kabátokat, ezek is elég szépek. — Műszőrmét, hosszú és rövid szálút sikerült beszerezni. Ravasz az anyag: mintha eredeti volna. A télikabátokat és az igazi szőrméből készülteket is hozom a boltomba — mondja Monori Tibor. Összezsúfolva És ősz van az áruházban is. Szinte egyik napról a másikra hosszú tömött sorban átmeneti és sportkabátok, orkándzsekik és ballondzsekik serege került a fogasokra. A férfiruha osztályon keresik a „felemás” öltönyöket: nadrág és mellény azonos anyagból készül, a kabát az egyik fő- színben, hasonló szövetből készül. A női ruháknál a meglepetés: őzbőr utánzatú mellény és szoknya, elég borsos áron — viszont ennél olcsóbb a tetszetős kötött kétrészes ruha, a jó szabású és kellemes selymes szövésű anyagból — szálát nyúlszőr fonallal keverték — varrt ruha. Sajnos, látványosan kínálni most is lehetetlen, pedig vagy tucatnyi cég gyártmánya kínáltatná magát. A hely szűkös, a sok holmi siralmasan gyűrött. A ruhák, mint szar- díniás dobozban a finom halacskák. Ám kivasalva új életet kezd szinte valamennyi. Nehéz most beszerzőnek lenni, mondják sokan. Nehéz eladónak lenni, fűzik hozzá mások. Nem könnyű vevőnek lenni, ez az általános vélemény. Ám egy kis talpalás, boltról boltra járkálás után a vevők zöme azért csak elégedett. Annak viszont, aki csináltatni szeretné öltözékét, bizony ajánlják, hogy nézzen körül máskor és másutt is. Itt főként a hagyományos műszálas ruhaanyag, több évről , visszaköszönő méteráru, gyárj. termék található. De a járás székhelyén igazoltan több millió forintos a divatos árukészlet. E. K. Myok fa döntött Két pontot gurított az edző Teke: Az NB II. negyedik fordulójában idegenben lépett pályára a Ceglédi KÖZGÉP SE férfi tekecsapata. Nagy küzdelem után sikerült a győzelmet megszerezniük, így hat ponttal az élmezőnyben állnak. Ceglédi KÖZGÉP SE— Kőbányai Sörgyár 5-3 2538-2530 A ceglédiek végig vezettek, a hajrában mégis kétségessé vált győzelmük. Az utolsóként játszó Sáriknak nem ment a játék, ellenfele behozta csapata addigi hátrányát, és ekkor már a hazaiak voltak előnyben. Az edző, Molnár Károly cserére határozta el magát, az utolsó ötven gurításra ő maga állt szembe a bábukkal, 232 fát ütött, s végül ez a jó teljesítmény mindkét bajnoki pont megszerzését jelentette. Pontszerzők: Nyíri (463), Tornyosi (445), Sütő (425). A KÖZGÉP, Tornyosi válogatottbeli szereplése miatt, legközelebb nem a hét végén, hanem később, október 21-én, csütörtökön vívja soron következő bajnoki mérkőzését a V. Ikarus ellen. Az összecsapás délután fél négykor kezdődik a KÖZGÉP Teleki utcai pályáján. Atlétika: Békéscsabán rendezték meg az 1982. évi országos vasutas váltóbajnokságot, melyen ott voltak a Ceglédi VSE atlétái is. A legjobb helyezést a négyszer nyolcszáz méteres leány serdülőváltó érte el — Kiss Anikó, Nagy Edit, Németh Noémi és Mess Ibolya összeállításban —, mely 10:45,5 másodperccel második lett. Birkózás: Három kötöttfogású versenyen indultak a Ceglédi VSE fiatal birkózói, szereplésüket nem sok siker kísérte, két helyszínen is helyezés nélkül maradtak. Kecskeméten az úttörők emlékversenyén mérték össze erejüket. A hat ceglédi fiú az elő- csatározások során kiesett. A serdülők Budapesten a KISZ Kupáért vetélkedtek. Ott voltak a ceglédiek is, de az első hat közé itt sem jutott be senki sem. Ennél jobb eredményre számítottunk. Az egyetlen kivételt Tóth László szereplése jelentette, aki Szombathelyen súlycsoportjában, a 81 kg-ban, második helyen végzett. Ezzel Tóth — az év hátralévő versenyein elért eredményeitől függetlenül — már megszerezte az ifjúsági aranyjelvényes minősítést. V. L. ISSN J1JS—im (Ceglédi Hírlapi
