Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-16 / 243. szám
Készül a hűtőmotor Évente mintegy háromszázezer darab hűtőmotor készül az Ikladi Ipari Műszergyárban. Képünkön: Blaubacher Dánielné ellenőrzi a villanymotor állőrészét. Hancsovszki János (elvételei A nap programja Gödöllő, Művelődési Központ: Gyermekcentrum: játékszoba 9 órától, diákmozi 10 órától, hobbisarok 11 órakor, játékszoba 15 órától, A barokk zene — zenei foglalkozás és játék, 15 órakor. Csillagászati érdekességek, beszélgetés Gesz- tesi Albert csillagásszal, 16 órakor. A Pécsi Balett Tánc, szerelem, komédia című előadása, 16 órakor. A munkahely esztétikája című kiállítás megtekinthető 15—20 óráig. Dallos László: Lendítem lábamat, fotókiállítás, 15-tól 20 óráig. Erdőkertes, Művelődési Ház: Szüreti bál. Mogyoród, Művelődési Ház: Sörnyei diszkó, 19 órakor. Bag, Művelődési Központ: Iskolai szüreti bál. Szüreti játékok, szüreti táncok, 15 órakor. Hévízgyörk, Művelődési Ház: Filmvetítés, 16 órakor. Kartai, Művelődési Ház; L-y diszkó, 19 órakor. Muharay-egyiittes Elfogadták a meghívást A túrái Galgavidéke Áfész és a bagi Dózsa György Művelődési Központ Muharay Elemér népi együttesét a boí- dogi művelődési ház október 16-ra vendégszereplésre hívta meg. A csoport tagjai a meghívást elfogadták és a találkozón — amelyen fellép az ec.sé- di, valamint a boldogi népi együttes is — a Bagi fonóban című összeállítást mutatják be. A műsor után közös vacsorára, a népi együttesek báljára, ismerkedésre kerül sor. , IX. ÉVFOLYAM, 243. SZÄM 1982. OKTÓBER 16., SZOMBAT A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA. BfoS legyen a strand A tanácstag és a választókerület A városról — a városért. A lehető legtömörebben kifejezve erről beszéltek a gödöllői tanácstagok azon az eszmecserén, amelyet a napokban tartottak. A hatvanöt képviselő három csoportra oszlott. A húszas létszám lehetővé tette, hogy mindenki szóhoz jusson, részletekbe menően beszéljen választókerülete helyzetéről, gondjairól, a lakókkal, a politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel kialakult kapcsolatairól, anélkül, hogy az összejövetel túlságosan elnyúlt volna. Alkalmat adott az eszmecsere arra is, hogy a nemrégen megválasztott új tanácselnök minden körzetről a lehető legrészletesebben tájékozódjon, még jobban megismerkedjék a tanácstaggal. Arra is felhasználták a beszélgetést, hogy kikérjék a tanácstagok véleményét a nemrég lezajlott pápai útról, illetve, a tervezett strandról, fürdőről. Hangulat, vélemény Noha csak egyetlen estén vettünk részt a tanácskozáson, bízvást elmondhatjuk, jól szolgálták az eléjük tűzött célt. Amire a teljes ülés alkalmatlan, arra igen jó a kisebb csoportok megbeszélése. Itt mindenki megszólalt, olyanok is, akik a legutóbbi négy-öt évben a tanácsülésen talán egyszer sem nyújtották fel a kezüket. Ismételten bebizonyosodott, hogy mindahányan töviről hegyire ismerik körzetüket, árgus szemmel figyelik, ami ott történik, számon tartanak minden eseményt, változást, tudnak a lakók véleményéről, hangulatáról, kéréseiről, javaslatairól. Rögtön tegyük hozzá, a jól tájékozottságnak nem csupán előnyei vannak. Mindenképpen jó, hogy sok ember véleményét ismerik. Ez azonban azt is jelenti, hogy nehéz rendet teremteni a különböző felfogásokban, érdekekben, óhajokban. Jövőt alapozó Nagyon érzékletes példa erre a strand. Tudjuk, a városi tanácsnak erre egyetlen fillérje sincs, s a gazdasági helyzetet ismerve, belátható időn belül nem is lesz. Ha Gödöllőn mostanában fürdő vagy strand létesül, az kizárólag a lakosság és a városi intézmények összefogásával lehetséges. Az összefogásnak előfeltétele az egyetértés. Aki nem tartja helyesnek a tervet, aligha nyúl a zsebébe. Mutatkozik-e egyetértés? Az igazat megvallva csak abban, hogy legyen. De mi?! Strand? Uszoda? És hol? Az Alsó-parkban? A Blahán? A tanácstagi csoport megbeszélésén kiderült, a lakosság legszívesebben strandra és uszodára, Alsó-parkra és Bla- hára adná voksát és talán pénzét. Egyszerre, együtt minden nem megy. Meg kell tehát találni a pillanatnyilag kielégítő és a jövőt is megalapozó megoldást, s ehhez megnyerni a lakosság támogatását. És itt álljunk meg. Ejtsünk néhány szót a mindenkori döntéshozók felelősségéről. Arról, hogy mennyire szükséges az erre hivatott emberek tág. látóköre. A blahai strand mára annyira leromlott, hogy felújítása milliókba kerül. Nagyon valószínű azonban, hogy nyolc-tíz évvél ezelőtt, amikor a folyamat megindult, sokkal kisebb eszközökkel elejét vehették volna a pusztulásnak. Alapvető igazság. Visszamenőleg már nem tehetünk semmit. Annál többet a ma kezdődő folyamatok megállításáért. Mindig vannak olyan épületek, létesítmények, amelyek javításra, karbantartásra, megújításra szorulnak. Mi az, hogy vannak? Mind olyan. Azon az estén a blahai és a besnyői rész tanácstagjai voltak ott. Érthető, ha túlnyomórészt ezekről a területekről folyt a szó. Utakról, járdákról, átereszekről, vízmosásról, őszitéli sárról, kereskedelemről. Az utóbbi időben lapunkban is írtunk néhányszor a blahai rész rossz ellátásáról. A tanácstagok még nyomatékosabbá tették a tarthatatlan állapotokat. Szerencsére valami kibontakozás kezd mutatkozni. Énnek lényege, hogy a gödöllői Áfész nyitna itt üzletet. Hiányzó fiatalok A besnyőieknek a vízelvezetés okoz gondot. Nekik és a majdan erre építkezőknek szolgálhat megnyugtatásul, hogy elkészült a vezeték tanulmányterve. A hálózatot azonban magánerőből kell megépíteni. Egy-egy ingatlanra tetemes összeg jut, 25 ezer forint, amit azonban több évig törleszthetnek. Ha már nem vagyunk gazdagok, legalább okosak lennénk — jutott eszünkbe a bölcsesség, amikor a járdaépítésről volt szó. Évek óta nagy erőfeszítések történnek Gödöllő járdáinak burkolására. A tanács megveszi a betonlapokat, a lakosság lerakja őket. A lapokat kiszállítók pedig úgy rakják le a kocsiról, hogy húsz százalékát összetörik ... Valamennyi tanácstag elmondta véleményét a lakóterületi négy-, ötszögek működéséről. E tekintetben is tarka a kép. Van, ahol jól működik, másutt kevésbé, és olyan hely is akad, ahol szinte sehogy. A legfeltűnőbb, hogy a KISZ-összekötők nemigen mutatkoznak. Hol vagytok, fiatalok? Cikkünket be kell fejeznünk, pedig még csak a töredékét mondtuk el annak, ami a beszélgetésen felmerült. A tanács vezetőinek a papírja azonban elegendő volt, hogy mindent feljegyezzenek. Az összegezés és válogatás után jöhet az intézkedés. Az ő dolguk sem könnyű, hiszen megoldandó feladatot bőven kaptak. Hcf megyéből jöttek A közművelődést tanulmányozták A gödöllői művelődési központ egyik termében hallgatom az előadásokat, és amíg a helyiséget filmvetítésre készítik elő, jóleső érzéssel arra gondolok, hogy ma innen ismét sokfelé viszik el a város és a járás jó hírét. Vas, Győr- Sopron. Komárom, Veszprém, Fejér és Pest megye művelődési központjainak igazgatói, valamint gyermekfoglalkoztatási szakelőadói és a Budapesti Művelődési Központ munkatársai ismerkednek a városban és a járásban folyó gyermekközművelődési tevékenységgel. Szakmai vita Váradu Géza, a Pest megyei Műve .*Jósl Központ és Könvv- tár osztályvezetője tájékoztatott, hogy a háromnapos tapasztalatcsere Szentendrén kezdődött, majd Vácott folytatódott. A megyék képviselői másfél napot töltöttek Gödöllőn és a járásban. Szombaton délután megismerkedtek a városi helytörténeti gyűjtemény tevékenységével. Meghallgatták a gyűjtemény vezetőjének ismertetőjét az intézmény és az iskolák közötti tartalmas, élő munkakapcsolatról, az iskolában folyó honismereti munkáról. Este Zsámbokra mentek, ahol a népi együttes vendégeként pihentek, szórakoztak, s voltak részesei a zsámboki lakodalmasnak. Kutszegi István. a Ságvári művelődési központ igazgatója a szakmai tanácskozás szünetében szívesen emlékezett a zsámboki vendégeskedésre. Kezdeti zavar — A megérkezés pillanatában annyi kedvességet, barátságot kaptunk, hogy azonnal igazi lakodalomban éreztük magunkat. A zsámbokiakon kezdetben láttunk egy kis izgalmat, amit nem tudtunk mire vélni, hiszen valamennyien tudtuk, hogy az idegenforgalmi hivatallal kötött szerződés aiapján gyakran látnak vendégül csoportokat. Az izgal im okát Szabó István vőfély súgta meg. — Más dolog ám népművelők előtt szerepelni, és megint más Angliából vaav Olaszországból érkezett csoportoknak bemutatni a műsort. A kezdeti zavar hamar elmúlt. a hangulat feloldódott és a zsámboki együttes tagjainak ideje, meg ereje is volt arra, hogy hat megye népművelőit táncba vigyék, közös nótázás- ra bírják. A vasárnap délelőtti programon szakmai kérdések sokaságát beszélhették meg. A gödöllőiek szerteágazó tevékenysége a vendégek között osztatlan elismerésre talált. Kecskés József, a művelődési központ igazgatója a város arculatát igyekezett megrajzolni, és a formálódó, alakuló település embereinek a mindennapjaiba elhelyezni a művelődési központ tevékenységét. Az intézmény gyermekfoglalkoztatási programjairól Ka- puszta Zsuzsa előadó adott átfogó, részletes képet. A tábor lakói A hét óvoda és az öt általános iskola négyezer gyereke igazán nem panaszkodhat, a választék s a kínálat bősége várja őket: zeneyár, nyelvelő, angol-német nyelvtanfolyamok, Cimbora-klub és társastánc-tanfolyam. klubnapközi, rendhagyó irodalomórák, vetélkedők, mesemozi és színházi előadások sokasága. A vasárnapi játszó, vagy a családok együttes szórakozásán a Családi hétvégék programja keretében, a vakációs klub. a gyermekcentrum, a napközis tábor, a zenei hangversenyek és sok más forma ismertetését alig győzték jegyezni a látogatók. Novák hászlóné, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője a járás intézményeiben a gyermekek körében végzett közművelődési munka sokrétűségét mutatta be, s ezen belül különösen hangsúlyozta a hagyományőrző tevékenységet folytató gyermek | öntevékeny művészeti csoportok fontosságát. Gazdag anyag Hintalan László előadó, a szadai Székely Bertalan köz- művelődési tábor területén szervezett munkáról szólt, s előadását diaképekkel illusztrálta. A tábor lakói a régi paraszti nagycsaládok mintájára élték mindennapjaikat, s az eddigi eredmények biztatóak: élő, fegyelmezett, az együttes munkát vállaló, a hagyományokat nemcsak őrző. de tovább is fejlesztő és éltető közösség alakul Varga Kálmán a cigánytanulók számára szervezett tábor életét, eredményeit ismertette. És hogy az elhangzottakból ízelítőt is kapjanak a vendégek, gyakorlati foglalkozásokat láthattak. Részt vettek a zenevár foglalkozásán, megnézték a mogyoródi gyermek- színjátszók próbáját, belehallgattak a bábosok részére tartott továbbképzés beszédgyakorlatába, és Varga Kálmán kalauzolásával megismerkedtek a Gyermek és környezete címmel rendezett kiállítás gazdag anyagával. Fercsik Mihály K. P. Átadás előtt A kcrepcstarcsai tanács építési és költségvetési üzeme átépíti, újjávarázsolja a nagyközség filmszínházát. Amint az képünkön is látható: az épület falai már állnak, daruval nemrégiben emelték helyére a tetőtartó szerkezetet. A létesítményt, a tervek szerint még az idén átadják. Suli-buli. Színes magyar filmburleszk. Csak 4 órakor. Jobb ma egy nő, mint tegnap három. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték, 6 és 8 órakor. b Szombati jegyzeth Munkatempó / Hogyan tovább? A kérdést egy-egy jelesebb esemény kapcsán sokan felte- s ik magukban, olykor hangosan is megfogalmazva, ha segítséget, ötletet vár a kérdező. No, persze nemcsak magányos személy, család, más kisebb kollektíva joga, hogy megálljon, töprengjen az út irányán, nehézségein, buktatóin, vagy éppen azon, miképpen lehetne könnyebben végigmenni rajta. Könnyebben, de persze nem játszva, szórakozva, mert — ha például javaink gyarapításának ösvényét akarják járni — tudni kell, nem könnyű az, hiszen munka, erőfeszítés nélkül soha sehol nincs boldogulás. Napjainkban különösen nem, amikor végre minden területen rájöhettünk: legföljebb más rovására foghatunk átmenetileg köny- nyebben dologhoz, fizikai, szellemi munkához. Mert kivilágosodott közben az, hogy tartósan senki sem engedheti meg magának a léhaságot, a könnyelműséget. Mi tagadás, azért ez utóbbi dologban sem olyan szép a menyasszony. Nem, mert mindig voltak, s sajnos lesznek is, akik másoknál sokkal könnyebben akarnak érvényesülni. S ez nem társadalmi rend kérdése. Ám ebben az ítéletben, ha lehet, s ha tudunk, legyünk óvatosak! Legyünk, mert aki figyel, az tudja: nem az dönti el, hogy ki milyen könnyen fog a munkához, hogy milyen a dolgának a természete. Nem, mert a becsületesen, tartósan, kitartóan végzett szellemi munkába is bele lehet roppanni, s a nehéznek, keménynek ítélt kuoikoló munnások kozott is lazíthat valaki munkakezdéstől nyugaíjas koráig, tehát akár negyven éven át is. Tetszik ismerni azt a régi kisparaszti mentalitást, , ami persze nem volt általános, de sok helyütt jellemző, hogy míg a guzaa, a férfiember menedzselt, vállalkozott, vásárra, kocsmába járt, szorgos asszonya, asz- szonylányai belerokkantak a munkába. Régen is az asszonyt tartottak beszédesebbnek faluhelyen, de láttam én férfiembert is, aki megállt órahosszat beszélgetni, ha jókomája arra jött. A minap egy teherautó állt a Dózsa György úton az egyik fontos közintézményünk előtt, történetesen ott, ahol várakozni is tilos. Nem tudni miért vesztegeltek? Rakodás előtt vagy után voltak? Tény, hogy a járókelők szeme láttára olyan kártyapartit vertek le hármasban a ponyvázott teherautó platóján, hogy csak na! Ne bántsunk senkit oktalanul, ez az elvünk. Viszont csodálkoznunk sem szabad a hibákon, ha védelmezzük azokat, akik, kisebbségben ugyan, de csak így, ennyire segítik az előrehaladást. No, persze az se számítson elismerésünkre, aki kétszer áll neki egy munkának, olyannak, amit egy menetben is könnyedén elvégezhet. A város sorsáért, belső és külső környezete rendjéért, tisztaságáért szólni nem rest ismerősöm hívta fel figyelmemet rá, milyen egyszerű lenne átmenetileg is valamiféle rendet teremteni a belvárosi részen. Igaza van, hogy ha nem is végleges simításként, de át kellett volna már két-három éve dóze- rolni, egyengetni az OTP, a kultúr cikküzlet és a húszas Népbolt közötti szabad teret. a parkolót, hogy egy kicsit jobban nézzen ki, addig is, amíg véglegesen rendbe teszik. Egy félmunkára is felhívta a figyelmemet: az árnyas büfével szemben állt valaha az aluljárót építők ideiglenes faháza. A kuckót >eltakarították, ám betonta- lavzata ma is ott csúfkodik, hogy valaki — újabb költségen — nekilásson eltüntetésének. Ez is pazarlás. Fehér István ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hlrta-,.
