Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

~^Mhp 1982. OKTOBER 2.. SZOMBAT Andre/ Gromiko felszólal (Folytatás az l. oldalrólJ manapság intézik, keveset gondolnak országuk jövőjére. A Közel-Keleten nem lehet tartós béke a független palesz­tin állam kérdésének megol­dása nélkül — szögezte le a szovjet külügyminiszter, s megállapította, hogy az Egye­sült Államok agyonreklámo­zott közel-keleti rendezési terve éppen a palesztin nép jogait tagadja. Az amerikai el­képzelések Gromiko szerint teljesen megkerülik azt az elvi kérdést is, hogy Izraelnek tel kell adnia az összes meg­szállt területeket. Kedvezően viszonyul a Szov­jetunió az arab államok csúcs- értekezletén elfogadott terve­zési javaslatokhoz — erősítet­te meg Andrej Gromiko, majd részletesen előadta az ENSZ- közgyűlés általános vitájának részvevői előtt Leonyid Brezs- nyev hatpontos közel-keleti rendezési tervét. Gromiko kormánya támo­gatásáról biztosította az el nem kötelezett országok eszméjét az Indiai-óceán térségének béke­övezetté változtatásáról, s min­denekelőtt javasolta a nagyobb haditengerészeti egységek tá­voltartását, a hadgyakorlatok­tól és a támaszpontok bővíté­sétől való tartózkodást. A bé­kés egymás/mellett élés jó pél­dájaként említette a szovjet— indiai kapcsolatok alakulását. A nukleáris fegyverekről fo­lyamatban levő tárgyalásokról szólva Gromiko rámutatott: a genfi hadászati fegyverzetkor­látozási tárgyalásokon a Szov­jetunió egyelőre nem látja a másik fél megegyezési készsé­gét. Gromiko felszólította az Egyesült Államokat, hogy amíg a kiegyensúlyozott, tudomá­nyos összehasonlításokon nyug­vó megállapodás meg nem szü­letik, vállaljanak kötelezettsé­get a felek a hadászati egyen­súly stabilitásának megőrzésé­re. Az európai közép-hatótávol­ságú rakéták korlátozásáról szóló tárgyalások helyzetét elemezve Gromiko rámutatott: a nulla változatként ismert amerikai javaslat egyoldalú szovjet engedmények követe­lésére épül, ezért nem elfogad­ható a Szovjetunió számára. A szovjet külügyminiszter kormányának a neipzetközi biztonság megszilárdításával kapcsolatos őszinte szándékait illusztrálva, két kérdésnek a közgyűlés napirendjére való felvételét kérte, a nukleáris kísérleti robbantások teljes be­tiltásáról pedig részletes szerződéstervezetet terjesztett élő a leszerelési bizottságban való megvitatás céljából. Ja­vasolta továbbá, hogy vitassák meg a nukleáris háború veszé­lyének csökkentését és az atomenergetika biztonságos fejlesztését célzó erőfeszítések fokozásának kérdését. A Nyugat álláspontjának merevsége akadályozza kilenc éve a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások sikeres befejezését — állapította meg a külügy­miniszter. Az EgyeSült Álla­mok és partnerei nem hajlan­dók elfogadni azt a szocialista indítványt, hogy Közép-Euró- páhan mindkét fél egyenlő szintre csökkentse fegyveres erőit. Ennél is rosszabb, hogy a tárgyalásokon kívül kísérle­tek történnek az erőviszonyok megváltoztatására, mint pél­dául az az amerikai—nyugat­német megállapodás, amely­nek értelmében kiagyalt ürü­gyekkel újabb amerikai csa­pattesteket telepítenek Európá­ba. A Szovjetunió kezet nyújt minden országnak, amely jó kapcsolatokra törekszik vele — jelentette ki befejezésül Andrej Gromikó, hangoztatva, hogy ez az Egyesült Államok­ra is vonatkozik. — Az ame­rikai nép — mondotta —, alig­ha különbözik más népektől abban, hagy békében kíván él­ni. Szovjet határozati javaslótok a nukleáris fegyverek ellenőrzésére és befagyasztására Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tegnap Javier Pérez De Cuellarhoz intézett levelében az ENSZ tagországai edé határozati javaslatként ter­jesztette a Szovjetunió szerző­déstervezetét „A nukleáris fegyverekkel végzett kísérle­tek haladéktalan beszüntetésé­ről és betiltásáról”. A dokumentum, amelyet Ugyancsak tegnap tettek közzé az ENSZ leszerelési bizottsá­gában való megvitatása céljá­ból, előirányozza, hogy a szer­ződésben résztvevő országok- vállaljanak kötelezettséget mindennemű nukleáris fegy­verrel végzett kísérleti rob­bantás betiltására, megakadá­lyozására, és az ilyen robban­tásoktól való tartózkodásra minden fennhatóságuk és el­lenőrzésük alatt lévő szférá­ban, legyen az a légkörben, vagy azon kívül, beleértve a kozmikus térséget is, illetve a víz alatt és a föld alatt. Fontos pontja a szerződés- tervezetnek az, amely morató­riumot irányoz elő a békés cé­lú nukleáris robbantásokra. Ennek értelmében az aláírók tartózkodnak az ilyen robban­tások ösztönzésétől, vagy a kísérletekben való részvételtől, amíg (az államok) nem tisztáz­zák az ilyen jellegű robban­tások végleges rendjét. A nukleáris robbantásokról szóló szerződés hatályba lépé­sét követően haladéktalanul megkezdődnek a tárgyalásoka békés célú robbantások rend­jének végleges megállapítása céljából. Részletes előírásokat tartal­maz a tervezet a földmozgások jelzésével kapcsolatos adatok nemzetközi cseréjének rendjé­ről, a nemzetközi szakértői bi­zottság felállításának módjáról, a helyszíni ellenőrzés módjá­ról. Előírja, hogy a részvevő országoknak módjában állna majd az ENSZ Biztonsági Ta­nácsához fordulni segítségért, ha szerződésszegésre gyanak­szik valamelyik aláíró részéről. Ugyancsak tegnap terjesztet­te az ENSZ-főtitkár, illetve a tagországok elé a Szovjetunió külügyminisztere azt a határo­zati javaslatot, ameiy az atom­háború veszélyének elhárításá­val, az atomenergetika bizton­ságos fejlesztésével kapcsolatos erőfeszítések fokozására szólít­ja fel a világszervezetet. A határozati javaslat felhív­ja az atomhataimakat, hogy a nukleáris fegyvertár csökken­téséhez, majd teljes felszámo­lásához vezető út első lépése­ként egyezzenek bele a nuk­leáris töltetek és célbajuttatási eszközök gyártásának és fej­lesztésének, valamint a gyár­táshoz szükséges hasadóanya­gok előállításának egyidejű fel­függesztésébe. A nukleáris energetika biz­tonsága a szovjet javaslat sze­rint ily módon szorosan ösz- szefügg az atomháború kirob­banása elleni küzdelem álta­lános feladataival. E feladatok megoldása felé pedig a szov­jet vélemény szerint az első és legkönnyebben megvaló­sítható lépés a nukleáris fegy­verek befagyasztása. Befejeződött a Pajzs '82 Díszszemle Burgaszban Tábori díszszemlét tartottak tegnap Burgaszban a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek a „Pajzs-82” hadgyakorlaton részt vett csa- i patai, köztük a magyar nép- ’ hadsereg kijelölt alakulatai. A díszszemlét megtekintette Tó­dor Zsivkov, a BKP főtitkára, a Bolgár Államtanács elnöke. Ott voltak a tagállamok kato­nai küldöttségei, köztük a Czi- nege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter által ve­zetett magyar delegáció. A „Pajzsé*’ befejezése al­kalmából Todor Zsivkov Vik­tor Kulikov marsallnak, Ana- tolij Gribkov hadseregtábor­noknak és a tagállamok hon­védelmi minisztereinek, kpz- tük Czinege Lajosnak átnyúj­totta a Georgi Dimitrov szüle­tésének 100. évfordulója alkal­mából alapított emlékérmet. Czinege Lajos hadseregtá­bornok tegnap hazaérkezett Bulgáriából. Schmidt beszéde a bonni parlamentben Új kancellár Bruno Kreisky országaink kapcsolatáról Barátságunk kiállta a próbát „Amikor az amerikaiaknak magyarázom, mi az enyhülési politika (amely szerintük nem is létezett), az osztrák—nw- gyar kapcsolatok példáját szoktam felhozni. E két szom­szédos, eltérő társadalmi rendszerű ország viszonya az elmúlt 20—25 évben gyökere­sen megváltozott, barátságun­kat nem rendítik meg a világ- politika megrázkódtatásaf, sőt a világ más nemzeteihez fűződő kapcsolatokban is hasznosnak bizonyult”. így jellemezte a két ország kap­csolatait Bruno Kreisky oszt­rák kancellár, aki a napok­ban nyilatkozott a Lázár György miniszterelnök bécsi látogatásáról tudósító magyar újságíróknak. Kreisky véleménye szerint az osztrák—magyar gazdasági kapcsolatokban az árucsere jelentősebb növelésére már aligha van lehetőség. Ezért fel kell kutatni az együttmű­ködés újabb formáit, többek között harmadik piacokon. Ez kétségkívül a legnehezebb feladat, alapos felmérésre van szükség, de nagy előnyökkel is kecsegtet. Basir Gemajel tervezte meg a támadást Soron számított a vérfürdőm Basir Gemajel, a falangista fegyveresek parancsnoka és megválasztott libanoni elnök tervezte meg a bejrúti palesz­tin menekülttáborok elleni tá­madást — közölte a Washing­ton Post. Az amerikai lap ve­zércikkében azt írja, hogy az azóta meggyilkolt Basir Ge­majel nem kifejezetten vér­fürdőre adott parancsot, „csak” tisztogatásra és a palesztinok megfélemlítésére, azzal a cél­lal, hogy Libanonból való me­nekülésre kényszerítsék őket. Hangsúlyozza, hagy a hivatalos Lengyelország Elfogadták a tervezetet A lengyel parlament két ille­tékes állandó bizottsága elfo­gadta a szakszervezetekről szó­ló törvény tervezetét, amelyet ezután a szejm ülése elé ter­jesztenek majd. A dokumen­tum állást foglal a szakszerve­zeti mozgalom független, ön­igazgató jellege mellett, olyan értelemben, ahogyan azt az 1980. nyár végi megáUapodá- sok rögzítették. A jövőben a szakszervezeteknek a Lengyel Népköztársaság alkotmányával ''és törvényeivel összhangban kell működniük. Wojciech Jaruzelski hadse­regtábornok, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök talál­kozott a lakásépítő szövetkeze­tek képviselőivel. Egyebek kö­zött arról tájékoztatta őket, hogy a kormány intézkedéseket készít elő^a lakásépítési hitel- rendszer módosítására, a csa- ládiház-építés fokozott támoga­tására. A politikai élet jelentős fej­leménye, hogy a Lengyel Szo­cialista Ifjúsági Szövetség, Csak röviden... INDIA ÉS VIETNAM gaz­dasági együttműködési közös bizottságot hozott létre a két ország közti kapcsolatok elő­mozdítására. A bizottság első ülését az indiai fővárosban tartják. A BRIT POSTA csütörtökön beszüntette a távirati forgal­mat, amely a telefon és a te­lex által támasztott versengés áldozata lett. Az 1870-ben alapított szolgáltatás egyre veszteségesebb lett, tavalyi deficitje elérte a 21 millió fon­tot a feladott kevés «— mind­össze 2 millió — távirat miatt. amelynek több mint kétmillió tagja van, bejelentette csatla­kozását az alakulóban levő hazafias nemzeti újjászületési mozgalomhoz. libanoni vizsgálattól semmi­lyen érdembeli részletet nem lehet várni, mivel azt a falan­gista fegyveres szervezet tit­kosszolgálatának vezetője irá­nyítja, ugyanaz az ember, aki a tömeggyilkosságokat vezé­nyelte. A lap azt is feltárja, hogy Sáron izraeli hadügyminiszter számított a vérfürdő lehetősé­gére, amikor parancsot adott a falangista fegyveresek beenge­désére a bejrúti palesztin me­nekülttáborokba. A lap érte­sülései szerint a mészárlás le­hetőségét Sáron és több iz­raeli katonai vezető tanácsko­zásán megvitatták még a fegy­veresek beengedése előtt. Egyiptom tegnap felvetette Washington közvetett felelős­ségének kérdését a bejrúti pa­lesztin menekültek tragédiájá­val kapcsolatban, és ezzel ösz- szefüggésben határozott, egy­értelmű amerikai intézkedése­ket követelt. Helmut Kohl az új nyugatnémet kancellár (Folytatás az I. oldalról.) leszögezte: az 1930-as orszá­gos választások eredménye az NSZK lakosságának meggyő­ző állásfoglalását bizonyította a szociálliberális koalíció mel­lett. 1981. augusztusától azon­ban Genscher fokozatosan el­távolodott az eredeti megálla­podástól, a közös politikai cél­kitűzésektől, és a mai nap a keresztény uniópártokkal kí­ván szövetségre lépni. A nyugatnémet választók hosszú évekig nem fogják el­felejteni ezt a magatartást — jelentette ki Schmidt a szo­ciáldemokrata képviselők nagy tapsától kísérve. Schmidt erős kételyét han­goztatta azzal kapcsolatban, hogy a keresztény pártok és a liberálisok tartani fogják ma­gukat mostani ígéretükhöz, és 1983. márciusában valóban ki­írják az új választást. Ezek után Schmidt az SPD politi­káját foglalta össze. Az NSZK lakossága megér­tette — és ez a béke biztosí­tása szempontjából is elen­gedhetetlen —, hogy nélkülöz­hetetlenül szükség van a szo­cialista országokhoz fűződő jó viszonyra — mondta. Ugyanakkor leszögezte: az NSZK a jövőben is szilárdan kitart a NATO, a Közös Piac, és az amerikai—nyugatnémet barátság mellett. Ez azonban nem vezethez ahhoz, hogy az NSZK barátaival szemben le­mondjon saját nemzeti érde­keinek képviseletéről. A béke megőrzése szem­pontjából különös fontosságú a két német állam viszonya, ezért folytatni kell az NDK- val a párbeszédet, a nemegy­szer kemény tárgyalásokat — hangsúlyozta Schmidt. A békére a legnagyobb ve­szélyt a jelenleg folyó fegy­verkezési verseny jelenti. A cél az, hogy a nagyhatalmak szereljék le nukleáris fegyver­zetüket. Az NSZK-nak to­vábbra is kritikusan és ösz­tönzően kell figyelemmel kí­sérnie a Genfben folyó ame­rikai—szovjet tárgyalásokat. Gazdasági kérdésekről szól­va Schmidt hangsúlyozta, hogy a CDU/CSU és az FDP gazdasági programja elhibá­zott, és néhány hónapos eset­leges javulás után a munka- nélküliség további emelkedé­séhez fog vezetni. A gazdasá­gi nehézségek minden ország­ban szükségessé teszik az élet- színvonal csökkentését, de ez nem vezethet oda, hogy a ter­hek kizárólag a kisemberekre nehezedjenek. Az SPD eluta­sítja, hogy a nemzeti jövede­lemből o szegényebb rétegek rovására a gazdagabb réte­gek kapjanak nagyobb részt, és azért száll síkra, hogy a terheket minden réteg ará­nyosan viselje — mondta • tisztétől búcsúzó kancellár. Willy Brandt és Herbert Wehner, az SPD. illetve an­nak parlamenti frakciójá­nak elnöke, éles szavakkal ítélte el az SPD-kormány el­leni akciót. Szavaik szerint a mostani hatalmi és párttakti­kázás súlyos károkat fog okoz­ni a nyugatnémet polgári de­mokráciának, s nagyon is kétséges, hogy jövő tavasszal sor kerül-e a megígért vá­lasztásra. A több mint ötórás vita legkiélezettebb pillanatai ak­kor következtek el, amikor az FDP-frakció balszárnyának nevében Gerhart Rudolf Baum volt belügyiminiszter, illetve saját nevében Hilde­gard Hamm-Brücher volt kül­ügyi államminiszter, aki ere­detileg az FDP jobbszárnyá­hoz tartozott, a leghatározot­tabban elítélte a hatalomvál­tás módját és stílusát. Helmut Kohl életrajza Helmut Michael Kohl, a Nőmet Szövetségi Köztársaság hatodik kancellárja, 1930. április 3-án szüle­tett Ludwigshafenben. A második világháború vége Berchtesgadcnben éri, ahol a ti­zenéveseket részesítették katonai kiképzésben. Ifjúkora óta részt vesz a kereszténydemokrata moz­galomban. Egyik alapító tagja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 1947-ben létrehozott ifjúsági szer­vezetének, a Junge Unionnak. 1954-ben az ifjúsági szervezet elnö­ke, két évvel később Rajna-Pfalz tartományban a kereszténydemok­raták vezetőségének tagja. 1959- ben Mainzban beválasztják a tar­tományi gyűlésbe (landtag) —, amelynek akkor ő a legfiatalabb tagja. Az országos politikában 1964 óta szerepel — ekkor választják be a CDU országos vezetőségébe. 1966- ban Rajna-Pfalz tartományi CDU- szervezetének vezetője. Három év­vel később 1469-ben tartományi mi­niszterelnökké választják — s Itt éppen a szabaddemokrata párttal (FDP) kormányoz. 1969—73. között a CDIT tp-szágos elnökhelyettese, majd 1973-ban el­nöke. 1976-ban Helmut Scnmidt kancellár ellenfele az országos vá­lasztásokon, amelyen csak csekély arányban szenvedett vereséget. Kohl az ellenzék vezéreként ki­lenc éve vár a kancellári tisztség­re. 1974-ben járt az Egyesült Álla­mokban és Kínában, 1975-ben a Szovjetunióban. Helmut Kohl népszerűsége, poli­tikai vonzereje ma is elmarad Hel­mut Schmidt népszerűsége mögött. N éhány hete Mazar-i-Sha- rif-ba látogatott Babrak Karmai. Ez az afgán nagyvá­ros nemcsak ipari üzemeiről híres; itt található Alinak, Mohamed próféta vejének, a síiták szentjének sírja. Az Af-> ganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitkára, a Forradalmi Tanács elnöke itteni beszédé­ben újólag megfogalmazta a pártvezetés célját. Szólt az iparosítás szükségességéről, a mezőgazdaság és a vízgazdál­kodás fontosságáról, majd a külpolitika kérdéseire tért át. Afganisztán, mint el nem kö­telezett, szabad és független állam, a szocialista országok­kal, a nemzetközi munkás- mozgalommal és a nemzeti felszabadító mozgalmakkal együtt fontos szerepet játszik a békéért és a társadalmi ha­ladásért vívott harcban — mondotta. Nyilvánvaló, miért tartja fontosnak az afgán vezetés a szocialista országok politiká­jának, az építőmunkában szer­zett tapasztalatainak megis­merését. Karmai már felke-' reste a legtöbb szocialista or­szágot, a Szovjetunióban több alkalommal is járt, hétfőn pe­dig hazánkba látogat. A gazdasági munka nem Uj társadalom épül Afganisztánban ERŐFESZÍTÉSEK A HOLNAPÉRT csekély erőfeszítést követel ebben a távoli országban, amelyet nem egy nyugati kommentár a világ szegény­házának minősít. A statiszti­kák valóban nagy elmaradott­ságról tanúskodnak, szemléle­tesen mutatva a több száz évig fennállt monarchia, majd az 1973 és 1978 közötti kor­rupt köztársasági vezetés ne­héz örökségét. Az írástudat­lanság 90 százalék feletti. A csaknem 16 milliós országban mindössze nyolezáz orvos van. Hatalmas a .csecsemőhalandó­ság; ezer gyerek közül ötéves kora előtt kétszáz meghal. Az egy főre jutó nemzeti jöve­delmet száz dollárra becsülik. Az adatok azonban riasz­tóbbak, mint a valóság. A nincstelenség másként jelent­kezik, kevesebb a szélsőség. Itt a gazdag is szegény, de a szegény is ritkán éhezik. A naturálgazdálkodás még min­dig elterjedt. Ilyen körülmé­nyek között a nemzeti jövede­lem mutatóját nem lehet európai szemmel mérni. Mellesleg hinnünk kell a geológusoknak, akik ' nem holdbéli, kopár tájakat látnak az irdatlan sziklákban, hanem kincseket ígérő bányákat. Hogy hii található erre? Egy szovjet geológus tömör vála­sza: „Az egész Mengyelejev- táblázat”. A legnagyobb ígéret a réz, de van bőven vasérc, földgáz, szén, ólom is. Persze mindez a holnap gazdagsága — előbb meg kell birkózni a jelen gondjaival. Mit ér a réz, ha nincs hozzá energia, ha a bányához nem vezet út, ha nincs szakképzett munkaerő? Az afgán pártvezetésnek na­gyon mélyen kell kezdenie az épület alapozását. Ez még békés körülmények között sem egyszerű, hisz nemegyszer évszázados be­idegződéseket kell leküzdeni. Közben pedig egy pillanatra sem szünetel a belső felforga­tás, a kormányellenes fegyve­res akciók sora. Ma ez a leg­nagyobb akadálya annak, hogy a konszolidáció, az or- szagépítés zavartalan legyen. A helyzet nem mentes a furcsa ellentmondásoktól. Ahogy Karmai a Mazar-i-Sha- rif-i beszédében figyelmeztet: „Az új társadalom építése rendkívül kusza világpolitikai helyzetben zajlik, s az impe­rializmus erői ügynökeik ré­vén hadüzenet nélküli háborút folytatnak Afganisztán ellen”. Az Egyesült Államok és szö­vetségesei szinte valamennyi nemzetközi fórumon felvetik az afgán kérdést. Sürgetik az ellenforadalmi akciók meg­hiúsítására Afganisztánban le­vő szovjet katonai kontingens távozását, s közben mindent elkövetnek azért, hogy ne szűnjenek meg azok az okok, amelyek miatt e csapatokat be kellett hívni. A kabuli kormány politikai rendezési javaslatait rendre figyelmen kívül hagyják. N em könnyű a holnap épí­tése tehát Afganisztán­ban. De a munka folyik. S — miként az ország miniszter- elnöke egy interjúban fogal­mazott — mind több ember tudja meg, milyen előnyökkel járt és még milyenekkel jár majd a győztes forradalom. H. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom