Pest Megyei Hírlap, 1982. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

Éjjel-nappal ügyelet Gázmentők Ez Is a bátrak hivatása: szembeszállni robbanással, lángra lobbant olajjal, benzin­nel, egyéb vegyszerekkel, amelyek Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál lehetnek bármelyik pillanat­ban óriási veszély forrásai. A gázmentő szolgálatról szól képriportunk a 7. oldalon. f-AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA \ XXVI. ÉVFOLYAM, 331. SZÁM Arat I.ttO forint 1982. OKTOBER 3., SZOMBAT A Pest megyei Tanács ülése Nepretiden a képviseleti tevékenység, a közös tanácsok munkájának fejlődése Pénteken délelőtt a megye­háza dísztermében tartotta ülé­sét a Pest megyei Tanács. A testület ülésére a tagokon kí­vül, a javasolt napirendre va­ló tekintettel, meghívták a já­rási hivatalok és a városi ta­nácsok elnökeit, a nagyközsé­gi és községi tanácsok elnö­keit is. lyeket a pályázat az alap­vető feladatkörök teljesíté­sében előír. Néhol pedig magát a pályázatot tartják feleslegesnek, mondván: amúgyis elvégzik a köteles­ségüket. De hát valóban elvégzik-e? Végül is a járási hivata­lok művelődésügyi osztá­lyainak ösztönző, inspiráló biztatása alapján az iskolák és művelődésügyi intézmé­nyek többsége beadta ne­vezését. De a közösen lét­rehozott szakkörök és a szabad idő ésszerű kitölté­sét szolgáló formák csak az általános iskolás diákok hozzávetőleg egyharmad részét érintik. A megyében körülbelül hetvenezer gye­rek kimarad a pályázat hatóköréből, róluk alig-alig tudjuk, hogy mivel töltik iskolán kívüli idejüket. Az 1981 őszén kezdődött pályá­zati ciklus sok iskolában felesleges kampányfeladat­nak tűnt. Ennek okát nem­csak a pedagógusok szem­léletében kereshetjük. Íme egy mondat az egyik Dél-Pest megyei járásban a múlt évről készült írásos értékelésből: „Megyei érté­kelés az öt községnek jutta­tott személyi jutalmakon kívül nem jött, látogatás, ellenőrzés sem (kivéve má­jusban könyvtári terü­leten).” S egy másik: „Olyatn is elfordult, hogy például a játszóházra tervezett összeget — a pályázati költségvetésből — egysze­rűen kihúzta a tanács”. Ide kívánkozik még egy idézet: „Amíg a művelődési intézmények szakemberei nem néznek meg egy tan­tervet, tanmenetet, iskolai­mozgalmi munkatervet, ne­tán néhány tankönyvet... addig nem lehet szó tuda­tosan formált közös neve­ié” szemléletről.” É rdemes végiggondolni, hogy mit veszít ezzel a társadalom, hogy mekko­ra lehetőséget játszunk el a jövő generációjának alakí­tásakor. Az ifjúság nevelé­séért pályázat idei éve az írásban megfogalmazott el­vek nyakorlati megvalósí­tásában kell hogy elteljen. Az iskolák, művelődési há­zak, könyvtárak és az út­törőmozgalom vezetőinek hasznos volna felidézni a három évvel ezelőtt megfo­galmazott feladatokat, ame­lyek között szerepel a per­manens önművelést ered­ményező szabadidő-szoká­sok kialakítása, a közösségi magatartás gvako:lr:a, az alkotókedv kibontakozása — az iskolában szerzett is­meretek alkalmazásával. És aligha vitatható: ez utóbb említett célok meg­valósítása közben nem tű­nik májd száraz kötelesség- teljesítésnek a nebulók szá­mára a becsöngetéstől a ki­csöngetésig eltöltött idő sem. Kr. Gy. A jóváhagyott napirendnek megfelelően elsőként dr. Mon­dok Pál tanácselnök terjesz­tette be azt a jelentést, amely a megyei tanácsi testületek te­vékenységéről, a megyei ta­nácstagoknak a helyi tanácsi testületekben kifejtett munká­járól adott alapos, átfogó elem­zést. A megye lakossága kép­viselőihez előzetesen írásban eljuttatott anyaghoz a megyei tanácselnök fűzött szóbeli ki­egészítést. Rövid áttekintést adott a tanácsi gazdálkodás majdnem két esztendejéről, il­letve az előterjesztés elkészíté­sének körülményeiről. Az írásbeli és a szóbeli elő­terjesztés fölött együttesen megkezdett vitában elsőként Tóth hászlóné, Ecser és Mag­lód megyei tanácstagja kért szót. A többi között a megyei tanácstagok járási csoportjai tevékenységének fontosságával foglalkozott, mondván, tapasz­talatai alapján ezt eredményes­nek tartja. Pongrácz Gábor, Szigetszentmiklós tanácselnöke a helyi tanács és a megyei ta­nácstagok kapcsolatának fon­tosságát részletezte és döntő­nek tartotta, hogy jól érzé­keljék választóik problémáit. Kozár László, Ecser tanácsel­nöke •• tanácsi gazdálkodás és a tanácstagok ebbéli ellenőrző szerepének fejlesztését méltat­ta, mert csakis így nyílik mód a realitások elfogadtatására. Simon Ferenc (Dunakeszi), a testületi tagok felelősségét emelte ki, amihez elengedhe­tetlen a megfelelő áttekintés és informáltság. Varró István, Tápiógyörgye tanácselnöke a lakosság képviselőinek azt a tisztét húzta alá, amely a ha­tározatok megértetésében, a mozgósításban, a társadalmi munka szervezésében hárul reájuk. Patkó Imre, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala főosz­tályvezetője elismeréssel szólt a megyében folyó tanácsi mun­káról és testületi tevékenység­ről. Dr. Arató András (Duna­keszi), a megyei pártbizottság titkára a párttestület tapaszta­latait részletezte a tanácsi munkáról, a többi között a ta­nácstagok nagy szerepét hang­súlyozta a közérzet alakításá­ban, illetve rendkívül pozitív­nak ítélte azt az ellenőrző, számonkérő szerepet, amelyet a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága betölt. L engyelné Sztrunga Mária (Gyömrő), a település oktatási intézmény- hálózatának tervezett fejleszté­se szükségességéről szólott. A vitában elhangzottakat dr. Mondok Pál foglalta össze, majd a megyei tanács az elő­terjesztést, a szóbeli kiegészí­tést és a felszólalásokra adott választ egyhangúlag elfogadta. Gyorsabb haladás Napirend szerint ezután dr. Barta Miklósnak, a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága tit­kárának előterjesztésében az a tájékoztató jelentés került meg­tárgyalásra, amely A közös ta­nácsok és szerveik tevékenysé­géről, különös tekintettel a társközségek helyzetére címmel kínált átfogó képet. A tagokhoz előzetesen szin­tén írásban eljuttatott anyag­hoz elsőként Gáspár Gézáné (Váchartyán) szólt hozzá. A sa­játosságok szerepét méltatta a közös tanácsok tevékenységé­ben, azaz hogy az ügyfélfoga­dási rendtől a beruházásokig kell megtalálniuk mindenkor a helyben megfelelőt. Kóla Ist­ván (Szigetszentmárton) az egység kialakulásának súlyáról beszélt, mint olyanról, ami meggyorsíthatja az érintett te­lepülések fejlődését. Csanádi Gyuláné (Sülysáp) a kirendelt­ségi munka lényeges hatását elemezte a társközségekben. Pappert Ádám (Solymár, Üröm) egyebek között arról szólott, hogy az erők összefo­gása meggyorsította a közös tanácsú települések fejlődését. Az elhangzottakra dr. Barta Miklós válaszolt, majd a testü­let az előterjesztést egyhangú­lag elfogadta. (A napirendnek erről a ré­széről lapunk 3. oldalán adunk részletes beszámolót.) Személyi döntések Az ülésen azután személyi ügyekben döntöttek. A testü­let tudomásul vette, hogy dr. Rácz Ferenc, Dabas és Tatár- szentgyörgy megyei tanácstag­ja, a Pest megyei Rendőr-fő­kapitányság volt helyettes ve­zetője, nyugállományba vo­nulására tekintettel, lemon­dott tisztségéről, s ennek kö­vetkeztében egyben felmentet­te végrehajtó bizottsági tagsá­gából is. A megyei tanács dr. Rácz Ferencnek a testületben kifejtett több éves eredmé­nyes munkájáért köszönetét és elismerését fejezte ki. A Pest megyei Tanács ügy­rendi és jogi bizottsága ez­után jelentést tett arról, hogy Kocsér és Törtei községek ta­nácsa dr. Szabolcsi Jánost megyei tanácstaggá megvá­lasztotta és jelölése, illetve megválasztása a törvényes előírásoknak megfelelően tör­tént, A jóváhagyott jelentés után á Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottsága nevében Ko­vács Antalné titkár terjesztett elő javaslatot, hogy dr. Sza­bolcsi János megyei főkapi- •tányhelyettest a tanács vá­lassza meg a végrehajtó bi­zottság tagjának. A szavazás a jelöltnek egyhangúlag bi­zalmat adott. A megyei tanács ezután, törvényben biztosított jogkö­rében eljárva, a Budai járási­városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökhelyettesévé vá­lasztotta meg Jancsó Istvánt. Interpellációk Végezetül interpellációkra került sor. Bene László (Abony) a nagyközség és az Ojszász közötti út egy szaka­szának korszerűsítése ügyé­ben kért választ. Tanácstag­társaival egyetemben egyhan­gúlag tudomásul vette az érintett szakigazgatási szerv vezetőjének tájékoztatását, ami szerint amennyiben a he­lyi tanács az ott lévő elektro­mos vezetéket ' áthelyezteti, akkor a kívánt korszerűsítés­re sor kerül. Kálmán Ferenc (Dabas) a Marx Károly út át­építése és vele egyidőben a közművek, közülük is elsősor­ban a csatorna egyidejű elhe­lyezése ügyében kért a jelen­tős társadalmi összefogás mellé tanácsi pénzügyi támo gatást. A válasz szerint — amelyet a résztvevők elfogad­tak — hitel felvételével old­ható meg a gond. Gáspár Gé­záné (Váchartyán) a kisnéme- di gázpalack cseretelep meg­felelő ellátása ügyében emelt szót. A megyei tanács által egyhangúlag elfogadott vá­lasz szerint az érintett szak- igazgatási szerv megteszi a szükséges intézkedéseket. Andrej Gromiko felszólalása az ENSZ-ben Az államok nyilvánítsák ki: nem alkalmaznak erőszakot A világközvéleményt nyug­talanító legfontosabb nemzet­közi kérdéseket tekintette át, s a biztonsági helyzet további romlásának megállítását célzó javaslatokat terjesztett elő tegnap New Yorkban Andrej Gromiko szovjet' külügymi­niszter. Az ENSZ-közgyűlés általá­nos vitájában elhangzott há- háromnegyed órás beszédében a szovjet külügyminiszter „tet­tetett derűlátásnak” minősítet­te az Egyesült Államok részé­ről elhangzó reménykeltő nyi­latkozatokat, amelyek a nem­zetközi kérdések megoldása helyett a Szovjetunió állás­pontjának egyoldalú feladá­sára célozgatnak; mind a ha­dászati fegyverek korlátozásá­ról folyó tárgyalásokon mind a vitás nemzetközi kérdések­ben. Mindenki egyetért abban — állapította meg a szovjet kül­ügyminiszter —, hogy a világ- események menete aggasztó. Az embergk jogos kérdéseket tesznek fel arra vonatkozóan, hogy meg lehet-e állítani a fegyverkezési hajszát, meg lehet-e védelmezni az igazsá­gos békét? A Szovjetunió hisz ebben a lehetőségben, s ezért ragaszkodik mindenekelőtt ahhoz, hogy az államok nyil­vánítják ki: nem alkalmaznak erőszakot és nem fenyegetőz­nek erőszakkal. A Szovjetunió erre vonatko­zó javaslata Gromiko szerint meghallgatásra talált az ENSZ-tagországok többségé­nél, de nem valósulhatott meg a NATO-országok ellenállása miatt,, s amiatt, hogy az Egye­sült Államok más politika út­jára lépett. Az amerikai kormány poli­tikáját erélyesen bírálva a szovjet külügyminiszter rámu­tatott: Washington súlyosan megsérti a más országok bel- ügyeibe való be nem avatko­zás elvét, amelyet az ENSZ alapokmánya is tartalmaz. A Szovjetunió soha nem en­gedte és nem is fogja engedni, hogy bárki is beavatkozzék belügyeibe — jelentette ki Andrej Gromiko. — Ugyanezt az álláspontot képviselik a szocialista közösség országai és mindazok az országok, ame­lyek becsülik függetlenségüket és ragaszkodnak törvényes jogaikhoz. A világ minden tisztességes emberében haragot és felhábo­rodást keltett az a véres or­gia, amelyet az agresszorok Nyugat-Bejrút palesztin me­ne kültáboraiban rendeztek — jelentette ki a szovjet külügy­miniszter a nemzetközi helyzet más kérdéseire térve. Rámuta­tott, hogy Izrael nem hajthat­ta volna végre agresszióját.és a népirtást az Egyesült Államok­kal létrehozott úgynevezett stratégiai koncenzus nélkül. — Az agressziónak szükségkép­pen súlyos politikai és erköl­csi vereséggé kellett változnia. Azok, akik az izraeli politikát (Folytatás a 2. oldalon.) Schmidt beszéde a bonni parlamentben Kohl az új kancellár A nyugatnémet parlament tegnap megvonta bizalmát Helmut Schmidt kancellártól és Helmut Kohlt, a keresz­ténydemokrata unió elnökét választotta meg az NSZK kancellárjává. A keresztény-uniópártok és a Szabad Demokrata Párt ál­tal közösen beterjesztett konstruktív bizalmatlansági indítványra 256 képviselő sza­vazott. 235 képviselő elutasí­totta az indítványt, 4-en tar­tózkodtak a szavazástól. Kohl­nak összesen 249 szavazatra volt szüksége megválasztásá­hoz. Ezzel a kisebbségi szociál­demokrata kormányt a Kohl— Genscher vezette keresztény­liberális koalíció váltja fel Helmut Kohl, akP sorrendben az NSZK hatodik kancellárja, még tegnap délután letette a hivatali esküt. A szociálliberális koalíció 13 éves tevékenységének mélta­tása és a tervezett hatalom­átvételi kísérlet elutasítása al­kotta a gerincét annak a be­szédnek, amelyet Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár a bonni parlament tegnapi ülésén mondott el. A konstruktív bizalmatlan- sági indítvány feletti vitában elsőként felszólalt Schmidt (Folytatás á 2. oldalon.) Babrak Karmai kásánkká látogat A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa meghívására Babrak Karmainak, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága főtit­kárának, az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság Forra­dalmi Tanácsa elnökének ve­zetésével hétfőn afgán párt- és állami küldöttség érkezik ha­zánkba, hivatalos baráti láto­gatásra. Köz É LETSmü Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken hiva­talában fogadta Janez Zeml- jaricsot, a Szlovén Szocialista Köztársaság végrehajtó taná­csának elnökét. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Roska István külügyminisz­ter-helyettes és Milán Veres a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. Várkonyi Péter, az MSZMP Közponi Bizottságának titkára pénteken a Központi Bizottság székházában találkozott a ja pán parlament alsóházának küldöttségével, amely Mull Kabun liberáiis-demokrata- párti képviselő, volt földművé lési, erdőgazdasági és ha lászati miniszter vezetésével tartózkodik hazánkban Az ausztrál parlamenti kül döttség, amely a magyar or­szággyűlés vendégeként hiva talos látogatáson tartózkodott hazánkban, pénteken elutazott Budapestről. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Péter János, az ország gyűlés alelnöke. Kovács Péter, az MSZMP KB párt- és tömegszervezeti osztályának alosztályvezetője m-gbeszélést folytatott a Kon­gói Munkapárt küldöttségével, amely hazánkban tanulmá­nyozta a pártirányítással ösz- szefüggő kérdéseket, s látoga­tást tett . mezőgazdasági és ipari üzemekben, valamint kulturális intézményekben. Iván Grunyanszkijnak, az Ukrán SZSZK erdő- és faipari miniszterének, az SZMBT uk­rán tagozata elnökének veze­tésével hazánkban tartózkodott az MSZBT meghívására a Szovjet- Magyar Baráti Tár­saság ukrán tagozatának kül­döttsége, amely tegnap eluta­zott Magyarországról. Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására szeptember 18. és október I. között hazánkban tartózkodott a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának pártmunkásküldöttsége. A de­legáció budapesti és vidéki programja során megismerke­dett az MSZMP agitációs és propagandamunkájának ta­pasztalataival, s tanulmányozta a tömegtájékoztatási eszközök pártirányításának elvi és gya­korlati kérdéseit. ELJÁTSZOTT LEHETŐSÉG? A z újdonság varázsát el­veszti szeptember má­sodik felére az iskola; az apróságoknak ilyenkorra már munka, köteles ségtelje- sítés minden egyes nap. A kirándulások, a nyaralás, a táborozás csak múltba ve­sző emlék, a valóság pedig a reggeli becsöngetés, meg a kora délutáni kicsöngetés, vagy a kétműszakos okta­tásban kora esti hazaindulás. S mi tudjuk-e: mit csinál gyermekünk kettőtől hatig, vagy az iskolán kívül töl­tött idejében? Valljuk be: csak nagy vonalakban tud­juk. Am nemcsak mi, a pedagógusok is tétován ke­resnék a választ. Törvény sorolja pedig a tanítók, ta­nárok feladatkörébe a diá­kok szabad idejének meg­szervezését, természetesen úgy, hogy nem csökkenti a szülői felelősséget. Egy gondolatsor erejéig maradjunk a pedagógiánál, s e körben jelesül a legfris­sebb oktatáspolitikai doku­mentumok által megfogal­mazott alapkövetelmény­nél: a nevelésnél, mint ki­emelten fontos funkciónál. Természetesen, a, tanulók személyiségét objektiven is formálják az elsajátított lexikális ismeretek. Ezek azonban csupán a felfelé vezető lépcső első fokainak megtételére tesznek alkal­massá, az ismeretek gyara- : pításától ugyan okosabb lesz az ember, de csak o tudás alkalmazásának, kö­zösségi kamatoztatásának képessége tesz igazán mű­veltté, kulturálttá. Vitathatatlan: ehhez nem elég egyetlen alapintéz­mény. az iskola. Nem elég egyetlen célfeladat: az okí­tás. Kizárólag az iskolai, művelődési és művészeti létesítmények összehangolt tevékenysége formálhatja ki az új típust, a sokolda­lúan művelt, politikailag elkötelezett és a környeze­tében aktív, kezdeménye­zőkészséggel rendelkező embert. Ez a társadalom­gyarapító szándék húzódik meg a Pest megyében im­már második alkalommal meghirdetett Az ifjúság ne­veléséért című pályázat mögött. Az első, 1979-es ki­írás — kétfordulós és két évre szól — elsősorban az intézmények kapcsolatrend­szerének formáit, g-zdasí- totta, finomítótta. A né­hány hete kezdődött tanév­ben a második pályázat, második éve indult, az el­ső félidő értékelésének ta­pasztalataival. Az eredmények meglehe­tősen szerények, legalábbis ami a tartalmi vonatkozá­sokat illeti Meglepő, hogy az iskolák szeptem­berben, a közművelődési intézmények pedis Hnuár- ban készítik munkatervei­ket. Ez azt is jelenti, hogy előre nem számolnak azok- ^ kai a tennivalókkal, ame-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom