Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

1982. SZEPTEMBER 8., SZERDA 3 ’kMA im Különleges szerszámok A Szilasmcnte Tsz kerepestarcsai ipari ágazata mintegy 400 vállalattal áll kapcsolatban. Speciális alkatrészeket, kivágó-, hajlítószerszámokat gyártanak. Képünkön: a bútorgyárakban használatos zárkivágó szerszámot készíti Kemény Kálmán Erdősi Agnes felvétele Elméleti tanácskozás Kedden Nyíregyházán, a Bessenyei György tanárképző főiskolán „Ifjúság és társada­lom a 70-es és 80-as években” címmel kétnapos országos el­méleti tanácskozás kezdődött. A tanácskozáson, amelyen az ifjúság helyzetével kapcso­latos társadalmi, politikai és ideológiai kérdéseket vitatják meg, a téma szempontjából fontos tudományterületek mű­velői, az ifjúságpolitika és a propaganda irányító szervei­nek képviselői, a marxizmus— leninizmust oktatók, KISZ- vezetők és meghívott fiatalok vesznek részt. Boros Sándornak, az MSZMP KB agitációs és propaganda­osztálya helyettes vezetőjének megnyitója után Huszár Ist­ván, az MSZMP KB Társada­lomtudományi Intézetének fő­igazgatója tartott bevezető előadást. Dokumentumok nyugdíj előtt Hűséges volt és szorgalmas Nézegetem. L. Mária 1938- ban kiállított cselédkönyvét, amelyből a fényképet már régen kivették, csak a helyen­ként erősen megtapadt csont­kemény ragasztó mutatja nyo­mát. A második oldalon talál­ható személyleírás szerint, a könyv tulajdonosának terme­te középmagas, arcformája hosszúkás, haja szőke, szeme bamászöld, orra és szája ren­des. Három év leforgása alatt jó pár helyen szolgált, de mint a leírt minősítések mu­tatják, kivétel nélkül minde­nütt hűségesnek, rendesnek, ügyesnek és szorgalmasnak találták. Szükségesnek tartot­ták azt is megjegyezni, hogy egészségesen távozott. A gazda neve A jogokat és a kötelessége­ket huszonhárom oldalon át, összesen száztizennyolc pa­ragrafus magyarázza. Fontos dolgok szerepelnek benne, mint például, hogy a cseléd mindazon károkért, melyeket gazdájának rosszakaratból, hanyagságból vagy vigyázat­lanságból okozott, kártérítés­sel tartozik. Ezzel szemben vi­szont joga van felmondani, ha hatósági figyelmeztetés után is éheztetik. A rha használatos, munka­hely elnevezés helyett, a kö­vetkező rovat szerepel: A gaz­da neve és polgári foglalkozá­sa. Az első gazda könyvkeres­kedő volt, aki huszonöt pen­gőt fizetett egy hónapra a mindenesnek, az utána követ­kező tisztviselő egy pengővel többet adott. És a többiek: cukrász, bútorgyáros, Pest me­gyei tisztviselő, magánzó. Vé­gül pedig Kohn Miklósné tollkereskedő, aki negyvenegy pengőt fizetett és ezt a minő­sítést írta: „Haláleset miatt, legnagyobb sajnálatomra tá­vozott. Bárkinek a legmele­gebben ajánlhatom. Kis, négy­hónapos gyermekemhez na­gyon jó volt, és tudott vele bánni”. Ilyen volt hát L. Mária éle­tének néhány állomása, ahogy az a cselédkönyv bejegyzései­ből kirajzolódik. És végül az utolsó oldalon, a „gazda neve és polgári állása” rovatban szerepel: Simon Sándor má­sodik c. oszt. tan. Ceruzás gyerekírás, talán az unoka kezébe került a használaton kívül helyezett okmány, és a kisfiú játszott vele. A dokumentumra később mégis szükség lett, amikor L. Máriának, nyugdíj-megállapí­táshoz kellett munkával töl­tött éveit, évtizedeit igazolni, így került a könyvecske, a SZOT Budapesti és Pest me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóságának arra az osztá­lyára, ahol a nyugdíjak meg7 állapításával foglalkoznak. Cégjelzéses papíron Sok más, a kor jellemzésére is kiválóan alkalmas doku­mentumot őriznek: SAS-behí- vókat, melyek egycsapásra megszakították a korábbi munkaviszonyt, és cégjelzéses papíron írt hosszú dicsérete­det. Fehér és Társa Selyem, Bársony, Csipke és Béléske­reskedése kacér nőalakkal reklámozta termékeit, és ez a rajz ékesíti a hivatalos minő­sítést is, mely szerint: „Iga­zoljuk, hogy Klein József úr, üzletünkben 1931-től 1935-ig, mint kereskedősegéd műkö­dött, ez idő alatt szorgalmával, szavahihetőségével teljes meg­elégedésünket érdemelte ki. Olyannyira, hogy midőn cé­günknél saját kérésére távo­zását bejelentette, ezt sajná­lattal vettük tudomásul, és mint elsőrangú munlcaerőt, kartársainknak a legmelegeb­ben ajánljuk”. Nem minden dokumentumot sikerült évtizedeken keresztül így megőrizni. Gyakran ke­rülnek bonyolult helyzetbe azok, akiknek évtizedekre visz- szamenően kell összeszedni, és nyugdíjazás előtt felmutatni az irataikat. Sokat számít pedig, hogy mennyi időt tud valaki iga­zolni, hiszen negyvenkét év munkaviszony után az érin­tett által megjelölt öt év, át­lagkeresetének hetvenöt szá­zaléka, tíz év után csak har­minchárom százaléka nyugdíj. A kettő között pedig széles a skála. Pest megyében és a főváros­ban évente negyvenezer öreg­ségi nyugdíjigényt bírálnak felül. A rendelkezések rugal­masak, mert vitás ügyekben (ha nincsenek felmutatható iratok), hiteles tanúvallomáso­kat is elfogadnak. Azokat a mezőgazdasági munkaviszo­nyokat pedig, melyekről an­nak idején szerződés nem ké­szült, a községi tanács igazol­hatja. Tiszta helyzetet Mint például történt az érdi Sz. István esetében, akinek eredetileg 36 éves munkavi­szonyt állapítottak meg, de munkakönyvében nem szere­pelt, hogy 1936-tól 40-ig, hol dolgozott? A községi tanács igazolta, hogy Kovács Ödön nyírtasai birtokán volt béres ebben az időben. A pilisvörösvári T. Jánosné- nak havi 200 forintot jelent a nyugdíjnál az,’ hogy sikerült a korábban elvesztett éveket igazolni. T.-né a háború előtt a Játék- és Fémárugyárban dolgozott, de ez nem szerepelt a munkakönyvében. Jelentke­zett azonban tanúnak két volt munkatársa; egyiküket, aki betegen feküdt, a lakásán ke­resték fel, és hallgatták meg az ügyintézők. Előfordult azonban (kü­lönösen a mezőgazdaságban) az utóbbi évtizedekben is olyan eset, amikor a munkál­tató elmulasztotta a szükséges adminisztrációt. Ilyen történt például a gyáli L. Imrénéve! is, aki az 1950-es években a Kiskunsági Állami Gazdaság ürbői telepén dolgozott, de erről nem készült írás. L.-né jogosan reklamált, és kijelen­tette: „ha kell, bíróság által is megszerzem az igazolást, mert úgy érzem, ez nekem jár". Nem kellett bírósághoz for­dulnia. Munkaviszonyát a nagyközségi tanács igazolta, és két tanú is jelentkezett az egykori munkatársak közül. Előfordul azonban olyan eset is, hogy a tanúk által el­mondottakat nem tudják fi­gyelembe venni. Mint például amikor kiderült, hogy az egy­kori munkatárs abban az idő­ben még a hetedik életévét sem töltötte be. — A nyugdíj-előkészítéssel foglalkozó, idén hozott rendel­kezések, még nem eléggé köz­ismertek — mondja dr. Heller Viktória, a nyugellátási fő­osztály vezetője —. Min­den munkáltató egy évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt köteles benyújtani az iratokat, hogy hány szolgálati évét is­merik el. Ez a szabályozás tiszta helyzetet teremt, és hosszú idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy pótolják az eset­leges hiányokat. ' Körültekintő intézés Sok múlik az egyes munka­helyeken működő nyugdíjelő­készítő bizottságok munkáján. Zökkenőmentes ez a munka például a Csepel Autógyárban, az ikladi Ipari Műszergyár­ban, a Pestvidéki Gépgyárban, a DKV-nál, a Felsőbabádi Ál­lami Gazdaságban, a Monori Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Gépgyártó Vállalatnál. A Pest megyei pedagógusok nyugdíj-előkészítésével azon­ban gond volt, amire felhív­ták az illetékesek figyelmét. A nyugdíjazást előkészítő bizottságok tagjainak minden évben továbbképzést rendez­nek. A körültekintő ügyinté­zés rendkívül fontos, mert ezen is múlik, hogyan kezdőd­nek a nyugdíjas évek. Gál Judit Több Eriiül tízezer párttag vélemény £ alapján A munkamódszer-elemzés tapasztalatai A párt vezető szerepének érvényesítésé­ben, a párt politikájának gyakorlati végrehajtá­sában és a helyi viszonyokra történő alkalmazá­sában jelentős szerepet töltenek be az üzemi, községi, intézményi pártbizottságok és pártve­zetőségek. Fontosságukra jellemző, hogy me­gyénkben az üzemi és községi pártbizottsá­gok irányítják az összes alapszervezeteknek közel 50 százalékát. Az intézményi és üzemi pártvezetőségek irányításával dolgozik a me­gye párttagságának mintegy 30 százaléka. Ezek az ipari, mezőgazdasági üzemekben és intézményekben működő pártbizottságok nagy önállósággal és felelősséggel végzik munká­jukat. Valamennyi üzemi és községi pártbi­zottság rendelkezik önálló káderhatáskörrel, tagfelvételi jóváhagyással és fegyelmi jogkör­rel vannak felruházva. A tagkönyv-kiállítás kivételével minden olyan jogkört és feladatot ellátnak, mint a városi, illetve járási pártbi­zottságok. Ezért is van nagy jelentősége an­nak, hogy a közelmúltban ezek a pártbizott­ságok megtárgyalták — a megyei pártbizottság 1981. május 27-i határozata alapján — saját munkamódszerüket, elemezték munkastílusu­kat. A téma napirendre tűzését megelőzően szé­les körű eszmecserét folytattak egyéni és cso­portos beszélgetések formájában. Az irányítá­suk alá tartozó alapszervezetek tagságának mintegy 70 százalékával párbeszédet folytat­tak. Részleteiben megismerték a választott párttesületi tagok és a tömegszervezetek ve­zetőinek véleményét, meghallgatták javasla­taikat és bíráló megjegyzéseiket is. A beszélgetések kapcsán az üzemi, községi és intézményi pártbizottságok tagjai, vala­mint a pártvezetőségek és az összevont tag­gyűlések résztvevői megerősítették, hogy ezen pártszervek területük felelős politikai irányí­tójaként jól szervezik a felsőbb pártszervek és saját határozataik végrehajtását, eredmé­nyesen gyakorolják a pártellenőrzést. A tes­tületi ülések mintegy 90 százalékában a te­rület legfontosabb tennivalóit tárgyalja meg a végrehajtó bizottság, illetve a pártbizottság ülésén. A hozott határozatok döntő többsége körültekintő, megfelel a követelményeknek, á politikai és gazdasági következmények szám­bavételével, megfelelő mérlegelés és beható vita útján születnek. Javult a hozott határo­zatok konkrétsága, így annak végrehajtása és az ellenőrzés tartalma is erősödött. Egyértelmű tapasztalat, hogy a községi és üzemi pártbizottságok napirendjeit nagy több­ségében a helyi politikai szükségletek és a te­rületen jelentkező problémák határozzák meg. Ezzel összhangban javult a testületek munká­jának tervezése. Kedvezőbb a napirendek jelleg szerinti összetétele. A munkatervekből az is kitűnik, hogy erősödik a testületi ellen­őrzés, tudatosabb a korábbi határozatokra történő tudatos visszatérés. A községi és üze­mi párt-végrehajtóbizottságok tagjai mind több helyen elismerően szóltak az előterjesz­tések színvonaláról, szakszerűségéről és köz- érthetőségéről. Jónak tartják, hogy ma már az írásos előterjesztések száma 5—7 oldal ter­jedelmű. De szinte mindenütt szóvá tették, különösen Hernád, Dabas községekben, hogy a szóbeli kiegészítések ne ismételjék meg az írásban foglaltakat. Sokat javult az előter­jesztések közérthetősége, de a határozatokban még mindig sok az általánosság. Így a hozott' határozatok egy része végrehajthatatlanná vá­lik. Még mindig előfordul, hogy nem jelölik meg a végrehajtás határidejét és a felelősö­ket, így a hozott határozatok ellenőrizhetetle- nekké válnak. A beszélgetések tapasztalatai alapján jog­gal állapították meg a pártbizottsági ülések, hogy a választott párttestületi tagok ismerik kötelezettségeiket, feladataiknak alapjában eleget tesznek. Többségük rászolgált a párt- bizottság bizalmára. Kiemelkedő munkát vé­gez az abonyi, az aszódi, a dabasi, a ráckevei községi pártbizottság mint testület, valamint a Pestvidéki Gépgyár, a DKV üzemi pártbi­zottságai. A munkamódszert értékelő pártbi­A legdivatosabb ruhák Taksonyból. A Taksonyi Háziipari Szö­vetkezetben a legmodernebb ruhákat készítik kis szé­riákban. Képünkön: az OKISZ Labor megrendelésére őszre-télre való bé­lelt ruhákat gyártanak. Erdőst Agnes felvétele zottsági üléseken az is szóba került hogy az 1980, évi választások alkalmával bizalmat ka­pott új testületi tagok egy része passzív a testületi munkában. Itt segíteni kell a kisebb­ségi érzés leküzdésében, nagyobb felelősséggel kell előkészíteni politikai iskoláztatásokat, il­letve olyan személyre szóló pártmegbizatást kell adni, amely ösztönző a testületi tagsággal járó kötelezettség teljesítésére is. Különösen az Ikladi Műszergyárban, Kerepestarcsán igé­nyelte a párttagság, hogy a pártbizottság tag­jai adjanak több konkrét segítséget saját alap­szervezetüknek és hallassák szavukat a tag­gyűléseken is. fiz elhangzott és összegyűjtött vélemé­nyeket az üzemi községi és intézményei párt­szervek írásban is feldolgozták és saját testüle­tük ülésein megvitatták, nemcsakregisztrálták a véleményeket, hanem többségük elemezte a kritikai észrevételek mögött rejlő okokat, ^ és meghatározták az eredményesebb munka mód­jait. Igen jól végezték el ezen feladatukat a DCM. a Forte, a gödöllői Ganz Árammérő üzemi pártbizottságai. A községi pártbizottsá­gok területén a vita középpontjában az ope­rativitás és a gyakorlatiság témája került. Fő­leg a budai járásban fogalmaztak úgy. hogy a pártszervezeteknek sok esetben az állásfog­laláson túl a község életével kapcsolatos kér­désekben — más szervek feladatát átvállalva — azok gyakorlati megvalósításával is foglal­kozniuk kell. E téren jobb munkamegosztást, felelősségvállalást kell megvalósítani. A köz­ségi pártszervezetek munkájára jó hatással van, hogy a megyében évek óta nincs mérleg­hiányos mezőgazdasági termelőszövetkezet. Az eredményes és átgondolt — a lakosság széles körű társadalmi összefogásával megvalósult — községfejlesztési munka is kedvező felté­teleket teremt a községi pártszervek politikai munkájához. Jellemző, hogy a községi pártszervek mun­kájában is a gazdaságpolitikai kérdések ke­rültek előtérbe. Az üzemi pártszervek beszá­molói a saját vállalati gazdasági élet problé­máinak mélyebb ismeretére és azzal összefüg­gő politikai munkára irányították a figyelmet. Több helyen úgy fogalmaztak, hogy a saját vállalat gazdasági helyzetéről, céljairól, nincs oyan gyors és teljes körű információjuk, mint amiyen joggal elvárható lenne. Bírálták az információ lassúságát. Vácott az üzemi párt- bizottságok ülésein azt hangsúlyozták, hogy jelentős figyelmet fordítanak a jövőben is a munkahelyi demokrácia kiterjesztésére. A Forte és a Kötöttárugyár példája igazolja, hogy sokkal nagyobb mozgalmi ereje van an­nak a döntésnek, amely széles körű vélemény- csere alapján születik. Ilyen esetekben gz üzemek a legkritikusabb helyzetben is felyj: tudnak emelkedni nehézségeiken. Valameny- nyi pártbizottság munkastílust értékelő beszá­molójában külön hangsúlyt kapott az alap­szervezetek irányító munkájának továbbfej­lesztése. A Csepel Autógyárban külön hang­súlyt kapott, hogy a pártbizottság tagjai saját alapszervezetükben vállaljanak nagyobb részt a párttagság tájékoztatásában és áz alapszervezeti politikai élet, főleg a tag­gyűlések 'színvonalának emelésében. Erő­síteni kell az üzemi és községi pártbizótt- ságoknál az irányító munka azon elemeit, amelyek az alapszervezetek önállóságát, poli­tikai felelősségét növelik. Az eddiginél nsgy&bb szerepet kell szánni az üzemi, községi pártbizottságok tagjainak az alapszervezeti munkában. Területfelelős­ként gyakrabban vegyenek részt alapszerve­zeti vezetőségi, valamint taggyűlések előkészí­tésében, pártcsoportüléseken és a tömegszer­vezetek rendezvényein. A helyszíni segítő mun­ka az üzemi, községi pártszervek egyik leg­fontosabb feladata, amely kihatással van a párt tömegkapcsolatának erősödésére is. Erő­síteni kell a rétegpolitikai munkát a fiatalok, alkotó értelmiségiek, fizikai munkások köré­ben. További lehetőségek vannak a pártbi­zottságok mellett működő munkabizottságok munkájának tartalmasabbá, sokoldalúbbá té­telében. Mint a pártirányítás egyik fő területét, ki­emelt feladatnak kell tekinteni minden hatás­körrel rendelkező pártszervnél a kádermun­kát. A pártmunka módszerének tökéletesítése végső soron valamennyi területen a párt tö­megkapcsolatainak erősítését szolgálják. Ezt a párthatározatok érdemi megismertetése, egy­séges elfogadtatása és végrehajtása útján ér­hetjük el. A tömegkapcsolat fejlesztésében ki­emelkedő szerepük van a tömegszervezetek­nek és -mozgalmaknak. Összességében igen nagy feladatot végez­tünk el, amikor megyénkben közel 200 párt­szerv testületé több ezer párttag véleményét fi­gyelembe véve elvégezte irányító munkájának értékelését, és meghatározta feladatait. Álta­lánosítható tanulsó-g, hogy a párt cselekvési egységének erősítése érdekében a várt veze­tő szerepének fejlesztés megkívánja, hogy a községi, üzemi és intézményi pártbizottságok és pártvezetőségek mint testületek a jövőben még magasabb szinten teljesítsék feladatukat a párthatározatok végrehajtásában, azok meg­hozatalában. Megyénk üzemi, községi és intézményi pártbizottságai súlyának megfelelően, érdem­ben foglalkoztak munkamódszerük fejlesztésé­vel. Erre az elemző munkára szükség volt a pártirányítás erősödését szolgálta és jó útmu­tatás az alapszervezetek munkájának tovább­fejlesztésére is. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom