Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-07 / 209. szám

\ K^üítia A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 7., KEDD Ofven éve a vörös kakas ellen Szülők és gyermekek a tűzoltásban A fóti önkéntes tűzoltó egye­sület őrszobájának falát okle­velek díszítik. Két asztal, egy szekrény, s több szék alkotja a berendezést. Az egyik asztal mellől kisportolt termetű fia­talember áll fel. Kézszorítá­sán is érződik a határozottság, a katonás mozgás. — Zanathy Péter vagyok — mutatkozik be — az önkéntes tűzoltók parancsnoka. , — Most milyen foglalkozást tartanak? — Megbeszéljük a szeptem­beri feladatokat és kiosztjuk a reszortokat. — Mindenki tudja, mikor hol lesz szolgá­latban. A falra pillantok. Hatalmas tabló hirdeti, hogy az egyesü­let 50 éves. Ez a tabló még 1979 decem­berében készült. Alapító tag­jaink vannak rajta. Tehát pon­tosan 53 éve alakult meg a fó­ti önkéntes tűzoltó testület Aberti Béla vezetésével. Az el­nök Túri Károly, a parancs­nokhelyettes Zanathy Jenő, az édesapám volt. A testület mintegy 30 önkéntes tűzoltó­val oldotta meg a feladatokat. Jól összeszokott kollektíva volt. Sajnos, gyakran kellett oltaniuk. Mindössze egy ló­vontatta kocsifecskendő és lajt volt a tűz elleni fegyverük. Mégis mindig eredményesen vették fel a küzdelmet a vörös kakas ellen. Az életük 1945 után lett jobb, amikor már rendelkez­tek kismotorfecskendővel, ké­zi hajtású lajtfecskendővel és kéziszerszámokkal. Aztán az 50-es években megalakult az úttörő fiú raj, majd 1965-ben az úttörő leány raj is. 1979-től alapvető változás következett be, mert létrejött az ifjúgárda raj és a felnőtt női raj is. Az egykori tagok közül Verebes József, Koczó Lajos, Lesz- kovszky István segíti aktívan munkánkat. A szekrényhez lép, keres, kutat. Fényképeket tesz • elém. — Ezek a színes és fekete­fehér felvételek ’ a különböző járási versenyeken készültek. — Milyen eredményeket ér­tek el? — Örömmel mondhatom, Gyakorlat közben a tóti önkéntes tűzoltó-egyesület hogy tavaly a felnőtt rajunk járási első helyezett lett, míg a megyei versenyen negyedik, helyet szerzett. Az ifjúgárda rajunk másodikként állhatott a dobogóra. Az úttörő és fel­nőtt női rajunk ugyancsak já­rási második lett. Az idén nem voltak versenyek. — Kik patronálják önökét? — A három alapító tagunk rendszeres élménybeszámolót tart a tűzoltás történelmi em­lékeiről. A helyi tanács és a fóti Béke téesz segíti anyagi­lag és erkölcsileg munkánkat. A mi tűzoltó egyesületünkben a tagok családostól önkéntes tűzoltók. Jelenleg 28 felnőtt, 16 úttörő és 10 ifjúgárdista al­kotja a tagságot. — Legnagyobb tűzesetük az idén? — A Baross utcai volt, aho­vá Bodák József ifjúgárdista önkéntes tűzoltó percek alatt megérkezett s még az állami tűzoltók megérkezése előtt lo­kalizálta és megakadályozta a tűz tovaterjedését is. — Társadalmi munkát is vé­geznek ? — Igen. A Mogyorósi és Márton-patakok mentén vé­geztünk lomtalanítást. Részt veszünk a szeptember 19-én megrendezésre kerülő Fóti ősz című rendezvénysorozat biz­tosításában, s járőrszolgálato­kat szervezünk a téesz földjén. Virág az emlékművön Testvér járásunk életéből Az érsekújvári Heti Hírlap legutóbbi száma arról írt, hogy ä Csehszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetség elektrósvit- beli szakszervezeti bizottsága sikeres autóbusztúrát szerve­zett A szlovák nemzeti felke­lés nyomában címmel. Az üzem 45 dolgozója Beszterce­bányán virágcsokrot helyezett el a szovjet hősök emlékmű­vénél. Ellátogattak a szlová­kiai nemzeti felkelés . múzeu­mába, ahol érdeklődéssel te­kintették meg a kiállított tár­gyakat, a partizánok zászlait stb. ★ Az érsékújvári Művészeti Galéria nem panaszkodhatott uborkaszezonról a nyári hóna­pokban sem. A képzőművé­szek sora jelentkezett újabb alkotásokkal, legutóbb nagy érdeklődés mellett került sor Barta György festőművész ön­álló tárlatának a megnyitásá­ra. A kiállítást Mlynárik Ist­ván, a Művészeti Galéria igaz­gatója nyitotta meg. Köszön­tötte a 60 esztendős művészt, aki a legutóbbi évek gazdag termésének a javát vitte a nagyközönség elé. Festmé­nyekkel, rajzokkal, ötletes de­korációs tervekkel találkoztak az érdeklődők, akik szinte egymásnak acjfák a kilincset, hogy gyönyörködhessenek a neves szlovákiai alkotóművész munkáiban. A csúzi ‘Vörös Zászló Föld- művesszövetkezét területén jó tempóban halad az idei do­hánytermés begyűjtése és an­nak szakszerű feldolgozása. Sulák Imre agronómus-mémök tartja fenn a kapcsolatot a gazdasági részlegekkel, ahol ezekben a hetekben 67 em­ber dolgozik. Idén az időjárás nem nagyon kedvezett a do­hánytermesztésnek. Heten­ként háromszor szállítják a termést Lévára, ahol naponta 60 mázsa dohány kerül a kor­szerű Sirokkó szárítóba. A Heti Hírlap legutóbbi szá­ma részletes tudósítást közölt a gödi Fészek-nanok idei gazdag programjáról. összeállította: P. U. FIGYELEM! Oktatás a stúdium­nál: korrepetálás, felvételi előké­szítés. nyelvtanfolyam (Matemati­ka, fizika, biológia, kémia, angol, orosz, német tárgyakból). Kedvező ár: 40 forint/őra. Jelentkezés októ­ber 1-ííj: Vác Liszt Ferenc sétány 14. Telefon: 10-010, 11-079. Hangsúlyozom: munkánk ön­kéntes, közénk csak az jön, aki felelőséget érez az állami va­gyonért s embertársaiért. — Mikor tartanak foglalko­zást? — Minden héten pénteken, itt az őrszobán. Nagy Péter János Szeptemberi műsorfüzet A napokban már a nagy- közönséghez jutott a Váci Mű­sorfüzet szeptemberi, 56 olda­las száma. A sok képpel il­lusztrált kulturális tájékoztató ismenteti helyi intézményeink műsorát. Bemutatja a Madách Imre Művelődési . Központ együtteseit, szakköreit. Előze­test ad á gyermekpályázat ké­peiből megrendezésre kerülő kiállítás anyagából, és tájékoz­tat a váci Családi Ünnepeket Rendező Intézet munkájáról. Hátrányok már az alapozásnál Ha egy ház alapozásába hi­ba csúszik, kerülhet arra a legszebb tető is, rendben ak­kor sem lesz, mert a minősé­ge alatta marad a becsülettel megalapozottakénak. Valahogy érvényes ez a ne­velési folyamatra is, a jó ala­pozás elmulasztása után a te­tőközeiben már nehéz a javít­gatás. Az egyén pszichikumá­nak fejlődési folyamatában a jó alapot elsősorban a ki­egyensúlyozott gyermekkor adja. Amikor nyiladozik az ér­telem, formálódnak a szoká­sok, ilyenkor ébred fel (vagy nem) a környezet megismeré­se utáni vágy. A családban és az iskolában szerzett alapok­ra építhetnek majd a jövőben a felsőbb oktatási intézmé­nyek. Vizsgálóállomások t)e mi van akkor, ha a gyer­mek e normális fejlődési fo­lyamatban valahol lépéshát­rányba kerül? Ha hiányzik a szülői szeretet, vagy nem jut be az óvodába, és ha ott csak éppen eltölti az időt és nem figyelnek fel esetleges értel­mi-érzelmi fogyatékosságára? Akkor „tovább viszi” magá­val azt az általános iskolába. — Vácott 1977-től működik nevelési tanácsadó szolgálat, jelenleg a Hajós Alfréd Űttö- rőházban — mondja dr. Flamm János, a Vác Városi- Járási Nevelési Tanácsadó ve­zető pszichológusa. — Duna­keszin egy kihelyezett részle­get működtetünk. Tevékeny­ségünk nem hatósági jellegű. Intézményünk a megye gyer­mek- és ifjúságvédelmi rend­szerébe épül bele, amely ki- letnc vizsgálóállomásból és a szakfelügyeleti szervből áll. Működési területünk az egész járásra kiterjed. 1977 óta kö­zel 2 ezer 300 ügyet vizsgál­tunk meg. Sokan nem tudják, hogy mi is az a nevelési tanácsadás, hogy mit is szolgál az intéz­mény? Van, aki összetéveszti a gyermek-ideggondozóval. Bár idegileg sérült gyermek nevelésében is adunk tanácsot, de nem egészségügyi feladato­kat látunk el. A gyermekeket és a fiatalokat általában az oktatási intézmények, üzemek irányítják hozzánk, leggyak, rabban akkor, ha tanulási, vagy magatartásbeli zavar akadályozza a harmonikus fej­lődésüket. Háromtól tizen­nyolc éves korig mindenkivel foglalkozunk. Az eddigi gya­korlatunk azt mutatja, hogy sok pedagógus nem eléggé tü­relmes ezekkel a gyerekekkel szembén. A lányok kisiskolás- kortól általában “fegyelmezet­tebbek, velük könnyebb bán­ni, ezért őket előbb bevonják a közösségi munkába. Önként jelentkezők — Hogyan dolgozik és mit tud tenni a nevelési tanács­adó? — A hozzánk irányított gye­rekeket, vagy önként jelentke­zőket (akiknek az utóbbi idő­ben növekszik a száma) gyer­mekpszichológiai rendelés ke­retében látjuk el. Pszicholó­giai, pedagógiai vizsgálataink alapján feltárjuk a problémák okát, eredetét. A gyermek megfigyelése, a vele és a hoz­zátartozókkal folytatott beszél­getés, különböző tesztvizsgála­tok végzése alapján állapítjuk meg a diagnózist. Például hogy iskolaéretlen volt-e? Szervi baj akadályozza a fej­lődésben? Esetleg alacsonyabb fejlődési szintű? Családi ne­velési hibából ered-e a ku­darc, vagy az iskola nem fog­lalkozott kellően velük? Meg­vizsgáljuk a családi hátteret, a környezetet, hogy veszélyez­tetett helyzetben van-e, ele­get törődnek-e a fejlődésével? Ettől függően kerül sor a ta­nácsadásra, amelynek során a gyermek környezetének befo­lyásolásával, az egyéni sajá­tosságokat figyelembe vevő nevelési eljárások szorgalma­zásával várható a probléma megszüntetése. Tevékenységünk jelentős ré­szét képezik szakmailag is az iskolai érettségi vizsgálatok. Itt nagy felelősségük, van az óvodáknak és iskoláknak U. Ha például az óvónő problé­mamentesnek nyilvánít egy gyereket, de az tiem tud meg­felelni az iskolai követelmé­nyeknek, egy évet veszít Ta­lán juthatott volna korrekciós osztályba is. Az első osztályok­ban még félévkor sok esetben elkerülhető, megelőzhető az év végi kudarc, ha kiderül a ta­nulási, magatartási rendelle­nesség oka. Az iskolaérettségi vizsgálatainkkal elősegítjük a megfelelő időben történt dif­ferenciált beiskolázást. Munkafeltételek — Milyenek az intézmény személyi, tárgyi feltételei? — Sajnos, korlátozottak a lehetőségeink a jó személyi feltételek mellett is, mert a működési feltételeink' mini­muma sem adott, amit a Pest megyei Tanács V. B. művelődé­si osztálya is megállapított az elmúlt évi értékelésekor. Je­lenleg a moziüzem egyik át­alakított raktárhelyisége a vizsgálati hely. Várószobánk az úttörőház emeleti folyosója és a gyermekkönyvtár. Gyako­ri eset, hogy a munkánkat az elviselhetetlenségig zavarja az úttörőház rendezvénye vagy a filmvetítés. Talán ezért is olyan nehéz megközelíteni a középiskolás korosztályt, mert a kisgyerekekhez méretezett bútorok között úgy érzi, hogy problémájával nem foglalkoz­nak komolyan. Surányi János A letkési gyermekekért Lelkes apukák brigádja Az iskola, a napközi otthon, az óvoda falai vakítóan fehé­rek, friss, kellemes mész- szag terjeng a termekben, fo­lyosókon. A gyerekek apra- ja-nagyja ragyogóan tiszta iskolában, óvodában kezdte nieg az új tanévet. Mindez természetesnek tűn­het. Mégis mindjárt más a kép, ha hozzátesszük, hogy e munkák költségei nem terhel­ték az iskola, napközi otthon, óvoda költségvetését, sőt nö­velték a beszerzési lehetősé­geket azzal az összeggel, amit e munkák végzéséért kellett volna kifizetni. Kiknek kö­szönhető ez már évről évre? Van a községben egy lel­kes apukákból álló brigád, ők végzik el minden évben a festést intézményeinkben, tár­sadalmi munkában. Megér­demlik, hogy a nyilvánosság előtt is, névre szólóan is kife­jezzük nekik köszönetünkef. A brigád tagjai: Klagyivik István, Bábik György, Simon József, Simon Nándor, Uhles József, Roller Károly, Borbély Gyula. Rájuk a községben mindig lehet számítani a társadalmi munkákban. A községi Haza­fias Népfront javaslatára, megérdemelten, kitüntetésben részesült alkotmányunk ün­nepén Klagyivik István és Bá­bik György. A takarítás nem kis munkáját az anyukák, Ko­csi Istvánná szülői munkakö­zösségi elnök vezetésével, az Ipolyvölgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Hering Gyul&né vezette szocialista brigádja és a nevelők egy ré­sze végezte. Köszönjük az odaadó mun­kát valamennyi segítőnek. Akucs Lórántné, a Letkési Nevelési Központ igazgatója vábbfejlesztett igazán nagy el­ismerésre méltó akrobatamu­tatvány. Villanásnyi időre láthattuk egy barnamedve szerény gya­korlatait, két bohócot, Mukit és Tomit, akik közül az utób­binak a tréfái maradnak meg az emlékezetünkben valamed­dig, s rajtuk kívül a csinos artistalányok tánca az ana- kondakígyókkal. Azt viszont illúzióromboló­nak tartjuk, hogy a számok közben maguk a szereplők árusították a kígyókkal ké­szült fényképeiket. Rutinos, szokványos Szokatlanul kevés volt az állatszám, s még szokatla­nabb. hogy a szünetben külön 5 forintért lehetett megnézni a cirkusz kis állatkertjét. Nem tudjuk, hogy a fellépő állato­kon kívül itt mit lehetett lát­ni, mert sokalltuk a kiadást Hiszen az első hely 40, a »ná­dik 35 forintba került a csak két napig, este 7-kor kezdődő előadások belépődíja, s talány marad, hogy ha volt mit mu­tatni, miért nem mutatták meg a porondon is. A múlt hét két cirkuszi est­je tehát nem szerzett híveket ennek a műfajnak. Rutinos, szokványos, szegényes. Ezek a jelzők juthattak az eszünk­be a keskeny és kemény desz­kalócákon ülve, miközben megfogadtuk: legközelebb in­kább Budapesten áldozunk időt az ilyesmire, tényleg iga­zi cirkuszban. Kovács T. István . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlapi Hangosbemondó lármázta fel az utcák csendjét. Medve dobolt a gépkocsi tetején. A gyerekek felvillanyozva futot­tak az utcára, a terekre kihe- helyezett hirdetőtáblákról egy­mással versengve állapították meg: — Ez a medve, ez a pár­duc, ez az oroszlán, ez meg a csimpánz. No és a hatalmas, félelmetes csúszómászók. Ezek mind szerepelnek majd? — Nem tudjuk, de megnéz­zük — ígérték a papák, a ma­mák, arra gondolva, hogy hadd örüljön a gyerek a ritka iátványosságnak, s ha már oda gardírozzák őket, hadd mulas­sanak egy kicsit maguk is, hadd idézzék fel gyerekkori emlékeiket. Régen és ma Régen is jött a cirkusz. Szinte minden falut felkeres­tek a társulatok, s számoltak a lakosság anyagi körümé- nyeivel is. Elég volt négy cső kukorica, vagy ugyanannyi to­jás is belépődíjnak, ha pén­zünk nem volt. s a gyerekek­nek külön előadást tartottak, még kora délután, hogy idő­ben lefeküdhessenek az aprób­bak. Akkor társzekéren járták végig az utcákat, szólt a trom­bita, pergett a dob, bukfen­ceztek a bohócok, s alig akadt falubeli, akit ez a propagan­da ne villanyozott volna fel. A nagyobb településeken he­tekig maradtak a cirkusz mű­vészei. Volt szí ipompás bevo­nulás, volt" finálé. Közben em­ÁV. 7 Sápcseff fény és gépzene Valami volt, de nem az igazi hallási viszonyok sem voltak mindig tökéletesek. Volt úgy, hogy a fellépő artisták neveit nem értettük, máskor a bo­hóctréfák poénjai sikkadtak el. Színpompás bevonulásról és fináléról itt szó sem volt, s nem csillogtak a zenészek ref­lektorfény pásztázta frakkjai, nem emelkedett magasba a karmesteri pálca, mert gépze­nére mutatták be műsorukat az artisták, akik közül néhá- nyan több cirkuszi műfajban is felléptek, de ez meg is lát­szott . a teljesítményükön. Az Ádám család — vagy Adamo? — legidősebb férfitagja pél­dául rutinos késdobáló, s a bemutatott számok közül ez volt a legjobban kidolgozott. Ezután tehetséges illuzionista­ként lépett a közönség elé, majd mint állatidomár sűrű ostorpattogtatás közben ker­gette körbe néhányszor ijedt kis pónilovait, s ebben a számban a gyerekeknek és fel­nőtteknek jobbára csak a né­hány pillanatra belovagoló csimpánz tetszett. Tánc a kígyókkal Láttunk persze jól kidolgo­zott zsonglőrszámokat is. Pál­cán forgatott tányérokkal, já­tékot a buzogánnyal, s ezen ősrégi számokon kívül talán csak az égő fáklyákkal való játék és a kötélen végrehaj­tótól gyakorlat keltett na­gyobb figyelmet, no meg a jó­gagyakorlat alapjaiból to­lékezetes bohóctréfák, légtor­na, bűvész- és mindenféle vál­tozatos mutatványok, vagyis igazi látványosság, ami ennek a műfajnak a lényege. — Jöttök a cirkuszba,? — kérdezgették a játszótéren egymástól a gyerekek. — Mi nem, majd csak az igaziba, ahová kocsival kell menni és az Budapesten van — mondta az egyik gyerek az utcán. Miféle környezet? A szórakozás minőségét, a szórakozók közérzetét a kör­nyezet is meghatározza. Nem tudhatjuk, hogy az Európa Cirkusz miért nem talált jobb helyet, mint a nemrég lezaj­lott malacvásár színhelyét, melynek bizonyító jeleit lép- ten-nyomon láthattuk, s ezek a jelek a levegőt is jócskán szennyezték. A vágóhíd is itt működik, s az üzem jellegéből adódik, hogy a környékén nem éppen mondható ózondúsnak a levegő. Egyébként sem úszott fényárban a cirkusz környéke, kívülről is éppoly szegényes volt a kiállítás, mint belülről, ahol meglehetősen kevés fény világította meg a nem éppen nagy alapterületű porondot, s így hát nem voltak túl jók a látási viszonyok sem, s amiatt, hogy mikrofon csak a szűksza­vú műsorvezetőnek jutott, s a műsor másik felében a porond szélére húzódó gyerekek is zajongtak, jöttek, mentek, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom