Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-04 / 207. szám

6 merit -mr K/urlap 1982. SZEPTEMBER 4., SZOMBAT Védett A Fővárosi Ta­nács határozata értelmében ter­mészetvédelmi te­rületnek nyilvá­nították a Rózsa­dombon a Frankel Leó utca 52—54. szám alatti ház kertjét. A 600 négyszögöles tel­ken 100 éves vad- gesztenyék, hárs­fák és tiszafe- nyők tanúskodnak az ott élők termé­szetszeretetéről. Ä hasai meteorológia történetéből Ha a béka a létrára mászik... Orvos szervezte meg az első előrejelző szolgálatét ^ Üvegbe zárt, létrácskára mászó levelibékák, reumás ^ végtagok, alacsonyan szálló fecskék, piócák, pókok idő- ^ változást jósló képességét és csalhatatlanságát még ma ^ is sokan ismerik. Idézik ezeket az időjárással kapcso- latos babonás jövedöléseket, népi megfigyeléseket. Az S tán az ismertetés, felidézés legtöbbször azzal végződik, ^ hogy korunk embere kinyitja az újságot, bekapcsolja § a rádiót, a televíziót, mert kiváncsi a meteorológiai elő- $ rejelzésre. terület Kilőtt fészek Az erdő úgy szép, ahogy van. Sokan mégis keveslik, hogy egy-egy kirándulásról csak a természet látványát, hangula­tát vihetik haza. Szeretnének valami tárgyi emléket is sze­rezni. A falak közé zárva pe­dig rövidesen kidobásra ítélt szemét lesz az, ami élő maradt volna, ha a helyén hagyják. A mondás szerint: virágot lopni nem bűn, és ezt sokan ki is próbálják. Különösen olyan helyeken, ahol nincs — nem is lehet — kerítés vagy vaskapu. Milyen módon lehet mégis megóvni a természet kincseit? Idén júliusban lépett életbe az új törvény, mely szerint a védett növények száma a ko­rábbi kettőről több mint száz­ötvenre emelkedett. Az eszmei érték alapján kiróható bírság pedig (ha valaki leszakít egy ilyen virágot, vagy letördeli a fa ágát) ötszáztól ötezer fo­rintig terjed. Pest megyének kilenc szá­zaléka — összesen ötvenötezer hektár — természetvédelmi te­rület, de nyílnak másfelé is megőrzésre érdemes ritkasá­gok. Erdei hérics, kankalin, a kökörcsin egyes fajtái, bánáti bazsarózsa és társaik ... Ezeknek a növényeknek a pusztításáért ugyancsak fizet­ni kell, ha rajtakapnak vala­kit. Az új természetvédelmi tör­vény alapján a Magyarorszá­gon található háromszáznegy­ven madárfaj közül három­százhúszat védettnek nyilvá­nítottak. Az iskolai élővilág- és kör­nyezeti smereti órák egyik eredménye, hogy ma már a gyerekek ritkán lövik parity- tyával, csúzlival a madarakat. Helyenként azonban felnőttek orwadászatára derül fény (szigorúan büntetik), és ille­gális preparátor ellen is indult tavaly eljárás Cegléden. A közelmúltban nagy értéket pusztítottak Dabas határában, a Fehér Akác vadásztársaság területén. A vizsgálat eddigi megállaoításai szerint kártevő- irtás közben puskával szétlőt­ték egy kerecsensólvom fész­két, melyben még fiókák vol­tak. Ez a madárfajta, egész Európában nagyon ritka, és Magyarországon mindössze három-négy fészkelő pár ta­lálható. A szétlőtt fészek esz­mei értéke kétszázezer forint. Közismert, hogy napjaink­ban milyen sok, nehezen elhá­rítható veszély fenyegeti az élővilágot. A gyárakból kibo­csátott ipari szennyvíz a kü­lönféle műtrágyák, a rovarir­tók megbontják a biológiai egyensúlyt; pusztul a növé­nyek és az állatok világa. Am ha a kirándulók, az erdőt-me- zőt járó emberek sem vigyáz­nak, akkor megsokszorozódik a baj. G. J. A gázóraleolvasó jó fellépé­sű, megnyerő modorú fiatal­asszony, sokan hittek neki. Pecsétes írást is mutatott, amin ugyan nem az állt, amiről be­szélt, de úgy látszik ez nem keltett gyanút. Koltai Istvánnét idén febru­árban alkalmazták a Tiszán­túli Gázszolgáltató Vállalat váci kirendeltségénél, óraleol- vasó-díjbeszedő munkakörben. Egy hónap sem telt el, és má­ris megkezdte nem minden­napos üzelmeit: előleget kért a gázszámlára. A szomszéd is fizet Űj lakásokba állított be, ahol nemrég szerelték fel a gázórát (amivel egyébként nem sokat foglalkozott) és beszél­getés közben megjegyezte, hogy drágább lesz a gáz, de aki előleget ad, annak a régi tarifa szerint számítják a fo­gyasztását. Különbén is, már rövid idő alatt olyan sokat mu­tat az óra, hogy nehéz lesz majd egyszerre rendezni a tartozást. Tehát jobban jár aki előleget fizet. A kapott összegeket díjbe­szedői jelentés feliratú nyom­tatványon igazolta, ami erede­tileg azt a célt szolgálja, hogy a díjbeszedő feljegyezze, ha rendellenességet tapasztal. Hibás utasítás Az emberek látták, egymás­tól hallották, hogy a szomszéd is fizet Koltainénak és csak utólag jöttek rá, hogy csúnyán becsapták őket. A gázdíjat ki­zárólag szabályszerűen géppel kiállított számla alapján lehet befizetni. Semmiféle más írás erre a célra nem elfogadható. Amikor júniusban több váci lakos feljelentést tett a Ti­Vigyázó zivatarőrök Az időjárás mindig is érde­kelte az embert. Közismert, hogy az ókori népek babonás időjóslatai a mitológiában fo­gantak. A villámokat Zeusz. Jupiter küldi, Aiolosz tartja elzárva « ereszti szabadon a szeleket, a rómaiaknál Neptu­nus, a görögöknél Poszeidon kormányozza a tenger hullá­mait. A görögök mindennapi életében pedig állami zivatar­őrök vigyázták a közelgő égi- háborúkat, áldozatokat mutat­tak be a veszély elhárítására, s esetenként őket vonták fe­lelősségre a jégverte sző­lőkért, az elpusztult vetésekért. Közeledve napjainkhoz, hazai példa is van: a XVII. század­ban Szegeden hat boszorkányt szántúli Gázszolgáltató Válla­latnál és megindították a fe­gyelmi vizsgálatot, az derült ki, hogy Koltainé százkét fo­gyasztót károsított meg, és né­hány hónap alatt felvett 206 ezer 600 forintot, amit nem fi­zetett be a vállalatnak. A történethez az is hozzátar­tozik, hogy díjbeszedő munka­körbe csak erkölcsi bizonyít­vánnyal rendelkező dolgozót szabad alkalmazni, és ez az előírás mindenképpen indokolt. A TIGÁZ-nál azonban egy belső utasítás lehetőséget ad arra, hogy átmenetileg erköl­csi bizonyítvány nélkül foglal­koztassák a betanulókat. Ha előzetesen kérnek információt, akkor kiderül, hogy a mind­össze 26 esztendős munkavál­laló korábban már négy alka­lommal volt büntetve lopás és sikkasztás miatt. Kecskére káposztát Ilyen előzmények után pe­dig aligha bízzák kecskére a káposztát. Koltai Istvánná ellen eljá­rás indult, ügyében a váci rendőrkapitányság folytat vizs­gálatot. A kapott előlegekből eddig 56 ezer forintot fizetett vissza. A hiányzó összegre vo­natkozóan azzal védekezik, hogy elszámolta a vállalatnak, de semmiféle elismervényt nem kapott. A nyomozás ed­digi megállapítása szerint Kol­tainénak ez az állítása nem fe­lel meg a valóságnak. A Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalatnál a történtek után visszavonták azt a belső uta­sítást. amely az erkölcsi bizo­nyítvány nélküli alkalmazás­sal lehetőséget teremtett a sú­lyos visszaélésekre, a fogyasz­tók megkárosítására. Gál Judit vetettek máglyára, mert sok egyéb vétségük között a város szőlőit jégesővel sújtották. A XX. században már szélhá­mosságot is feljegyeztek. 1916- ban IV.' Károly királlyá koro­názásának helyszínén, Budán borult, esős idő volt. Egy Vo- zári nevű időjóst fogadtak fel, aki elektromos sugarakkal osz­latta szét a felhőket. Sikerült is az ünnepséget befejezni eső nélkül. A koronázás után vi­szont megeredt az égi áldás. Jutalmul Vozári 15 ezer koro­nát kapott. A nagy fizikus, Eötvös Loránd elnökletével egy tudós bizottság vizsgálta és megállapította: az egész nem volt más, mint a vélet­lenek szerencsés egybeesése. Megfigyelés a csillagdában Hazánkban a rendszeres me­teorológiai megfigyelés, kuta­tás és szolgálat kezdetének dá­tuma: 1870. április 8. Ezen a napon Eötvös József kultusz- miniszter előterjesztésére Bécs az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet meg­alapítását jóváhagyta. Jóval a központi intézet alapítása előtt,! már 1781-ben is sor került me­teorológiai észlelésekre a bu­dai egyetem csillagdájában. Buda ekkor a Mannheimben alapított Societas Meteoroló- gica Palatina nevű tudomá­nyos társaság 36 állomásból álló európai hálózatának egyik észlelőhelye volt. Persze már a XVIII. szá­zad előtti időkből származó megállapítások, feljegyzések is vannak. Ezekre régi krónikák­ban, naplókban, emlékiratok­ban találtak rá a lelkes kuta­tók. Az első magyar kutatók egyike Debretzeni Pap István kenderes: lelkipászor volt. Gyűjteményét 1822-ben elküld­te Kultsár István szerkesztő­nek, aki folytatásokban a Hasz­nos Mulatságokban megjelen­tette. Réthly Antal professzor­nak, a nemzetközi tekintélyű magyar tudósnak a gyűjtemé­nye 1982-ben látott napvilágot — több mint fél évszázadnyi munka eredménye —, amely 1700-ig regisztrálja az időjá­rással kapcsolatos írásos em­lékeket. A hazai meteorológiai intéz­mény neve és címe az elmúlt 110 év során többször válto­zott. Országos Meteorológiai Szolgálattá alakult 1970-től, szervezetében három intézet működik. A Központi Meteo­rológiai Intézet — székháza 1910 óta a II. kerület Kitaibel Pál utcában található — a ha­zai földfelszíni és magaslégkö­ri meteorológiai megfigyelő­hálózatot irányítja. Az ország­ban obszervatóriumok, meteo­rológiai állomások, megfigye­lőhelyek sokasága követi nyo­mon az időjárás legapróbb rez­zenéseit is. Óránként rögzítik a legfontosabb időjárási ele­meket, nyolc helyen léggöm­bökkel piérik a magasabb lég­körökben uralkodó szelet, két helyen rádiószondáznak, ugyancsak két helyen végeznek radarmegfigyeléseket. Ennek az óriási észlelőhálózatnak az adatait dolgozza fel és tárol­ja az intézet, segítséget nyújt­va a termelőmunkához is. Harangozástól s rakétáig Az elmúlt századokban ha- rangkongatással, mozsárágyúk­kal próbálták elűzni őseink a határ fölött tornyosuló, jégeső­vel fenyegető, sötét felhőket. Sikertelenül. Napjainkban ra­darral bemérik a több ezer mé­ter magasságban vonuló jeges zónákat, majd ezüstjodidot tartalmazó rakétákat lőnek fel. Pestlőrincen működik a Köz­ponti Előrejelző Intézet. A saj­tó, a rádió, a televizió számá­ra itt készülnek a rövid- és középtávú előrejelzések, ezen­kívül célprognózisokat adnak különböző népgazdasági fel­használóknak. 'Erőteljesen nö­vekszik például az agrometeo­rológiai jelentések, előrejelzé­sek szerepe. Kuriózum, hogy az időjárás­előrejelző szolgálatot hazánk­ban egy amatőr meteorológus dr. Szentgyörgyi Weisz József orvos szervezte meg. Időjárási irodáját időjelző állomásnak nevezték, itt jelent meg 1880. július 27-én az első magyar térképes időjárásjelentés. A térképes napi jelentés első ha­zai dátuma: 1891. június 15. Az előrejelzést körözvénysürgöny formájában még abban az év­ben 130, az ország különböző részén működő távirda vette át. Az előrejelzés tulajdonkép­pen egy-két szóból álló sür­gönyprognózis volt, szövegét feltűnő helyen, fémtáblákon is feltüntették a távírdában, így tájékoztatták a közvéleményt a várható időjárásról. A balatoni viharjelző szol­gálat 1934-ben kezdődött, és megszületése a repülésbizton­sággal kapcsolatos. A szolgá­lat június közepétől szeptem­ber 15-ig működött. Együtt a légkörfizikában A Központi Légkörfizikai In­tézet — ugyancsak pestlőrin­ci székhellyel — a szocialista országok űrkutatási együttmű­ködésében, az Interkozmoszban vállalt világűr-meteorológiai kutatások hazai bázisa, s egye­bek közt környezetvédelmi ku­tatásokkal is foglalkozik. Az Országos Meteorológiai Szolgá­lat az ENSZ Meteorológiai Vi­lágszervezetének is tagja. A szervezet egész Földre kiterje­dő megfigyelési hálózatában, különböző programjaiban mun­kacsoportjaiban 150 ország me­teorológusai vesznek részt, s a magyar szakemberek eredmé­nyes munkájára álljon itt csu­pán egyetlen példa: több me­teorológus szakértőként vett részt a fejlődő afrikai orszá­gok meteorológiai szolgálatá­nak megszervezésében. Napon­ta sok száz, sok ezer adátot jut­tatnak el a világszervezet re­gionális központjain keresztül a tagországokba, s számos nemzetközi adat birtokába jut­nak a munkakapcsolatok ré­vén a Magyar Meteorológiai Szolgálat szakemberei is. Kiss György Mihály Előleg®! kéri a gázszámlára Elhitték a mesét EGYÜTT AZUTAKON SS ŰTINEORM JELENTI Karádi László: Ezen a hét végén még mindig jelentős forgalom lesz a vizek mellett. A Dunakanyar irányában és a Balaton felé sokan kirándul­nak. Az M7-cs autópálya mindkét irányban jól járható és a Balaton-part fő útjain sincs forgalmat lassító, akadályozó korlátozás. A hazafelé tő­röket már most szeretném figyelmeztetni — hiszen az elmúlt vasamap este érthetetlen és szomorú események történtek sorozatban az autó­pályán, a főváros felé. Koccanás, koccanást követett és sajnos sokan meg is sérültek. Ugyanakkor a forgalom közepes volt. Tehat ne sies­sünk hazafelé, nem érdemes önfeledten, figyelmetlenül hajszolni, űz­ni, a másikat, inkább tartsuk be a követési távolságot. Az Ipolyságba készülődök, a 12-es úton, Zebegeny és Szob között az útépítés miatt számoljanak azzal, hogy lelassul a forgalom. Nográd- ban, a 22-es főúton Szécsény határában változatlan az útlezárás a híd­építés miatt. CSAK EGY KIS APRÓSÁG? Csak egy kis apróság, gondoljuk, és legyintünk, amikor a napsugarak hatására felmelegedett kocsiba beszállunk, mert pár perc elteltével már ismét a kellemes hőmérsékletűre hűlt autóban élvezzük a vezetés örömeit. . Pedig a napfény ibolyántúli sugárzása nemcsak a bőrün­ket égeti fel. Ugyanolyan káros a gépkocsi fényezésére is. Az ibolyántúli sugárzás hatására akkora e’nergia koncentrálódhat a festékfelületen, hogy képes felszakítani a festék vázát alko­tó óriás molekulákat — állítják az- Autóközlekedési Tanintézet munkatársai. A sötétebb felületek jobban melegszenek fel, mint a hosu- garakat viszaverő világosak, így a sötétebb színű festékek károsodása nagyobb. A sérült festékváz a festék öregedéséhez, repedéséhez vezet. Minden autós kézikönyv ajánlja a gépkocsi rendszeres karbantartását, a festék időnkénti balzsamolását, viaszolását, és természetesen a mosást. Az utóbbit csak olyan gyakorisággal, ahogy a kocsi állapota megkívánja. A lecsökkent fényű festéket polírozással lehet újra fényes­sé tenni. A polírozás akkor a leghatásosabb, ha a polírozó- anyagot erősen bedörzsölik a felületbe. A fényezők szerint akkor jó a bedörzsölés, ha a vatta, amivel végzik, felforróso­dik. Ebben az esetben főleg mechanikai úton simítjuk ej a festék egyénletlenségeit. Ehhez a művelethez a klasszikus polírvizet, illetve -pasztát használják. TÁVOLSÁGOK VÁNDORAINAK Még tart a nyár, a kirándulások és a nyaralások évszaka. Ilyenkor gyakran teszünk hosszabb utakat, s ez az apropója, hogy a lakott terü­leten kívüli közlekedésről ejtsünk néhány szót. Mindenki előtt világos, aki vezetett már országúton, vagy más la­kott területen kívüli úton, hogy ez a vezetés, nem azonos a települések útjain gyakorlottal. Viszonylag eseménytelenebb, ám ennek dacára sem unalmasabb. Általában nagyobb a sebesség, s már ezért is nagyobb fi­gyelemmel kell lenni minden a vezetést érintő tényezőre. Ritkábban kell sebességet váltanunk és gyakran csak úticélunknál kell megáilnunk. Hosszabb utakon gyakran monotonnak érezzük a vezetést. A hosszú út egyik veszélye éppen a monotonságban rejlik. Az ál­landó sebességet hamar megszokja az ember, s úgy érzi, mintha nem menne gyorsan*1 ám a kilométerórára pillantva megállapíthatja, hogy nem kicsi sebessége, sőt nagyobb, mint amivel általában a lakóhelye környékén menni szokott. Az állandó sebesség miatt a motor is viszony­lag azonos hangon duruzsol, ez még álmosító is lehet. Az unalom ellen tehetünk valamit, sőt tenni :s kell, mert a váratlanul bekövetkező ese­ményre csak éber, eltompulatlan figyelemmel tudunk eredményesen, gyorsan reagálni. Ellenőrizzük időről időre a körülöttünk zajló forgalmat, nézzünk a visszapillantó tükörbe, győződjünk meg róla, hogy a helyes követési távolságot tartják-e a mögöttünk jövők, s a mienk is megfelelő-e. Jó, ha tudjuk, hogy befolyásolhatjuk az utánunk jövőket is, hogy milyen távolságról kövessék járművünket. Kis lassítással a féklámpák felvil­lantásával felhívhatjuk figyelmüket, hogy túl közel kerültek hozzánk. Vigyázzunk azonban, nehogy túllőjünk a célon! Az utánunk jövők — számítva a zavartalan haladásra —. nem számítanak hirtelen fékezésre. Ha ilyen manőverre szánjuk el magunkat, akkor ezt finoman tegyük« nehogy balesetet okozzunk! Jó módszer, ha másfél-két órányi vezetés után megállunk néhány percre — egy parkolóban természetesen — és megmozgatjuk kicsit tes­tünket. Legajánlatosabb a láb-, a derék- és nyakizmok átmozgatása. S ezt nem kell szégyelnünk, mert egy-egy ilyen megállás nem a kezdő bizonytalanságát, sokkal inkább a rutinos, okos vezetőt jellemzi. Niki Lauda, az osztrákok kétszeres autós világbajnoka nvilalkozta valahol, hogy a versenypályákon kívül soha nem autózik többet, mint másfél órát egyfolytában. S, ha egy Forma—1-es hős megteheti, hogy megáll­jon és tornázzon egy kicsit útközben, akkor — azt hiszem — mi sem yagyunk megmosolyognivalók. ha ugyanezt tesszük. És nem is ez a fő szempont, sokkal inkább a biztonság és frissen — ugye — biztonságo­sabban vezethetünk, mint elgémberedve vagy elzsibbadva. OLVASÓNK TETTE SZÓVÁ Karvai József né gödöllői olvasónk írja, hogy a Szabadság téren, a HÉV-megállónál az aluljárót nemigen veszik igénybe az arra közlekedők. Viszont a felszínen — ahol a nap minden órájában sokan vágnak át a 30-as főúton — veszélyes az átke­lés, több baleset is volt már. Levélírónk azt kéri, hogy szerel­jenek forgalomirányító lámpát a kereszteződésbe, mert véle­ménye szerint ez jelentősen csökkentené a balesetveszélyt. E$ Egyetértünk olvasónkkal, mi is úgy látjuk, hogy nemcsak a gyalogosok, hanem a kerékpárral vagy más járművel közlekedők 1, nagyobb biztonságban haladhatnának át a 30-as úton, ha ott egy for­galomirányító lámpa működne. A Szabadság téren az aluljáró sze­rintünk sem a legjobb helyen van, s úgy látszik, nem sikerül a gya­logosforgalmat sem odaterelni. Am ha sikerülne is, akkor sem meg­oldott lámpa nélkül a kanyarodó és a keresztirányú forgalom jármű­vekkel. Ezúton kérjük az illetékeseket, hogy vegyék fontolóra Karvai Józsefné javaslatát, s ha egyetértenek azzal, állítsák fel a forgalom­irányító lámpákat. Am ezúttal nyitott kapukat döngetünk, írért — mint lapunk 1. ol­dalán is megírtuk — az illetékesek intézkedtek, és felszerelik a lám­pákat a veszélyes kereszteződésben. Reméljük, hogy ez a megoldás biztonságossá és balesetmentessé teszi a közlekedést. KALEIDOSZKÓP Nyugat-Euró pában még változatlanul, az NSZK-ban már jóval mérsékeltebben, az Egyesült Államokban pedig jóformán alig vásárol­ják a Volkswagen kocsikat, és mivel a cég eladásai összességükben az év első felében hét és fél százalékkal csökkentek, a VW arra kény­szerül. hogy alkalmazottai csaknem kétharmadának munkaidejét át­meneti időre lerövidítse. Az idén június végéig 1 143 771 darab kocsit adtak el szerte a vilá­gon, több mint 93 ezer darabbal kevesebbet, mint a tavalvi év első felében. A csökkenés zömmel az amerikai eladások drámai, 37 szá­zalékos visszaeséséből származik. Az USA-ban gyártott modellek lránt az érdeklődés — és a vásárlás — csaknem a felére zuhant. Ez Is köz­rejátszott abban, hogy a Volkswagen elhalasztotta Kanadában 120 millió dollárért létesítendő alkatrészüzemének felénitését. Az a!kaf- részgyártó üzemet a tervek szerint jövő év szeptemberében kellett volna megnyitni, de a cég az amerikai autóinar recessziója miatt iobhnak látta a halasztást, a tekintélyes kanadai állami támogatás el­lenére is. A termelés ciklikus problémáiáről van szó — nyilatkozta a Volks­wagen szóvivője. — Nem tervezünk új modelleket piacra dobni — je­lentette ki több más autógyár stratégiájára célozva —, a legkereset­tebb modell, a Golf is lényegében változatlan marad a lövőben Is. Amerikában az a probléma — fejtette ki —. hogy a magas kamatok a k'sehb keresetűeket hátrányosan érintik, márpedig az USA-ban kis­kocsinak számító VW-ket főleg fik vásárolják — elsősorban hitelre. A kamat Nyugat-Eurrtoáhan is gond, itt is számilani kell a kereslet csökkenésére — tette hozzá. Balesetmentes közlekedést kíván gyalogosoknak, jármű­vezetőknek és várja leveleiket: Roőz Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom