Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-04 / 207. szám
"x/űrígp i 1982. SZEPTEMBER 4., SZOMBAT Tajáspatkoló Különös mesterség művelője a felsőpakonyi Füg Béla. A fiatal kovács-népművész to- jáspatkolással keresi kenyerét. Kirakodóvásárok kedvelt résztvevője, sokan csodálják munkáit, a titkát azonban szigorúan megőrzi. Veress Jenő felvételei Új hőszigetelő Nagykovácsiból Habcement vizsgája Miért vásárol egy jól gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem korszerű építőanyag előállítására alkalmas gépsort? Indokoltnak találja az érdeklődést Szikszay László is, a Rozmaring Termelőszövetkezet építés- és üzemegység-vezetője, ennek ellenére visszakérdez: — Mit gondol, mennyi munkával lehet egy házat utólag hőszigetelni? Választ azonban nem vár, inkább magyarázza, hogy az energiaárak folyamatos emelkedése — és számítani sem lehet rövid időn belüli kedvező változásra! — világszerte arra ösztönzi a gazdaságokat, hogy nagyobb gondot fordítsanak az új építési eljárásokra , és különféle hőszigetelő anyagok kidolgozására, gyártására, felhasználására. Nincs ez másként határainkon belül sem. E célt szolgálják már a megszigorított hőtechnikai követelmények. Nem véletlen tehát, hogy meg kellett jelenniük itthon is a szükséges előírásoknak megfelelő új termékeknek. Méhek és várvédők A rcheológusok megállapításai szerint a méhek már az ember megjelenése előtti időben is éltek a földön. Nyomaik a harmadkorban, 40—50 millió évvel ezelőtt is megtalálhatók a földön. Borostyánba ágyazott vagy iszapban megkeményedett, palában fennmaradt méhtetemek igazolják ittlétüket, ilyeneket a németországi Öriáshegységben és másutt is találtak. A spanyolországi Aran-beü Pók-barlangban és Norvégiában találtak 20 ezer éves sziklarajzokat, amelyek azt igazolták, hogy az ősember már ekkor ismerte a méheket és az általuk gyűjtött mézet. A mézet az ember korán megkedvelte. Lakása közelében, kasokban, faodúkban tenyésztette a méheket, hogy kezeügyében legyenek, és hogy megvédje a mézrabló állatoktól a termelt mézet. Hazánkban már a honfoglalás előtt fejlett méhészkedés ffolyt. Később, főleg a kolostorok voltak a méhészkedés középpontjai. Ősidők óta használták a mézet, nemcsak csemegeként, hanem édesítőszernek is. A mézes tésztát (a mézeskalácsot) világszerte kedvelték. A méznek nagy ára volt. így például a török hódoltság idején egy magyar fogoly kiszabadításáért, elengedéséért a budai piacon egy pint mézet kértek, de mézben fizethették az állami vagy egyházi adókat is. A mézét azonban nemcsak táplálkozási célokra használták. Az ókorban például Perzsiában a halálra ítélteket meztelenre vetkőztették és testüket mézzel kenték be, majd a tűző napon egy oszlophoz kötözték. Itt ellepték az odaözönlő rovarok, melyek a halálos ítéletet végrehajtották. Bonfini, Mátyás király olasz származású életrajzírója feljegyezte, hogy Nándorfehérvárnál (Belgrad) a szorongatott helyzetben levő védők a falakat támadó törökök közé méhkasokat dobtak, és a támadók rémülten menekültek a méhek csípései elől. Ugyanezt jegyezték fel Eger ostromáról is, ahol a férfiak segítségére siető asszonyok méhkasokkal kergették el a törököket a falakról, akik a kiöntött forró szurok és a méhek csípései elől ijedten menekültek. R. J. — A kereslet adta tehát az ötletet e furcsa profilbővítésre? — Mostanig egyetlen hazai gyártója sincs a könnyű súlyú és egyszerűen bedolgozható hőszigetelő habcementnek — felel Szikszay László. — Az olasz Foam—Cem cég pedig olyan technológiát és berendezést kínált föl, amely jól megfelelhetett a hazai igényeknek. A gépsor ára megközelítette ugyan az egymillió forintot, ám ez a beruházás gyorsan megtérülhet. A berendezés éves teljesítménye háromnégyezer köbméter építőanyag, s mi kétféle célt is szeretnénk elérni. Lakótelepi házaknál n agy tömegű helyszíni gyártást és beépítést tervez a Rozmaring — a gépsor most ugyanis a nagykovácsi műkőüzemben áll, de könnyen mozgatható és szállítható az építkezés helyszínére —, s emellett o családi- ház-építőkre is gondolnak. Ügy számítják, hogy 10 centiméter vastag, és negyven- szer-negyven centiméteres elemeket készítenek a habcementből. * Ezeket azután az építők maguk rakhatják föl a kész falra, vékony habarccsal. Az előregyártott elemek jóval időtállóbbak lesznek a most használt hungarocellnél. — A sikeres próba után megkezdtük a nagyüzemi gyártást — fűzi az eddigiekhez az építésvezető —, mostanáig több, mint 100 köbmétert állítottunk elő. Még a héten hozzálátunk egy épület vízszintes hőszigeteléséhez, amelynek kivitelezője a Középületépítő Vállalat. A hónap második felében pedig Szegeden a Délép egyik készülő házához vonulunk föl. Sok kísérlet után reméljük, jól vizsgázik a gyakorlatban a habcement. D. Gy. Régóta bebizonyította az! élet, hogy a kisüzemek, az ipari szövetkezetek sokkal gyorsabban reagálnak a piac változásaira, mint a nagy sorozatokra, tömeges gyártásra berendezkedett mammut vállalatok, gyárak. Egy-egy szövetkezet termékskálájának feltérképezésekor ugyancsak változatos lista kerekedhet ki. Békében megfér egymás mellett a hagyományosnak mondott tevékenység — ez a régi profil maradványa — az újjal, a kereslet miatt felvállalt foglalatossággal. S az esetek többségében a háttéripari tevékenység mellett nagy szerepet kapnak a lakosság jobb ellátását szolgáló termékek is. Lehet, hogy gyártásuk egy-egy nagyvállalatnak nem kifizetődő, de a szövetkezet évekig biztos cikként viheti piacra produktumait, s az üzletben a fejlesztés lehetősége is ott rejtőzik, csak élni kell vele... A lehetőségeiket kihasználó szövetkezetek sorába tartozik a dunaharaszti székhelyű Tex- gráf Ipari Szövetkezet is. Sokoldalú tevékenységük közül ezúttal csupán néhányról érdeklődtünk Semegi Páltól, a szövetkezet elnökétől. Nincsenek könnyű helyzetben, amit az is bizonyít, hogy az idei tervük 20 százalékkal magasabb az elmúlt évinél, s azonos létszámmal kell a több pror duktumot, a nagyobb termelékenységet elérniük. Az eddigi mutatók alapján azonban a végelszámolásnál nem kell különösebb problémákkal szembenézniük. A textilkonfekció- ipari részleg mintegy 300 ezer lánykaruhát szállít 1982-ben szovjet exportra, 60 ezerrel többet, mint az elmúlt évben, A lakásépítkezéseknél sikerrel alkalmazott nikecell hőszigetelőhab gyártását is no-1“ vélték. A közelmúlt fejlesztése eredményeként az eddigi 62 ezer köbméterrel szemben már 85 ezer köbmétert állíta-1 nak elő, ezzel is segítve a kor- szerű hőszigetelési eljárások mielőbbi elterjedését, az energiatakarékosabb fűtést. Látványos terméke a szövet- kezetnek a földgömb. Ebből a korábbi években gyakran a, hiánycikklistán szereplő termékből mintegy hatezer készül a Texgráfban, közöttük évente ezer az új típusú, az is- \ kólákban használható dombor-0 zati földgömb. S ami az üzlet' sikerét bizonyítja, most láttak1 hozzá .újabb — választékot bővítő — típusok kialakításához. A folyamatos termelés mellett most a szövetkezet háza-; táján az őszi nagy seregszem-' lére, a BNV-re készülnek. A fogyasztási cikkek bemutatóján a konfekció részleget 14 új modell képviseli, s felvonultatják földgömb választékuk teljes skáláját, köztük már a legújabbakat is. G. M. Már az idén Hasai bkléfonal Hazai vállalatok kooperációval bővítik a kedvelt kézimunkafonalak választékát. A Temaforg Textilhasznosító Vállalat a Richards Finomposztógyárral kötött együttműködés keretében a kínálatából eddig hiányzó, hazai gyártású bukléfonalat hoz forgalomba — jelentették be pénteken a kézimunkafonal-ellátásról a Temaforg Vállalatnál tartott sajtótájékoztatón. Elmondották, hogy a vállalat az idén 35 millió forint értékben beszerezte a bukléfonal gyártásához szükséges gépeket, s az új divatos termékek az év végén már megjelennek az üzletekben, Nevét is, működését Is tudja ennek a gépmonstrumnak Bella Lajos, a tá- piószentmártoni Aranyszarvas Termelőszövetkezet mezőgazdasági gépszerelője. A sárga Claas Dominátor most orr és arc nélkül pihen a gépműhely udvarán; száz és száz métert és kilométert mozgott ez az óriás a júliusi—augusztusi hónapokban, megannyi métermázsa kalászost dolgozott föl az aratás idején. Hát a vezetője? A huszonnyolc éves Bella Lajos? Aratás után, betakarítás előtt Kezes állat ez a gép • •9 Ismét startra készül — Június végén harapott először ez a gép az őszi árpába, azután jött a kenyér, a búza aratása — mondja a fiatalember. — Természetesen ez az először az idei évet jelzi, hiszen amikor öt évvel ezelőtt megérkezett ez az arató-mindentudó masina, nos, azóta vagyok a gazdája, s még soha nem hagyott cserben ... Vállunkra fekszik a nyár végi nap, megpihen fölöttünk egy rezzenéstelen felhőpamacs. Bella fölnéz, aztán csavarkulcsot markol, úgymond, átállítja az adaptert. A Claas-Domi- nátor némán tűri ezt a nem is olyan könnyű operációt... — Csak azt ne kérdezze, milyen volt az aratás — kér a fiatalember. — Jó volt, szép volt, a vezetőség előírta ütemben dolgoztunk a búzatáblákon. Hanem a napraforgó- és kukoricaföldek még hátra vannak... Mikor is? Igen, szeptember 6-án indulok a táblákra, akkorra meglesz a regionozás, de addig mi itt, valami huszonketten, a gépműhelyben reparáljuk, átalakítjuk a kombájnokat, hogy hajnaltól késő éjszakáig megállás nélkül forogjon a motolla. Sárgára festett drótháló feszül a napraforgó-motolla fölött, a vágókések s az asztal is újdonsült erővel harap majd a napraforgó- és kukoricaszárakba. Négyszázhuszonkét hektár napraforgó- és kétszer annyi tengeritáblán dolgozik majd — november "közepéig? — Bella Lajos és huszonegy- néhány szerelő-traktoros-kom- bájnos munkatársa. — Jó gépek ezek — mondja a fiatalember, miközben meghúz egy huszonkettes hollandért. — Kezes állatok. Néhány méterrel odébb megyünk. — Ott van a falum, Tápió- szentmárton — mondja Bella Lajos. — Talán ha két kilométerre van innen a családi házunk. Magunk építettük, igaz, szülői és apósi segédlettel, de hát ez a két kilométer meghatározó az életemben. Kerékpárral, motorral közlekedem a munkahelyemre — autóm is van, Lada 1500-as —, szóval, ha akadna szabad hétvégém, elmennék messzebb is. Hem könnyű operáció Hatemberes munka Kalákában az eső Rajtuk nem fog ki De nem akad. Legalábbis, júniustól november elejéig nincs egy szabad hétvégéje sem Bella Lajosnak és társainak. Vállalták? Igen — mondja csöndesen Mátyus András, a nehézgépműhely csoportvezetője. Tudja, teszi hozzá, aki nálunk június végén kombájnra ül, az szinte le sem száll a nyeregből november végéig. Fiatal, nem fiatal, nálunk már ez a módi. A közös iránti hevület. Nagy szavak, igaz? Pedig van ilyen. Igazat adok a csoportvezetőnek. Ahogy hallgatom Bella Lajos szavait, mindenképpen ... — Tizenegy éve aratok. No, nem kell hasra esni a kom... hogy Jól forogjon a motolla bájnos előtt, aki embert próbáló munkával a kenyérnek- valót vágja tíz, netán tizennégy napig. Kemény dolog ez, nem mondom, ám a nehezebbje, az őszi betakarítás, nos, az az igazi emberpróba. Ügy van ez, hogy aki vállalja a gabonát, az már kora tavasztól elkötelezte magát, hogy késő őszig a Nirvánába kerüljön..; A nehezebbje... Egyelőre ez a fránya, több mázsás henger az, ami kifog a fiatalemberen: Bella nem káromkodik, segítségül hívja a szomszéd erőgép gazdáját, Illyés Benőti Immár ketten ragadják meg a hengert, aztán sor kerül az illesztésre. Helyére kerül a henger, már csak a napraforgóadapter várat magára. Az sem sokáig, hiszen a műhelyben dolgozó fiatal és idősebb szakmunkások kalákában adják erejüket, hogy Bella Lajos vagy Illyés Benő gépe a kívánt ütemben álljon át a közelebbi termény — a napraforgó — betakarítására. Ezt is csak szívvel Két mozdulat között Ismét megpihen Bella. Overallja zsebébe gyömöszköli a csavarkulcsot, hórukkot kiált, s aztán egy harmadik munkatársa gépéhez közelít. Hatemberes most a munka, szóval a henger, az több mázsás ... Bella Lajos — ritka pillanat! — egy percre leül a Dominátor mellé. — Tizenkilenc húsz az órabérem. Nem kevés, de nem is dicsekszem vele. Ez van. S ami mögöttem: többször kaptam jutalomutat... Voltam a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában. Akárhol, mindig azt lestem, ugyan, hogyan dolgoznak hasonló gépekkel, hatonló szerszámokkal az emberek. S tudja mit tapasztaltam? Ha szívből csinálja az ember, a munka mindig eredményes. S láttam gépeket ... Kezes állatok azok, ha azzá teszi őket a gazdájuk, kezelőjük... Most megmozdul Bella Lajos gépe, a munkába fáradt-friss Claas-Dominátor. Előrebillen a monstrum, s néhány perc múlva fölerősítik arcára a napraforgó-adaptert Bella Lajos munkatársai'... Besze Imre M —■ Hová lettek a nagymamák? Legalábbis azok a régiek, akikről mindnyájunkban él egy kép a valódi nagymamákról, ök azok, akiknek hófehér a hajuk, a kötényük friss, ropogós. Ök mesélik a legszebb meséket; senki nem tud náluk jobb almás pitét sütni; ismerik a gyógyteákat és valahonnan tudják, miképp lehet lapulevéllel szemölcsöt operálni. Szóval olyanok, mint a mai kisgyermekes anyák nagymamái voltak általában. Csakhogy a mostani nagymamák már nem ilyenek. A hajuk a legritkább esetben hófehér, a gyógyteákról legfeljebb annyit tudnak, amennyi zacskójára rá van írva. A meséket is általában könyvből olvassák, mert fáradtak arra, hogy azon töprengjenek, mit csinálhatott az a fránya malacka a rengeteg erdőben. Pedig mi, húsz-harminc évesek, bizony gyakran elvárjuk tőlük mindezt. Sőt többet is. Mert mi emancipáltak vagyunk. Ráadásul egyszer fiatal az ember. Mert mikor menjünk táncolni, bulizni, tengerhez nyaralni, ha nem most, amikor még élvezzük az egészet? És ebből jönnek aztán a bajok. Mert a nagymama esetleg megmakacsolja magát, és juszt is akkor megy színházba, amikor minket meghívtak egy remek összejövetelre. Esetleg akkorra kér beutalót Hajdúszoboszlóra, amikor mi a Balatonra készülünk nagyobb társasággal. Ott pedig gyerekeknek helye nincs, de ezt ő nem érti meg. Inkább a derekát pátyolgatja. ahelyett, hogy örülne az unokájának. És jönnek a panaszok a fiatal pároktól: tudtam én, hogy így lesz, már amikor a gyerek megszületett. Nem fogyunk ki a sirámokból: mert bezzeg a mi időnkben... A mi nagymamánk még cukros tojást kevert uzsonnára, ha úgy kívántuk, akár többször is. Amíg a lábát áztatta a lavórban, addig volt ideje babaruhát varrni Gondoljuk csak végig ezt a dolgot alaposabban! A mai nagymamák nem biztos, hogy mamuszba bújnak örökre, mert megszületett az első unoka. Általában még csak álmodoznak a nyugdíjról. Dolgoznak napi nyolc órát, mint mi, aztán rohannak mosni, vásárolni, mert nem állt meg a világ attól, hogy felnőttünk. S ha már nyugdíjas a mama vagy a papa? Rendszerint ráhúz még néhány évet. Dolgozik, mert a gyerekeknek lakás kell, amit egyedül ösz- szespórolni nem lehet. S ha már nekünk megvan, ami feltétlenül szükséges az önálló élethez, akkor jönnek — jogosan — a saját igények. Űj tévé. nyaralás, néhány szép ruha. A nagyszülők rendszerint ötvenhatvan évesek. Nem biztos, hogy volt mindig módjuk arra, hogy álmaik szerint költekezhessenek. Mi voltunk az első kulcsos gyerekék! A mai nagymamák dolgoztak húszharminc évet három műszakban, vagy tanultak éjszaka, mert kiemelték őket. Talán nem dolgoztak sokat az öregek? Dehogynem. Csakhogy az életüket jobbára határozott keretek közt élték. Mindenki által ismert szabályok szerint. S a mai nagymamák voltak azok, akik e szabályokat felrúghatták. Kénytelenek voltak vele, hogy élni tudjanak. Mondják — csak az lehet jó szülő, aki nem felejti el saját gyerekkorát,/ de mi lenne, ha néha arra is gondol-' nánk, milyenek leszünk mi nagymamának? Méghozzá olyan nagymamának, akinek folyton készen kell állnia arra, hogy az unokákat átvegye megőrzésre. Aki nem is él, ha nem tehet el ötven üveg befőttet. Akt mindig köt, horgol, főz, mosogat, üdén és frissen, talpig nyugalommal. Azt hiszem, ezt még elképzelni is rettenetes lenne. Mi erre a szerepre nem lennénk alkalmasak. Egyszerűen azért, mert más életmódot szók- ( tunk meg. Mások lettek az igényeink, de ha egyszer mi másképp szeretnénk élni, miért nem dobjuk sutba az előítéleteinket? Miért várjuk el saját anyáinktól, hogy hasonlítsanak egy régi álomképre? Jó — volt ez az álom. Gazdagabbak lettünk attól, de ki kellene találnunk valamit, hogy ezt pótolni tudjuk a saját gyerekünknek. Nagy Ida-4--» r VWVV\/1 Texgréf-kínálat a lakosságnak Glóbusz és nikecell
