Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-03 / 206. szám

Meghonosodó technológia Folyékony műtrágya a talajba Nemcsak a telnie a füléi is számít Napjainkban sok szó esik a gazdaságosságról és teljes jog­gal, hiszen meg kell nézni, mi­re fordítjuk a pénzünket, s nemcsak a forint rzámít, ha­nem a fillér is. Hátha még milliókról vrn szó, mint a je­len esetben is! Drága művelet Ismeretes, hogy a földek az ország igazi kincsét jelentik, de ezt a kincset ápolni, véde­ni kell. Erre szolgál a trágyá­zás, de mivel nem elegendő a szervestrágya, szükséges,' hogy műtrágyával ''pótoljuk. Ám ahogy növekszik az olaj ára, úgy drágul a műtrágya is. Bármennyire is drága, de ahhoz, hogy arassunk, hogy bő termést takarítsunk be, meg kell venni. Súlyos milliókat fizetünk ki érte. A szilárd műtrágya nem eléggé gazdaságos, a szórás­képe is egyenetlen. A szakér­tők régóta foglalkoznak azzal a gondolattal, hegy felváltsák folyékony műtrágyával. Ez többek között azért is gazdaságosabb, mert a granu- lálás, a szemcsésítés, amely drága művelet, így elmarad, s ezáltal olcsóbb lesz a termék. Másrészt a gépek jobban ki­használhatok, hiszen a vegy­szert és a folyékony műtrá­gyát ugyanazokkal a gépek­kel lehet kipermetezni a nö­vényekre, illetve a tápanyagot a földbe juttatni. Mindez így elmondva egy­szerinek és ésszerűnek lát­szik, ám a valóság sokkal bo­nyolultabb, mint azt gondol­nánk. Tavaly nyáron vetődött fel, hogy a Rákosmezeje Tsz- ben is meg kellene próbálkoz­ni a folyékony műtrágya ne­vezetesével. Az elnök és a termelési el­nökhelyettes létrehozott egy szakértői csapatot, amelynek tagjai: Pigniczki Imre gépe­sítési főágazatvezető. Somlói János növénytermesztési fő­ágazatvezető, Dobos Sándor növényvédelmi főmérnök, Gál Miklós növényvédelmi mér­nök és Rácz Lajos mérnek, ők elkészítették a tervtanul­mányt, amelyet’ az elnök és az elnökhelyettes jónak tar­tott, ám kisebb-nagyobb prob­lémák miatt újragondoltatta. Ez a figyelem meg is hoz­ta a kívánt eredményt. Elmé­letileg tisztázták a dolgokat, s hozzáláttak a gyakorlati meg­valósításhoz. Felosztották egy­más között a munkát, s ki-ki a maga területén kezdett el ke­ményen dolgozni. Meglátogatták azokat az üzemeket (Bábolnai, ahol már folyékony műtrágyát használ­nak. Ez év elején kezdődött a terv honosítása. S most, augusztusban már a Rákosmezeje Tsz-ben is fo­lyékony műtrágyát permetez­nek a gépek. Csaknem egy fél év alatt sikerült „házilag” megoldani ezt a fogas kér­dést úgy, hogy közben számos újítás, ötlet, eredeti megoldás született. Ehhez nemcsak az kellett, ahogy a szakemberek fogalmaznak, hogy a vezetők „kihajtsák” belőlük ezt az ere­deti produkciót, hanem az is, hogy mérnökök, munkások szívvel-lélekkel fáradozzanak, s ne nézzék, hogy mennyi az idő, hiszen a kísérleti sza­kaszban még éjszaka is dol­goztak. fáradhatatlanul És egyikük sem volt fáradt. Mindenki, mérnök, munkás heves alkotólázban égett. Ez ismét azt bizonyítja, hogy az emberek, ha igazi feladat jut osztályrészükül, keményen, lankadatlanul dolgoznak, s nem méricskélik, hogy ez a te munkád, csakis a tiéd, ha­nem a közös célt látják ma­guk előtt, s mindenki arra tö­rekszik, hogy mielőbb az áhí • tott végeredményhez jussanak. Hogy milyen jelentős dol­gokról van szó, azt egy adat kellőképpen érzékelteti: 300 kilogrammot számítva egy hektárra, a szilárd műtrágyá­val szemben 391 forint megta­karítás érhető el, s ez a 3 ezer 733 hektárnyi szántóterü­letet figyelembe véve, egy év alatt 1 millió 459 ezer 603 fo­rintnyi megtakarítást eredmé­nyez! S ez pedig már nem csekélység. A technikát megteremteni, a technológiát kidolgozni, a fogadóállomást felépíteni — s mindezt csak a saját szakem­berekre támaszkodva, úgy­szólván mindenféle külső se­gítség nélkül — ez az a bra­vúr, amit az említett szakem­berek és szakmunkások meg­tettek. A legoksóbb A beruházás megtérülési ideje 0,34 év! A herceghalmi gazdaságé 0,7 év, a tápióbics- keié pedig 0,7—1,1 év! Nem kétséges, hogy az országban ez a leggazdaságosabb, a le­hető legolcsóbb, s mint emlí­tettem, tele van eredeti ötle­tekkel, újításokkal ez a meg­oldás. Ezt alátámasztja a követke­ző néhány adat is: ha a táro­lótelep költségét nézzük, ak­kor a helyzet így fest: a her­ceghalmiaké 1,5 millió forint­ba, a tápióbicskeieké 1,1 mil­lió forintba, az ecserié pedig mindössze 500 ezer forintba került! S a telep egyszeri be­fogadóképessége az előző sor­Kötelező ttidiizűíés lesz Szeptember 6-án kezdődik és 28-ig tart Üllőn, a művelődési házban a 14 éven felüli lakos­ság kötelező tüdőszűrése. A nagyközségi tanácstól kapott tájékoztatás szerint a vizsgála­tokat naponta 8-tól 12 óráig, illetve 14-től 17 óráig tartják meg. Ezúton is kérik a lakosságot, hogy jelenjenek meg, mert el­lenkező esetben szabálysértési eljárást indítanak a hiányzók ellen. Alkatrc ­A Taurus Gumiipari Vállalat peteri részlegében leg­alább 40 féle különböző alkatrészt gyártanak az ott dolgozó lá­nyok, asszonyok. Kapcsolatban állnak a Villamosipari Művek­kel is, részükre különböző gumiból készült gyártmányokat szállítanak. Képünkön: Tófalvi Zoltánná és Nagy Józsefné eze­ket a termékeket munkálja meg. rendben említve: 100, 90, s a miénk <200 köbméter! Természetes, hogy ilyen ki­váló teljesítmény szakmai kö­rökben nagy visszhangot kel­tett, jönnek a tsz-be az ország különböző gazdaságaiból a szakemberek, az Agroker is komolyan érdeklődik. Érthető, hogy a tervezők szabadalmi védettséget kértek, hiszen ko­moly szellemi teljesítményről van szó. A tárolótelepnél két gépko­csivezetővel, Kaiszlar József - fel és Király Mihállyal be­széltem. ök hozzák a Budapes­ti Vegyiművekből a folyékony műtrágyát, bár szerződés biz­tosítja számunkra a szükséges mennyiséget, nem árt, ha van 3—4 napi tartalék is, mert mi sem mutatja jobban, hogy milyen jelentős az átállás er­re a fajta trágyára, mint az, hogy valósággal sorban állnak a kocsik a gyár udvarán, ahogy elkészül az anyag, máris indulnak a gépkocsik ... S így is két-három óra kell hozzá, hogy valaki sorra ke­rüljön. Naponta háromszor A tsz gépkocsijai naponta két-három fordulót tesznek meg, csakis így tudják bizto­sítani a folyamatos munkát, ugyanis a szippantós traktor naponta 40—45 köbméter fo­lyékony műtrágyát hord ki a földekre. Farkas Tibor Mindenkit felvettek Az ecseri Rákosmezeje Tsz a hozzátartozó településeken az elmúlt évben is segítette az óvodafejlesztési programok végrehajtását. Viszonzásképpen az illetékes tanácsok a megha­tározott számú óvodai helye­ket biztosították az új tanév­ben is a tsz-dolgozók gyerme­keinek. A társadalmi felvételi bi­zottságokban közreműködtek a közös gazdaság nőbizottságá- nak tagjai is. Megfontolt dön­téseket hoztak, s az eredmény nem is maradt el. Akik jelent­keztek a tsz-ből, gyermekei­ket elhelyezték a községi óvo­dákban. Az iskolába Felnőtteket várnak A monori Kossuth Lajos ál­talános iskolában az idén is indítanak tanulócsoportokat olyan felnőttek számára, akik még nem végezték el a nyolc általánost. Jelentkezni az isko­lában lehet szeptember 15-ig. Ajánljuk a lehetőséget a helyi üzemek figyelmébe, amelyeket eddig nem nagy sikerrel talált meg a tanulni vágyókat tobor- zó levél. -\ ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 206. SZABI 1982. SZEPTEMBER 3., PÉNTEK Bmpoifkivóifó siebfsüiő Énei giatakarékos pultcsaládok Hasznosak a kooperációs kapcsolatok A Monori Járási Szolgáltató Szövetkezet igen szerteágazó tevékenységet folytat. Szinte a járás valamennyi településén ők állnak a lakosság rendelke­zésére a különböző szolgálta­tásokkal. Az köztudomású, hogy ezek a személyi szolgál­tatások nem sok hasznot hoz­nak a konyhára, ezért jelentős az ipari tevékenység is a szö­vetkezetben. Gáz- ás gőzüzemű Néhány évvel ezelőtt adták át rendeltetésének Gyomron a szövetkezet központi lakatos­üzemét, amely korszerű mun­kakörülményeket teremtett az ott dolgozó kollektíváknak. Amint ifj. Szűcs Tibortól, a lakatosüzem vezetőjétől meg­tudtuk, éves termelési értékük megközelíti a 30 millió forintot. Több vállalattal állnak szer­ződéses és kooperációs kapcso­latban, egyes termékeik híre már külföldre is eljutott. Biztató kísérletek Régi partneri kapcsolatban állnak a KERIPAR-ral, amely ételmelegítő pultokat rendel tőlük folyamatosan. Gyomron készítik a gőz- és gázüzemű pultokat egyaránt. (Hozzájuk tartozik a monori lakatosüzem is, ők is segítenek a pultok elő­állításában.) Ilyen tetszetős kivitelűek az ételmelegítő pultok — mutatja ifj. Szűcs Tibor. A közelmúltban az orszá­gos energiafelügyelettel kí­sérletbe kezdtek, amelynek során egy energiatalcarélco- sabb pultcsaládot kívánnak kifejleszteni. Az első lé­pések megtörténtek, s biz­tatóak az eredmények. Ügy tű­nik, jó úton halad a kísérlete­zés, hiszen ilyen pultok még egyetlen szocialista országban sem találhatók. Az új konst­rukciót szállodák és éttermek ugyanúgy használhatják, mint az üzemi étkezdék és egyéb konyhát üzemeltető egységek. A csempézőcsalád már ré­gi terméküknek számít. Gyár­Buzog a víz... Az egészséget károsítja Sürgős intézkedést kérnek Buzog a feltörő víz, utat mos magának a ceglédiek nagy forgalmú boltja előtt, a „Hatháza” felé már tocsogós tócsává szélesedik, orrfacsa­ró a bűze, s amikor délután a fák mögé bújik a nap, a hű­vös árnyékban zümmögni kezd a szúnyoghad ... Amikor pedig a súlyos áru­szállító autók az üzlet elé állnak, s huppan a kerék, fi­gyelmeztetni kell az ajtó kö­zelében elhelyezett pénztár előtt állókat, vigyázzanak: jöhet a fröccszuhatag. A pénz­tár előtt pedig mindig állnak, a bolt havi forgalma ugyanis meghaladja a másfél milliót. A régen észlelt hibát jelen­Válasz ez is... p anasz érkezett szer- kesztőségünkbe, nyo­mában járva magunk is tapasztalhattuk: a monori, Petőfi Sándor utcai Zöl- dért-üzletben a hulladék éktelenül bűzlik. Az üzlet eladójának ugyanis időn­ként selejteznie kell a rom­lott árut, levagdosni a ká­posztaleveleket, zsákba rakni a rohadt gyümöl­csöt, zöldséget — ami aztán a bejárati ajtó mellé kerül. És ott is marad. Legutóbb pontosan három hétig bur­kolta penetráns illatokba a környéket. A szemétszállí­tó kocsinak ugyan minden csütörtökön jelentkeznie kéne — bár ez is kevésnek bizonyul —, s még ezt sem teljesíti. — Már a KÖJÁL-nál is jártunk — mondja felhá­borodva egy közelben la­kó —, kíváncsi lennék, mit szólnának az illetéke­sek ahhoz, ha hasonló bűz és szeméthegy lenne a kö­zeli maszek zöldségesnél? Bírság nélkül aligha úszná meg, de ő megoldja más­képp a „szemetelést”. Hogy hogyan — ez esetben lé­nyegtelen. A lényeg ezút­tal az: miért nem szállítja el a költségvetési üzem er­re hivatott gépkocsija? p? ét vezetőt próbálok te- lefonon elérni, hátha megválaszolják. , — Nincsenek bent — mondja egy fáradt női hang. — És csupán ők az ille­tékesek a válaszadásra sze­métügyben? — De mennyire ők! Any- nyira, hogy most is mind­ketten kint vannak terüle­ten és hordják a szemetet! Ugyanis nincs munka­erőnk, beálltak helyettük a vezetők „szemetelni”... Válasznak bizony válasz ez is. K. Zs. tették már többször is, az ille­tékesek azonban fülük botját sem mozgatták eddig. Az egyre dagadó tócsa mel­lett egy 300 méter hosszú, másfél méter széles gyalog­járót készítenek a Hunyadi út lakói. A tanács adja a ce­mentet meg a sódert, az utca lakói pedig csak úgy társa­dalmi összefogásból megépí­tik. Így készül Üllőn egyre több betonos gyalogjárda. Még az utca túloldalának lakói is itt dolgoznak, köztük Kiss Mihály, az utca legré­gibb lakója, aki itt is szüle­tett a dombtetőn. Elmondja: nyáron mennyire vigyáztak hogy az a drága ivóvíz ne folyjon, csorogjon feleslege­sen, jusson mindenkinek, ne hiányozzék egy házból sem. Itt meg már hetek óta pazar­lódig haszontalanul, pedig ezzel a mennyiséggel egy kertet a nyári forróságban mindennap locsolni lehetett volna. Így meg „léte” szennyezi a környezetet, bűze pedig az egészséget károsítja. K. S. Grcznár Imre a MODUL­munkaasztalokat szereli össze. Mutncfalvy Zoltán felvételei tanak csempevágót, lyukasztót és sablont, az otthon ügyeske­dőknek pedig barkács csempe­vágót. Korábban exportáltak is ezekből a termékekből, de er­re az esztendőre nem kaptak megrendelést. Az ÁFOR benzinkeverő kan­nákat rendelt tőlük,' ki tudják elégíteni igényeiket. A szelet- sütő — amelyet szintén Gyom­ron készítenek — úgynevezett importkiváltó termék, így gyártása népgazdasági érdeke­ket is szolgál. Jó feltételek A lakatosüzem kollektívája helytáll a mindennapi munká­ban. Részt vállalnak a külön­böző társadalmi megmozdulá­sokból, segítik a szövetkezet eredményes gazdálkodását. Mindehhez jók a feltételek, hi­szen a műhely mellett korsze­rű szociális helyiségek is a ren­delkezésükre állnak. G. J. Gyomron Korda-est Zenés estet rendeznek m; 20 órakor Gyömrőn, a Pető/ Sándor művelődési házban. / műsorban fellép Korda György Komjáthy György, Báláz: Klári, Csonka Mihály és Hó­dos D. Sándor. Kísér Autl Ede és együttese. Telefonon is lehet érdeklődni Tanfolyamok kezdődnek Németül, angolul tanulhatnak Kismotorvezetői tanfolyamot indítanak szeptember 20-án, hétfőn este, hat órakor Mo- noron, a járási művelődési házban, melyre várják a je­lentkezőket. E hónap végére vagy októ­ber elejére tervezik az alap­fokú angol és német nyelv- tanfolyam indítását, a jelent­kezők létszámától függően. A foglalkozások heti egy alka­lommal, kétszer 45 percbei lesznek megtartva. A tanfo­lyam díja félévre 400 forint. Mindkét tanfolyamra részle­tes felvilágosítást adnak sze­mélyesen vagy a 178-as tele­fonon a művelődési ház nyit­vatartási idejében. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom