Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-03 / 206. szám
A közösség volfi minden® Nyugdíjba ment a telepvezető A munkában megfáradt, de vannak még tervei Mészáros Istvánnal, a Nagykőrösi Konzervgyár Il-es telepének nyugdíjba vonult vezetőjével régi, megszokott irodájában találkoztunk. A beszélgetés végén, miután becsukódott a notesz, még hosszú percekre körülvett minket a csend. Mészáros István bizonyára á munkába egy helyen töltött 40 évére gondolt, a jól összekovácsolódott, rajongásig szeretett telepi kis közösségre, melynek irányítója volt. Régen és most Jómagam leginkább arra gondoltam, hogy nem volt könnyű dolgom olyankor, amikor nyilatkozatra kértem fel Mészáros Istvánt. Főként a legutóbbi időben egyre idegesebben, de mégis kedvesen mind többször átengedte felelős munkatársainak a válaszadást. Mészáros István most a legutóbbi beszélgetés kapcsán is feladta a leckét. Az életútjá- ról faggattam, de mindig csak többes számban, az egész kollektíváról beszélt. — A közösséget nagyon sajnálom itthagyni — mondotta könnyes szemmel —, de megromlott egészségi állapotom miatt nem vállalhatom a további munkát. A munkában töltött évek gondjai, melyek a vállamra nehezedtek, kikezdték az idegeimet. — Az otthonom közvetlenül a gyár mellett van. Hallom a munka kezdetét és végét jelző fúvást, látom a munkahelyre és haza igyekvő embereket. Mindez kimondhatatlanul boldoggá tesz. Nagyon szerettem az itt dolgozókat. Egyébként a Il-es telepi közösségre régebben is és most is az a jellemző, hogjy összetartó. Nem kapott fizetést — Hosszú sorokban álldogáltak itt az emberek 1943- ban. Arra vártak, hogy munkát kapjanak a gyárban, ön a szerencsésebbjei közé tartozott. — Valóban, ugyanis sikerült munkát kapni. Igaz, némi protekcióval. Péli Ferenc akkori főgépész segített. Gépesítésről akkortájt még nemigen beszélhettünk. Több száz literes alapanyaggal telt hordhat kellett a sáros udvaron keresztül kézzel mozgatni. A kazánházba szenet is toltam, és tagja voltam az udvari rakodóbrigádnak is. Tizenkét- tizenhat órát is dolgoztunk. — A rakodóbrigádban nemcsak az itteni rakodás volt a feladatunk, hanem az áru- szállítás is. Ez a munka az említetteknél több keresettel járt, ezért vállaltam .a nyújtott műszakot. Persze azokban az időkben ismeretlen volt például a védőöltözet és a védőital, nem volt melegedő se. A nehéz fizikai munkából az akkori Alföldi Konzervgyárban a mostani vezetők közül kivette a részét Antal László, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatóhelyettese és Bujdosó László műszakvezető is. — A felszabadulás után jelentős szerepet játszott a termelés megindításában. — Barátaimmal, Bujdosó Lászlóval és Szakács György- gyei vállalkoztunk arra, hogiy a vonat tetején utazva elmenjünk Szuhakállóba és Kazincbarcikára szénért, melyre a kezdéshez feltétlenül szükségünk volt. A nélkülözhetetlen szénszállítmány biztonságos ideszállítását csak úgy tudtuk megoldani, hogy felültünk a vagon tetejére, s ott őrködtünk vigyázva a nehezen megszerzett szénre. — Bujdosó Lászlóval többször megjártuk ezt az utat, s nem törődve a veszélyekkel, boldogok voltunk, hogy vagonszámra hozhattuk a fűtőanyagot. Ugyanis szívünkben éreztük, hogy a gyárnak meg kell indulnia. — Különösen akkor volt rossz sorunk, amikor mellékvágányra toltak bennünket, s három napig is ott rostokoltunk étlen-szomjan. De a szenet egyetlen pillanatig sem hagytuk magára, még életünk kockáztatása árán sem. Az indulásnál még fizetést, sem kaptunk. Később, az infláció idején a létfenntartásához szükséges minimumot is csak nehezen tudta előteremteni a gyár. — Még olyan portékája sem akadt, melyet csereberélhetett volna. Aztán 1948-ban ugyanarra a telepre nevezték ki vezetőnek, ahonnan most nyugdíjba vonult. Közben persze történt egy és más az életében. Társadalmi munkában — Például az, hogy évek során különböző funkciókkal bíztak meg. Évtizedeken keresztül tagja voltam az üzeFőzi, fagyasztja Két évtizede fagyialtos Az idén elég jó nyara volt a fagylaltnak. Főleg a gyermekek fogyasztják szívesen ezt a nyári csemegét. Kétféle fagylalt van. Az egyik előregyártott fagylaltporból készül, a másikfajtát hagyományos eljárással főzik. Ilyen fagylaltfőző üzeme van Nagykőrösön, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek, a Széchenyi téren, a jíőrisfa presszó udvarán álló épületben. Málna és eper Fehér sapkás és köpenyes cukrászmester, Urbán László nagy üstökben főzte, kavar- gatta ottjártunkkor az alapanyagokból összeállított fagylaltmasszát, melyet hagyományosan, régi receptek szerint főznek, s azután fagyasztanak. A munkában egy ügyes ko- cséri kislány, Cseh. Mária segített a mesternek, aki tanuló az áfész bokrosi cukrászüzemében, s a fagylaltfőzést is meg kell neki tanulni. — Naponta mennyi fagylaltot készítenek? — Cukrászdáink, presszóink, s árusítóhelyeink igénylése szerint, mindennap 250—320 kilogrammot — mondotta Urbán László. — És milyen fagylaltokat? — Mindig mást és mást. Ma például csokoládé-, vanília-, puncs- és karamellfagylaltot. — Milyen változatok vannak még? — Mogyoró, rumos dió, cit- I mi párt-végrehajtóbizottságnak és a pártbizottságnak is. Tizennégy évig mint konzervgyári pártbizottsági titkár dolgoztam, ebből öt évig függetlenítettként. Tagja voltam a városi pártbizottságnak és végrehajtó bizottságnak is. Alapító tagja voltam a munkásőrségnek. — A munka mellett állandóan továbbfejlesztette szakmai és politikai ismereteit. Tevékeny részt vállalt a propagandamunkából is, mert mint mondotta, az embereket naponta kellett meggyőzni arról, hogy a helyes utat járják ... — Jó segítőim is voltak, mint például Friss Antalné szb-titkár és Harsányi Lászióné főosztályvezető, akik jelenleg is aktív dolgozói a gyárnak. A politikai meggyőző munkához segítséget nyújtott még többek között Gál István, Kiss Ferenc, Rétsági Oszkár, Godó János és Nagy Ferenc, illetve az azqta elhunyt Galambos Ignác. Várja társait rom, őszi- és sárgabarack, zöld alma, málna és eper. A két utóbbiból mostanában többször nem kaptunk alapanyagot. — Milyen fagylaltból fogy a legtöbb? — Hagyományosan a vaníliából és csokoládéból. — Hány helyre szállítják a fagylaltot? — Mindennap 10—12 helyre. Közte a Kocséri Áfész- presszóba, a nyársapáti Homokgyöngye presszóba, a Pál- fájában a Tölgyfa csárdába és az állami tangazdaság presszójába.. — Hány éve folytatja a cukrászmesterséget és főzi a fagylaltot? — A tanulóéveimmel együtt éppen 22 esztendeje. Családjával együtt — Hol tanulta ki a szakmát? — Cegléden, Petrovics Ottó jónevű cukrászmesternél, akit arról is emlegetnek, hogy ő volt a Ceglédről terjedt és Nagykőrösön is ismert és kedvelt olaszkadar szőlő egyik elterjesztője, aki négy tőke idős felfuttatott szőlőjéről 250 liter bort is szűrt. Urbán László törteli születésű, 1964 óta dolgozik az áfész-nál. Télen cukrász, nyáron a fagylaltot főzi. Családjával együtt Nagykőrösre költözött és ma már itteninek 1 vallja magát. Kopa László — A vállalat 11-es telepének életében jelentős változás következett be 1966-ban. — Azáltal, hogy nagy rekonstrukciós munkákra került sor — valóban. Talán mondanom sem kell, hogy a munka- körülmények ily módon számottevően javultak. A vállalatvezetés akkor is nagy gondot fordított a gépesítésre, a munka könnyítésére, a dolgozók szakmai és politikai továbbhaladására. — Szót kell ejtenünk arról is, hogy Mészáros István vezetése alatt a Il-es telepi kollektíva derekasan kivette a részét a városfejlesztő társadalmi munkából is. Mindenütt segítettek, hívásra és anélkül is. — Mészáros István — aki számos kitüntetés boldog birtokosa — megtalálta az egyéni és a közösségi boldoguláshoz vezető utat. Becsületessége, igazságérzete, a közösségért érzett felelőssége arról le nem téríthette. Bár a munkában megfáradt, azért még vannak tervei. — Sikerekben, kudarcokban méltó társam volt a feleségem, aki ugyancsak gyári dolgozó volt nyugdíjazásig. Vele, valamint óvónő lányommal, fiammal, aki mint műszerész itt dolgozik a telepen, illetve azok családjaival szeretnék még néhány boldog évet eltölteni. Továbbra is részt kívánok venni az áfész igazgatóságának munkájában, me’iy testületnek 12 éve tagja vagyok. Bízom abban, hogy a zártkertemben is találok majd felüdülést. — A hozzám segítségért, tanácsért forduló volt munkatársaimat pedig továbbra is várom. — Mindezekhez sok erőt, egészséget, békés, nyugodt éveket kívánunk. K. K. Mozi A vidéki lány. Színes francia film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdió moziban Vasárnapi szülők. ’ Színes magyar film. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. ŐRÖSI inán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 3., PÉNTEK A MÉH-telep ígérete Energia- és anyaggazdálkodás A minap a városi pártbizottság ülésén egyebek között arról is szó esett, hogy a lakosság jobb energiagazdálkodását szolgáló mindenféle fel- világosító munkát támogatni kell. Alkalmakban nincs hiány. Lehet szólni az otthoni, a háztáji energiagazdálkodásról az ismeretterjesztő előadások keretében, aztán a kertbarátklubban, s például az Építőipari Tudományos Egyesület tanácskozásain. Nemcsak lehet, hanem kell is, hiszen mindenki kíváncsi azokra a módszerekre, melyek alkalmazásával olcsóbbá tehető a lakások, a műhelyek, a fóliasátrak, az üvegházak és a háztáji állatnevelő telepek fűtése és világítása. A lakóházak minden eddiginél jobb hőtechnikai megépítése, szigetelése és fűtése érdekében sokat tehet a magánépíttetőket segítő, s nemrégiben megalakult társadalmi tanácsadó szolgálat is. Másodlagos nyersanyag Persze nemcsak az energiával kell takarékoskodni és jól gazdálkodni, hanem az anyagokkal is. Jó gazdálkodásnak számít például az is, ha valaki az összegyűlt újságpapírt nem égeti el, nem dobja el, hanem átadja a MÉH vállalatnak. S az is jó gazdálkodásnak számít, ha valaki* ugyanennek a vállalatnak a telepén megvásárolja a neki szükséges, ám másoknak feleslegessé vált, s ezért itt fellelhető haszonvasakat. A körültekintő anyaggazdálkodó előbb-utóbb rájön arra, hogy a háztartásokban voltaképpen elenyésző mennyiségű szemét képződik. A hulladékok többsége nem egyéb másodlagos nyersanyagnál, s így értékesíthető. Családi házakban még a szerves hulladékok is használhatók, leginkább komposztálva, trágyát pótló szerként. Sajnos ez ma már eléggé kiment a divatból. Nagy kár. Magától értetődik, hogy a másodlagos nyersanyagok, vagyis a fém, papír, rongy, s egyéb hulladékok értékesítéséhez, s majdani felhasználásához szükség van egjy erre szakosodott szervezetre, vállalatra. Mindenki tudja, hogy ez a vállalat a MÉH. Sajnos, Nagykőrösön, a helyi telep, bár elért elismerésre méltó eredményeket is, nem mindig állt a helyzet magaslatán az elmúlt években. A fogadóképességével voltak leginkább bajok. Az úttörőcsapatok, sem vállalkozhattak mindig nagyobb papírgyűjtési akciókra, mert a telep nem tudta átvenni a papírhegyeket. Ennek az egyik Csövesek a szemetesben Az asszony csodálkozással vegyes ijedtséggel riadóztatta a lépcsőház lakóit. „Képzeljék el! Csövesek alszanak a szeméttárolóban !” Valóban ott aludtak. Pontosan tizen. Egymás hegyén-há- tán hevertek, s az erjedő szeméttől is segítve, jól bemelegítették a parányi odút. A hűvössel jövő augusztusi éjszakán ez nyilvánvalóan fontos szempont volt. Mikor az asszony felfedezte őket, felcihelődtek, s kióvakodtak a szeméttárolóból, öten jobbra mentek, öten balra. Az egyik lakó, aki utánuk merészkedett a járdára, megkérdezte: „Gyerekek! Ti nagykőrösiek vagytok vagy vidékiek?’’ A csövesek nem válaszoltak ... Mire a kissé késve értesített rendőr odaért, a csöveseknek híre-hamva sem volt. A jól értesült lakók pedig szóltak a későbben kelőknek is, mondván: „A Vági István lakótelepen is kitört a csövesveszély. Gyereket ezután senki ne küldjön le a szeméttel kora reggel vagy sötétedés után.” Gyereket? De hiszen a csövesek, a szeméttároló-lakók is jóformán gyerekek. Mindenképpen valakiknek a gyerekei. Csak éppen nem hiányoznak otthon. A történetben ez az ijesztő és elszomorító. F. P. oka az volt, hogy a telep kicsi, s a tűzrendészeti szabályok nem teszik lehetővé nagyobb mennyiségű papír felhalmozását. A másik ok valószínűleg szervezetlenség volt. Világos ugyanis, hogy ha folyamatos az elszállítás, * sosem gyűlik össze a már tűzveszélyes mennyiség. Az elmúlt hónapokban volt egy harmadik ok is. Nevezetesen az, hogy elromlott a bálázógép. Ez azonban fis major, s mint ilyen, el is fogadható kellő indokként a fogadóképesség csökkenésének magyarázatára. Nincsenek fióktelepek Máskülönben szervezési hiányosságnak tudható be az is, városunkban mind ez ideig nincsenek fióktelepek, begyűjtő helyek. Ilyenek megteremtéséhez jóformán csak elhatározásra van szükség. Illő jutalék ellenében, s a megfelelő engedélyek birtokában e munkára bárki vállalkozhat. Föltéve, hogy nemcsak kedve van hozzá, hanem nagy udvara, s abban legalább egy üres pajtája, gazdasági épülete van. A MÉH-telepnek már régen fel kellett volna kutatnia ilyen vállalkozókat. Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy a Tormásból senkinek sincs kedve a város közepén keresztülta- licskázni egy csomó ócskavasat, csak azért, hogy szert tegyen néhány forintra a Szolnoki úton. Egyébiránt az új vezetővel megerősített MÉH-telep most már erőteljesen foglalkozik azzal, hogy a város különböző pontjain felvevőhelyeket nyisson. A terv végrehajtásának sikere a vállalkozók számától függ. A telepvezető Dobos Ferenc ígérete szerint hamarosan eljön az az idő is, amikor az úttörőcsapatok nekiláthatnak komolyabban a papír- és a vasgyűjtésnek. Sőt, a telepiek azt szeretnék, ha a nagykőrösi úttörők részt vennének a megyei hulladékgyűjtési versenyben, s még szép és értékes díjakat is nyernének. Reméljük, hogy a szép tervek mind valóra válnak. E tervek végrehajtásához igyekezett hasznos tanácsokkal szolgálni az MSZMP városi végrehajtó bizottsága, amidőn a minap nagyító alá tette a MÉH-telep helyzetét és tevékenységét. A jó tanácsok is fontosak persze, de még fontosabb, hogy a MÉH-telep megnyerje üzletfélének a lakosságot. Ha például az ebédszünet a telepen két óra hosz- szat tart, s a papírgyűjtő várakozni kénytelen, akkor legközelebb a tűzbe vagy a szemétbe kerül a hulladék, s nem a telepre. Népgazdasági érdek Apró hiányosságokat kell megszüntetnie, rossz beidegző-1 déseket kell megváltoztatnia[ az új vezetésnek, hogy az üz- i let jól menjen. Márpedig jól kell mennie, mert a MÉH- telep forgalmának növekedése elsősorban nem vállalati, hanem népgazdasági érdek. Farkas Péter Győzelmek kézilabdában _A Kinizsi-sporttelepen kettős megyei férfi II. osztályú bajnoki kézilabda-mérkőzést rendeztek. A hazaiak ismét kettős győzelmet arattak. Nk. Kinizsi—Erdőkertes SE 28-13 (15-9) Nk.: Szondy — Péczeli, Kerny (2), Bóna (9), Mátrai (9), Vilcsák (2), Budai (6); csere: Hegyi — M. Szűcs. Az első félidőben jó csapat- és össz- játékkal a körösiek irányították a mérkőzést. Mindkét fél sok mozgással játszott. A ki- nizsisek több ötletes gólt dobtak a sportszerű találkozón. Szünet után, bár az esőzés miatt csúszós volt a bitumen és a labda (és e miatt több helyzet is kimaradt), a hazaiak biztos fölénnyel növelték győzelmi különbségüket és ezzel visszavágtak a tavaszi vereségért. Nk. Kinizsi ifi—Erdőkertes SE ifi 21-13 (10-6) Változatos, sokmozgásos volt az első játékrész, 5-1 és 6-6 után szünetig vezetést szereztek a helyiek. A második fél^ időben a jobb erőnlétben levő körösiek mozgékony ellenfelükkel szemben (akik náluk feljebb voltak a táblázaton) megérdemelten növelték előnyüket, a góldús ifitalálkozón. Kovács A. (10), Lázár (7), Dob- nik (3) és Tót J. (1) gólt dobott. JÓL birkóztak A Szolnokon megrendezett birkózó-idénynyitón. a serdülő kötöttfogású országos Tisza Kupa-viadalon 110 induló és erős mezőny vett részt. Az Nk. Kinizsi jól helytállt és több helyezést értek el. 42 kilogrammos súlycsoportban (10 induló): 2. Török Béla (még úttörő korú, eredménye rendkívül értékes). 49 kg (14): 3. IVÍarsa István (4 győzelem és 1 vereség), 6. Farkas Tamás (okos birkózással). 62 kg (14): 5. Szigetvári Csaba. 67 kg (16): 5. Szőke Zoltán (I vitás veresége is volt). IFJÚSÁGI SAKKOZÓK A Magyar Sakk Szövetség ifjúsági és utánpótlás bizottsága a tehetségek felkutatása érdekében évjáratos országos egyéni bajnoki elődöntőt rendezett Kecskeméten, a BÁCS- EPSZER szállón. A 15 éves fiúk 29 fős mezőnyében elindult a Nagykőrösi Arany SE három fiatal sakkozója is és a szoros mezőnyben jól helytálltak az egyhetes viadalon. Farkas Lajos 6 ponttal az 5. (III. osztályú minősítést ért el), Simon András 4 ponttal a 24., Cselovszki Attila pedig 3 ponttal a 26. helyen végzett. Utóbbi kettő IV. osztályú minősítést szerzett. Egy-egy játszma 2x2 órás volt a 9 fordulós svájci rendszerű viadalon. PÉNTEKI SPORTMŰSOR Labdarúgás Gimnáziumi pálya, 16.30: ITV—21-es Volán, 17.30: Mészáros Tsz—Tormás, 18.30: VGV Pedagógusok—Kossuth utcai lakótelep; Ifjúsági-sporttelep 16.30: VGV II.-PVCSV, 17 30- VGV I—TRAKIS, 18.30: NE- FAG Törteli Tsz, kispályás TRAKIS Kupa-mérkőzés. Természetjárás Nyugat-Mecsek: az Nk. Pedagógus SE és a Toldi ODK- sok közös túrája. S. Z. ISSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlap)