Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-30 / 229. szám
■ Abonyi krónikám Van vevő a kazánokra Fűtőanyag csutkából, fából A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Micsurin Tsz Több terméket küld külföldre % Krupincza Béla kazánt hegeszt Az abonyi József Attila Tsz központjának fűtésére évente 300 ezer forint értékű tüzelőolajat használtak fel. Két 120 ezer kaldriás komfortkazán emésztette ezt meg. A növekvő olajárak hatására a tsz is az egyéb energiaforrások hasznosítására törekszik, nem eredménytelenül. A József Attila Tsz erdőgazdái kodást is folytat. Újabban a kitermelt fa kétharmadát helyben dolgozzák fel, úgy értékesítik. A kitermelésnél és feldolgozásnál melléktermékként jelentős mennyiségű nye- sedék keletkezik. Ennek fel- használására eddig nem sok figyelmet fordítottak. Szemét lett belőle, az idő vasfoga rágta szét, éppúgy, mint például a kukoricacsutkát. A magas fűtési költség csökkentésére törekedve jutottak arra, hogy olyan berendezést készítsenek, ami lehetővé teszi, hogy a fahulladékot és más mezőgazdasági mellékterméket gazdaságos energiahordozóként felhasználhassák a távfűtésnél. Csuti Béla, a tsz lakatosműhelye vezetőjének ötlete alapján ez év elejére egy olyan kazánt készítettek, amely erre alkalmas. Egyenletes hőfok — Az első berendezés már a próbaüzemelés során olyan jól vizsgázott, hogy a korábban használt két olajégőt kiiktattuk — említi Csuti Béla. — A kazán fűtőterülete 17,6 négyzet- méter, a tüzelőtér két köbméteres. amelybe két méter hosz- szúságú szálfák is beférnek. Aláfúvó ventillátor szítja benne a tüzet. A berendezés működését úgy szabályoztuk, hogy ha a kimenő víz hőmérséklete eléri például a hetven fokot, akkor a ventillátor megáll, a tűztér nem kap elég levegőt és az izzás alábbhagy. így lehet elérni, hogy a fűtés egyenletes legyen. A praktikus és egyben gazdaságos berendelésnek sikere van. A Ceglédi Állami Tangazdaság nem sokkal a prototípus üzembe helyezése után tízet rendelt belőle. Ezeket most készíti a termelőszövetkezet és télen már így fogják fűteni a gazdaság műhelyeit és központi épületeit. Télre szállítják Tüzelőnek a kukoricacsutkát használják fel, ebből úgy 200 vagonnyi áll rendelkezésre. Két kazánt rendelt a nagyká- tai termelőszövetkezet és egyet a bajai fafeldolgozó üzem is. Ezeket azonban csak a jövő évben tudja az abonyi tsz szállítani, mivel kevés a hegesztőjük, márpedig a kazánok gyártásához főként e szakmában jártas emberekre van szükség. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Kelendő kenyér Igen forgalmas Abonyban a 4. számú országos főútvonal mentén a kenyér és péksütemény mintabolt. Átutazó autósok is szívesen megállnak, hogy itt vásároljanak domborodó hátú, jó minőségű friss kenyeret. A helybeliek is elégedettek a termékekkel. Az albertirsai Micsurin Termelőszövetkezet számottevő külföldi kapcsolatokat épített ki tevékenysége során, s éppen ezért, rendkívül fontos, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között miként tud hozzájárulni hazánk külgazdasági egyensúlyának javításához. Nemrég intézkedési tervet készítettek, amely feltárja mindazokat a lehetőségeket és teendőket, amelyek ezt a célt szolgálják. Gabona és hús A szövetkezet pártbizottsága és gazdasági vezetősége együttes ülésen vitatta meg a Központi Bizottság 1982. június 23-i határozatát, és kijelölte az idei év végéig, továbbá a tervciklus befejezéséig szóló feladatokat. A saját üzemükön belüli tennivalókat vizsgálták meg, továbbá a meglévő külföldi kapcsolatok fenntartását is szükségesnek ítélték, amelyeket erősíteni és bővíteni kell a jövőben. Ennek alapján partnerük marad az NDK-beli Glindow- ban működő zöldség-, gyümölcstermesztő szövetkezet. Csehszlovákiában a klucsovi és a bojnyicei kutatóintézet, Jugoszláviában a szabadkai agráripari kombinát. Ezek egy részének szaporítóanyagot szállítanak, illetve csepegtető öntözőberendezéseket szerelnek fel. A Micsurin háza táján szükséges intézkedéseket huszonnyolc pontba foglalták, s valamennyi az országos gazdasági programhoz kapcsolódik. Ennek szellemében a külpiacon kemény valutáért eladható gabona és hús mind nagyobb mennyiségű előállítására törekednek. Felülvizsgálják középtávú terveiket és csökkentik az ösz- szes olyan növény területét, amely gabonatermesztésre Hiányiik egy adat Lakcímek és igazolványok A feledékenységnek ára van Az abonyi tanács mellett működő szabálysértési bizottság statisztikája szerint legtöbb helyszínbírságolás a lakcím-bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt történik. 1979-ben tizenkét, 1980-ban tizenegy, 1981-ben huszonhat és 1982 első felében tizenöt esetben kellett pénzbírságot kiszabni. Lényegében ezek a számok önmagukban is sokat mondanak, de arra nem kaptunk választ: miként derül ki a mulasztás? — Mi az oka és milyen hátrányokkal jár a kötelesség megszegése? Szekeres Lászlónétól, a tanács népesség-nyilvántartójától, helyszínbírságolótói kaptunk erre magyarázatot. — A tanács és az állampolgárok kapcsolata igen széles körű. Nap mint nap sokan keresik fel a szakigazgatási szerv valamelyik csoportját, vagy az ügyfélszolgálati irodát — mondta. — Csaknem minden ügyintézés a személyazonossági igazolvány bemutatásával, vagy a lakcím pontos megállapításával, illetve egyeztetésével jár. A lakcímváltozások bejelentésének elmulasztása kiderül az adócsoportunktól, vagy az egészségháztól kapott információkból is. Mindkét helyről gyakran küldenek különféle értékesítéseket, felhívásokat, amelyek azzal érkeznek vissza a feladóhoz, hogy az illető személy a megjelölt címen nem található, elköltözött, vagy a házban, lakásban már más lakik. A jelentést ellenőrizzük és amennyiben a közlés helytálló, az érintetteket beidézzük. A felderítés mindkét esetében helyszínbírságolást alkalmazunk, melynek összege 50 forinttól 200 forintig terjed. — Ha a mulasztás időpontjától csak néhány hét telt el, akkor alacsonyabb, ha évek múltak el, akkor viszont a legmagasabb bírságot szabjuk ki. Hogy mi az oka a kötelességszegésnek? Többnyire fele- dékenység, nemtörődömség. Vagyis az, hogy nem tulajdonítanak jelentőséget a változás bejelentésének. — Milyen hátránnyal jár a bírságolás mellett az ilyen mulasztás? — Sokfélével. Például rendezetlen marad az illető adóügye, kisgyereke kimarad a védőoltásból, a nagyobbak pedig iskolai elhelyezés szempontjából kerülhetnek hátrányba. Valószínű, hogy sokakat még a 200 forintos büntetés sem érint érzékenyen. De itt arról van szó — a büntetés fi- ayelmeztetés —, hogy az állampolgári kötelességet nem szabad elmulasztani. A kis fegyelmezetlenséget nagyobb is követheti, ha a tettest nem figyelmeztetik időben. Egyéb következményekkel is számolni kell, amelyekért a mulasztó csak saját magát oko'batia. Gy. F. alkalmas szántót tehet szabaddá. Alapelvük, hogy a takarmánytermesztésben kisebb vetésterületen kell magasabb hozamokat elérni. Ennek megfelelően a következő két évben háromszáz hektárral bővítik a búza és a kukorica termőterületét. Bővülő gyümölcsexport Az állattenyésztés terén az idei évhez képest 1983-ban nyolc százalékkal növelik a leadandó hízómarhák átlagsúlyát, tizenkét százalékkal a leadott állatok darabszámát. Tíz százalékkal nagyobb súlymennyiségű sertést vásárolnak fel a háztáji gazdaságokból. Az NSZK-ba menő angóra gyapjú mennyiségét ötven százalékkal emelik. A felépítendő hűtőház működtetéséhez megteremtik a kellő termelési hátteret, megszervezik a háztájiban a bogyós gyümölcsök telepítését, továbbá a közösen telepített hasonló ültetvényeket részes művelésbe adják a vállalkozóknak. A nyugati országokba menő nyers gyümlöcs exportját jövőre 200 tonnára emelik. Nagyobb mennyiségű vermut, frigó szamócapalánta értékesítését tervezik külföldön. Szeretnék bővíteni az arab országokban a csepegtető öntözőberendezések telepítését, továbbá a szocialista országokban — elsősorban Csehszlovákiában — is hasonló céljuk van. Az albertirsai Micsurin Termelőszövetkezet — más cégekkel együttműködve — az olajfűtés hulladék égetésével való felváltására tesz kísérletet. Egyébként szigorú előírással nyolc százalékkal csökkentik az üzemanyagfogyasztást. Kevesebb energiával A pontokba foglalt tennivalók mindegyikének személy szerint megnevezett felelőse van. A helyi párt- és gazdasági vezetőség közösen ellenőrzi a terv megvalósítását. Az eredményes munkálkodás érdekében a premizálás rendszerét továbbfejlesztik. A jelenlegi bérezési forma sem eléggé rugalmas, azon is változtatni kell. A felsoroltak mellett a termelőszövetkezet erőfeszítéseit arra összpontosítja, hogy mélyhűtő üzemük 1984. nyarára felépülhessen és megkezdhesse a térség termésének fel dolgozását. T. T. Véradonap Nyársapáfon Községi véradónap lesz ma, csütörtökön Nyársapáton, a művelődési otthonban, délelőtt 9-től délután 3 óráig. A termelőszövetkezetnél és az üzemekben a vöröskeresztes aktívák a szervezést jó előre megkezdték, ám sok jelentkezőt biztatni sem kellett nagyon, hiszen a községben nem kevés a rendszeresen megjelenő önkéntes, a véradónapokon. Igaz, az őszi munkák dandárja van, javában tart a szüret is, remélhetően éppoly eredményes lesz ez a nap, mint más hasonlóak. Sárgarépatrilógia Ebben az évben már harmadszor hirdetett pályázatot a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár fotószakbizottsága. A III. Pest megyei színesdia- pályázat, mint az adatok mutatják, nagy érdeklődést keltett. Klubok és körök, csoportos és egyéni diázók küldték el munkáikat. Ötvennyolc szerző több mint félezer alkotása közül kellett válogatniuk, végül bemutatásra 53 alkotó 118 diaképét javasolták* A bemutató a váci Madách Imre Művelő- “ dési Központban zajlott le. A III. Pest megyei színesdia- pályázatra kollekciót küldött a ceglédi Kossuth Művelődési Központ Látomás nevű, színesdia baráti köre is. Anyagukra a zsűri véleménye, hogy a mennyiség és a minőség javult az előző bemutató óta, érvényes volt. Igazolta az is, hogy a díjazott alkotók közt ceglédit is köszönthetünk, Túry László személyében. Három diából álló kollekciója, a Sárgarépa família, a Pajzán répák és a Frivol (szintén sárgarépa!) elnyerte a III. díjat. Túry László már az 1920-as évek elején a ceglédi amatőr fényképezők kis csoportjához tartozott, pályázatokon díjazták képeit. A dalolás elkíséri A közművelődés kitüntetettje Két évtizede a kultúra áramkörében Gratulálunk a kitüntetéséhez! — így kezdődött a beszélgetés Nagy Imrével, ugyanis a Dél-Pest megyei Áfész elnökhelyettese, aki egyébként a személyzeti és oktatási osz- ■tály vezetője is, a népművelők napja alkalmából megkapta a Szocialista kultúráért kitüntetést. Közös fenntartásban — Tudom, hogy sok közművelődési munka van a kitüntetés mögött, mégis először másról, az énekről kérdezném. — Ezek a szálak a szülői házhoz vezetnek vissza, édesanyám és édesapám is nagyon szeretett énekelni. Otthon mindig szállt a dal. Általános iskolás korom óta folyamatosan énekkari tag vagyok. Most a ceglédi városi pedagógus énekkaré. — Emlékszik, hogyan és mikor kezdett a közművelődésben dolgozni? — 1963-ban rendeztem az első társadalmi esküvőt, Abonyban. Ekkor az ottani gépállomás üzemgazdásza és párttitkára voltam. Két évvel később, a gépállomás megszűnése után az abonyi Kossuth Termelőszövetkezet függetlenített párttitkára lettem. A szövetkezetben ekkortájt kezdett erőre kapni a szocialista brigádmozgalom* és a „Szocialista módon tanulni, élni, dolgozni" jelmondat bizony adott munkát. — A tanulás terén volt mit pótolni, kit arra biztattunk, hogy végezze el az általános iskola 8. osztályát, kit a szakmatanulásra, mást politikai képzésre iskoláztunk be. Aligha érhettem volna el itt komoly eredményeket, ha magamra maradtam volna. Nagyon sokat dolgoztunk ezért az ügyért. Nagy szükség volt erre, hiszen az emberek tudati előrelépése nagyon lassú folyamat. Sokak érdeklődését sikerült a TIT-előadások rendszerével is felkelteni. — Életének jelentős állomásai? — 1970-ben bekerültem a járási pártbizottságra, agitá- ciós propagandista titkárrá választottak. Ekkor kerültem a TIT-be, mint szervező és külpolitikai, gazdaságpolitikai témákban előadó. Ez ma is egyik társadalmi megbízatásom, öt év múlva visszakerültem a tulajdonképpeni végzettségemnek megfelelő munkaterületre, az Albertirsa és Vidéke Áfész elnöke lettem. '— Ebben az időben Indulta gyakorlatban a „művelődési intézményeket közös fenntartásba venni" mozgalom, melynek célja, hogy a területen gazdálkodó intézmények úgy kezeljék a közművelődési létesítményeket, mintha sajátjuk lenne. Három évvel ezelőtt alakult a Dél-Pest megyei Áfész, azóta itt dolgozom. Hivatalból támogatja — Milyen közművelődési munkákat végez ma? — Sok témával hivatalból is kell foglalkoznom, mint például a szakmunkásképzés, a dolgozók továbbképzése. Szervezünk különböző témájú vetélkedőket, kiállításokat rendezünk az amatőr tehetségek: fafaragók, festők munkáiból. A közművelődési intézmények közös fenntartása változatlanul időszerű. Szövetkezetünk a tagsági érdekeltségi alapból évente 300 ezer forinttal támogatja a könyvtárakat, kul- túrházakat, sportköröket. Nemcsak anyagilag segítjük ezeket az intézményeket, hanem a rendezvények szervezésében is, amelyeken egyben aktív résztvevők vagyunk. Moldova» várva — Talán az olvasókat is érdekli az október 4-én délután 16 órára, a Kossuth Művelődési Központ „B” épületébe szóló friss meghívás: író—olvasó találkozónk lesz és a vendégünk Moldova György író. — Ügy tudjuk, sok más társadalmi funkciója is van. Honnan van mindenre energiája, ideje? — Számomra nagyon fontos a biztos családi háttér, ahonnan erőt kapok a munkákhoz, a feleségem, akivel évek óta együtt járunk az énekkarba is. Bubonyi Mária Vízilabda Fölényesen győztek Népköztársasági Kupa-mérkőzés A Ceglédi VSE vízilabdacsapata a Miskolci EFC csapatával mérkőzött a Magyai Népköztár asági Kupa-mérkőzésen. Ceglédi VSE—Miskolci EFC 17-9 (4-2; 3-1; 5-5; 5-1) A mérkőzést Medveczky vezette. Cegléd: Németh, Beck, Papp Tánczos, Kelemen, Bóbis, Ungvári. Csere: Pákozdi, Zsíros, Tankó. Edző: Czigány Károly. Góldobók: Kelemen (5), Ungvári (3), Beck (3), Papp (3), Bóbis (2), Tánczos. Nagyarányú győzelmet aratott a ceglédi együttes, alsóbb osztályú ellenfele Mién. Na- gvobb kedvvel, helyenként kitűnő támadásokat vezetett a csapat és szebbnél szebb gólokat lőttek. A következő mérkőzés Budapesten lesz, a már OB I-es KSI ellen. Beck Mihály ISSN 013J-2500 (Ceglédi Hírlap)
