Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-30 / 229. szám

ÜLŐI Patak tér Patak térnek nevezte el leg­utóbbi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága a Rákos- patak és a János utca közötti átjárót, amely az étterem és a kiskereskedők által kialakított üzletsor létrejöttével formáló­dott térré. A műszaki osztály rövidesen kihelyezi a nevet feltüntető táblákat. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Tanulók a szelőben Mindenkire szükségük Külön szállítónak a részesművelőknek van Hamarosan dél lesz. A sző­lőtáblákról jövet farmotoros Ikarus áll meg mellettünk. Ve­zetője hunyorogva néz jobb­ra, balra, kihajthat-e a faluba vezető útra. Míg a gyerekek­kel tömött gép lassan kúszik előre, nyitott ablakából egy fiatalasszony szól ki, s ad né­hány papírlapot beszélgető- partneremnek. A helyszínen átveszik — Gábor! Itt van a gyere­kek tegnapi teljesítménye! — halljuk Szabó Sándorné szőlő- munkás szavait, majd amikor az autóbusz nyögve elrobog a gyerekekkel az ebédhez, Vas­tag Gábor szőlészeti brigád­vezetővel — itt a dányi Mag­vető Tsz százhúsz hektáros ül­tetvénye kijáratánál — átnéz­zük a papírlapokra fektetett szőlőszedési teljesítményeket. Az 5/b. 170, a 6/a. 118, a 6/b 127, a 7/b. 218, az 5/a. osztály pedig 266 láda szőlőt szüretelt egyetlen nap alatt. — Az általában huszonkét- huszonnyolc diákból álló osz­tályok teljesítménye attól is függ, milyen az adott ültet­vényrész termése — magya­rázza a különbségeket a bri­gádvezető. Közben eszembe jut, hogy alig pár perccel ko­rábban, amikor Oláh Imre csősszel, és Soós Sándorral, a csemegeszőlő ládáit javító­val beszéltem, ők úgy fogal­maztak: — Erre a laposon, a szőlőraktártól délre fagyot ka­pott az ültetvény, meg is lát­szik rajta, de a többi, a sasz- lás, az egészen jó. — Több jó láda kellene a csemegeszőlőhöz, van jó né­hány új, de nézze, még azért ezek a régiek is jók, csak min­dig törve, hiányosan hozzák vissza — dohog Soós Sándor. — Háromból azért kettőt ösz- szerakok! — A csemegeszőlő szedését majdnem három hete, a bor- nakvalóét jó egy hete kezdtük — mondja Vastag Gábor. — Akiket látott, azok a helyi, a domonyi általános iskola ta­nulói voltak. Autóbuszainkon napról napra mintegy kétszáz kisiskolás érkezik tanáraikkal, s természetesen részt vesznek a szüretben a mi asszonyaink is. Huszonöt-harminc besegí- tőnk van a gyerekkel, a többi­ek a csemegeszőlőt szedik, hi­szen éjjelente, naponta 3—400 ládával viszünk a Bosnyák té­ri piacra, ahol a Duna Tsz ve­szi át tőlünk. Ezenfelül van olyan tétel is, amelyet a ma­gánkereskedők a helyszínen vesznek át, érte jönnek. A termés harmadáért Ami a nagyobb munkát, a borszőlő betakarítását illeti: erre nincs gépük a dányiak* nak, ezért van, hogy a napok­ban a helyi, azután majd az isaszegi, végül a kókai iskolá­sok segítik őket. A termést nem dolgozza fel a szövetke­zet, hanem az Egér-Gyöngyös Tidéki Borgazdasági Kombi­nátnak adja át, azaz Gyön­gyösre kell szállítaniuk. Különben a dány—isaszegi út melletti százhúsz hektáros ültetvényen kívül még a kókai határban is van hatvan hek­tár szőleje a Magvető Tsz-nek. A legnagyobb gondjuk a ne­mes nedűt adó ültetvénnyel valóban a munkaerőhiány, amit most különösen éreznek, hiszen annyi termett, hogy a tavalyihoz kénest is igen elé­gedettek a mennyiségével, a minőségével meg különösen. A hosszú nyár, a szinte mosta­náig tartó — más kultúrában talán már káros — meleg nyárvég garantálja a szőlő, a must viszonylag magas cukor­fokát. A szövetkezet, éppen a mun­kaerőgondokat látva, az idén megpróbálkozott egy újdon­sággal: részesművelésbe adta ki a szőlőültetvény egy részét. Többre számítottak, de végül a területnek mintegy a tizedét sikerült magánszemélyeknek a termés harmadáért művelésbe adni. — Harmincöt-negyven csa­lád vállalt részesművelést — mondja Vastag Gábor. — Ügy gondoljuk, mi sem, a vállalók sem jártak rosszul. Vasárnap is — Négyéves szerződést kö­töttünk a tavaszon a szövetke­zettel a szőlő művelésére — mondja Dóczi Jánosné, aki most rendes munkanapját töl­ti, hiszert a szőlészet dolgozó­ja. — Mi, családommal negyed hektárt vállaltunk. Metszettük, a zöldválogatást végeztük, majd a kötözést, a csonkázást. Négyszer, azaz hogy várjon csak ..., ötször kapáltunk. — A legtöbben csak négy­szer irtották a gazt. — Igen, csak tudja, ahogy az előbb mondtam: négy évig mi műveljük a táblát, s azt akarjuk, hogy tiszta legyen. — Ez a lugas nagyon bő­termő. És amit a téesz kimért, amott a másik táblában ta­vasszal? — Nem panaszkodhatunk, az is jó erőben levő. Kell majd a segítség, remélem tud jönni a hét végén a férjem, a gyere­kek és az unokák is, hiszen akkor majd azt szüreteljük. A vállalkozó kedvűek tehát — különösen, ha tsz-tagok, vagy -dolgozók, csak szabad idejükben gondozhatták a sző­lőt, a szüretet is mindenkép­pen szabadnapjukon végezhe­tik. Vajon a gazdaságnak okoz-e ez szervezési gondot? — Nem, hiszen a szüret ide­je alatt szombaton és vasár­nap is gondoskodunk a szállí­tásról — mondja még a szőlé­szeti brigádvezető. — A gyön­gyösiek is fogadják a termést, ha annyi összejön, a részes­művelőkét külön is beszállít­juk. F. I. Értesíteni kell Ha kérik az ügyintézést A közérdekű bejelentések igen jól szolgálják azt a célt, hogy javítani lehessen közös­ségeink közérzetét, életkörül­ményeit. Mindez rendkívül ha­tékony módszere a hibák, hiá­nyosságok, fonákságok meg­szüntetésének. A gödöllői já­rási-városi népi ellenőrzési bi­zottságban hasonló vélemé­nyen voltak amikor néhány helybeli intézményben, gazda­ságban azt vizsgálták, hogy ott miképpen kezelik a közér­dekű bejelentéseket. A sok szempont szerint vég­rehajtott testületi ellenőrzés egyik tanulsága, hogy néhány gazdasági egységnél túllépik a bejelentések intézésének ha­táridejét. Ez még nem is vol­na olyan nagy baj, hiszen, hogy valahol nem tudják tar­tani a harmincnapos határidőt, annak egyebek mellett oka le­het az ügy bonyolultsága, oly­kor az ügyintézés nehézsége. Az viszont már követelmény, előírás, hogy ha úgy tűnik, a beadvány után a vizsgálat el­húzódik, erről a közérdekű be­jelentés benyújtóját értesíteni kell. Tanfolyamok Szabás, varrás, továbbá kis­motor és fogathajtó, valamint angol, francia, illetve német nyelvtanfolyamokat szervez­nek a péceli Szemere Pál Mű­velődési Házban. Az önköltsé­ges tanfolyamokra október elejéig lehet jelentkezni.­Véradás Két helyen tartanak ma, csütörtökön véradónapot a Vö­röskereszt és a gödöllői vér­transzfúziós állomás szervezé­sében. Aszódon, a fiúnevelő in­tézetben 8-tól 16 óráig; Gal- gamácsán a művelődési ház­ban 8.30 órától 15 óráig vár­ják a helyi véradókat. Számlakönyvek Dányból A dányi Magvető Termelőszövetkezet negyven személyt foglalkoztató papírüzemében többek között fényképalbumokat állítanak össze, borítékokat ragasztanak, nyomtatványtömbö­ket, számlakönyveket készítenek. A képen: Rózsa Istvánné számlakönyveket tűz össze, naponta öt-hat ezer darabot. Bene Mihály felvétele Járási labdarúgó-bajnokság Döntetlenek fordulója után MNK: Pécel, Erdőkertes Megszokott, hogy a járási labdarúgó-bajnokság minden fordulója érdekességet hoz. A kedd esti szövetségi összejöve­telen sok szó esett például a negyedik fordulóban született döntetlenekről. Legutóbb hí­rül adtuk, hogy három hétvé­gen egyetlen döntetlen sem született. A mostaniban vi­szont hét mérkőzésből négy lett x. A találkozók általában rend­ben, sportszerű keretek kö­zött folytak. Egy ifjúsági mér­kőzésen viszont nem minden­napi eset történt. Az Isaszeg— Domony fiataljainak találko­zóján a második félidő 5. per­cében Hiska Sándor domonyi játékost edzője lecserélte. A levonuló játékost egy isaszegi néző arcul ütötte. A jelenetet meglátta XJzsák játékvezető és a sportszerűtlen jelenetért a mérkőzést lefújta. Befejező­dött az MNK-küzdelem és ta­vasszal Pécel és Erdőkertes képviseli járásunkat a megyei küzdelmekben. Mogyoród—Galgamácsa 3-0 (1-0) Vezette: Tróják (Bodor, Mé­száros). Az erősen tartalékos mácsai- ak ellen könnyen nyert a Mo­gyoród. Kerepestarcsa—Túra 1-1 (0-0) Vezette: hegéndi (Wild, Tóth J.). A labdarúgásnak jó hírverő­je volt a találkozó. Igazi rang­adót vívtak a csapatok, a két ellentétes félidőből álló mér­kőzésen a tarcsaiak két kapu­fát is lőttek. Valkó—Zsámbok 2-2 (1-1) Vezette: Répási (Máthé). Jó iramú, sportszerű mérkő­zésen igazságos döntetlen szü­letett. Hévízgyörk—Pécel 1-1 (1-1) Vezette: Vayner (Zsebi, Maszlag). Két egyforma képességű csa­pat jó iramú találkozója igaz­ságos döntetlent hozott. Erdőkertes—GEAC 1-1 (1-0) Vezette: Merker (Túróczi). Rossz talajú pályán igazsá­gos döntetlen született, noha a GEAC három nagy helyzetet kihagyott. Isaszeg—Domony 2-0 (0-0) Vezette: Németh (Uzsák). A sportszerű mérkőzésen az első félidőben a Domony tá­madott többet, akár, a veze­tést is megszerezhette volna. Szünet után felébredt a hazai gárda és szép akciókból szer­zett gólokkal megnyerte a ta­lálkozót. HMSE—Galgahévíz 4-1 (3-1) Vezette: Köti (Czene). A Honvéd hazai pályán megszerezte őszi első győzel­mét. Tervek és vállalások Kartal: csak összefogással Mozgalmas délutánja volt hétfőn Kartalon azoknak, akik részt vettek a Hazafias Nép­front községi bizottságának és a községi tanács művelődési bizottságának együttes ülésén. Külön említést érdemel, hogy a meghívottak közül kevesen maradtak távol, pedig ugyan­csak szorítja ezekben a napok­ban a falusi embereket a me­zőgazdasági munkák sora. Nincs akadálya — A közös beszélgetésre — mondta Söregi János tanácsel­nök — azokat hívtuk, akik egyrészt eddigi munkájukkal segítették Kartal fejlődését, másrészt munkaköri kötelessé­gük is a község művelődési életének szervezése, irányítá­sa. Az összejövetelnek egyet­len napirendje volt. — A megjelentek megvitat­ták azt az írásos anyagot, amely Kartal jelenlegi kultu­rális helyzetét és a lehetősége­ket tartalmazza. A mai hely­zetet elemezve mindannyian elismerték, hogy Kartalon messze elmaradtak a nemcsak kulturális szükségletek méré­sétől, de a szegényes lehetősé­gek felhasználásától is. És, hogy most okosan ter­vezhetnek, annak az adja az alapját, hogy felismerték: a községben — éppen a műve­lődési ház korszerűtlensége miatt — a közművelődésnek ki kell lépnie az épület rogya­dozó falai közül, és ezért a leg­fontosabb feladatait úgy kell meghatároznia, hogy azok egy­beessenek az iskola céljával, ideértve az óvodát is, mint ne­velési intézményt, de azonosul­nia kell a könyvtárral. a köz­ségi sportegyesülettel, a szö­vetkezeti vendéglátással, a kultúrcikk-kereskedelemmel, a mozival, mert csak együtt lesznek képesek kialakítani a művelődés szolgáltató szerve­zetét. — A hozzászólások hangne­me, a szavakból kitetsző aka­rás és a megfogalmazott vál­lalások bizonyítják, nincs aka­dálya a közös munkának. Együtt maradtak Bereczki János a nyugdíjas­klub megalakítását, s ország­járó kirándulások szervezését sürgette. Bereczki Mihályné az asszonykórus újjáalakítására tett ígéretet, ám ehhez kérte a fiatalabbak segítségét. Urbán János arra vállalkozott, hogy az érdeklődő fiatalokat megta­nítja a kartali bukás-csárdásra. Boros Károly az itt élők nép­hagyományainak a gazdagsá­gáról szólt, s arra tett javasla­tot, s vállalt ebben munkát is. mérjék fel a kartaliak kultu­rális igényeit, készítsenek ka­tasztert a művelődési szándé­kokról. Ladócsy hászlóné felajánlot­ta, hogy évről évre elkészíti a falu krónikáját, ehhez rend­szeresen gyűjti az anyagot. Geisel Ferencné az iskola és a közművelődés szoros egységé­nek a jelentőségét hangsúlyoz­ta és a diákok szabad idejé­nek a megszervezése miatt ja­vasolta, készítsen a művelő­dési ház és az iskola közös munkatervet. Sőregi János tanácselnök elé­gedetten hallgatta a többi hoz­zászólást is. Elégedettségének volt oka. hiszen mindenki, aki szót kért, vállalta is: tenni, dolgozni akar a kartali embe­rek mindennapjainak a szebbé tételéért, az itt élők közérzeté­nek javításáért. De jó volt látni azt is, hogy a megbeszé­lés befejezése után többen együtt maradtak, s tovább ter­vezgettek. Az első szóra Alakul a gyermek-néptánc­csoport. Szerveződik az ifjúsá­gi együttes is. Jövő héten ösz- szeülnek a nyugdíjasok. Októ­berben a járással ismerkednek a kirándulók. Miközben újabb­nál újabb tervek születtek, az előbb még az értekezletnek he­lyet adó tanácsteremben asz­szonyok gyülekeztek. Bereczki Mihályné vitte a szót. — Akik itt vagytok, emlé­keztek, milyen híres pávaköre volt a falunak. Jártuk az or­szágot, voltunk a fővárosban, Kecskeméten, Kalocsán, Tá- piószecsőn, Galgahévízen. Tú­rán, Hévízgyörkön. Felléptünk még a televízióban is. Két busszal is jöttek utánunk a kartaliak, úgy szurkoltak ne­künk, akár a focistáknak. Jó lenne feltámasztani a régi si­kereket. Fekete Jánosné arra a csa­ládias hangulatra, baráti kö­zösségre vágyik, amit a nép­dalkor tagjai alkottak. így le­hetnek ezzel a többiek is, mert az első hívó szóra összejöttek. Itt van a régiek közül Berecz­ki Mihályné, Fekete Jánoáné, Gregus Jánosné, Deák Mihály­né, Kádár Károlyné, Magyar Andrásné. Szőke Istvánné. De csatlakoztak már újak is: Csó­ré Pálné, Szeller Tiborné, Ko­vács lmréné. Darázs Józsefné. Saját pénzükből is A beszélgetés nem is« az újjá­alakulásról folyik, hanem az öltözködésről. Kinek van meg a ruhája, kinek mit kell vásá­rolni. Mert megveszik a saját pénzükből, erre is hajlandók, amint arra is. hogy szabad ide­jükben próbáljanak, fellépé­sekre készüljenek: — Nyugod­tan vállalhatjuk, mert biztat­nak bennünket az emberek is. akik azt ígérik, ha úgy hozza a szükség, vagy az igény, még velünk együtt énekelnek is. F. M. Ifjúságiak: Kerepestarcsa— Túra 6-1, Valkó—Zsámbok 8-3, Hévízgyörk—Pécel 2-3, Isaszeg —Domony 2-1, Mogyoród— Galgamácsa 3-0. Serdülők: Veresegyház—Er­dőkertes (elmaradt), Iklad— Gödöllő 1-1, Dány—Bag 0-0, Kartal—Isaszeg 5-0, Vácszent- lászló—Aszód 0-12, Kerepes­tarcsa—Pécel 3-1. A hét közben került sor a Hévízgyörk—Pécel MNK­mérkőzésre, melyet a péceli együttes 4-2 arányban nyert. Az ötödik fordulóban a téli időszámítás miatt megváltozik a mérkőzések kezdési ideje. A serdülők kilenc, az ifik 12, a felnőttek 14 órakor kezdenek. Az elnökség hozzájárult ah­hoz, hogy a Túra—Mogyoród mérkőzéseket szombaton 12, illetve 14 órától játsszák. A bajnokság állása: 1. GEAC 4 2. Kerepestarcsa 4 3. Túra 4. Pécel 5. Zsámbok 6. Domony 7. Mogyoród 8. HMSE 9. Isaszeg 10. Galgamácsa 11. Erdőkertes 12. Hévízgyörk 13. Valkó 14. Galgahévíz 3 1 — 15- t 3 1-12-1 3 1-10-2 3 3 3 — 3 — 1 — 1 — 1 — 4—1 4—1 4—1 4----­1 — 1 — 1 1 3 3 3 3 3 3 4 9- 3 8- 2 9- 3 8- 2 6- 7 2- 8 2-11 5- 9 1- 9 2- 13 2-19 — Csiba József ISZN-olimpia Elmarad az atlétika A szombatra meghirdetett Ifjúmunkás és Szakmunkásta­nulók járási-városi olimpiájá­nak atlétikai versenyszámait a pálya foglaltsága miatt a ren­dezők nem tudják lebonyolíta­ni. A kézilabda, az asztalite­nisz- és a sakkversenyeket a kiírásnak megfelelően szom­baton 8 óra 30 perces kezdettel megtartják az agrártudományi egyetem sportpályáján, illetve rektori tanácstermében. A nop programja Szeptember 30. Gödöllő, művelődési köz­pont: Ilku János Tanya című fotó­kiállítása. A gyermek és környezete cí­mű kiállítás. Szolgáltatás: Hírlap- és já­tékkölcsönző 16—19 óráig, könyv-, hírlap- és hanglemez­árusítás 17—19 óráig, gyermek- megőrzés 16—19 óráig, logo­pédiai tanácsadás 16—18 óráig. Vörös föld. Színes magyar dokumentumfilm, 4 órakor. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! A vidéki lány. Színes fran­cia film, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1UÖ7 (Gödöllői Hírlap'

Next

/
Oldalképek
Tartalom