Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-30 / 229. szám

1982. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK ' 3 A falvak nem kapják vissza Budapest vízbázisa a megye Mai életünk követelményei­hez alkalmazkodik, változik vízgazdálkodásunk struktúrá­ja is. Ez a módosulás hosszú folyamat, és bár egyes elemei már az előző tervidőszakok­ban kialakultak, a jövőben még fontosabbá válik a taka­rékosabb vízfelhasználás, vi­zeink minőségének védelme — hangsúlyozta egyebek között vízgazdálkodásunk időszerű kérdéseiről szólva Kovács An­tal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, az or­szággyűlés mezőgazdasági bi­zottságának szerdai ülésén. A parlament őszi ülésszakára ké­szülve, a tanácskozás résztve­vői — köztük más országgyű­lési bizottságok vezetői és tagjai, minisztériumok, orszá­gos főhatóságok képviselői — az államtitkártól tájékozódhat­tak az elmúlt időszak ered­ményeiről, a jelen és a jövő vízügyi feladatairól. A tanácskozást vezető Cse- lőtei Lászlónak (Pest megye 2 v. k.), a mezőgazdasági bi­zottság elnökének javaslatára több képviselő kérdésekkel fordult az államtitkárhoz. Ko­vács Antal válaszul egyebek I között elmondotta, hogy hasz­nos lenne, ha az öntözést a mezőgazdasági termelés tech­nológiájába szervesen beépí­tenék, és nemcsak aszály elle­ni védekezésül használnák. A hozzászólások során Var­ga János (Pest m., 11. vk.) el­mondta: nem kis feszültséget okoz a megyében, hogy míg Pest környéki falvak ivóvizet adnak a fővárosnak, ugyan­akkor e településeken nem mindenütt van megfelelő víz. A vitára reagálva Kovács Antal hngsúlyozta: a vízügyi tevékenységet a napi gyakor­lat adta, új kérdések megol­dásához kell alkalmassá ten­ni. Cselőtei László értékelő ösz- szefoglalása után az Országos Vízügyi Hivatal írásos előter­jesztését, az államtitkár szó­beli kiegészítését a mezőgaz­dasági bizottság tagjai és a je­lenlévő többi képviselő jóvá­hagyólag elfogadta. Kérték az államtitkárt, hogy a tanácsko­záson elhangzott. észrevételei­ket a parlament őszi üléssza­kán elhangzó expozéjában — belátása szerint — használja fel. TsZ'takarékosság Milliókat jelenthet Az anyag- és energiagazdál­kodás korszerűsítésének lehe­tőségeiről tanácskozott a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdai ülésén. Amint a résztvevők megállapították, a termelőszö­vetkezetek az alaptevékeny­ségként az évi átlagosan 112 milliárd forintos érték előállí­tásához mintegy 80 milliárd forint értékű anyagot és ener­giát használnak fel. Éppen e nagyságrend miatt akár egy­két százalékos hatékonyságja­vulás is milliós összegekkel növelheti az üzemi eredmé­nyeket. Az elmúlt években a tsz-ek a korábbiaknál nagyobb gondot fordítottak a takaré­kosságra, s ennek nyomán több száz millió forint megta­karítást értek el. A következő években a töb­bi között a műtrágya és a nö­vényvédő szer gazdaságos fel- használása, új agrotechnikai eljárások bevezetése kínál to­vábbi lehetőségeket a takaré­kosságra. A vita több résztve­vője kiemelte az ésszerűbb ta­karmányfelhasználás jelentő­ségét. Vagyonvédelem a szövetkezetekben Pénz fegyveres kísérettel K A Pest megyei fogyasztási S szövetkezetek állóeszközeinek ^ értéke több mint 900 millió, J forgóeszközeié csaknem 2 mil- Sliárd forint. A bolti kiskeres- Skedelem és a vendéglátás kész­ig pénzforgalma egy év alatt § megközelíti a 10 milliárd form­ál tot. A takarékszövetkezetek ^ mintegy 2 milliárd forint la­'s kossági betétet kezelnek, s S évente átlagosan 300 millió fo- 'rint kölcsönt folyósítanak. Hatalmas értékről van tehát szó. Ráadásul a szövetkezetek­ben a feltételek, a körülmé­nyek is sajátosak. A népgaz­daság más ágazataiban ugyan­is az objektumok általában egy helyen vannak, azokra a biztonsági berendezések mel­lett vagyonőrök is vigyáznak, a szövetkezetek egységei (a bol­tok, a raktárak, a telepek stb.) szétszórtan helyezkednek el. Éjjeliőrt, őrkutyát például nem is tudnak mind mellé állítani. A szövetkezetek 1979-ben a vagyonbiztonsági berendezések fejlesztésére 1984-ig szóló ütemtervet készítettek. Az el­nökség — a MÉSZÖV ellenőrzé­si iroda beszámolója alapján a közelmúltban értékelte ennek időarányos végrehajtását. Az áfészek négy év alatt, 1982. végéig összesen 3 millió 696 ezer forintot .szándékoztak — a tervük szerint — a va­gyonbiztonságot szolgáló tech­nikai berendezésekre költeni. Ennél azonban jóval többet fognak. (Az idén június 30-án már 3 millió 702 ezer forintnál tartottak.) Megtörtént például — ahogy Furák János, a Vác és Vidéke Afész elnöke elmondta —, hogy a betörők a páncélszekrényt nem tudták feltörni, s ezért mindenestől elvitték. Most az­tán olyan páncélszekrényeket vásároltak, amelyeket csak da­rus kocsival tudtak a helyükre rakni. Igaz, hogy jóval többe kerültek, de ezeket a helyszí­nen feltörni vagy onnét elvin­ni nem tudják. A takarékszövetkezetek együttvéve a tervezett összeg­nek több mint a dupláját hasz­nálták fel. (Elsősorban azért, mert a terv készítésekor még nem tudhatták, hogy az új üz­letházakat mikor adják át.) De közülük sem az úgymond túl- költekezőket — például a pé- celi, a ceglédberceli, a duna- bogdányi takarékszövetkezete­ket marasztalta el a MÉSZÖV elnöksége, hanem azokat, akik a tervezett berendezéseket nem szereltették be, illetve meg sem vásárolták. A készpénz kezelését és szál­lítását számos helyen nem ta­lálta szabályszerűnek a MÉ­SZÖV ellenőrzési irodája. Na­gyobb pénzszállítmányt pél­dául csak fegyveres őr kísére­tében lehet útnak indítani. A rendőrség, a munkásőrség kész­ségesen segít, de néhány áfész- nál egyszerűen nem igényelték. Ezután azonban sehol sem bízhatják a jószerencsére a rablás elkerülését, s még ki­sebb összeget is csak riasztó­val ellátott táskában vihetnek. Sok gondot okozott az is, hogy a legtöbb településen a posta- hivatalok szombaton zárva tar­tanak. Ezen a Budapest-vidéki Postaigazgatóság a pénzbegyűj tő járatai sűrítésével segít. Sz. P. — Mindjárt érthető lesz. Egy másodosztályú kocsi ára 2,5— 4,5, egy elsőé 3—5, egy dízel M 41-es mozdonyé 26, egy vil­lanyhajtású V 43-é 21 millió forint. Egy komplett szerel­vény (8 kocsi és mozdony) tehát 47, illetve 42 millió. Kevés személykocsi Csak energiaköltséget szá­molva azt látjuk, hogy a dízel- vontatás esetén egy kilométer megtétele 50, villanyvontatás­sal 20 forint. A járműállo­mány fenntartása, a pályaépí­tések, korszerűsítések, a biz­tosító berendezések, a sze­mélyzet, a vonatközlekedés út­vonalán szolgálatot teljesítők, és a fenntartást végző dolgo­zók bére még mind-mind az ötven forinton felül számítan­dó. Tegyük hozzá a rongálá­sokból eredő kár pótlására for­dított összeget, s kiderül; az egy kilométerre eső költség több“zöröse az ötvennek. Talán Anda István maga is megriadt az összeg nagyságá­tól, de amikor azt kérdeztem, hogy 200 forint is lehet-e, nem tiltakozott. A százszázalékos áremelés után az utasok azt várták, hogy a MÁV szolgáltatásaiban is lesz minőségi javulás. A helyzet azonban az, hogy a többlet — mint már több nyi­latkozat közölte — az állam dotációja helyett folyik be az államvasutak kasszájába. Szeptember 1-től az állam hoz­zájárulása a személyszállítás­hoz csökkent. Az utazás felté­teleinek javulása csak ott vár­ható, ahol pályarekonstrukciót fejeznek be. Például Budapest —Pécs, Budapest—Székesfe­hérvár vonalakon, ahol a menetidő rövidebbé válik. Ug­rásszerű javulást azonban hiba volna ígérni. — Milyenek ön szerint a magyar vonatok? — Általában nemigen tisz­ták. Az oka pedig az, hogy kevés a személykocsi. Egyre kevesebb a lehetőségünk, hogy órákig tisztítsunk egy szerel­vényt. Gyorsan kell fordulni. Felmosásra sincs idő. A ko­csik nehezen takaríthatók, mert az ülések alatt vannak a fűtőtestek, a műanyagokról a ragacs nehezen megy le. Saj­nos, az utazók egy része nem is becsüli erőfeszítéseinket. Érdemes megnézni a frissen takarított szerelvényt 10—20 kilométer megtétele után. A csikket az ülésen nyomják el (a MÁV leszereltette a hamu- zókat), vagy beletapossák a műanyag padlóba. — S a késések? A késések oka — Az okok között szerepel emberi és tárgyi tényező. Nem figyel a forgalmista, késve ke­zeli a bejárati jelzőt. Egyper­ces megállás négyperces ké­sést jelent. Előfordul: a kábel- szakadás, eső, zárlat, az idegen cég földmunka során eltépte a vezetéket, a villám belecsapott a rendszerbe. Ilyenkor az uta­sok biztonsága érdekében ólío- mástávolságban kell közleked­ni, ami azt jelenti, hogy ilyen­kor két állomás között egy szerelvény mozoghat, míg normális körülmények között négy-öt. A gyorsaságot nézve Európában a középmezőnyben vagyunk. Olvassuk, halljuk, hogy a vasutat 1945 óta nem fejlesz­tették. Ez nem igaz. A háború után hősies munkával a leg­szükségesebb teendőket végez­ték el. 1965-től a gördülőállo­mány sürgős korszerűsítésére volt szükség. Aztán az állomá­sokat kellett újjáépíteni. Szol­nok, Debrecen, a Déli pálya­udvar, Kőbánya, Kispest, mind-mind ebben az időben épü-lt. Aztán a biztosítóberen­dezések, fénysorompók, az energiaváltás következtek. A hatvanas évek közepétől nyo­masztó létszámhiány jelentke­zett a pályafenntartóknál. A két világháború közötti fej­lesztés elhanyagolása ekkor ütött vissza. Tehát a vasút sok pénzt kapott, de rendkívül anyagigényes ágazat. Sok a bliccelő Mondják, hogy a MÁV ál­lam az államban. A vezetők­nek az a véleményük, hogy nem kívánnak hatósáqosdit játszani, de a joaszabályok rájuk is vonatkoznak. Nagyon nehéz egy menetrendmódosí­tást végrehajtani, mert a szempontok százaira kell fi- gvelni. A százforintos bünte- ytés kemény. De a becsülete­sen jegyet váltó ember el sem hiszi, mennyi a bliccelő. Kál­mán János, Suszter József, An­da István és mások elmond­ták, hogy egy menettérti jegy­gyei egyesek két hónapig utaz­Fenntartás, szerényebb fejlesztés A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése A cél, hogy az úthálózat minősége megfeleljen a növekvő forgalomnak A Budapesti Közúti Igazga­tóság feladatai közé tartozik elsődlegesen a Pest megyei közúthálózaton, valamint az országos autópályákon az igaz­gatási és hatósági funkciók gyakorlása, mindemellett a hálózatfejlesztési, fenntartási és üzemeltetési teendők ellá­tása. Az igazgatóság kezelésé­ben lévő utak hossza — autó­pályák nélkül — több mint 2300 kilométer, ez az orszá­gos hálózat mintegy 8 száza­léka, ugyanakkor ezen bonyo­lódik le a forgalom csaknem egyharmada. Mind az első­rendű, mind a mellékútvona­lakat tekintve, az átlagos szé­lességi értékeket vizsgálva, a megye országosan az elsők kö­zött van. Sajnos azonban a földutak hossza is itt a legna­gyobb hazánkban. De magas a közúti és vasúti kereszteződé­sek száma, s a pályaszerkeze­tek teherbíró-képessége szem­pontjából sem kedvező a helyzet. Nemcsak a forgalom nagysága, hanem a növekedé­sének az üteme is gyorsabb a többi országrészhez viszonyít­va. A VI. ötéves tervben a fenntartás és az üzemeltetés területén belül a korábbiak­hoz viszonyítva kevesebb a fejlesztés; a legfontosabb fel­adat a jelenlegi állapot meg­őrzése. A szerényebb anyagi lehetőségeket a gazdaságo­sabb anyagok és technoló­giák félkutatásával és alkal­mazásával ellensúlyozzák. Ahol erre lehetőség van, a drága zú­zott követ helyi anyagokkal pótolják, a költséges itatásos hengerlés helyett a pálya fe­lületi bevonását alkalmazzák. A kátyúzásnál az elmúlt évtől meleg aszfalt helyett bitu­men-emulziós keveréket hasz­nálnak. Ez nemcsak olcsóbb és kevésbé energiaigénye^, hanem meleg aszfalttal ellentétben késő ősszel és kora tavasszal is használható. Helyi anyagbázis­ra Csemőn és Öcsán keverő­telepeket létesítettek, melyek körzetében ezáltal lehetőség nyílik a 6 méternél keske­nyebb utak fokozatos kiszéle­sítésére. Mindemellett a te­lepek ellátják alapanyaggal a környező községek tanácsait és termelőszövetkezeteit is. A fenntartási munkák ered­ményeként javult az útbur­kolatok állapota alkalmassá vált a növekvő gépjárműállo­mány áteresztésére. Kiemelt feladat az árkok és az útpad­kák rendezése, mely ugyancsak az állagmegőrzést szolgálja. Az üzemeltetés vonatkozásá­ban nagy terheket jelent a nyári forgalom zavartalansá­gának biztosítása is, de az iga­zi nehézségeket a téli időjá­rás okozza, hiszen hóban-fagy- ban sem csökken jelentősen a megyében a közúti áruszállí­tás és az idegenforgalom. Az ennek megfelelő hó- és síkos­ságmentesség elérése nagy erő­feszítéseket és növekvő költsé­geket jelent. A maximális el­várásoknak nem is mindig tud eleget tenni az igazgatóság. A szerényebb fejlesztési le­hetőségeket elsősorban azokra a helyekre koncentrálják,ahol legnagyobb a telítettség, illet­ve megnövekedett a balesetve­szély. Kapacitásbővítés elsősor­ban a főúthálózaton jelentke­zik, ott, ahol a forgalom nagy­ságrendje csaknem azonos az autópályákéval. A közeljövő­ben kerül sorra a 2. számú fő­út váci bevezető szakaszának átépítése négy nyomsávra, a dabasi csárdánál a csomópont kiépítése, a fővárost Szentend­rével öszekötő szakasz négy nyomsávosra szélesítése, a' gö­döllői Szabadság téri csomó­pont és a Dózsa György ú,t kiépítése. Előkészítés alatt áll a 2-es út átkelési szakaszá­nak építése, Dunakeszin a 4- es számú út Budapest—Albert- irsa közötti szakaszának kor­szerűsítése, a 6-os számú út Ér­den átvezető szakaszának teher­mentesítése, az 51-es számú út bővítése. Mindezekre a mun­kákra a tanulmánytervek több lehetőséget számba vevő elkép­zeléseket dolgoznak ki, figye­lembe véve a minél gazdaságo sabb megoldást. A testület a tájékoztatót tu­domásul vette és elismerését fejezte ki az igazgatóságnak a megyében végzett munká­jáért. Az átszervezés után eredményesebb együttműködés az üdülőterületek fejlesztésében Ugyancsak a tegnapi ülés napirendjén szerepelt A helyi tanácsok és a Közép-Dunavi- déki Intéző Bizottság területi bizottságainak kapcsolata, kü­lönös tekintettel a fejlesztési tevékenységre című előterjesz­tés. Mint közismert, idén nyá­ron alakult meg a Küzép-Du- navidéki Intéző Bizottság a korábbi Dunakanyar, illetve Ráckevei Intéző Bizottságok területi szervezetének átfor­málásával. A változtatás célja az volt, hogy a korábban — mindenekelőtt a ráckevei Du- na-ág mentén — a tanácsoktól elkülönülten tevékenykedő te­rületi szervezetek erejét és le­hetőségeit ezután az állam- igazgatási szervekkel együtt­működve, átfogó koncepciók ■ügyi forrásokból nyújtott tiz- mogatás is az egyes fejleszté­sekhez. Tavaly és az idén több millió forinttal járultak hozzá Visegrádon csatornamű építéséhez, a településközpont területének előkészítéséhez, a szentendrei szennyvíztisztító telep fejlesztéséhez, a nagy-hideghegyi sípálya, a Királyrét—Kóspallag vízellátó rendszer kiépítéséhez. Az In­téző Bizottság közvetítésével jutott pénz az idegenforgalmi fejlesztési alapból a váci Duna-part rendezéséhez, a révátkélő környékének kiépí­téséhez, a törökmezői kirán­dulóközpont közvilágításának megoldásához, buszvárók, parkolóhelyek, zöldterületek számának gyarapításához, több mint 22 millió forint érték­nak nyári szezonban a fővá­ros és Balaton között. Az ille­tékesek több milliósnak szá­mítják a lógósok által,okozott kárt. Feltétlen leírandó még az, hogy a vasutasok többsége so­kat és felelősséggel dolgozik, elítéli a hanyagokat. Van be­lőlük is elég. A létszámhiány fegyelmezetlenségre bátorít. Ezért van annyi bírálnivaló. Sokéves tapasztalataim és a beszélgetések is azt bizo­nyítják, hogy az utasok kifo­gásai túlnyomó többségükben jogosak. Akkor is így van, ha az általánosítás ellen, mint bármely más szakmában, tilta­kozni kell. Az utasok kényelme Az is igaz viszont, hogy a MÁV-nak is rengeteg gond­ja van, s a vonatra szállók egy része elfelejti, hogy em­ber. A hangsúlyt azonban mégis arra kell helyezni: kulturál­tabb. elviselhetőbb, pontosabb közlekedést vár a közönség. Nem feladata, hogy mérlegel­je a MÁV anyagi helyzetét. Az utas küzdelmére, megérté­sére csak addig apellálhat a vasút, amíg az ingázó, vagy ritka utazó meggyőződik arról: súlyos pénzéért megfelelő szol­gáltatást biztosítanak számára. Ennek megvalósítása azonban évek óta várat magára. Sem a várók, sem a mellékhelvisé- gek, sem a vonatok higiéniá­ja nem közelíti meg a leg­elemibb igényeket. Vicsotka Mihály szellemében kamatoztassák a fejlesztésben. A korábbi laza szervezeti egységben működő üdülőhelyi bizottságok átszer­vezésével, önálló gazdálkodá­suk megszüntetésével elejét vették a pénzeszközök elapró­zódásának is. Mindazokon a területeken, ahol jelentős az idegenforgalom helyi tanácsi bizottságok, albizottságok vagy munkacsoportok alakultak, melyekben szerephez jutottak az eddig is a közösség érdeké­ben fáradozó, társadalmi munkát szervező aktivisták. Ugyanebben az időben kiépült az Intéző Bizottság új terü­leti szervezete, egy-egy szű- kebb idegenforgalmi körzetet képviselő nyolc területi bi­zottság életre hívásával. Ez utóbbiak tevékenysége kiterjed többi között a helyi, illetőleg regionális rendezési tervben, illetve fejlesztési programban meghatározott ide­genforgalmi feladatok meg­valósításának támogatására, az idegenforgalmi értékek feltárá­sának előmozdítására, illetve hasznosításuk feltételeinek megteremtésére, a fejlesztési pályázatok véle fényezésére, a turisztikai igények alakulásá­nak, illetve a fejlesztés hatá­sának értékelésére. Tehát ja­vaslattevő, véleményező tevé­kenységük számottevő segít­séget nyújthat a tanácsoknak, az üdülőterületek fejlesztési és rendezési munkájához. Emel­lett jelentős az Intéző Bizott­ság rendelkezésre álló pénz­ben. A végrehajtó bizottság — elfogadva az előterjesztést -- elismerését fejezte ki a KDIB-nek a területi bizottsá ­gok újjászervezésében kije. - tett munkájáért. A további eredményes működésük előse­gítése érdekében felhívta a helyi tanácsok és járási hiva­talok elnökeit, hogy tegyék rendszeressé és tartalmassá együttműködésüket a terület: bizottságokkal, vegyék igény­be e társadalmi szervezel mozgósító erejét, kérjék ki vé­leményét, javaslatait. ★ A testület tegnapi ülésén személyi kérdésben is döntött. Dr. Lenner Aladárnak, a ke- repestarcsai Flór Ferenc Kór­ház főigazgató főorvosának négyéves vezetői megbízatása lejárt, s ezt a megyei tanács egészségügyi osztályának ve­zetője nem hosszabbította meg. A végrehajtó bizottság — dr. Lenner Aladárnak a kórház működésének megala­pozását jelentő időszakban végzett munkájáról elismerés­sel szólva — jóváhagyta a döntést, és hozzájárult dr. Pethő Edének, a Vértranszfú­ziós Állomás eddigi vezetőjé­nek a kórház főigazgató fő­orvosává történő kinevezésé­hez. Dr. Lenner Aladá.- október 1-től a Budapesti és Pest me­gyei Társadalombiztosítási Fő- igazgatósághoz kerül, áthelye­zéssel. \ Mészáros János dapesti Közúti Igazgatóságának tájékoztatóját Pest megye közúthálózatának fejlesztéséről és fenntartásáról. Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tes­tület meghallgatta a KPM Bu-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom