Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-30 / 229. szám
v/ÍÍHrro 1982. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Kodálykiállítás Eltemették Mikus Sándort Heti eilmtegyzet A Budapest művészeti hetek nyitányaként Kodály- cmlékkiállítás nyílt a Budapesti Történeti Múzeumban. A kiállítás, amely része a Kodály-centená- riumi megemlékezéseknek, látványos zenetörténeti emlékeket vonultat fel, és a látogatók megismerkedhetnek azzal a korral, amelyben a Kodály-életmű született. Képünkön: részlet a kiállításból. Színházak fogadói Tucatnyi társulat a megyében E cím után az olvasó joggal várhatna valamiféle általános tendenciákat felmutató gondolatsort a megye színházi életéről. Csakhogy ilyen nincs. Mert ugye megszoktuk a fogalmazást, hogy színes, pontosabban szélsőséges színeket felsorakoztató a Pest megye színházi életét szimbolizáló paletta. Nos, hát a szélsőségek tovább erősödtek. Nagykőrös városában még ugyanis ebben az idényben sem valószínű, hogy befejezzék a művelődési ház színháztermének felújítását. A ceglédi művelődési ház nemcsak hogy nem készül el, de az eddig működő kamaraterem is ideiglenesen áldozatául esik a felújításnak. Dél- Pest megye tehát jószerével színház nélkül marad. Vendégjátékok Ezzzel mégis előbukkan egy általánosnak mondható megoldás: az, hogy a települések jó részéből autóbusszal szállítják Szolnokra, Kecskemétre, Veszprémbe és Budapestre a színházért nagyon rajongókat. Mert ugyebár nagyon kell szeretni a színházat annak, aki a több mint kétszeresére felemelt autóbuszköltséggel terhelt jegyet is hajlandó kifizetni. És hajlandók sokan. Példa erre Érd, ahol megszüntették a Népszínház vendégjátékait, s az eddig rendszeresen indított egy autóbusz helyett kettővel jön majd a közönség Budapest színházaiba. Hasonlóan igyekeznek növelni a megye déli részének településein a színházi- buszok számát. összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben vannak az északi járások lakói. Szentendrén a megyei művelődési központban fogadják még ebben az évben a kaposvári, pécsi, szolnoki társulatot, s a színházi idény második felére kerülnek a budapesti együttesek bemutatói, így a Madách, a József Attila és Vígszínház egy-egy produkciója. Valószínűleg a legizgalmasabb előadás lesz Illyés Gyula: A kegyenc című drámája, amellyel a kaposvári társulat a Duna bal partjára is ellátogat. Gödöllőn ugyancsak a kaposváriak lépnek fel a János vitézzel. S ez a nemrég átadott színházterem látja majd vendégül a szolnoki Szigligeti Színház előadásában Csehov: Ványa bácsi című produkcióját. Szintén ott indul zenés színházi bérletsorozat, amelynek része lész egy operettszínházi bemutató és a Katona József Színház Buda- pest-Orfeuma. Kétféle bérlet Szembe kell nézni egy másik gonddal is. Aránytalanság lenne az is, ha csak megpróbálnánk felsorolni azt a kínálatot, amellyel a váci Madách Imre Művelődési Központ várja a város és a járás közönségét. Ez a művelődési centrum hozzávetőleg 40 színházi bemutatót fogad ebben az idényben. Vácott két felnőttbérlet van, az egyik sorozat előadásai már október 2-án megkezdődnek, a szolnokiak Imádok férjhez menni című előadásával. A másik bérlet csak a jövő hónap végén indul Fejes Endre: Vonó Ignác című művének bemutatásával. Mindezek mellett és ellenére Vácon is kénytelenek igénybe venni a színházi autóbuszokat. Az előadássorozatok egy-egy darabjára a fővárosba szállítják a közönséget. S ha már a váci bérletekről esett szó, érdemes megemlíteni azt a módszert, hogy o színházterem befogadóképességének csak mintegy 60 százalékát kapcsolták az előre értékesített bérletekhez, így mindig lehet majd külön belépőket kapni. Végül bizonnyal az egész megye kedvező hírként fogadja, hogy november közepén „kaput nyit” a Váci Nézőtér, azaz a már tavaly meghirdetett befogadószínház. Elsőként Gabnai Katalin: Tüskerózsa, avagy a mindent látó királylány című mesejátékát láthatja a közönség, ezt követően pedig színre kerül Hubay Miklós: Római karnevál című műve is. Vácott említésre méltó, hogy hét előadásból álló ifjúsági bérletet is szerveznek, s emellett mesebérlet címszóval tartanak programokat. Gyerekeknek Joggal felkelti majd a színházkedvelők figyelmét a járási székhelyeken a Népszínház és a Gyermekszínház előadása, valamint az Állami Bábszínház közel kétszáz produkciója, amelyet a megye különböző településein láthatnak. Kr. Gy. Magyar pénz Avar sírban Szenzációs leletre bukkantak az idén a Tolna megyei Gyönkön, egy avar temető már több mint tíz éve folyó feltárása során. A temető egyik sírjából I. Péter magyar király által vert ezüstpénz került elő. Mint ismeretes, Péter Szent Istvánt követően kétszer: 1038—41 és 1044—46 közt uralkodott. Gyászolók sokasága, a családtagokkal együtt barátok, pályatársak, tanítványok és tisztelők serege kísérte szerdán utolsó útjára a Mező Imre úti temetőben Mikus Sándor kétszeres Kossuth-dí jas kiváló szobrászművészt, akit a tudós-művész parcellában helyeztek végső nyugalomra. A Képzőművészeti Főiskola nyugalmazott tanárának, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége volt elnökének ra vatalánál — ahol a vörös szemfedővel borított koporsó előtt bíborpárnán helyezték el Mikus Sándor kitüntetéseit — díszőrséget álltak az elhunyt elvtársai, a társadalmi és kul turális élet több vezető személyisége. A Művelődési Minisztérium a kulturális élet nevében Horváth György, a minisztérium képzőművészeti osztályának vezetője búcsúzott az elhunyttól. — Bizonyságot tehetek arról — mondotta, hogy Mikus Sándor, a szobrász művészetével emberséget volt képes adni mindenkor, hogy valóban üzent munkáival, hogy az üzenetét megértettük A mesterségben a munkásember levehetetlen szakmai önérzete diktált mértéket a számára, a művészet, a közlés dolgában pedig a teljesség igé' nye. Pogány ö. Gábor művészet- történész a barátok, a család nevében búcsúzott, méltatta a halott művészi érdemeit, tanári munkásságát, egyéniségének rokonszenves vonásait. A Képzőművészeti Főiskola, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége nevében Kiss István szobrászművész, a szövetség elnöke mondott gyászbeszédet. A kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész sírját a pályatársak, a barátok, a tisztelők koszorúk sokaságával borították, majd az Internacio- nálé hangjaival búcsúztak Mikus Sándortól. Kibővített úttörőgyűjtemény Gyömrőn Múzeumi és műemléki hónap Több mint két évtizede október az országos múzeumi és műemléki hónap. Az ehhez kapcsolódó ünnepségsorozat Szombathelyen kezdődik október 1-én délután 4 órakor, amikor Korcsogh András művelődési minisztériumi államtitkár a Savaria Múzeumban megnyitja az egy hónapig tartó eseményeket. A megyei megnyitóünnepség a zsábéki Galériában lesz szeptember 30-án délután 5 órakor a Melocco Miklós szobrászművész munkáiból rendezett kiállítással. A múzeumi hónap keretében Zsámbokon új falumúzeum nyílik október 3-án délután 3 órakor, az isa- szegi falumúzeumot pedig kibővített formájában október 2- től láthatja a közönség. A megyei események érdekességei közül külön említésre méltó a ceglédi Kossuth Múzeumban a Kossuth-ikonog- ráfia című kiállítás, amelyet a neves politikus születésének 180. évfordulója alkalmából rendeznek. A hónap legnagyobb eseményének azonban az a megemlékezéssorozat ígérkezik, amelyre Nagykőrösön kerül sor az Arany János Múzeum szervezésében, Arany János halálának centenáriuma tiszteletére. •k A múlt: értékek forrása. E felismerés nyomán hozták létre 1975-ben Gyömrőn, az úttörőházban a Pest megyei Űt- törőmúzeumot, mely tegnap — a múzeumi hónap nyitányaként kibővített, átalakított formában ismét megnyílt a pajtások, s a felnőtt érdeklődők előtt. Hatalmas gyűjtő és rendszerező munka eredménye az újbóli múzeumnyitás: a három esztendeje alakult Pest megyei úttörőtörténeti bizottság, s a régebbi múzeum adatait, a fényképek, tábori, raj- és csapatnaplók százait, igazolványokat, tárgyi emlékeket, zászlókat, jelvényeket, filmeket, okleveleket, kupákat, s ki győzné sorolni mi mindent gyűjtöttek egybe, hogy végül közkinccsé tegyék — sajnos csak — kisebbik hányadát. Tegnap délelőtt 11 órakor gyömrői pajtások, a település és a monori járás vezetői, az úttörőhistória ügyét szívünkön viselők — közöttük a veterán Surány Pál — gyülekeztek az úttörőházban, ahol Lerner Henrik, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára nyitotta meg a megyei úttörőmúzeumot és adattárat hangsúlyozva: az eddigi munka akkor lesz teljes, ha mindén úttörőközösség és csapat megismeri múltját, megteremti közössége krónikáját, védi és őrzi emlékeit. Ezt követően úttörőtörténeti játékkal egybekötött tárlatvezetésre invitálta a résztvevőket Rakó József, az Iránytű fő- szerkesztője, a megyei úttörőtörténeti bizottság vezetője akinek kalauzolásával megismerkedhettek a ma vörös nyak- kendősei elődeik tevékenységével, a megye úttörőmozgalmi múltjával, a kalászgyűjtéstől az ürgeöntésig, a tengert látott vízi úttörők útjaitól a táborok, expedíciók históriájáig, s láthatták: az évtizedek során miként gazdagodott, gyarapodott a legfiatalabbak közössége. Garay János emlékére Foton a százhetven esztendeje született Garay János író emléktáblájánál a Garay János Általános Iskola úttörői idézték meg a szabadságharcos líráját. A koszorúzás! ünnepségen Herczeg Mátyás, az iskola igazgatója beszédében a költészet gondolkodásformáló erejéről szólott. Erdőst Agnes (elvétele Hová tűnt Agatha Christie? Vanessa Redgrave, a Hová tűi Michael Apted angol rendező eme filmje egy tévedés áldozata. Azt hiszi ugyanis — és ebben a forgatókönyvet író Kathleen Tynan és Arthur Hopcraft is társa, sőt, még ők csak igazán —, hogy egy izgalmas bűnügyi könyveket író asszony — bizonyos Agatha Mary Miller, férjezett Christie — személye, s a vei megtörténtek ugyanolyan izgalmasak, mint a fikciós detektívtörté- netek, melyek az írónő tolla alól kikerülnek (kikerültek). Pedig, mint Agatha Christie honfitársának, nagyon jól kellett volna tudnia például azt, hogy a műfaj angol atyjának, Sir Conan Doyle-nak, Sherlock Holmes alakja és történetei kitalálójának az élete maga volt a szoliu felső középosztálybeli unalom és állandóság. És nem volt ez másképp magával Agathával sem (a film angol címe csak eny- nyi: Agatha —■, hiszen mindenki tudja, kiről van szó, a vezetéknév kiírása teljességgel felesleges). Az amerikai apától és angol anyától 1880-ban született Agatha polgári jómódban élt, s első elképzelései szerint operaénekes vagy zongoraművész szeretett volna lenni. Évekig zenét tanult Párizsban, de bár tehetségesnek mutatkoz jtt, mégsem lett belőle előadóművész, mert a nyilvános szeren léseken olyan idegesség, lámpaláz, félénkség, kisebbrendűségi érzés, félszeg zavar fogta el, hogy elképzelhetetlen volt ennyi gátlással muzsikusi pályára lépnie. 1914-ben ment férjhez a csinos katonatiszthez, Archibald Christie-hez. A rangjabéli feleség, háziasszony és anya életét élte, s — talán unalmában, talán a nővér- biztatására — novellákat kezdett irogatni. Ezek egyike-másika meg is jelent egy képes hetilapban. Regényeket is írt, de ezeknek nem volt nagy sikerük addig, míg — 1926-ban — meg nem jelent A Roger Ackroyd- gyilkosság című könyve. Ez a bűnügyi történet egy csapásra híressé tette a szelíd, félszeg, gátlásos asszonyt. És épp az első nagy siker csúcsán következett be az a különös esemény, ami az Agatha sztorijának alapja: 1926. december 4-én az írónő eltűnt otthonról. Kocsiját, személyes holmijait úgy hagyta hátra, hogy azok gyilkosságra vagy öngyilkosságra engedjenek következtetni. Tizenegy napig semmit Helyre vág Nem kell sokat találgatni: ez az NDK-beli film (rendezője Claus Dobberke) lovak közelében, pontosabban: a lóversenyek, még pontosabban: a galopp világában játszódik. Érdekes környezet, s ráadásul a lovak mindig sikert arató filmsztárok. A történet főhőse egy tehetséges zsokénő, a szép és fiatal (és persze szőke) Silvia. Csodásán lovagol, zsinórban nyeri a versenyeket (azokat is, amelyeket meg kell nyernie és azokat is, amelyeket másnak kellene megnyerni). És épp itt a baj ezzel a Silviával: túl önfejű, túl magabiztos, túl kezelhetetlen, túl önhitt. Azaz — állítja erősen kiscserkész-modorban a film — nagyon is mai fiatal. Ezt t Agatha Christie? főszereplője nem tudtak róla, aztán felbukkant az elegáns középangliai fürdőhelyen, Harro- gate-ban. Férje röviden így magyarázza az esetet: — Agatha amnéziába (emlékezetkihagyás) esett. De az a további tény, hogy két évvel az eset után Mr. és Mrs. Christie elváltak, s az ezredes feleségül vette volt titkárnőjét, arra enged következtetni, hogy a tizenegy napos életrajzi lyuk nem is volt annyira titokzatos. Agatha különben később újra férjhez ment, s második férjével élt 1976-ban bekövetkezett haláláig. Hosszú élete alatt detektívregények megszámlálhatatlan sorát írta, és egy-egy új könyve megjelenésén, egy-egy új színdarabja premierjén túl más izgalmas esemény nemigen történt vele. Nos, a Hová tűnt Agatha Christie? arra vállalkozik, hogy eme ominózus tizenegy nap történetét mondja el. Azaz hát egy (talán) lehetséges variációt. Aminek — és itt a tévedés — olyan izgalmasnak kell lennie, mintha maga Agatha írta volna meg bűnügyi regénynek vagy novellának. Csakhogy akár így, akár úgy, ez a (kitalált) történet erre nem alkalmas. Ha volt valami titok, akkor az a valóságban aligha lehetett, több, mint hogy egy eredendően félénk, gátlásos, életidegen asszony úgy vezette le súlyos érzelmi válságát, hogy visszavonult a világtól. Michael Apted azonban ahelyett, hogy ezt az (esetleg) érdekes lélektani szituációt dolgozta volna fel, enyhén szirupos szerelmi históriával megtűzdelt krimit formál, központjában egy rámenős amerikai újságíró és Agatha flörtjével, ami a filmben már csak azért is mosolyt; fakasztó, mert Aga- thát a nyurga, igazi angolos alkatú Vanessa Redgrave játssza (egyébként remekül), a szívkirály zsurnalisztát meg az erősen mélynövésű Dustin Hoffman (érezhető feszélye- zettséggel). Ami viszont fenntartások nélkül tetszik, az az 1920-as évek Angliájának megidézése, gyönyörű öreg Austinokkal, Bentley-kkel, csodás szálloda- és étterembelsőkkel, a jó öreg Anglia békebeli krémjének gazdag, gondtalan és elegáns életévek (Lehet, hogy ez, a nosztalgia volt a film igazi életrehívó- ja?) 7 befutóra? egyébként az edzője is szemére lobbantja, mondván: — Miért akarsz te mindig mindent azonnal? Miért nem tudsz várni? Miért vagytok ti (ti. a mai fiatalok) ilyenek? No de aztán a szép szőke (és türelmetlen) Silvia el is nyeri izgágasága büntetéséj: egy akadályversenyen bukik, s eltöri a csoda ló lábát, és ezzel pusztulásra ítéli a semmiről sem tehető állatot. Ettől viszont végre észbe kap, és (bár zokogógörcsben búcsúzik tőlünk a film végén) remélhetjük, hogy ezután már pontosan olyan kifogástalan kiscserkész lesz, mint zsokétársai és egyéb ismerősei. Takács István
