Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-29 / 228. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD’ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 29., SZERDA Afber társa, Szabadság Tsz Igyekeznek az őszi munkákkal A termés megvan, de a bevétel kevesebb Beköszöntött a vénasszonyok nyara. A sok napsütéses óra kedvez.*az őszi munkák lebo­nyolításában a mezőgazdaság­nak, ahol az ősz a megtermelt javak betakarítását, s a jövő évi termés megalapozását je­lenti. Az aktuális munkákról és eredményekről érdeklődtem az albertirsai Szabadság Tíz­ben járva Valent Mihály el­nöktől. Alacsonyabb árak — Jelenleg a silónakvaló és az alma betakarítását és a burgonya szedését végezzük — említi az elnök. — Milyen terméseredménye­ket várnak? — Silókukoricát 230 hektá­ron termeltünk, amelyről vár­hatóan 700 vagonnal takarí­tunk be. Ebből 500 vagon már a tárolóban van. Szeptember 13-án kezdtük az alma szüre­telését. Sajnos, kárt szenve­dett az almásunk a nyári jég­veréstől, így a megtermett gyümölcs egy részét csak a konzervipar tudja hasznosíta­ni a várhatóan 50 vagonnyi termésből. A burgonya felsze­dése is erre az időszakra esik. Szeptember közepén kezdtük a munkát a 100 hektáros te­rületen, melyről 250 vagonnyi a várható hozam. — Az időszerű munkákhoz sorolom a kukoricabetakarí­tást és az ősziek vetését is. A vetéselőkészítés folyamatban van. A terület nagy részén már csak a közvetlen vetés előtti magágykészítés van hát­ra. — Mennyire sikerült tervei­ket teljesíteni? — Terméseredményeink el­érik a tervezett szintet az alap- tevékenységnél. Melléküzem- águnk túlteljesítette a tervét. A forgácsolóüzem több nagy­üzemnek dolgozik, így a Mo- nori Mezőgéppel a Láng Gép­gyárral és a Csepel Művek Gépgyárával is termelési kap­csolatban állnak. A faüzem csomagolóeszközöket készít és exportcsomagolást vállal bér­munkában. Éppen most nyitot­tunk egy új lakatosüzemet is, ahol jelenleg 8-an dolgoznak. A létszámot 20 főre szeretnénk növelni. — Pillanatnyilag akad-e, ami gondot okoz? — A betakarításnál a szál­lításokat kell úgy megolda­nunk. hogy megfelelő időben kerüljön a termés területről a tárolóba, s onnan a felhasz­nálóhoz. Ez okoz pillanatnyi­lag sok fejtörést, addig, amíg a megrendelt három IFA te­hergépkocsit megkapjuk. A másik gondunk, hogy — bár a tervezett hozamok jön­nek — az árbevételünk az al­mánál és burgonyánál keve­sebb lesz a tervezettnél. A ZÖLDERT-tel folytatott tár­gyalást ugyanis alacsonyabb átvételi árakkal zártuk, mint tavaly, akkor az átvételi ár burgonyánál 3 forint 60 fillér volt, az idén csak 3 forint. A 6 forint 20 filléres előző évi árával szemben most csak 5 forint 20 fillért kapunk ki­lónként az almáért. A terme­lési költségek viszont nőnek, ezért igyekszünk feltárni és hasznosítani belső tartalékain­kat. Olaj helyett hulladék — Terveznek-e valamilyen új beruházást? — Űj hőközpontot építünk, energiamegtakarítást jelent majd az üzembe helyezése. A Láng Gépgyár tervezte, s az építkezést is az ő szakembe­reik irányításával végzik szö­vetkezetünk dolgozói. A beru­házás 2,7 millió forintba fog kerülni, s a következő évben már ősszel működik. Az ára három év alatt térül meg. Az üzemeltetéshez ugyanis a fa­üzemünkből kikerülő hulladé­kot használjuk fel. Ennek ket­tős haszna van: évente 800 ezer forint értékű tüzelőolajat váltunk ki, ezenkívül haszno­sul a fahulladék, aminek rak­tározása, elszállítása eddig csak gondot okozott. — Ügy tudom, hogy nincse­nek munkaerőgondjaink, s a tagság mindig szívesen vállal társadalmi munkát. Milyen eszközeik vannak a dolgozók életkörülményeinek javításá­ra? — Elsősorban talán a háztá­jiról kell beszélnem. Ennek a munkának a függetlenített háztáji agronómus a vezetője, aki a szakmai tanácsokon kí­vül segítséget ad a felvásár­láskor, szerződéskötések lebo­nyolításában is. A legjelentő­sebb a sertéstartás, szerződé­ses rendszerben. Vannak szarvasmarhatartóink is, akik részére legelőt adunk, a tej felvásárlását intézzük. Ez év­től indult a nyúltenyésztés és a szerződés alapján a húsga­lambtartás is. Ellátjuk dolgo­zóinkat naposcsibével, a csir­kéket később értékesítjük bolt­hálózatunk segítségével. Gondoskodnak tagjaikról — Hol vannak a termelőszö­vetkezetnek boltjai? — Itt, a községben van há­rom és Ceglédbercelen kettő. Ez, a hálózat alkalmas arra, hogy ellássuk dolgozóinkat a szükséges vetőmaggal, tápok­kal és egyéb terményekkel. Ta­lán ennyit a háztájiról. Most szeretnék visszatérni egy ki­csit az előző témához. Ez év februárjában bevezettük az üzemi étkezést. Az áfész Dolina Éttermé­től vásárolt ebéd minden dol­gozónk rendelkezésére áll, amit vagy a munkahelyen, vagy az üzemi étkezdében fo­gyaszthat el. Segíteni igyek­szünk dolgozóink lakásépítési terveinek megvalósításában is. Az idén 10—12 építési telket értékesítünk kedvezményes áron, jó fizetési feltételekkel. Ezenkívül 10—12 személynek tudunk építési kölcsönt nyúj­tani. Varényi Miklósné Tanulásra ösztönöznek Munkások az iskolapadban Szerződés, kedvezmény, jutalom Csökken az érdeklődés a dolgozók általános . iskolája iránt Cegléden az utóbbi idő­ben, ezt tapasztalni kis mér-, tékben. Bár a tankötelezettsé­gi törvény ismeretére és be­tartására gondot fordítanak, mégis vannak, akik nem fe­jezik be általános iskolai ta­nulmányaikat. A munkahelyeken a művelő­dési bizottságok kiemelten fon­tos feladata az emberek álta­lános műveltségének, szakkép­zettségének figyelemmel kísé­rése. Ehhez tartozik az is, hogy felkutassák, tanulni segítsék azokat, akik még nem rendel­keznek általános iskolai tanul­mányaik befejezését igazoló bizonyítvánnyal. Több munkahely ösztönzésül kedvezményeket, jutalmat he­lyez kilátásba a jó szóra haj­lóknak. Az áfész pénzjutalom­mal honorálja azt, aki a mun­ka mellett eredményesen fe­jezi be a nyolcadik osztályt, ilyen módszert választott az ÉVIG és a Ceglédtej is. A sü­tőipar tanulmányi szerződést köt, munkaidő-kedvezményt ad. Szakmai képzésen, miután ez fizetésben és előmenetelben az általános iskolánál több le­hetőséget kínál, már többen kívánnak felnőtt fejjel is részt venni. Az önismeret haszna Megvizsgáltak módszert, stílust A párfonunka fejlesztését szolgálta Az alapos önismeret hasznát nemcsak az egyes emberek is­merik fel. hanem a közösségek is. Tudják, hogy az önvizsgá­lat hasznos tapasztalatok meg­szerzésével jár, amelyek felis­merésekhez vezetnelC s meg­szabhatják akár az egyén, akár egy testület további te­vékenykedésének menetét. A párttestületektől sem idegen ez a fajta mérlegkészítés. A járásban éppen a közelmúlt; ban folytattak beható vizsgá­latot a községi, az üzemi és az intézményi pártbizottságok és pártvezetőségek munkamód­szerével és munkastílusával kapcsolatban. A pártszervek nagy körülte­kintéssel hajtották végre ezt a feladatot, hiszen két és fél ezer kommunista irányításának helyzetét tekintették át, s köz­ben sok párttaggal folytattak beszélgetést ezzel összefüggő témákban. A véleménycseré­ket a nyíltság, a kritikus hang­vétel és a konstruktív javas­lattétel jellemezte. Ezek az al­kalmak is bizonyították, hogy az eszmei ntegújuláshoz nél­külözhetetlen az önkontroll, az egészséges eszmecsere. A ta­nulságok segítik a pártbizott­ságok és -vezetőségek munká­ját és személy szerint is irányt mutatnak a vezetőknek. Betölti szerepét A járási pártbizottság ösz­szegző jelentése szerint a köz­ségi, üzemi, intézményi párt­szervek betöltik politikai irá­nyító szerepüket. Érvényt sze­reznek a párthatározatok vég­rehajtásának, eredményesen irányítják a hatáskörükbe tar­tozó alapszervezeteket. Tovább gazdagították az állami, gaz­dasági szervek, intézmények, tömegszervezetek és -mozgal­mak pártirányításának mód­szereit. A községi pártbizott­ságok és pártvezetőségek be­bizonyították életképességü­ket. Javították a pártmunka színvonalát az üzemi, intéz­ményi pártszervek is. Minden­nek együttes eredménye a _ jó politikai hangulat — állapítja meg a felmérés. Az emberek szemlélete meg­változott, több áldozatot vál­lalnak. Településeink szépen fejlődnek, az üzemek zöme megerősödött. Ahogy az élet- körülmények javultak, úgy szűnt meg a lakosság elván­dorlása. A járásbelieknek kö­szönhető, hogy mind a terme­lőmunkában, mind a társadal­mi összefogásban az utóbbi évtizedben jelentősen túltelje­sítettük terveinket. Nyílt, őszinte szellem A politikai munkát irányító pártbizottságok és pártvezető­ségek soraiban arányuknak megfelelően kaptak képvisele­tet a fiatalok, a nők, a fizikai dolgozók és a kiemelkedő színvonalú munkát végző szak­emberek. Az időközben szűk­Aszfalt fortyog a bendőjéhen ségessé vált cseréket is egyre igényesebben és tervszerűbben hajtják végre. Ennek megfele­lően a testületek tagjai alkal­masak választott funkciójuk betöltésére. Mindenhol időszerű, döntés­re váró témákat tűznek napi­rendre. Kiemelkedő munkát végez az abonyi, a jászkaraje- nöi, az albertirsai, a cegléd- berceli és az abonyi Mechani­kai Művek párttestülete. A já­rási pártbizottság színvonala­sabb munkát vár a nyársapáti, a csemői, a kocséri és az al­bertirsai Micsurin Tsz testüle­tétől. A beszámolók színvona­la, szakszerűsége általában ja­vult, ugyanakkor hiányosság, hogy számos napirendi pontot nem előre kiadott írásos anyagként, hanem szóban ter­jesztenek elő. Az ülések vita­szelleme nyílt és őszinte. Erősíti a bizalmat Fontos észrevételként han­goztatja a jelentés, hogy a tes­tületi tagok egy része — bár politikailag felkészült — a te­lepülés, az adott üzem életével kapcsolatban nem rendelkezik a döntésekhez szükséges infor­máltsággal. Az előterjesztett javaslatok általában egyfajta megoldást kínálnak, holott jobb lenne, ha több változat közül választhatnák a legcél­szerűbbet. Abonyban, Jászka- rajenőn, a ceglédi Lenin Tsz- ben hasznosnak tartják a vég­rehajtás helyén tartott ülése­ket, hiszen ez a végzett munka legjobb ellenőrzése. Tovább fejlődött a testüle­tek reszort-, illetve területfe­lelősi munkája. Az alapszer­vezetek teyékenységét kellő fi­gyelemmel kísérik. Ismerik a tennivalókat, területükön ér­vényt szereznek a párt politi­kájának. Döntéseik megalapo­zottak, intézkedéseik határo­zottak. A munkabizottságok Csemö- ben, J ászkara jenön, Törteién, Ceglédbercelen és a ceglédi Lenin Tsz-ben növekvő sze­repükről adtak számot. A be­szélgetésekből kitűnt, hogy a kommunisták többsége eleget tesz pártmegbízatásának. Fel­adatként fogalmazódott meg a pártcsoportmunka továbbfej­lesztése, a tervszerűbb tagne­velés, a rendszeresebb ellenőr­ző és fegyelmi munka. A párt tömegkapcsolatainak erősítését mindenhol fontosnak tartot­ták. A kádermunkával is kel­lő mélységben foglalkoztak. A párttitkárok működéséről ál­talában elismerően szóltak, ám van ahol igényesebb, kul­turáltabb munkát, jobb embe­ri kapcsolatokat várnak tőlük. A járási pártbizottság jelen­tése megállapítja, hogy az ön­vizsgálat a párt iránti bizal­mat erősítette, az érintett tes­tületek munkastílusának és módszereinek tökéletesítését és továbbfejlesztését szolgálta. Feladatként fogalmazták meg az üzemek számára a gazdaságpolitikai célok meg­jelölését és végrehajtását. A területi munka színvonalát to­vább kell növelni. A káder­munkának meg kell adni a kellő rangot, érvényre juttat­va a hármas követelményt. Az őszinte, nyílt politizálás jelle­mezze a jövőben is a párt tag­ságát és testületéit. Országos vásár Országos állat-, kirakodó- és autóvásár lesz Albertirsán október 3-án. vasárnap. Az ál-, latvásárra vészmentes helyről mindennemű jószágot fel lehet hajtani. Bajnok tornászlányok Nemzetközi verseny előtt Birkózók szőnyegen, dobogón Torna: a Pest megyei egyé­ni bajnokságot Százhalombat­tán rendezték meg, négy szak­osztály sportolói indultak el. A mezőny lehetett volna jóval nagyobb is, de a DSK-szakosz- tályok nem képviseltették ma­gukat. Legtöbben a Ceglédi VSE-ből a fiatalok jól szere­peltek, a lehetséges _ négyből három számban is megnyerték az összetett versenyt. Halmi, Pető és Csipkó A. révén. Bujáki Barbara, aki az ösz- szetettben 8. volt, serdülő II. osztályban egy szeren, talajon bajnoki címet nyert. A CVSE tornászai közül az igen tehetséges Prohászka Tí­mea hiányzott, az akrobatikai válogatott edzőtáborozása miatt, hogy a tanulásban be tudja hozni lemaradását, ka­pott felmentést. Eredmények: Ifjúsági II. osztályban: 1. Halmi Katalin, felnőtt III. osz­tályban: 1. Pető Mónika, 2. Sághi Tünde, 3. Csipkó Krisz­tina. Felnőtt II. osztályban: 1. Csipkó Anikó, 2. Gyarmati Erika. 3. Randos Gabriella. A hét ceglédi tornász a ma­gyar nemzetközi sportakroba- tikai bajnokságon is szerepel Zalaegerszegen, Birkózás: a Pest megyei Bir­kózó Szövetség Cegléden orszá­gos meghívásos serdülőviadalt rendezett, kötöttfogásban. A ti­zenegy szakosztály hatvannégy birkózójának összecsapásán a szőnyegre álló hét ceglédi fiú közül három dobogós helyen végzett. Eredmények: 49 kg-ban 2. Papp Attila (ő még úttörő kor­osztályú, így külön is dicsére­tet érdemel teljesítményéért). 57 kg-ban 3. Dobozi Tibor, 67 kg-ban 1. Tóth Zoltán. Az ifjúságiak Egerben talál­koztak a Bornemissza Ger- gely-emlékversenyen. Tóth László alig maradt el a dobo­gótól, de még így is értékes minősítő pontokat szerzett, aranyjelvényes ifjúsági spor­toló lehet. Eredmények: 53 kg-ban 6. Nagy László, 81 kg-ban. 4. Tóth László. Egy pont Kondorosról Pályacsúccsal rajtoltak Tőkés exportra és hazai piacra is gyártanak GKL—12 típusú aszfaltfőző gépeket a KÖZGÉP ceglédi gyárában. Az NSZK-licenc alapján készülő berendezésekből ez évben huszonöt darabot állítanak elő. Apáti-xóth Sándor felvétele Újabb sportágban, tekében is elkezdődött a csapatbajnok­ság. Az NB Il-es Ceglédi KÖZGÉP SE jól rajtolt. KÖZGÉP SE—Miskolci ÉMTE 6-2 (2718-2543) A ceglédiek közül többen is kitűnő teljesítményt nyújtot­tak, különösen Nyíri, aki csak­nem ötszáz fát ütött, négyszáz fa alatt viszont senki sem. A csapat több mint harminc fá­val megjavította a régi, 2685 fás pályacsúcsot. Jók: Nyíri (494), Tornyost (461), Pintér (450), Zsámbéki (448). •k Kézilabda: a KÖZGÉP férfi kézilabdázói idegenben szere­peltek, s döntetlent értek el. Kondoros—KÖZGÉP SE 26-26 (15-15) KÖZGÉP Túróczi — Nagy (5), Pásztor (1), Túlik (9), Podhorszky (4), Gyenes, Dér (3). Csere: Győré, Bosnyák (4), Bosznyai, Jóni. Végig kiegyenlített, szoros mérkőzést vívtak a csapatok. A házigazdák a ceglédiek két szélsőjét, Nagyot és Dért szo­rosan őrizték, s ők nem is tudtak igazán kibontakozni. A befejezés előtt tíz perccel a KÖZGÉP 23-20-ra vezetett, de a hajrá már nem sikerűit: a kondorosiak ügyesen kihasz­nálták a két, kétperces kiállí­tás miatt kialakuló ember­előnyt. s egyenlítettek. Jól Túróczi és Bosnyák ját­szott, Tulikot pedig gólerős­sége dicséri. ü. U ISSN 0133—Í90# (Ceglédi Hírlapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom