Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-29 / 228. szám

1982. SZEPTEMBER 29., SZERDA A valóságos helyzetet bemutató terepasztalon min­dig „éles” a harchelyzet. A hallgatók szabad idejük­ben is szívesen gyakorolnak a harcászati kabinetben A katonai eskü nagy esemény egy újonc életében, képünk a felkészülés utolsó pillanataiban készült Felkészülten, hivatástudattal ünnepelnek a fegyveres erők tagjai. Az ünnep díszei, az elis­merések, dicséretek, az ilyenkor szokásos köszöntők most azokhoz, azokról szóinak, akik fegyverrel a kezükben őrködnek békénk, szo­cialista rendünk felett. A magyar néphadsereg egyik legnagyobb tisztképző bázisa a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola, ahol olyan fiatal tisztek kapnak további tevékenységükhöz elengedhetetlen, az alapokat jelen­tő tudást, akik többsége csapat­szolgálata során sorkatonák szá­zait, ezreit tanítja a fegyverforga­tásra, a közösségi magatartás sza­bályaira. Az élet azonban a lakta­nya kapuin túl nem áll meg: egy- e£y település jövőjének alakításá­ban nélkülözhetetlen szerepet vál­lalnak az ott élő katonák, gyakran felrtfánlva társadalmi munkájukat á nagyobb létesítmények építésé­hez. A hadsereg közművelődési in­tézményhálózata a legtöbb nagy­városban alkalmat ad az amatőr művészeti mozgalmak kibontako­zásához is. Néphadseregünk fiatal tisztjeit már az iskolapadban önállóságra *£jSl ' ..v •­;» Wm­jl . Nehéz tantárgy a térképtan, de a jó parancsnok gyorsan, pontosan tud olvasni a> jelekből fievelik, s emellett felvértezik mindazokkal az ismeretekkel, amelyek egy korszerű hadsereg egy-egy kisebb-nagyob alegységé­nek irányításához elengedhetetle­nek. A szaktudáshoz párosul az erkölcsi, politikai szilárdság is, amely a döntő biztosíték szocializ­must építő népünk számára, hogy jó kezekbe adjuk a fegyvert. Az ünneplés külsőségeiben i$ fé­nyesebbé teszi ezt a napot a töb­binél. Ám mindannyian tudjuk: a szürkébbnek, egyhangúbbnak tűnő hétköznapokon is biztosan dolgoz­hatunk munkahelyeinken, s este nyugodtan hajthatjuk álomra fe­jünket, mert békénket, nyugal­munkat felkészült, hivatásukat szerető emberek védik. A páncélozott harcjármű Javítása és karbantartása is a katonák fel­adata. Képünkön: Mágori Zoltán hadnagy irányításával ismerkednek a mozgékony berendezéssel Csodaszer vagy kozmetikum? Gyorsan gyógyul, nem fáj a seb Szabó Szigfrid és dr. Her­mann Imre elindultak egy másik úton is, amely a Her- báriához vezetett. De ennek előjátéka is volt, amelyet kár lenne nem megismerni. Maracskó Tibort, az ismert öttusázót baleset érte, eltört a lába. Szabó Szigfrid felaján­lotta, hogy kezeli a szerrel, így előbb gyógyul. A sportoló örült az ajánlatnak, hiszen éppen egy nagy jelentőségű verseny előtt állt, s ezen egyébként nem vehetett vol­na részt. Egy lábtörés után hat hétig gipszet hord a be­te1!, s csak ezt követően állhat a saját lábára, de még ezután is hosszú időre van szükség a teljes gyógyulásig. Maracskó Tibor lábáról há­rom hét után levették a gip­szet, s borogatták a Szabó-féle szerrel. Két hét múlva a spor­toló már futott és semmiféle fájdalmat nem érzett, jóllehet, az akkor készült röntgenfelvé­telek kimutatták, hogy a csont még nem forrt teljesen össze (!). Kipróbálták Dévény Anna mozgáspeda­gógust már két alkalommal is láthattuk a televízió Siker című sorozatában. Erősen mozgássérült gyerekek gyógy- tornáztatásával foglalkozik, s kitartó munkával, nagy-nagy türelemmel és szakértelemmel figyelemre méltó sikereket ér el. ő is alkalmazta Szabó Szigfrid szerét. — Reumás panaszoknál, izomgörcsök, húzódások eseté­ben hihetetlenül gyors és jó hatást vált ki — mondta. — Nagyon sokszor az Ízületek kopása okoz rossz vérkerin­gést. Az ilyen panaszokat is megszünteti a rendszeres bo­rogatás. — Növendékeinél milyen eredménnyel alkalmazta a fo­lyadékot? — Ezeknél a gyerekeknél többnyire a központi ideg- rendszer sérült, így bajukon nem segít a borogatás. Csalá­dunkban, baráti társaságunk­ba:. azonban sokan alkalmaz­ták a szert, s csak jót mond­hatok róla... A folyadékot sokan ismerik, így a Budapesti Spartacus ké­zilabdacsapatának tagjai is, hiszen Bíró Károly edző és Bodza Pál gyúró rendszeresen alkalmazták a sportolók sérü­léseire. Szabó Szigfrid fárad­hatatlanul készítette az újabb és újabb mennyiséget, ugyan­akkor kereste a módot arra, hogy valaki vállalkozzon a gyártásra, hiszen házilag — bármennyire igyekszik — csak keveset tud előállítani. Az előállítók Felkereste a errokémia Ipari Szövetkezetei, abban a reményben, hogy talán ők él­nek a felkínált lehetőséggel, hiszen a Patientia nevű hajre­generáló szert és a hozzávaló sampont is ők gyártják. Meg­kérdeztük Szabó Pétert, a szö­vetkezet elnökét, van-e erre lehetőség? — Igaz, tárgyaltunk — vá­laszolta —, de nem állapod­tunk meg, mert a szer össze­tétele miatt nem tartozik a profilunkba. Foszforsavas autó- és építőipari cikkeket gyártunk, a Patientia az egyetlen kozmetikum, amelyet mi állítunk elő. — Nem lenne érdemes mégis vállalni a gyártást? — Űj beruházásokat tenne szükségessé, nagyon sokba ke­rülne. Olyan körülményeket kellene teremtenünk, annyi­féle előírásnak eleget tennünk, hogy nem érdemes belevágni. Mi jöhet ezek után számí­tásba? Például a Herbária Or­szágos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat, amely gyógy­növényeket árusít, kivonato­kat, cseppeket és kenőcsöket gyárt és forgalmaz. Nádori Pálné gyártmányfejlesztési csoportvezető foglalkozik ezzel a témával. — Vállalják a gyártást? — Ez elsősorban nem raj­tunk múlik — válaszolta. — Elküldtük a le rást az Egész­ségügyi Minisztériumhoz, ahol először az elvi engedély kér­désében döntenek, s ha a vá­lasz kedvező, gyakorlati pró­bákat is végzünk. Amennyi­ben bebizonyosodik, hogy a szer valóban olyan jó, mint Szabó Szigfrid állítja, szó lehet a gyártásról. Május elején jártunk először a Herbáriánál, majd sok-sok érdeklődés után július végén találkoztunk ismét Fogarassy József áruforgalmi főosztály- vezetővel és Nándori Pálnéval. Közölték, hogy megérkezett az Egészségügyi Minisztériumtól A kitüntetett zászlós iplc kézség nyugalmát vigyázza A pilisvörösvári rendőrőrs parancsnokhelyettesét, Szauter László rendőr zászlóst kicsiny irodájában dossziék és iratok közepette találom; reggel 7 óra óta dolgozik, nemrég tekin­tette át az éjszaka történt eseményekről készült jelentéseket, melyeket a körzeti megbízottak készítettek, majd megszervez­te erre a napra a szolgálatot, aminek lényege: mindig s min­denütt legyen intézkedő rendőr az őrshoz tartozó területen. Az eligazítás után a folyamatban levő ügyeket tárgyalta meg a pa­rancsnokával, s csak ezután tudott egy kis időt szakítani arra, hogy kérésemre önmagáról is beszéljen, önmagáról, de mit? Hiszen három évtized hatalmas idő, s ezen a pályán a hétköz­napok is izgalmasak. Sok-sok élmény, megannyi epizód, a kívülálló számára mindenképpen érdekes történet. Szauter Lászlónak ugyanez azonban munka. r.* Ép testben ép lélek — mondják a katonák. A testedzéshez tartozik a rohampálya akadályainak leküz­dése, amihez nemcsak ügyességre, de gyorsaságra is szükség van. Felső képünk: gyakorolni kell a harcjárműből történő ki- és be­szállást is. Alsó kénünkön: nehéz akadály a magas fal. Erdősi Ágnes felvételei Munkásgyerekek kellenek — Kezdjük talán az elején: hogyan lett rendőr? — Nagyon egyszerűen — mosolyodik el —, ötvenegyben a párt javasolt, illetve küldött. A pilisborosjenői alapszerve­zetnek voltam a tagja, ott szóltak kettőnknek: munkás- gyerekek kellenek a rendőrség soraiba, te, Laci meg Jóska felszereltek. Én akkor a Ganz Villamossági Műveknél dolgoz­tam lakatosként, épp hogy felszabadultam, szeptember 1- én már jelentkeztem is a Pest megyei Rendőrfőkapitánysá­gon. Tíznapos iskola után Ráckeveire kerültem, onnan a szegedi tanosztályra, majd Pi- lisvörösvárra. Egészen 1954-ig szolgáltam, akkor behívtak katonának, s 1956. decemberé­ben szereltem le. — S ezután? — Egy időre megváltam a rendőrségtől. Visszamentem lakatosnak, a Patyolatnál dol­goztam 1969-ig. De hát az az igazság, hogy a szívem vissza­húzott. Volt parancsnokom is gyakran felkeresett: Laci, mi­kor jössz vissza közénk? — kérdezgette. Míg aztán ... Míg aztán Szauter László is­mét felöltötte az egyenruhát. Elvégezte a Kun Béla tiszthe­lyettesképző iskolát, szakasz­vezető rendfokozattal járőr lett Nagykovácsiban, majd őrmester, törzsőrmester, 1980 óta pedig zászlósként áll a közbiztonság szolgálatában. S mindeközben betörőbandák után nyomozott, gépkocsitol­vajokat fogott el. hétvégi há­zak fosztogatóit fülelte le. Egy cigarettáért — Emlékszem, volt egy soro­zatos betörés; 1973-ban Soly­már és Vörösvár környékén már a negyvenedik hétvégi házat törték fel. Nem tudtunk a tettes nyomára bukkanni, köznyugalmat pedig, monda­nom sem kell, nagyon megza­varta ez a sorozat. Akkoriban igen jó kapcsolatban voltunk a dorogi járási kapitányság­gal, egyszer csak átszólnak, hogy őrizetbe vettek egy csa­vargót, nem akarnánk-e mi is beszélni vele? Elmentem. A harmadik mondat után észre­vettem, hogy szeretne rá­gyújtani, megkínáltam egy ci­garettával. Kapva kapott raj­ta, aztán egyszer csak azt mondja: tudja-e, hogy én na­gyon sok vikendházat fel­törtem? Mennyit?, kérdezem. Arra nem emlékszik, de na­gyon sokat Solymár környé­kén. A bűnesetek többségére persze nem derül ilyen gyor­san fény. S a nyomozás is bo­nyolultabb, nehezebb. Az üdü­lőövezet a nyár múltával mind fokozottabb éberséget követel meg, s nemegyszer maga Szauter László is a környéken cirkál. Mert beosztás ide vagy oda, ha a szükség úgy hozza, járőr, vagy éppen ügyeletes. Mi több. a szolgálat után is szolgálatban marad, mondván, a rendőr még pizsamában is rendőr. Igaz, Pilisvörösváron és környékén éppen ezért bíz­nak benne az emberek, hiva­talában vagy utcán, sőt még a lakásán is felkeresik. A lakásán, ahol gyakran a felesége igazítja el férje távol­létében a panasszal vagy ké­réssel érkező embereket. — Néha olyan ez a ház — mondja Szauter Lászlóné mo­solyogva —, mint egy KMB- iroda. Már csak a tábla hiány­zik. De hát így van jól. Lacit gyerekkora óta ismerik, és bi­zalommal vannak iránta. Nem Chicsgóban vagyunk! — Rendőrfeleségként: szo­kott-e nyugtalankodni férje miatt? Mondjuk, ha éjszaka hirtelen hívják, s nem tudja, hová kell mennie, miért? — Hát csak nem történik baja?! Nem Chicagóban va­gyunk ! — Nem félti? — Nézze, az emberek több­sége tisztességes, becsületes, törvénytisztelő állampolgár. Volt már sokszor, hogy éjsza­ka ugrasztották, s ha későn is. de sértetlenül tért még mindig haza. Remélem, hogy így lesz ezután is. ★ Betörések, balesetek, helyszí­nelései, garázdák elővezetése, hihallgatása, jegyzőkönyvek készítésé, szolgálatszervezés — mindez Szauter László min­dennapi munkája. Pilisvörös- vár és még hét község lakos­ságának nyugalma, biztonság? múlik az ő munkáién is. Több évtizedes lelkiismere­tes szolgálatáért nemegyszer részesült már elismerésben, így például 1979-ben a Köz- biztonsági Érem aranv fokoza­tával tüntették ki. Most, a fegyveres erők napja alkal­mából Szauter László a Par­lamentben a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adomá­nyozott Kiváló Szolgálatért Érdemrendet vehette át. T. I. a válasz, s ennek alapján ki­alakították végleges állás­pontjukat. Bizonyíték hiányában A minisztérium véleménye szerint (dr. Harangi György főosztályvezető írta alá) sem­mi sem bizonyítja, hogy áz újításként benyújtott bedör­zsölő szer a mélyebb szöveti részekben, illetve a csonttöré­sek regenerálódásában ered­ményes. Megállapították azon­ban, hogy „... a felületi sé­rülések gyógyulását elősegít­heti a timsó és a cserzőanygg- tartalmú gyógynövények hatá­sa”. Fogarassy József: — S :akmailag korrektnek tartjuk az Egészségügyi Mi­nisztérium véleményét. Klini- kailag nem derült ki, hogy a Szabó-féle szer eredménye-: sebb a már forgalomban levő készí tmény éknél. — Az sem bizonyított, hógy rosszabb vagy netán ugyan­olyan hatású, ezt csak a kli­nikai vizsgálat döntheti el... — Ez igaz — válaszolja Fo­garassy József. — Klinikai összehasonlító vizsgálat kelle­ne, párhuza ’osan tgy azonos referens szerrel, amely talán a Bayolikum lehetne. Mi nem végeztetjük el ezeket a kísér­leteket, ugyanis ha bebizonyo­sodik, hogy gyógyszer, akkor már nem a mi profilunk. Ha viszont nem az, akkor nem érdemes vele foglalkoznunk, hiszen több hasonló van. — Ügy értesültünk dr. Hermann Imre szabadalmi ügyvivőtől, hogy az Innová­ciós Alap jelentős összeggel járulna hozzá a kísérletek­hez ... ' — Ne higgyék, hogy az ajándék! Jutalékot kell fisiet­ni, amennyiben a kísérletek a szer mellett szólnak. Nem hi­szem, hogy az előzetes szak- vélemény után bárki vállalna ekkora kockázatot. Biztosra kell menni. s Ha gyógyszer, akkor szük­ség van rá, ha viszont nem gyógyszer, hanem kozmeti­kum, illetve olyan szer. amely­nek gyógyhatása van, akkor a Herbáriának akár nagy üzlet is lehetne. Persze ehhez koc­káztatni kellene... A gyártási titok — Nincs ilyen vagy hasonló hatású bedörzsölő szer — ál­lítja Szabó Szigfrid. — Sokfé­le kenőcsöt ismerünk, de azok keveset érnek. Az én szerem ott kezd dolgozni, ahol a töb­bi megakad. Ebben a folya­dékban benne van az emberi szervezet bármelyik sejtjének felépítéséhez szükséges összes alkotóelem. Ha egy sejtet megvágunk, abból kifolyik a sejtnedv. Az én folyadékom a bőrön keresztül beépül a sejt­be és regenerálja azt. Ráadá­sul a fájdalmat is igen harhar megszünteti. — Miért nem ismertéit fel ezt vajon az Egészségüsvi Mi­nisztérium szakemberei? — Mert csak az össz^ételt ismerik. Azt, hogv hogyan ké­szítem, nem közlöm. De o ha­tást sem ismerhetik, hiszen nem látták, nem győződtek meg róla. A feltalálónak vagy újító­nak szuverén joga, sőt. érdeke is. hogy a gyártási technoló­giát megőrizze. De most, hogy a Herbária kapuja bezárult előtte, mit tehet Szabó Szig­frid? — Felajánlhatja másutt — mondta Fogarassy József —, hiszen akadnak még vállala­tok, szövetkezetek, társulások; amelyek foglalkozhatnék vele. Potenciális szabadalomként el­adhatja a Licenciának is, s ha a szer beválik, jutalékot kap; mint a Bánfi-hajszesz felta­lálója. Ha szabadalmaztatni akarja, hitelt érdemlő orvosi vizsgálati eredményekkel kell alátámasztania igényét... Mit tehet ezek után? Nem adja fel, pedig tudja, hogy fá­radságos út áll előtte, nehéz akadályokat kell leküzdenie, s néha kilátástalannak tűnik majd a helyzet. Az újítók a megszállottak nem szoktak be­letörődni a kudarcokba. Keveházi Irén—Szente Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom