Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

'■ífŰtian

1982. SZEPTEMBER 1., SZERDA

Blagovesztenszka: a kor remeke

Lázár fejedelem emlékét őrzi

Országosan is jelentős műemlék

Rigómező, 1389. E csatát a szerb Mohácsként tartják számon a történészek. Itt fejezték le Lázár fejedelmet, kinek hamvait a szerbek 1690-ben, szentendrei betelepülésükkor magukkal hozták. Lázár cár emlékét ma is őrzi egy kereszt a városban.

Megszépült az épület

Szentendrén nem ez az egyetlen rekvizitum, mely a szerb etnikum jelentőségére figyelmeztet minket. A különös fontosságú történelmi emlékek közül kimagaslik — nemcsak jelképesen, hanem a valóságban is — a város főterén álló görögkeleti szerb templom. A Blagovesztenszka (Angyali üdvözlet) néven ismeretté vált barokk épületet néhány héttel ezelőtt ismét megnyitották a nagyközönség előtt. A művelődéstörténeti és egyháztörténeti kuriozitások újbóli közszemlére tétele alkalmából kérdeztük meg Vujicsics D. Sztojántól, az MTA tudományos munkatársától, a szentendrei szerb gyűjtemény vezetőjétől, mennyi időt vett igénybe a rekonstrukció?

— A városi tanács és az OMF támogatásával 1979-ben láttak hozzá a templom helyrehozatalához. Megszépült az épület külseje, restaurálták az ikonosztászt, letisztították a faliképeket, majd néhány értékesebb rész konzerválása következett. A Blagovesztenszka egyébként a szentendrei barokk építészetileg legszebb darabja, és országosan is rendkívül jelentős — mondja Vujicsics D. Sztoján.

— A templom történetének ismertetésére a helyszínen egy vitrint szenteltek.

A templom története

— Igen ebből például azt is megtudhatják a látogatók, hogy ezen a helyen — Arszenije Csarnojevics ipeki pátriárka idején — először fatemplomot emeltek. A mai barokk épület alapját pedig 1752. június 3-án rakták le, a híres pesti építőmester, Andreas Mayerhof jer tervezte. Felszentelésére 1754. október 15-én került sor.

Az ikonoztáz képeit Mihailo Zsivkovics budai szerb mester festette. A templomban nemcsak képei láthatóak, az előtérben megtekinthető dokumentumok a festő életébe engednek bepillantást. Itt — többek között — a szerbek betelepüléséről is nyújtunk információkat.

— A bemutatón népiskoláról is olvashattunk.

— A templom mellett 1973ban építették föl a szerb népiskolát (most a Ferenczy múzeum található benne), egyébként 1812-ben itt nyílt meg az első szerb tanítóképző.

— A Blagovesztenszka közelében, a főtéren áll egy kereszt ...

Szerb gyűjtemény

— A szentendrei szerb kereskedők céhének keresztje — folytatja Vujicsics D. Sztoján.

— 1763-ban állították fel, az akkori idők piacterén. A köznyelv pestiskeresztként emlegeti. Legendák kapcsolódnak hozzá, még olyan is, mely szerint a járvány egyik áldozatát

— fejjel lefelé — itt temették el. Ám erről és Szentendre valamennyi szerb emlékéről elmélyültebb ismereteket akkor szerezhetnek majd az érdeklődők, ha megnyílik a szerb gyűjtemény. Reményeink szerint a dátum: 1984 ősze.

K. É.

Kuba

bemutatkozik

A televízió hagyományos nemzeti estjeinek sorában — holnap — a kubai televízió mutatkozik be műsorával a magyar nézőknek. A másodig csatornán 20 órától jelentkező program első részét kisfilmek alkotják. Ezek a többi között bemutatják az Almada-palo- tát, amelyet 1840-ben emeltek Havannában, körötte az utcák, házak is a XIX. század során épültek. Az olasz mintát követő épület ma a Kuba szocialista forradalmát bemutató kiállításnak ad otthont. A kubai kirándulás újabb állomása a havannai katedrális lesz. A santiagói tengeröbölben álló Morro-eröd sok csata színhelye volt hajdan. Ma a középkori várban kulturális centrum kapott otthont.

Az est főműsora az 1979-ben forgatott Maluala című játékfilm, a latin-amerikai filmek havannai fesztiváljának nagydíjasa. A történet a szabadságot követelő nép és a gyarmatosítók kapcsolatát eleveníti meg.

A kubai televízió programját a hazájában népszerű Van van együttes műsora zárja.

Rádiófigyelő

NYITNIKÉK. Az első tanítási napon stílusosan kezdte új évadját a Nyitnikék, a rádió kisiskolásoknak szóló műsora. A felnőtt hallgató, aki hétfőn reggel odafigyelt a művelődési miniszter évnyitó beszédére, maradéktalan örömmel hallgathatta Szabó Éva műsorvezető és a gyerekek nagy kíváncsisággal várt vendégét, az egykori híres úszót, a neves edzőt, s az utóbbi hónapok egyik sikerkönyvének, A sírni csak a győztesnek szabad szerzőjét: Székely Évát.

Az elhivatott pedagógusokat jellemző egyszerűséggel válaszolt a kérdésekre, s közben olyan szellemi útravalót adott, ami — ha jól elraktáMOZIMUSGR

SZEPTEMBER 2-TÖL 8-IG

ABONY

2—5: Hárman

a slamasztikában 8—7: Mephisto I—II.*

BUDAÖRS 2—5: Tűzszekerek 6—7: Seriff az égből CEGLÉD, Kamaraterem 2—8: Süni a kődben (du.)

A hold I—II.*** (este) CEGLÉD, Szabadság 2—5: A 39-es dandár (du.)

Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* (este) 6—8: Egy zseni, két haver, egy balek

DABAS

2—3: Hegyi emberek*

4: A XX. század kalózai

5— 6: Szuperexpressz* DUNAHARASZTI

2—3: A nfik városa I—II.*** 4—3: Seriff az égből

6— 7: Dögkeselyű*

DUNAKESZI, József Attila

2: Szelíd motorosok**

5: Keresztül a nagy vízválasztón 6: Bizalom*

8: Mindhalálig zene**

DUNAKESZI. Vörös Csillog

2—7: Földrengés Tokióban 4—5: A festmény titka (du.) ÉRD

2—3: Seriff az égből 5: Liliomfi 6—7: Nevem: Senki

FŐT

2—3: Languszta reggelire*

4—5: Negyedik fázis*

5: Münehausen báró csodálatos kalandjai (du.)

6—7: Nyolcvan huszár I—II. GODOUÖ

2—5: Az összekötő Jönni fog rdu.)

Én és Caterina (este) 6—8: A fekete naripa (du.) Szívzűr* (este)

GYAl

2—3: Huszárkisasszony 4—5: Honda-lovag 6—7: Olaszok hihetetlen

kalandjai Lcningrádban

LEÁNYFALU. Kertmoii

2— 3: Zsaru vagy csirkefogó? 4-5: Alma*

6—8: Kéjutazás Las Palmasba MONOR

3— 5: Apacsok

4— 5: Az álmatlan fülesbagoly

(du.)

6—8: A vidéki lány*

MONOR Kertmoii

3—5: Lavina

6—8: Csárdásklrálynö

NAGYKATA

2—3: A remény joga 4—5: A cárlány és a hét dalia (du.)

4—5: Kóma** (este)

6—7: Szóljon a rock* NACYkUkÖá, Arany János

2—5: A vidéki lány*

6—8: Apacsok

NAGYKOROS, Stúdiómozi

2—5: Vasárnapi szülők** (este) 2—8: Sárga elefánt (du.)

6—8: A 39-es dandár (este) PJLISVÖ.ÍÖSVAR 2—3: Ez Amerika**

4—5: Vadölő

6: Holttest a Temzéből* POMAZ

2—3: Nevem: Senki 4—5: Kéjutazás Las Palmasba 6: Cha-cha-cha*

RÁCKEVE

2—3: Dögkeselyű*

4—5: Egy kis indián (du.)

A nők városa I—II.*** (este)

6—7: Mennyel napok

SZENTENDRE

2—3: Szívzűr*

4—5: Nevem: Senki 6—8: Az összekötő Jönni fog (du.)

Csillagok háborúja I—IL

(este)

SZENTENDRE, Autós kertmozi

2—8: 9-től 5-ig*

SZIGETSZENTMIKLÓS

2—3: Mennyei napok 4—5: A fekete varázsló ajándéka (du.)

Dögkeselyű* (este)

6—7: A nők városa I—II.*** TAPIOSZEIE 2—3: Robinson Crusoe 4—5: Szóljon a rock*

6: Kóma**

VÁC, Kultúr

2— 3: A vőlegény

4—5: Az emberevő medve (du.)

Languszta reggelire*

(este)

6—8: vasálarcos férfi

VÁC, Mrclách Imre

3: Bizalom*

4: Rendőrök háborúja**

VECSES

3— 5: Konvoj*

4— 5: A kölcsönkért gyufa

(du.)

6—8: Én és Caterina VECC'.S Kertmoii 2—3 és

5: Csárdáskirálynő 6—8: Az Olscn banda boldogul

• 14 éven aluliaknak nem ajánlott.

•• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek.

rozta hallgatósága — életre- szólóan eligazító volt fontos kérdésekben.

A sportembert így határozta meg: íratlan emberi norma megtestesítője, egyfajta élet- és magatartási forma. Az ember azért, hogy a változó helyzetekben is az maradjon, aki volt, soha ne kelljen önmaga előtt szégyenkeznie — hitvallásnak is felfogható mondata az első tanítási napon igazán ünnepivé avatta a Nyitnikéket, melyet ezúttal a felnőttek is elgondolkodva hallgattak.

TIZENEGY NAP. Attól kezdve, hogy Füzesgyarmat határában kigyulladt a gáz, tizenegy napon keresztül valószínűleg az ő hangjára voltunk a legkíváncsibbak, az ő tudósítását vártuk leginkább az új hírekkel reggel, a déli krónikában és az esti magazinban. Forró Tamás, a Rádió tudósítója azt tartja fontosnak, hogy a hallgató emberi teljesítményekből, személyes hangulatú beszélgetésekből ismerkedjék meg a rendkívüli helyzet megannyi történésével. Az a szerénység és tapintat, amellyel önmagát mindig a megszólaltatott mögé helyezi, hagyva, hogy az események részesei maguk mondják el: mi történik a helyszínen, mit tesznek ők a lángoszlop megfékezésére — példamutató riporteri magatartásról vall.

Hétfőn este — immáron túl a nagy munkán — dokumentum-összeállításként újra hallgathattuk a tizenegy nap tudósításait. Az események után ismét kitűnő riportfűzérnek tetszett Forró Tamás teljesítménye.

AZ AUTÓKERESKEDŐ.

Nem kényeztette el a hallgatót az utóbbi hetekben jó hang- és rádiójátékokkal -a rádió. Ezért volt öröm a svéd Björn Runeborg hangjátékát, Az autókereskedőt hallgatni.

Rúna Svenson, a fővárosba került autókereskedő az érvényesülés érdekében halogatja idő®, vidéken élő anyja meglátogatását, pedig az mindkettőjük számára fontos lenne. A sikerért naponta vívott harc stációi — előbb, hogy leszokjon tájszólásáról, majd hogy az üzleti életen kívül magánemberként is érvényesüljön — mindig lehetetlenné teszik a hazalátogatást. A telefon az egyetlen köldökzsinór, ami a felnőtt gyermeket összeköti anyjával. Mire eljut a döntésig, hogy mindent félretéve, mégis az anya az első, már csak a kézből kihullott kagyló foglalt jelzését visszhangozza fülébe a készülék...

A főszerepet Csendes László, a kassai Thália Színház művésze alakította. Kívüle valamennyi szerepet a miskolci Nemzeti Színház művészei játszottak el kitűnően, bizonyítva a rádió ama törekvésének helyességét, hogy a vidéki társulatok tagiaival készített rádiós játékok is a hazai színházkultúra gyarapodását szolgálják.

Bányász Hédi

Jegyzet

Hogy érezzék is

A kereslettel van baj — mondják sokan, de elméjük mélyrétegeiben el- hessegethetetlenül motoszkál, hogy inkább a kínálaton, a kínálat arányán kellene jobbítani. A kereslet és a kínálat harcának piaci törvényét a közművelődésre is alkalmazhatjuk. Sőt, lépten-nyomon találkozunk ennek az összefüggésnek a hatásával. Példa. lehet egy érdektelenségbe fulladt műsor vagy egy tanfolyam, amelyre helyszűke miatt nem lehet felvenni minden jelentkezőt. Ki tagadná: a honi közművelődésben spontánul érvényesül a piaci törvény. Ritkán sikerül eltalálni vagy ritkán merjük eltalálni az igények termőföldjét.

Ok az is, hogy a népművelők jelentős hányada nem ismeri eléggé az intézménye hatókörében lakók érdeklődését, munka- körülményeit, személyes életmódját. És nehezíti a helyzetüket az is, hogy az egyébként jó programok, szakkörök vagy éppen művészeti csoportok alakulásának híre nem érkezik el a közönséghez. A szerény kivitelű plakátok, stencile- zett meghívók és értesítések csekély mozgósító erővel bírnak. Az egyedül munkálkodó népművelő pedig nem tud eljutni személyesen a település valamennyi portájára; havonta többször még a környező üzemekbe sem. A megoldást már kitalálták.

Mégis rosszallóan nézett vissza a már tekintélyes tapasztalatokkal rendelkező népművelő, és még legyintett is, mint aki komolytalan dolgot hallott. Visszakérdezett: csak nem gondolják komolyan, hogy a társadalmi vezetőség fogja megoldani a gondjainkat, a negyedévenként tartott értekezleten? ... Ezt semmiképpen sem várhatjuk. Azt azonban jó példák egész sora igazolja, hogy velük, a művelődési házak társadalmi vezetőségének tagjaival könnyebb, gyorsabb, s főleg biztonságosabb a feladatok elvégzése. Mégis tény: az említett művelődési ház igazgatója nem áll egyedül a véleményével, a fenntartásaival.

Három évvel ezelőtt miniszteri utasításra alakultak, illetve szerveződtek újjá az intézmények társadalmi vezetőségei. Valóságos kampány volt. Arccal a kultúra felé — jelszóval akadt olyan Pest megyei (nem nagy-) község, ahol 36 tagú lett a testület, amelybe delegálták valamennyi politikai és társadalmi szervezet, valamint gazdasági egység, lehetőleg vezetőjét; akik már a második alkalommal csak képviseltetni tudták magukat. Később azt sem. Mert ugye minek is? Felesleges megszavazni a már sokszorosított, könyvvé bekötött munkatervet, az államilag részletesen szabályozott költségvetést, a szakmai felügyelet által ellenőrzött tevékenységi beszámolói vagy ünnepi külsőségek között megtekinteni a pávakor próbáját.

A fenti példa szélsőséges, nem jellemző. De általánosítható tapasztalat: nem működnek megfelelően — s nemcsak Pest megyében — a társadalmi vezetőségek. Kissé már el is szuny- nyadt irántuk az érdeklődés, alábbhagyott a várakozás, mondhatnánk, hogy lekerültek a napirendről. Noha tucatnyi jó példát biztosan összeszámolhatnánk és ebben a sorban lenne Érd, Úcsa, a váci és a gödöllői járás több települése. Elég bizonyítékként arra, hogy nem ezek a testületek feleslegesek, hanem a módszerek voltak rosz- szak.

Ott funkcionálnak jól és hasznosan a társadalmi vezetőségek, ahol sikerült a helyi viszonyoknak megfelelő nagyságú és összetételű testületet létrehozni, és o művelődési házak vezetői nem csupán formális szervezetnek tekintették, hanem tanácsadó, segítő csapatnak. Ahol olyan partnernek tartották őket, akik munkahelyükről és lakókörnyezetükből hozzák magukról az információkat, s akik mindennapi kapcsolataikban képviselik az intézményt, a közművelődés ügyét. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy segítenek összehangolni a keresletet és a kínálatot, és emellett propagandistái is annak a programnak, amelyhez személyesen kötődnek.

1V/I indehhez tényleg na- iT1 gyón kevés a negyedévenként egyszeri találkozás. De nem az értekezletek számát kell növelni, hanem a kapcsolatokat kell rendszeressé, emberközelivé tenni a művelődési ház társadalmi vezetőségének tagjaival. És jó kérdezni, kérni tőlük — a hivatalos találkozásoktól függetlenül is —, hogy ne csak tudják, hanem érezzék: támaszai a lakóhelyek kulturális életének.

Kriszt György

Az első virágcsokor

Tegnap még az iskolapadban ült

A szép, modern óvodában csönd van. A folyosón — akár. mennyire is visszafogom — hangosan kopognak a lépteim. Alvásidő van. Metka Erika óvónő most tud egy kis idői szakítani a beszélgetésre.

— Ezek a gyerekek egész embert követelnek. Nincs mód arra, hogy az ember közben valami mással is foglalkozzék. Lehet persze, ha majd nagyobb gyakorlatom lesz, egyszerűbben fogom látni a dolgokat, de ma még minden túl bonyolultnak tűnik, hiszen csak két hete dolgozom. Most kerültem ki az iskolapadból — magyarázza mosolyogva. — Bizonyára nem mondok újat vele, ha azt is hozzáteszem, hogy nem egészen olyan az óvoda, s a gyerekek sem, mint ahogy az iskolában tanultuk.

Onnan az óvoda, a kicsik, akikkel majd foglalkozni kell, távolinak, álomszerűnek tűnnek. Ez nem véletlen, hiszen a gyakorlati foglalkozásokon túl, keveset voltunk az apróságok között. Nem éltünk együtt a gyerekekkel, s nem kellett minden kontroll nélkül magunknak döntenünk szinte minden percben. Nemrégiben még hátunk mögött tudhattuk a tanárainkat, de most egyedül vagyok a harminchét gyerekkel éppúgy, mint társnőim, akikkel együtt érettségiztem a budapesti Bem József Óvónői Szakközépiskolában.

Az egyik kiságyon szökefür- tös kisfiú mocorog. Erika ösztönös, gnyás mozdulattal hajol föléje, igazítja meg rajta a takarót. Halkabbra fogja a szót.

— Az, hogy egyedül vagyok, talán túlzás. Nagyon hamar befogadtak a kolléganők és a gyerekek is. Ami a kolléganőket illeti, talán helyzeti előnyben vagyok. Itt nőttem föl. Szegetszentmiklóson, itt jártam óvodába. Erzsiké, a váltótársam ugyanúgy nagycsoportban volt annak idején pályakezdő óvónő, mint most én.

Csak az a különbség, hogy az egyik kis óvodás akkor én voltam ... örülnék, ha tizenkét év múlva egy kislány úgy emlegetne engem, mint én most Fazekas Lászlónét.

Egy félmozdulattal végigsimít homlokába hulló haján, s zavart mosollyal mondja:

— Borzasztó lámpalázam volt az első napokban — még most is! Nagyon féltem a gyerekektől. Nem mertem rágondolni, mi lesz, ha esetleg valamiért nem tetszem nekik? Hogyan fogom őket magamhoz édesgetni? De nem volt gondom. Valahogy rögtön elfogadtak. Talán azért, mert megérezték rajtam, hogy ez az óvónéni tegnap még maga is gyerek volt — közülük való ...

Nem tudom, mikor jutott eszembe először, hogy óvónő leszek. Talán mindig is ezt akartam. Arra világosan emlékszem, hogy már iskolásként sokszor gondoltam arra, milyen jól éreztem magam lz óvodában, hogy szerettem Erzsiké nénit, meg Éva nénit aki akkor az óvodavezetőm volt, akárcsak most — bár más-más minőségben. Ez, a 2-es számú óvoda még nem is létezett. Bizonyára hatott rám a nagynéném, aki szintén óvónő egy budapesti óvodában, s akinél gyakran megfordultam régen is, most is. Ügy tűnik, valóban ez a hivatásom. Sohasem kívántam magamnak más foglalkozást. Sikerült — tehát boldog ember vagyok!

Beszélt terveiről, elképzeléseiről. Arról, hogy mi mindenre szeretné oktatni a rábízott gyerekeket, hogy ha férjhez megy, három gyereket szeretne. hogy otthon se legyen üres a ház. Példaképe is van. Az az Erzsiké, aki akkor volt kezdő, amikor 6 óvodai nagt/cso- portos. aki a saját hosszú, fekete haján tanította meg a kékszemű, szőke kislányt copfot fonni.

Erika pályakezdő Teli hittel, lelkesedéssel. Alig tizennyolc évesen maid negyven óvodás második édesanyja kíván lenni. Munkába állása másnapján már ráköszöntek kis tanítványai az utcán, s otthon, a vázában már ott piroslik az első, nagy szeretettel adott virágcsokor ...

Körmendi Zsuzsa