Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-23 / 223. szám

%#uhm 1982. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Heves viták az izraeli parlamentben (Folytatás az 1- oldalról) Második alkalmazásukkor a többnemzetiségű erők nagyobb létszámúak lesznek, mint első alkalommal, és akár fél évig is Libanonban maradhatnak — közölték kedden az ame­rikai kormány képviselői. Weinberger hadügyminisz­ter kifejtette, hogy az ameri­kai, francia és olasz katonák nem a belbiztonsági erők vagy az utcákon járőröző rendőrök szerepét fogják betölteni. Ott­létük célja az, hogy tekintélyt és stabilitást kölcsönözzön az új libanoni kormányzatnak — mondta Weinberger. Arra a kérdésre, mit tesznek, ha tü­zet nyitnak rájuk, a miniszter azt válaszolta: ha harcra ke­rülne a sor, a tengerészgyalo­gosok visszavonulnak. George Shultz külügymi­niszter tagadta, hogy a több­nemzetiségű erők első alkal­mazásukkor túl korán hagyták el Libanont, és ez vezetett a bejrúti tömeggyilkossághoz. Kijelentette, ezeknek az erők­nek a libanoni tartózkodása a PFSZ-egységek kivonulásához kapcsolódott, és ezért helyes volt, hogy elsődleges feladatuk betöltése után távoztak. Hasszán Ranman, a washing­toni palesztin tájékoztatási Iroda igazgatója kedden el­mondta, hogy idejében figyel­meztette az amerikai kor­mányt a bejrúti vérontás le­hetőségére, de hasztalanul. Három hónap óta a Bej­rútihoz hasonló, legfeljebb kisebb mértékű mészárlások folynak az Izrael által meg­szállt libanoni területen is — mondta a palesztin személyi­ség. Figyelmeztetett arra, hogy hasonlókra kerülhet sor Cisz- jordániában is, hacsak meg­felelő lépéseket nem tesznek ezek megakadályozására. Ilyen helyzetben bármely tisztességes kormány lemon­dana — így nyitotta meg teg­nap az izraeli parlament rend­kívüli ülését Simon Peresz, az ellenzéki munkapárt, veze­tője. A knesszet ülésén, amelyet a bejrúti palesztin menekülttá­borokban elkövetett tömegmé­szárlások kivizsgálása ügyé­ben hívtak össze, Peresz le­szögezte, hogy elsősorban Be­gin kormányfőt és Sáron had­ügyminisztert tartja felelős­nek a Bej rútban történtekért. Az ellenzéki vezető követelte a két politikus lemondását. Sáron kevélyen elutasította az ellenzék vádjait, és azzal mentegetőzött, hogy a falan- gisták — az izraeliek tudomá­sa szerint — csakis a meg­búvó palesztin „terroristák” felkutatására indultak. Mind­azonáltal beismerte, hogy ő adott engedélyt a falangisták- nak a táborokba való beha­tolásra. A parlamenti vita kezdeté­vel egyidejűleg lemondott Jichak Berman energiaügyi miniszter. A Szobra és a Satila palesz­tin menekülttáborokban liba­noni keresztény fegyveresek által az izraeli hadsereg pasz. szív közreműködésével végre hajtott tömeggyilkosság kivizs­gálását, az izraeli felelősség tisztázását az ellenzék köve­telte. Menahem Begin kor­mányfő ellenezte a bizottság megalakítását. Az ellenzék ja. Amin Gemajel, a mült héten meggyilkolt Baalr Gcmajel testvére, akit Libanon új elnökévé választottak, Eliasz Szárkisz hivatalát veszi át vaslatát „polgárháború kirob­bantására irányuló manőver­nek” nevezte, és kijelentette, hogy „Izraelben nem lesz pol­gárháború”. A kormányfő azzal, hogy pártközi tárgyalásokon meg­szerezte a szélsőséges vallási pártok támogatását, biztosítót, ta a szavazás számára ked­vező kimenetelét. Parlamenti beszédében azt mondta, hogy a kormány csak akkor mond le, ha erre bizalmatlansági szavazás, és új törvényhozást választások kényszerítik. Az ellenzéki munkapárt előre je­lezte, hogy a tegnapi szavazá­son javaslatával kapcsolatban nem veti föl a bizalmi kér­dést. A parlamenti vitában az igazságügyminiszter egyébként bejelentette, hogy a tömeg­gyilkosság körülményeit ki fogják vizsgálni, de nem va­lamiféle hivatalos vizsgálóbi­zottság keretében. Befejeződött az arab külügyminiszterek tanácskozása A PFSI szankciókat javasok Az Arab Liga külügyminisz­terei tegnap reggel véget ért tuniszi rendkívüli tanácskozá­sukon az Egyesült Államokat tették erkölcsileg felelőssé a nyugat-bejrúti palesztin me­nekülttáborokban végrehajtott tömegmészárlásért, ugyanak­kor támogatásukról biztosítot­ták a nemzetközi erők Bejrút­ba való visszaküldésének ter­vét. Ügy döntöttek, hogy min­den szükséges pénzügyi támo­gatást megadnak a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek. A PFSZ kérésére összehívott külügyiminisztert ülésen Egyiptom kivételével — amelynek tagságát az Izrael­lel kötött különbéke miatt fel­függesztették — az Arab Liga összes tagállama képviseltette magát. A PFSZ a tanácskozáson kö­vetelte, hogy az arab országok az Egyesült Államok elleni megtorlásul csökkentsék olaj- termelésüket, vonják vissza az amerikai bankokban elhelye­zett betétjeiket, fagyasszák be az Egyesült Államokkal foly­tatott kereskedelmi kapcsola­taikat, s hívják vissza wa­shingtoni nagyköveteiket. A PFSZ szerint az arab orszá­goknak Izrael elleni gazdasági szankciókra kellene ösztönöz­niük a nyugat-európai orszá­gokat és arra kellene töreked­niük, hogy Izraelt zárják ki az ENSZ-ből. A PFSZ javasol­ta, hogy az arab országok az amerikai—izraeli hegemónia csökkentése érdekében léte­sítsenek politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat a Szovjetunióval és az el nem köteiezett országokkal. Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint Tunézia, Jor­dánia és Szudán nem támogat­ta a PFSZ által javasolt szank­ciókat. Az Arab Liga tuniszi rend­kívüli külügyminiszteri érte­kezletének résztvevői tegnap gyásznappá nyilvánították szeptember 17-ét, a nyugat­bejrúti mészárlás napját, és követelték Izrael kizárását az ENSZ-ből. Nyilatkozatukban rámutattak arra is, hogy az Egyesült Ál­lamokat „részleges felelősség” terheli a történtekért. „Ennek a bűnnek az elkövetése csak azért vált lehetségessé, mert az Egyesült Államok anyagi, erkölcsi, katonai és politikai támogatásban részesíti Izraelt” — állapítja meg a dokumen­tum. Ennek ellenére a külügy­miniszterek nem támogatták PFSZ képviselőjének javasla­tát, hogy az arab országok hozzanak általános gazdasági és politikai büntető intézke­déseket az Egyesült Államok ellen. ★ Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke arabközi körútja sarán Szaúd-Arábiából Szudánba ér­kezett. A palesztin vezető je­lenleg elsősorban azokat az országokat látogatja végig, amelyek a nyugat-bejrúti pa­lesztin harcosok csoportjait augusztus végén befogadták. Eddig már Algériában, Tuné­ziában és Szíriában járt. Tel A vívnak ki kell vonnia csapatait Libanonból Párizs rendezési javaslata A francia kormány tegnapi ülésén foglalkozott a libanoni helyzettel. Az ülésről kiadott közlemény hangsúlyozza: Fran­ciaország a több nemzetiségű haderőben való részvétellel teljes támogatását kívánja biz­tosítani ahhoz, hogy a libanoni kormány fegyveres erői hely­reállíthassák a biztonságot és a békét Bejrútban. Cheysson külügyminiszter a minisztertanács ülése után ki­jelentette: a többnemzetiségű haderő felvonulása szükségessé teszi, hogy az izraeli csapato­kat kivonják Nyugat-Bejrút- ból és környékéről. A francia külügyminiszté­rium szóvivője sajtóértekezle­ten közölte, hogy a kormány magatartását a közel-keleti térségben három szempont ha­tározza meg. 1.) A legsürgő­sebb teendő a polgári lakosság védelme Bejrútban és annak előmozdítása, hogy a libanoni kormány hatékonyan megszer­vezze a biztonságot az ország, ban. 2.) A francia kormány úgy véli, hogy ki kell vonni minden külföldi haderőt Li­banonból, mert csak így lehet teljesen helyreállítani az or­szág szuverenitását. 3.) Feltét­lenül szükség van a közel-ke­leti probléma globális rende­zésére. Ennek lényeges eleme az, hogy a palesztin nép szá­mára biztosítsák az önrendel­kezési jog gyakorlását és eb­be a PFSZ-t is be kell von­ni. Leonyid Brezsnyev távirata Leonyid Brezsnyev távirat, ban üdvözölte Amin Gema- jelt a Libanoni Köztársaság elnökévé történt megválasztá­sa alkalmából. Ebben, a Libanon számára nehéz időben sikereket kívá­nok a libanoni népnek ahhoz a harchoz, amelyet az izraeli agresszor csapatainak hala­déktalan kivonásáért vív. A Szovjetunió mindig is Libanon függetlenségének, szuverenitá­sának és egységének erősíté­séért szállt síkra, és ezt teszi ma is — hangsúlyozza Leonyid Brezsnyev távirata. Eszmecsere nemzetközi kérdésekről Gromiko—Gandhi találkozó Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere tegnap Moszkvában találkozott Indira Gandhi in­diai miniszterelnökkel. A baráti légkörű találkozón hangsúlyozták, hogy a két or­szág közötti baráti kapcsolatok fejlesztése szempontjából igen fontos volt a Moszkvában hét­főn megtartott szovjet—indiai csúcsszintű találkozó. Nemzetközi kérdésekről szólva Indira Gandhi nagyra értékelte a Szovjetuniónak azt a kötelezettségvállalását, hogy Willy Brandt nyilatkozata Az SPD a békepolitika híve A keresztény uniópártok és az FDP koalíciójának minél gyorsabb létrehozását sürgette Wolfgang Mischnick, a Német Szabaddemokrata Párt parla­menti frakciójának elnöke. Ezt azzal indokolta, hogy a leendő kormánynak a lehető legha­marabb el kell fogadnia az 1983-as költségvetést. Misch- nick közölte: az FDP vezeté­se jövő hétfőn dönt véglege­sen arról, hogy október 1-én, pénteken, konstruktív bizal­matlansági indítvánnyal meg- döntsék-e Helmut Schmidt kancellár kisebbségi szociál­demokrata kormányát. Johannes Rau, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnökhe­lyettese tegnap nyilvánosan felkérte Schmidt kancellárt, hogy abban az esetben is vál­lalja el a kancellár jelöltséget, amennyiben az országos vá­lasztást csak 1983. március 6- ra írják ki. Rau szerint Schmidt — esetleges megbuk­tatása után — addig is átve- hetné az SPD parlamenti cso­portjának vezetését. Herbert Wehner jelenlegi elnök már korábban jelezte; nem kívánja tovább betölteni ezt a'pöszfbt. Helga Schuchardt parla­menti képviselőnő, az FDP baloldalának egyik vezetője, „felülről végrehajtott puccs­nak” minősítette tegnap a szociálliberális koalíció fel­bontását. Willy Brandt, az SPD elnö­ke, a Vorwärts című hetilap legújabb számának adott in­terjújában megerősítette: Schmidt kancellár azért pró­bálta az utolsó pillanatig meg­menteni a szociálliberális koa­líciót, mert folytatni akarta az SPD békepolitikáját és a munkanélküliség elleni küz­delmet, Brandt a koalíció szét­hullásának okainál említette, azt a tényt, hogy az utóbbi időszakban Genscher külügy­miniszter a külpolitikában is közeledett a CDU/CSU-hoz, s átvette állításukat az SPD Amerika-ellenességéről. Az SPD valójában nem akar mást, mint a fegyverkezési verseny megfékezését — mondotta nem alkalmaz elsőként nuk­leáris fegyvert. A találkozón megvizsgáltak néhány, a nukleáris fegyver- kísérletek teljes betiltásával kapcsolatos kérdést is. Mind­két részről hangsúlyozták an­nak fontosságát, hogy erről megfelelő szerződések jöjjenek létre. Megerősítették, hogy a Szovjetunió és India továbbra is szorosan együtt akar mű­ködni nemzetközi téren Ázsia és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdítása érdekében. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink jók és közös szándékunk, hogy tovább fej­lesszük őket — mondotta teg­nap moszkvai sajtóértekezle­tén Indira Gandhi. Az indiai kormányfő a szov­jet vezetőkkel folytatott tár­gyalásairól szólva hangsúlyoz­ta, hogy jelenlegi látogatása nagymértékben hozzájárult a két ország közötti barátság erősítéséhez. A Szovjetunió és India, bár különböző társadal­mi rendszerű országok, azono­san ítélik meg a nemzetközi élet sok fontos kérdését. Moszkvában elismerik India el nem kötelezett státusát és ba­ráti magatartást tanúsítanak az egész mozgalom iránt is. Indira Gandhi elmondta, hogy országa jelentősen fej­leszteni kívánja acél-, alumí­nium- és textiliparát, vala­mint szénbányászatát, s ,a Szovjetunió kész közreműköd­ni ebben. A nemzetközi élet kérdései kapcsán az indiai miniszterel­nök határozottan elítélte Iz­rael libanoni agresszióját, a múlt héten Bejrutban elköve­tett vérengzést. A közgyűlés taszítsa ki soraiból a Pol Pot-istákat Hun Sen levele az ENSZ-hez A kambodzsai néplrtó re­zsim, a Pol Pot-isták és cinko­saik bármiféle részvétele az ENSZ-közgyűlés soron levő ülésszakán ellentétben áll a vi­lágszervezet alapokmányának A bonni kormánykoalíció felbomlása miatt Jogos aggodalmak Berlinben A Német Demokratikus Köztársaságban szemmel lát­hatóan aggodalommal fogad­ták a bonni kormánykoalíció felbomlását. Az ADN hírügynökség ked­den este állásfoglalást tett köz­Tokiói látogatás után Thatcher Pekiagbe érkezett Tegnap premier színhelye volt Peking: Margaret That­cher személyében hivatalban levő brit miniszterelnök elő­ször érkezett Kínába. Marga­ret Thatchernek azonban a kínai főváros mégis ismerős: 1977-ben, ellenzéki vezetőként már felkereste Kínát. A brit miniszterelnök To­kióból érkezett, három napot tölt Pekingben, útjának továb­bi állomásai Sanghaj és Kanton. Innen Hongkongba utazik. Forma szerint Hua Kuo-feng 1979-es angliai láto­gatását viszonozza. Azóta három évvel közelebb került a hongkongi új terüle­tekre 1898-ban kötött kínai— brit bérleti szerződés lejártá­nak időpontja: 1977. június 1. Kína, továbbá a Hongkong többi részét már korábban el­szakító egyenlőtlen szerződé­seket sem ismeri el, s vissza kívánja szerezni felségjogát a terület felett. Kínai—brit csúcsszinten Hongkong jövő­jének kényes kérdése most kerül először szóba. Ázsiában különleges figyelem kíséri a pekingi tárgyalásokat. Hírek szerint Kína jelenleg két elvi pontból indul ki az alkudozásban: el kell ismerni és érvényesíteni kell a Hong­kong fölötti kínai felségjogot. Ezenkívül: Kína fenn kívánja tartani Hongkong különleges gazdasági státusát. Több millió ember részvételével Sztrájk Nagy-Brítannióban Tegnap Nagy-Britanmia- szerte szolidaritási gyűléseket és sztrájkokat tartottak az egészségügyi dolgozók hónapok óta húzódó bérharcának tá­mogatására. A legnagyobb gyűlést — körülbelül 100 ezer ember részvételével — Lon­donban tartották, miközben az ország különböző' pontjain több millió ember szüntette be hosszabb-rövidebb időre a munkát. A kormány ennek dacára megerősítette, hogy nem hajlandó több bért meg­ajánlani az egészségügyieknek, mint eddig. Michael Foot, a munkáspárt vezére és Frank Chappie, a TUC elnöke reményüket fe­jezték ki. hogy a béremeléstől állhatatosan elzárkózó „nya­kas és ostoba kormány” vég­re érzékelni fogja a szervezett dolgozók erejét. zé, amely többek között meg­állapítja, hogy az NSZK-ban most olyan korszak zárul le, amelyben Bonn egészében vé­ve pozitív szerepet töltött be a nemzetközi életben. Berlinben figyelmeztetnek rá: az európai béke és bizton­ság szempontjából döntő je­lentősége van annak, „vajon Bonnban meghonosodik-e a kiszámíthatatlanság, vagy pe­dig olyan politikusok jutnak szóhoz, akik tudatában van­nak annak: nagy a felelőssé­gük a béke megőrzésében a két társadalmi rendszer és ka­tonai tömb határán. Ez a leg­nagyobb mértékben érinti a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyát. Az új amerikai atomrakéták árnyé­kában nem fejlődhetnek jó­szomszédi kapcsolatok az NDK és az NSZK között. Re­méljük — olvasható az ADN állásfoglalásában —, hogy vég­ső soron mégis a józan ész ke­rekedik felül. szellemével és betűjével — húzta alá Pérez de Cuellar fő­titkárnak és Hollai Imrének, a 37. ülésszak elnökének küldött levelében Hun Sen, a törvé­nyes Phnom Penh-i kormány külügyminisztere. Senki sem feledheti, hogy ezek az emberek több mint hárommillió ártatlan kam­bodzsai haláláért felelősek. Ezért a törvényes kambodzsai kormány, a nemzetgyűlés, a khmer nép nevében követel­jük — írja levelében Hun Sen —, hogy az ENSZ közgyűlése kövesse az el nem kötelezettek mozgalmának példáját, és ta­szítsa ki soraiból a népirtók képviselőit, hogy a Kambodzsai Népköztársaság elfoglalhassa az őt megillető helyet a világ- szervezetben. ★ Hollai Imre veterán ENSZ- diplomata, aki belülről isme­ri a világszervezetet, és ez biz­tosíték valamennyi küldött számára — így jellemzi a The New York Times tegnapi szá­ma az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakának kedden megvá­lasztott magyar elnökét. Az amerikai lap Hollai Im­re székfoglaló beszédéből azt a részt emelte ki, amelyben a magyar diplomata síkraszállt a leszerelésért és sürgette a fegyverkezési verseny megfé­kezését. Időközi választási kampány az Egyesült Államokban Döntő a munkanélküliség kérdése Amerikai politikai elemzők szerint döntő szakaszához ért az Egyesült Államok történe­tének legdrágább időközi tör­vényhozási választásait meg­előző kampány. Választási jós­latok hat héttel a szavazás előtt a Reagan-féle jobbol­dali koalíció visszaszorulását ígérik. A Gallup Közvéleménykuta­tó Intézet felmérése szerint a választópolgárok 55 százalé­ka szavazna a demokrata pár­ti jelöltekre, s csak 45 száza­lék a republikánusokra. Emel­lett a megkérdezettek 48 szá­zaléka véli úgy, hogy a kép­viselő-, szenátor- és kormány, zóválasztásokon a döntő kér­dés, amelynek alapján a sza­vazók a pártok között válasz­tani fognak, a munkanélküli­ség kérdése lesz. A tovább tartó gazdasági válság miatt a kormánynak sincsenek vérmes reményei, bár a Fehér Ház úgy véli, hogy az időközi választásokon bizonyos arányú szavazatvesz­tés normálisnak tekinthető, s nem veszélyezteti esélyéit 1984-ben, az elnökválasztáso­kon, amikorra is a kormány reményei szerint a gazdasági helyzet is jobbra fordul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom