Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-23 / 223. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 823. SZAM^ra: 1,40 forint 1982. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Heves viták az izraeli parlamentben Nemzeti gyász Libanonban A libanoni kormány keddi döntése alapján tegnap az országban egynapos nemzeti gyászt tartottak a Szabna és Satila palesztin táborokban lemészárolt áldozatok emlékére. Tegnap Nápoly kikötőjéből elindult Libanon felé az ismét Nyugat-Bej rútba rendelt nemzetközi erők 1800 főre növelt amerikai egységének első csoportja. Ugyancsak tegnap Toulouse-ból repülőn útnak indult a 950 fősre tervezett francia csapategység első, 350 fős csoportja. A körülbelül 1000 fősre tervezett olasz egység első csoportja is kihajózott tegnap Brindisi kikötőjéből. Tegnap Bejrútba érkezett Philip Habib, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízott ja. Részt vesz Amin Ge- majel mai elnöki beiktatásán, majd — libanoni kormányforrások szerint —, ellenőrizni fogja a nemzetközi erők elhelyezkedését a főváros nyugati részében. A libanoni rádió jelentése szerint a libanoni központi hadsereg egységei tegnap újabb körzeteket vettek birtokukba az izraeli hadseregtől a nyugati városrészben. A libanoni rádió szerint a kivonulás CSIZMÁK része annak az ötlépcsős visz- szavonulási tervnek, amelyben libanoni és izraeli katonai szakértők egyeztek meg. A terv szerint vasárnapig az izraeli hadsereg átengedi az ellenőrzést a libanoni hadseregnek egész Nyugat-Bejrút felett. (Folytatás a 2. oldalon) Ma: 3. oldal; Feloldható ellentmondások 1. oldal; A megőrzött nyelv Az én világom A látó és érző emberért Misu és a tengerész 7. oldal: Magyar ötös a negyediken 8. oldal; Új egyetemi ösztöndíj Húszán sérültek meg Pest megyeiek a BNY-n Nem fértek el, így az A-pavilonban, az Otthon '82 kiállításra „szorultak” az aszódi Ferromechanika Ipari Szövetkezet legújabb bútorai KGST keretében Feldolgozóipari termékek A KGST-országok árucsere-forgalmában a szakosítás és a termelési kooperáció ki- szélesítésével növekszik a feldolgozóipari termékek aránya, 1990-ig várhatóan 23 százalékra emelkedik az 1-970. évi 14 százalékról. Ugyanakkor a tüzelőanyagok és a nyersanyagok aránya a kölcsönös forgalomban előreláthatóan 86-ról 77 százalékra mérséklődik. Az utóbbi időben mind nagyobb figyelmet fordítanak a szállítások gazdaságosságára, minthogy ezek a költségek jelentősen befolyásolják az exportárakat. Figyelembe veszik azt is, hogy nagy távolságokról van szó, hiszen a nyersanyagok, segédanyagok é3 tüzelőanyagok szállításának útvonala a Szovjetunió és a többi KGST-or- szág között 700 és 6000 kilométer között ingadozik. A gépeket és berendezéseket gyakran ennél is nagyobb távolságról szállítják, így a szovjet kohászati termékek útja Bulgáriáig 1645, Magyarországig 2013, Lengyelországig 1501, Csehszlovákiáig pedig 1710 kilométer. Ezért a gazdaságosabb, olcsóbb közlekedési ágazatok hasznosítását helyezik előtérbe. Egyebek között a vezetékes szállítás arányát a jelenlegi tervidőszak végére 23-ról 26—30 százalékra növelik, a tengeri szállításét 20 —21, a folyami áruszállításét pedig 4—5 százalékra. Ugyanakkor fokozatosan csökkentik a vasúti közlekedés részesedését a teljes áruszállításban, így a jelenlegi tervidőszak végére a korábbi 54,8-ról 46— 49 százalékra. A rövidebb útvonalakon növelik a közúti áruszállítás arányát, amely a teljes forgalomhoz viszonyítva még így sem éri el a 0,5 százalékot 1985 végéig. Egy korábban létrejött megállapodással összhangban szeptember 21—22-én Moszkvában megtartották a KGST-tagálla- mok állandó képviselőinek tanácskozását. A találkozón magyar részről Marjai József miniszterelnök-helyettes vett részt. A tanácskozáson áttekintettek több, a KGST-tag- országok gazdasági együttműködésének fejlesztésével kapcsolatos kérdést. A tanácsokzás résztvevőit fogadta Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. Egy sokprofilú üzlet teljes beszerzési Igényét kielégíthetné a Texelektro Ipari Szövetkezet egymaga. Annyiféle, -fajta, típusú fogyasztási cikket gyártanak idén is. Jól reprezentálja ezt árubemutatójuk a BNV-n — a Pest megyei szövetkezetek közös kiállítási pavilonjában. (Beszámolónk a 3. oldalon.) Felkészült a pincegazdaság jr Édesebb az Oporto, az Olivér Nemcsak bor, üdítő is készül Felkészült az idei szőlőtermés fogadására a Pest megyei Pincegazdaság. Hernádi és inárcsi telepét 8 millió forintos ráfordítással korszerűsítette, ezáltal meggyorsítva az átvételt, egyszerűsítve a felvásárlást. jelentős mértékben bővült a bortároló medencék befogadóképessége. Valamennyi pincészetükben — augusztus végéig — kijavították a műszaki berendezéseket. A vállalat kapacitása az idén 300 ezer mázsa szőlő feldolgozására alkalmas. A súlyos téli fagyok miatt azonban előreláthatóan e mennyiségnek csak a felével számolhatnak. A folyamatos működéshez szükséges alapanyagot a velük kapcsolatban álló megyékből szerzik be. Eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy a tavalyinál édesebb szőlőt szüretelnek a gazdaságok; a cukorfok 1—1,5 fokkal haladja meg az elmúlt esztendeit. A monori Kossuth Tsz-ben az Irsai Olivér, de az Oporto is elérte a 17-es cukorfokot. Idei eredményeikhez tartozik az a 140 ezer hektoliter Márka üdítő ital, amelyet Szentendrén gyártottak, illetve gyártanak, és értékesítenek minden nagyobb nehézség nélkül a fővárosban és a Dunakanyarban. Szeptemberben kezdődött meg budafoki palackozó üzemükben az a bővítés, amelynek célja az elavult berendezések kicserélése után, decemberi határidővel, óránként 10 ezer palack töltésére alkalmas berendezés üzembe helyezése. Exportterveikben 70 ezer hektoliter vermut kivitele szerepel a Szovjetunióba, az NDK-ba, Lengyelországba és Csehszlovákiába. Az idei jó szőlőtermések adják meg az alapját annak, hogy jövőre 25—30 százalékkal több pecsenyebor, köztük természetesen olcsóbbak is kerüljenek piacra. Lázár György Kispesten Szerdai munkanapján Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke látogatást tett a főváros XIX. kerületében, Kispesten. Kíséretében volt Békési László, a budapesti pártbizottság titkára. A vendégeket az MSZMP kerületi bizottságának székházában. fogadták, és tájékoztatták a vendéget a jelenleg 65 ezer lakosú, de folyamatosan gyarapodó lélekszámú városrész politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Délután a kormány elnöke felkereste az 1200 dolgozót foglalkoztató Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalatot. Gérnyi Kálmán, a Fővárosi Bakony-Bosch A gödöllői Ganz Árammérőgyárban szinte a világ valamennyi részére szállítanak az itt készített mérőórákból. Az órák egy részének ösz- szeszerelése a Bakony—Bosch szalagon történik, ahol a dolgozók munkahelyeit a 3 —M módszer segítségével — mozdulatelemzésen alapuló — alakították ki. Barczá Zsolt felvétele Tanács elnökhelyettese is csatlakozott Lázár Györgyhöz, amikor útja a kerületi ingatlankezelő vállalathoz vezetett. Szabó Béla igazgató itt elmondta, hogy tevékenységük nemcsak a XIX. kerületre ter jed ki, hanem a szomszédos XVIII. és XX. kerületre is. Jelenleg több mint 32 ezer lakás kezeléséről, karbantartásáról gondoskodnak. A program befejezéseként Lázár György a kerületi párt- bizottságon Kispest vezetőivel tanácskozott. Közéleti Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán fogadta dr. Arthur Agstnert, az Oszt rák Köztársaság új magyaror- szági rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán hivatalában fogadta a dr. Armando Sánchez Bueno, a venezuelai képviselőház elnöke vezette venezuelai parlamenti küldöttséget, amely a magyar ország- gyűlés meghívására tartózkodik hazánkban. Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán fogadta Abdul Gha- ni Abdul Kádert, a Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát. dolgozásával, a kvalifikált szakmunkások arányának növelésével értek el külön- külön aprókának látszó, de végső eredményében lényeges haladást. Volt és van gondjuk is éppen elég — így a bérezési megkötések miatt sűrűn elutasítanak apróbb külföldi megbízásokat —, de belekóstolhattak abba, mit ér a saját szervezetben rejlő erők mozgósítása, milyen alkotó energiák szabadíthatok fel akkor, ha a célokban van egy kis kihívás, ha az érintettek érzik, itt a próbatétel ideje, lehetősége, aki akarja, megmutathatja, mit tud, mit képes nyújtani a közösségnek. Természetes, hogy a kivitel gyors bővítését a gazdálkodás minden részterepén szolgálni kellett — így olyan, látszatra az exporttól távol eső törekvésekkel is, mint az anyagkészletek forgási idejének rövidítése, ahol az 1978. évi 111 nap 89-re csökkent —, azaz ne vitassuk el a szervezeti, szervezési intézkedések, az utasítások szerepét, fontosságát, ám ezek elismerése mellett aláhúzni mégis más valamit kelL Ez a más valami a gondolkodásmód, a szemlélet, az ítéletalkotás átalakulása, annak megértése: a népgazdaság külkereskedelmi, /külgazdasági gondjai nem elvont, általában létező gondok, hanem olyanok, amelyek minden termelőhely számára tartalmaznak teendőket, megoldandó feladatokat. M anapság gyakran hallani azt a furcsa, következményeiben veszélyes véleményt, hogy van nekünk — mármint a termelőknek — bajunk éppen elég, nekünk ezekkel kell megküzdenünk, a népgazdaság tehát legyen úrrá » maga gondjain, s legyen már békesség a cég környékén, ne piszkálják, noszogassák új és még újabb követelményekkel. A formális logika szerint lenne ebben igazság, hiszen való, csinálja mindenki a maga dolgát, ám nem szóno. ki, hanem nagyon is lényegi a kérdés: létezik egy külön népgazdaság és külön- külön a vállalatok laza szövedékű csoportja? A csinált érvek ugyanis ezt sugallják, az álobjektivitás mentséget kínál a részvételtől, a terhek jogos megosztásától fázóknak, s mintha sokasodna azok száma, akik ebbe a csizmába akarnak beléoni! Belelépni és menni, de: hová? Hová lehetne ilyen csizmában eljutni? A másik csizma sem hét mérföldet legyűrő, ám lépni lehet benne! Mészáros Ottó V idám lenne az élet minden termelőhelyen, ha szert tehetnének a mesék hét mérföldet lepő csizmájára, s azt fölhúzva igyekezhetnének előre például a kivitelben. Manapság nincsenek csodák — kérdés, voltak-e valaha is, avagy magunkat áltattuk a külföldi értékesítés némely eredményével —, ahogy a hét mér. földet lépő csizmákat sem árusítják sehol, azaz minden lépésért, minden kicsinyke haladásért keményén meg kell küzdeni. Ha azonban ennek a küzdőképességnek nincsenek híján, akkor az eredmények sem maradnak el. Nagyon kicsiben, nagyon bátortalanul, mert tapasztalatok nélkül kezdte az exportot az Építő- és Gépipari Szövetkezeti Közös Vállalat. Első ízben 1978-ban próbálkoztak meg a nem rubelelszámolású kivitellel, az akkori nekifutásra 5,5 millió forint jött össze. Ami töredéke volt a teljes exportnak — 227,5 millió forint —, mivel rubel elszámolású értékesítése már 1970 óta létezett a kiskun- lacházai ÉGSZÖV néven közismert cégnek. Ha akkor kishitűek, ha könnyen beletörődnek abba, hogy nehéz ügy ez, senki sem vethette Volna a szemükre, hiszen tagadhatatlan, kedvezőtlen időben, mostoha forgalmazási, piaci viszonyok közepette vágtak neki az új útnak. Kockáztatniuk kellett, olyan munkákat, megbízásokat is elvállaltak a külföldi megrendelőktől, amelyekhez néhány nap alatt kellett elkészíteniük a pontos ajánlatot, költségvetést, gyakran úgy, hogy a partner semmiféle dokumentációt nem bocsátott a rendelkezésükre. hanem élőszóban mondta el, mi a kívánsága. Ilyen környezetben, feltételek mellett bizonyos, egyetlen állami cég sem kapkodott volna a lehetőségek, a megrendelések után, hanem inkább nekiáll panaszkodni, milyen képtelen helyzetbe hozza az export- növelés követelménye, ám ebből nem lett volna többletkivitel. A kiskunlachá- zaiak viszont az említett, kezdő esztendei 5.5 milliót feltornászták 110 millió fo- rintra, azaz éppen a húszszorosára! Azért tudtak mérföldes léptekkel haladni a nem rubelelszámolású kivitelben, mert az erre szolgáló varázserejű csizmát a napi aprómunka kaptafáján formálták ki. A rugalmassággal. a tervezői, a kalkulációs mechanizmus folyamatos korszerűsítésével, például házi normatívák ki-
