Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-21 / 221. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 221. SZÄM 1882. SZEPTEMBER 21., KEDD Elsőként a városbon Víztársulat: együtt, önerőből Évről évre jelentős összegek felhasználásával bővül a vá­ros vízhálózata. A helybeli, mélyfúrású kutak mellett ma már a Duna menti vízbázisról is érkezik ivóvíz Gödöllőre. Mindemellett vannak, s még sokáig lesznek is olyan telepü­lésrészek, ahová a tanács fej­lesztési alapjának terhére, vagyis állami pénzből nem tudnak vizet adni. Hiába ástak Ilyen például a város észak­keleti határában a Hegy esi Mari út és a Boncsofc-dűlőnek nevezett rész, ahol egyre sür­getőbb szükség van vízre, hi­szen mind több hétvégi ház épül itt, s a kiskertek művelé­séhez sem elég a természetes csapadék. Sok-sok gödöllői mellett * több fővárosi lakos is itt tölti szabad idejének tekintélyes részét, a nyugdíjasok pedig nemcsak a hét végét. Arra azonban nyilván nincs mód, hogy miközben egyes lakóterü­leteken sincs vezetékes víz, itt, az elsősorban üdülőövezetnek számító kerületben építsenek. Lehetőség van viszont arra, hogy összefogással segítsenek a tulajdonosok saját gondju­kon. Eddig egyénileg próbál* • koztak, de a kútásás remény­telen vállalkozásnak tűnik ezen a vidéken. A rossz geo­lógiai adottságok miatt kido­bott pénz a kútásásé. Ezért, megfelelő szervezés után, a minap azért gyűltek egybe az érdekeltek, hogy víztársulást' alakítsanak. A dolog jelentő­ségét emeli, hogy ezzel a vá­ros más, még ellátatlan terüle­teinek is példát mutathatnak. Nem mindegy tehát, hogy mi­lyen lesz a szervezés, mennyi idő alatt éri el célját a kö­zösség. Ennek tudható be az is, hogy az összejövetelen ott volt Ritecz György, a városi ta­nács elnöke, Bamberger Ká­roly, a tanács elnökhelyettese, Kurucz Márton, a Duna men­ti Regionális Vízmű- és Víz­gazdálkodási Vállalat gödöllői üzemegységének megbízott ve­zetője s rőég jó néhány szak­ember is. Tervek, lehetőségek A lehetőségekről, a szakmai problémákról, kerülésekről Ku­rucz Márton adott tájékozta tást az alakuló ülés résztvevői­nek. A többi között elmondta, hogy a vízmű minden ehhez hasonló közösségi megmozdu­lást, kezdeményezést támogat s a vízhálózat bővítésének megvannak a lehetőségei. Ar­ról, hogy leendő vezetékrend­szer mekkora pénzbeli hozzá­járulásit igényel a víztársulat tagjaitól, még korai lenne nyi­latkozni, hiszen előzőleg rész­letes tanulmánytervet, majd pontos költségvetést tartalma­zó kiviteli tervet kell készíttet­ni. ____ Bambergér Károly a városi helyzetről szólva arról tájé­koztatott, hogy a város legtá­A szerzőn kívül még két ked­ves olvasónk írta alá azt a le­velet, amelyet a napokban kap­tunk Szeles Ferencnétől, Gö­döllő, Szilágyi Erzsébet utca 66. számból. A címből ítélve a másik két aláíró, Hartay Ist­vánná és Kobalak József szom­szédai lehetnek. Egyik közle­ményünkre reflektálnak, amelyben lakókörzetük éllátási gondjairól szólt Jávorszki Si­mon. Levélíróink megköszönik neki azt, hogy foglalkozott a kérdéssel. Mi továbbítjuk, megjegyezzük azonban, ebben nyilván egyetért Jávorszki Si­mon, hogy ő, mint az itteni pártalapszervezet titkára, kö­telességének érzi szólni, ha va­lami nincs rendben a területen. Olvasóink levelének fő mon­danivalója, hogy nem ezt a választ várták, amit mi a ta­nács kereskedelmi osztályának nevében adtunk. Azt írják, elő­ször a jelennel foglalkozzunk, a mai problémákat oldjuk meg, utána a holnapi terveket. Em­lékeztetnek rá, tudomásuk sze­rint a Szilágyi Erzsébet utca 41. számra régebben terveztek ABC-t, ide azonban magán­ház épült, a terv terv maradt. Kérésük, hogy a 78-as boltot lássák el kielégítően áruval, s akkor ők ugyanolyan türelme­sek lesznek, mint eddig is vol­tak, noha a terület népességé­nek növekedésével korántsem tartott lépést az ellátási háló­zat fejlődése. Ebben teljes . az egyetértés olvasóink és a kereskedelmi osztály között, hiszen annak il­letékesei is hangsúlyozták, hogy az eddiginél is jobban szemmel tartják, majd ennek a boltnak az ellátását, s fel­hívják erre a váci központ fi­gyelmét is. A jövőről még csak annyit, hogy a tervezett ABC-vel kap­csolatban előrehaladott tárgya­lások folynak, s egy-két tulaj­donjogi kérdés tisztázása után ■ megkezdhetik a munkát. Re­méljük hamarosan tisztázzák a dolgokat, s hozzáfognak a ki­vitelezéshez. Ennek tudatában bízunk abban, hogy nem kell ismét 11 évet várni a korsze­rűbb boltra az errefelé lakók­nak. volabbi, s még ellátatlan te­rületeinek vízhálózat tervei is elkészültek már, de az anya­gi szűkösség miatt esetleg csak húsz-harminc év múlva vál­hatnak valóra. Kivétel,.-ha a lakók össze­fognak és segítenek magukon. De ne feledjük — s így van ez a most megalakuló víztár­sulat esetében is —, saját erő­ből, társadalmi munkával. A tanács és a vízmű viszont szer­vezési segítséget ad, s a tervek szerint önköltségi áron szá­molják el a munkákat. Intéző bizottság További kedvezmény, hogy az OTP megfelelő feltételek esetén kölcsönt folyósít a víz­társulatnak. Erről Meggyes József, az OTP gödöllői fiók­jának vezetője beszélt az ösz- szejövetelen. Eszerint a hitel a társulás szervezetén keresz­tül vehető igénybe. Egy-egy teleknél a kiviteli költség 10 százalékát kell készpénzben befizetni, a maradékra az OTP 5 éves időtartamra 2 százalé­kos kamat mellett ad kölcsönt. A tanulmányterv elkészíté­sétől a kivitelezésig minden munkára a Duna menti Re­gionális Vízmű- és Vízgazdál­kodási Vállalat gödöllői üzem­egységét kérte fel a társulat, amelynek tagjai az alakuló ülés végeztével intéző bizott­ságot választottak. Gurmai László, a Pest me­gyei Beruházási Vállalat mű­szaki ellenőre, Kovács György, az ATE Tangazdaság gépész­főmérnöke, Hevér Gyula, az ELMÜ művezetője, Gerőffy László kisiparos és Nyerges György, a Közép-magyarorszá­gi Közmű- és Mélyépítő Vál­lalat szakszervezeti bizottságá­nak titkára kapott bizalmat. Az ő tevékenységükön, szor­galmukon, ügyszeretetükön is múlik, hogy milyen gyorsan haladnak majd előre a mun­kálatok. Jó esetben kedvet csinálva újabb vállalkozóknak is. Csiba József Szombaton engedélyezzék Nagy választék, sok áru Kevés a hely, nem jut asztal Piaci őrjáratunk kiválasz­tott napja ezúttal 'a szombat volt, s korán keltünk, hogy a kezdéstől figyelemmel kísér­hessük a hét legforgalmasabb napját. Érdemes volt, láthat­tuk, hogy kora réggel milyen nehezen jutottak be az eladók áruikkal a piac területére. A szerencsésebbek még behajt­hattak gépkocsival, aztán már csak kézben lehetett cipelni a ládákat, zsákokat. Nyolc óra tájban már' a kapu torkában is eladók álltak. Ezen a zsú­foltságon úgy tűnik csak áté­li hidegek enyhítenek majd. Azért nem ártana, ha az il­letékesek is törnék a fejüket, hogyan lehetne megnövelni az ideiglenes piac területét. Több elárusító is kérdezte, mi lesz a szomszédos telek sorsa, ahol nemrégiben bontottak le egy házat. A nyáron még arról volt szó. hogy erre a részre is terjeszkedhet a piac. Mások a bejárati kapu -előtti teret emlegetik, az is megoldás len­ne, hogy legalább szombaton itt is engedélyezzék a piaco­zást. Ami az' árut illeti: bőséges volt, s a választékra sem le­hetett panasz. Az árak nagy határok között mozogtak, sző­lőt például 16, 18, 20, 22, sőt 30 forintért is árultak, de őszi barackot is lehetett kapni hét forintért, meg huszonnégyért. Az eltéréseket a gyümölcs szépsége, minősége indokolta. A paradicsomot 4 és 6 forin­tért mérték, az alma és a paprika egyaránt 16 forint volt. A piros retek csomójáért 6 forintot, a zeller darabjáért 3 forintot kértek. A karfiol 22, a tök 6, a krumpli 8, a ká­poszta Ji, a vörös káposzta 6— 8, az uborka 10 forintba ke­rült kilónként. A karalábé darabját 3—4 forintért, a sár­gadinnye kilóját 9 forintért kaphattuk meg, az utóbbi az­előtt hetekig 12 forintot ért. A starking és a jonatánalmát kilónként 12 forintra tartot­ták. Persze volt aki később engedett az árakból, a déli harangszókor például már 6 forintért lehetett lecsópapri­kát kapni. A virág ezúttal sem volt bőviben. A szegfű szálja 10, csokorja 12, a dália és a ró­zsa szálja 4—4 forint volt. Figyelmünket megrakadta az a büfékocsi, amelyet a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat üzemeltet, s amely­ben melegítő és hűsítő italok kaphatók a szendvicsek mel­lett, s nagy keletje volt a lek­város fánknak is. Komár La- josné, a büfé vezetője el­mondta, hogy a közeljövőben már meleg virslit és kolbászt is árulnak. Gáspár András gödöllői kistermelő okkersár­ga színű tompa végű olaSz paprikájával hívta fel magá­ra a figyelmet. Megtudtuk tő­le, hogy növénynemesítéssel is foglalkozik, s igyekszik kü­lönböző jobb minőségű palán­tákat előállítani és árusítani. Az elmúlt hetekben szer­zett tapasztalatainkat össze­gezve megállapíthatjuk, hogy a hét napjain különböző az el­látás. Hétfőn tartják szünnap­jukat a kiskereskedők, akik a többi napon friss és szép áru­val várják a vevőket. A kis­termelők rapszodikusan ér­keznek, de ha nagy a piac. jó részük a földre szorul, mert nincs elegendő asztal. Cs. J. Egészségügy A hűségesek A gödöllői járási-városi egészségügyi osztály munkatár­sai nem kevesebb mint ezer egészségügyi dolgozó felügye­letét látják el, miközben munkájuk irányításában, az egészségügyi integráció meg­valósításában is részt vesz­nek. Az egészségügyi alap­ellátásban dolgozók — orvo­sok, asszisztensek, védőnők, la­boránsok és a munkájukat köz­vetlenül segítők — általában hűségesek ehhez a pályához. Ezt mutatja az is, hogy dolgo­zóiknak mintegy a háromne­gyede, hétszázötven ember törzsgárdatagnak számít, te­hát legalább öt éve ezen a munkahelyen van. Kézilabda Döntetlen és vereség Enervált itthoni játék A régóta jó játékerőt képvi­selő tököliek léptek pályára a megyei kézilabda-bajnokság legutóbbi fordulójában Gödöl­lőn. Ellenük enervált játékkal, csak egy pontot sikerült sze­reznie a GSC felnőtt férfi gár­dájának. Az ifibajnokságban első helyen álló tököliek pe­dig bizonyították, hogy Tökö­lön az utánpótlás is sokkal szervezettebb, mint Gödöllőn. GSC—Tököl 17-17 (8-6) GSC: Kolesza — Haraszlin (3), Vrbán (9), Béres (1), Hor­váth (1), Vági, Cserven (1). Csere: Fibecz (kapus), Hegyi (1), Epres (1), Mezei. A nagyon várt Malizs nem érkezett meg a mérkőzésre Ceglédről, hiá­nyát az egész mérkőzés alatt erősen érezte csapatunk. En­nek ellenére jól kezdett a GSC, de két kimaradt büntető rpiatt végül nem sikerült tetemes előnyre szert tenni a szünet előtt. Feltűnő volt, hogy a ven­dégek kemény védekező harc­modort választottak, s a já­tékvezető erélyességére volt szükség, nehogy eldurvuljon a játék. A második félidő közepéig még kitartott a kétgólos előny, de ezután gólképtelennek bi­zonyult a hazai csapat. Köz­ben a tököliek négy gólt lőt­tek, sőt, 5 perccel a befejezés előtt háromgólos volt az elő­nyük. Az elvesztettnek tűnt mérkőzést végül döntetlenre sikerült menteni, nem utolsó­sorban azzal, hogy az ujjsé- rülést szenvedett Űrbán a vé­gére mégis visszatért a pályá­ra. Ezen a délelőttön a csapa­tunk messze formája alatt ját­szott, többen nyújtottak feltű­nően mérsékelt teljesítményt. A mezőny legjobbja viszont Urbán volt, s jól játszott Ha­raszlin, valamint az első fél­időben Kolesza. Tököl ifi—GSC ifi 21-7 (9-4) GSC ifi: Csikós — Tóth Zs., Zsembery, Klement (1), Megy- gyes (2), Tóth T. (1), Nagy (1). Csere: Szabó (2), Báthori, Po- csai, Vámosi. A mezőnyben is jól játszó Zsembery ezen a mérkőzésen nem a kapuban kezdett, de már öt perc után beigazolódott, hogy ez a hú­zás nem bizonyult szerencsés­nek. A vendégek ennyi idő alatt is négygólos előnyre tet­tek szert, miközben a GSC fia­taljai ugyanennyi büntetőt hagytak ki az első játékrész­ben. A második félidő sem hozott változást, s végül sú­lyos vereséget szenvedett az ifigárda. A háromnapos ki­rándulástól fáradt gimnazis­ták most nem tudták húzni a csapatot, s ha Zsembery nem véd kiválóan, ennél is nagyobb lehetne a vereség aránya. Raj­ta kívül csak Szabó érdemel említést, ügyes megoldásaiért. A hétvégén, szombaton, szep- témber 25-én délután ismét itt­hon játszanak csapataink Gyömrő ellen, reméljük, ez al­kalom lesz a javításra. M. G. ÉrfékferemfQ kepts&h! Ismét a második hazában / A napokban fejezte be Gö­döllőn háromhetes látogatását a Szíria északi részén fekvő Aleppo város agráregyetemé- nek delegációja. A tizenhárom diákot két oktató kísérte el er­re a hagyományosnak tekint­hető útra. A korábbi évek cseregyakorlatairól már beszá­moltunk, a jelenlegi program is hasonlóan sikeres volt. Amiért mégis érdemes bőveb­ben szólni róluk, az talán el­sősorban az egyik tanár sze­mélye. Víz és hozam Dr. Ghassan Ghadri nem először járt Gödöllőn. 1965 és 1969 között végezte aspiran- túráját az Agrártudományi Egyetem állattenyésztési tan­székén. Ennyi idő alatt volt alkalma megismerni az orszá­got. őt is ismerte a fél város — mondja nevetve —, hiszen jó kedélye, vidám természete sosem hagyta cserben. Téma­vezetőiéről, Magyart profesz- szorról igen nagy tisztelettel, sok szeretettel beszél. Disz- szertációját a szarvasmar­hák szálastakarmány-haszno- sításának problémáiról irta. — Még ma is milyen ak­tuális a téma, sóhajt fel. — Különösen nálunk, hiszen a hosszú száraz évszakot csak meglehetősen alacsony víztar­talmú és hozamú fajtákkal tudjuk átvészelni. Igen sokat tanultam Magyarországon, be kell vallanom, talán a legtöb­bet életemben. Szövetkezetesítés Gödöllőről való távozása után az ő élete sem nélkülöz­te a kitérőket. Először a da­maszkuszi Mezőgazdasági Mi­nisztériumban dolgozott, a ta­karmánygazdálkodási osztály menedzser-igazgatójaként. Ez a beosztás jó idegeket, nagy munkabírást igényel, hiszen az ország állattenyésztésének meg mindig a takarmányozás a legérzékenyebb pontja. A magyarok között Szíriá­ban is jól ismert volt Ghassan, ha gazdászdelegáció jött- ment, a hivatalos tolmács sze­repét mindig ő vállalta. Mi­niszterek és államtitkárok ne­vét sorolja közeli ismerősként. Sokat segített a gödöllői egye­temi csoportok és tanulmány- utasok programjának lebonyo­lításába^ is. S most végre, 13 év után ismét alkalma nyílt arra, hogy mint mondja, visz- szatérjen második hazájába. A jelen és jövő terveiről a delegáció vezetőiét, dr. Kas­sert, a kar dékánhelyettesét faggatom. — Azt már elmondhatjuk, hogy a nappali oktatásunk úgy-ahogy eléri a megfelelő színvonalat. Annak kétségkí­vül óriási előnyei vannak, hogy az államközi egyezmény alapján a magyarokkal mó­dunk nyílik a kölcsönös hall­gatói cserére, s ez irányú kap­csolatainkat tovább erősítjük. Amiben lépni akarunk, az a szakmérnöki oktatás, s ehhez szeretnénk a magyar testvér­egyetem segítségét kérni. — Szükségünk lenne olyan jól felkészült oktatókra, akik 3—6 hónapos kurzusokat tud­nának tartani már végzett s a gyakorlatot hosszabb-rövi- debb ideje megízlelt mérnö­keink számára. Olyan, ben­nünket leginkább szorító té­mákra gondolok, mint a ba­romfitenyésztés, a ,ma még alig üzemelő óriási víztáro­zóink és az Oroszlán-tó komp­lex, tehát öntözési és állatte­nyésztési célú hasznosítása. Aztán napirenden van a szö­vetkezetesítés vagy a nők ház körüli foglalkoztatásának megoldása és így tovább. Ami új — A nyelv sem lehet prob­léma — tréfálkozik —, hiszen Ghassan úr is besegíthet —, no és 'oktatóink egyharmada szocialista országiban szerezte diplomáját, mint ahogy én a Szovjetunióban. Ami inkább megoldásra vár, az a gya­korlati munka kérdése. Úgy találjuk, hogy a legjobb meg­oldás egy magyar tangazdaság létesítés lehetne valahol Aleppo közelében. — Üzletnek sem lesz rossz a jövőben. Hiszen ha magyar technológiára oktatják a mi mérnökeinket, s hozzáteszem: a nálunk tanuló többi arab ország polgárait is! — ők előbb-utóbb a magyar vállala­toknál fognak igényeikkel ko­pogtatni. Végre béke lesz Azért ez nem olyan egyszerű — veti közbe Ghassan. Mikor én utoljára itt jártam —, már megbocsássanak a szóhaszná­latért — még bizony sehol sem voltak a termelési rendsze­rek, s a'háztáji gazdálkodás is minden volt, csak haladó nem. Őszinte csodálattal adózom ezért az óriási előrelépésért. Nemcsak technológia kell ne­künk, hanem agrárpolitikából is van mit tanulnunk. S a ma­gyar modell, úgy érzem, igen tanulságos lehet a számunkra, s ha egyszer végre béke lesz a Közel-Keleten, bizonyára többi arab testvérünkkel együtt meglesz az erőnk is ah­hoz, hogy az önök példáját követhessük. Pekli József Újra föd Iskolások bajnoksága Remélhetőleg sikert arat az ötlet, amelyről Lencsés Re­zső, nyugalmazott általános is­kolai testnevelő tájékoztatott bennünket: kispályás labda­rúgó-bajnokságot szervez az általános iskolák 5., 6. és 7. osztályosai számára. Elkészült már a szabályzat és a sorso­lás is. Eszerint a hat játékos­ból álló csapatok egyszerű tor­nacipőben kétszer tizenöt per­ces mérkőzéseken tennék pró­bára tudásukat. Az őszi mérkőzéseket szep­tember 18-án és 25-én, októ­ber 2-án, 9-én és 16-án ren­deznék meg. A téli sorozat november 13. és január 31., a tavaszi pedig április 1. és má­jus 31. között zajlana. Először most szombaton a Petőfi is­kola sportudvara lesz a hely­szín, s kilenc órától délig a 7. és a 6. osztályok csapatai mérkőznek meg egymással a következő párosításban: Dam­janich—Karikás, Erkel—Petőfi. A nap programja Szeptember 21. napjának programja: Gödöllő, művelődési központ: Ilku János Tanya című fotó- kiállítása. Szolgáltatás: Könyv-, hír­lap- és hanglemezárusítás 17— 19 óráig, gyermekmegőrzés 16—19 óráig. ■■i Mozi Fehér farkasok. Színes. szinkronizált NDK kalandfilm. Csak 4 órakor! A remény joga. Színes ma­gyar film, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlapi Jelen és jövő Válasz egy levélre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom