Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-19 / 220. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 320. SZÁM 1982. SZEPTEMBER 19., VASÁRNAP A két város líAétak hmrns színvonalú gyógyellátás Az élet diktálta feltételek­hez való gyors és rugalmas al­kalmazkodás kórunk egyik alapvető kérdésévé rukkolt elő, s különösen így van ez, ha szó szerint is emberi éle­tekről, az egészségünkről van szó. Az ytóbbi években Pest megye egészségügyi viszonyai­ban jelentős változás ment végbe, s ennek ésszerű velejá­rója volt bizonyos átszervezés. Napjainkban már múlt időben beszélhetünk erről, hiszen le­zárult az egészségügyi integ­ráció egy jelentős szakasza. A körülmények változása tette lehetővé az egymást kö­vető lépéseket. Amikor Ceglé­den felépült a több mint ki- lencszáz ágyas, korszerűen fel­szerelt kórház, Dél-Pest me­gye fekvőbeteg-ellátásából fel­adatul kapta a monori bete­gek gyógykezelését is. Azóta már működik a kerepestarcsai kórház 380 ágyas új részlege is, amely lehetővé tette, hogy a mononak most már végér­vényesen ott leljenek bajaikra orvoslást. Ideken felismerték A szakemberek és a fel­ügyeleti szervek figyelmét az sem kerülte el, hogy amíg Cegléden és Kerepestarcsán megteremtették a magas szín­vonalú gyógyító munka felté­teleit, addig Nagykőrösön 32 ezer ember fekvőbeteg-ellátá­sával a 157 ággyal, három — egymástól távol eső — létesít­ményben működő kórház pró­bál megbirkózni, erejét mind­inkább meghaladó feladatként. Időben felismerték, hogy a szétszórt elhelyezésű, kevés ággyal rendelkező osztályokon nem lehet megoldani a meg­felelő szakember-ellátottságot, a megbízható ügyeleti szolgá­latot, az azonos és a különbö­ző szakmákhoz tartozók ma már természetes együttműkö­dését, a korszerű műszerek beszerzésére sincs lehetőség. Miután a felsoroltak híján a nagykőrösi kórház tovább már tiem lett volna biztonsággal működtethető, korszerűsítésére és bővítésére pedig sem szer­vezeti, sem gazdasági szem­pontból nem volt lehetőség, ésszerű döntést kellett hozni. A nagykőrösi Városi Tanács márciusi ülésén úgy határo­zott, hogy felkéri a ceglédi Városi Tanácsot, oldja meg a körösi emberek fekvőbeteg- ellátását. Cegléden a tanács­testület májusban egyetértett ezzel a kéréssel, és hozzájá­rult a ceglédi kórház tevé­kenységi körének módosításá­hoz. Az ezzel kapcsolatos teendők gyors és zökkenőmen­tes lebonyolítására az év első felében koordinációs bizottság alakult, amelynek jelentős ré­sze volt abban, hogy június elsejétől már a ceglédi ápolda fogadhatja a szomszéd város valamennyi kórházi kezelésre szoruló betegét. Marad a belgyógyászat Ahogy megszűnt Nagykőrö­sön a kórházi sebészet, szülé­szet-nőgyógyászat, a fül-orr- gégészet és a gyermekgyógyá­szati fekvőbetegellátás, úgy vette át Cegléd ezeket a fel­adatokat. Egyedül a belgyó­gyászati osztályt tartották fenn, amely ma már a ceglédi kór­ház részlegeként működik, élén kórházigazgató-főorvos- helyettessel. Ez a döntés felvetett egy se­reg más teendőt is. Ezek közül az egyik legfontosabb lépés a nagykőrösi járóbetegellátás megerősítése. Ezt szolgálja, hogy a szomszéd városban a volt szülészet helyén új szak­rendelők kaptak helyet. Ezen túlmenően az illetékesek úgy döntöttek, hogy a közeli évek­ben felépül Nagykőrösön egy rendelőintézet. A városköz­pontban levő volt gyermek- osztály épületében — átmene­ti jelleggel — már bölcsőde működik, közmegelégedésre. Az említett Fáskert utcai bel­gyógyászatot folyamatosan 120 ágyasra fejlesztik. Ehhe? azonban be kell fejeződnie annak a rekonstrukciónak, amely még csak a kezdetén tart. Befejezik az épülő kony­hát, bekerítik a területet, Reggelente meleg hacuká- ba öltözött, alkalomhoz illően kicsit loncsos és igen jóked­vű fiatalok serege csoportosul Ceglédén az iskolák környé­kén. őszi mezőgazdasági mun­kára segíteni mennek az ál­talános iskolások és a közép- iskolások. Régi hagyománya van az alma és a szőlő szü­retelésének, a konzervgyári, a ZÖLD ÉRT-telepi segítkezés­nek. Vannak, akik paprikát csumáznak nagy lelkesen má­zsaszám (lehet, nem is szere­tik a lecsót), nagy igyekezet­tel a teljesítményben egymást túllicitálják. Nemcsak személyesen be­csületbe vágó dolog a jó ered­mény, hanem az úttörőőrsé, -rajé, középiskolai osztályé, ta­nulócsoporté is. Mennek hát és szó szerint gyümölcsöző a munkájuk. A csapatokat a gazdaság szállító járműve, autóbusza viszi ki rendszerint. Gyümölcsszedés, szüretelés közben érvényes az a bizonyos, nyomtató lóra vo­natkozó közmondás, amelyik­nek nem kötik be a száját. Ki-ki lakmúrozhat a helyszí­nen, miközben a keze jár. Értékes a fiatalok munkája, időben és forintban is. Azt, hogy mennyire lehet becsül­ni, akkor lehetne felmérni igazán, ha nem számíthatná­nak rájuk. Sok érték kerülne ebek harmincadjára. Pest megyében és más me­gyékben is, ahol a gyümölcs- termesztő gazdaságok termése sokkal , jobb, mint amennyire számítottak, a raktározás és a szállítás is gond volna, olyan megoldáshoz folyamodtak, hogy vevőket toboroznak, szil­vára, almára, őszibarackra Ki-ki maga szedhet, s a meny- nyiséget kedvezményes árért viheti. A ceglédi járás gyü­mölcstermesztő közösségeiben is volt ilyen szokás, és ha szükséges, bizonyára lehetősé­get adnak hasonlóra. Ám egyelőre az ifjúság vi­dámsága zsongja be a gyümöl­csösöket. Lelkesedésük érthe­tő. hiszen az is régi1 hagyo­mány, hogy őszi munkájuk anyagi hasznát tavaszig gon­dosan őrzik, s ezekből a forin­tokból fedezik a várva várt osztálykirándulás költségeit. Fogcsdéórák Sárik Jánosné, a városi ta­nács elnökhelyettese szeptem­ber 22-én, szerdán délelőtt 8- tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán, hivatali szobá­jában. rendbehozzák a bél^ő utakat. E hónap végén már 70-80 ágyat működtethetnek, jövőre elérik a tervezett betegforgalmat. A munkákat a ceglédi járási építőipari szövetkezet vállalta és alvállalkozóként kapcsoló­dott be két kisiparos. További teendő lesz majd a fűtés kor­szerűsítése, a vízvezeték- és a csatornarendszer helyreállí­tása. A telefonközpont cseré­jére, telex felszerelésére ugyancsak költenek, továbbá a két intézmény közötti sürgős szállítások céljára vásárolnak egy mikrobuszt. Biztató kezdet A nagykőrösi egészségügyi dolgozók zöme továbbra is la­kóhelyén dolgozik. Csak né­hány személynek az átirányí­tására volt szükség Ceglédre, ők is közös megegyezéssel ke­rültek új helyükre. Az átszer­vezés nem könnyű feladatát a nagykőrösi vezetők mély hu­manitással és körültekintéssel oldották meg, az egészség- ügyiek megelégedésére. Azóta már együttműködési megállapodást kötött a két vá­ros egészségügyi osztályvezető főorvosa, továbbá a nagykőrö­si rendelőintézet és a ceglédi kórház. Az orvosi szakmák felügyeletét a ceglédi kórház városi szakfőorvosai látják el mindkét településen. Augusztusban befejezte te­vékenységét a megyei koordi­náló bizottság. Űgynevezett együttműködési tanács lépett a helyére, amely ezentúl havon­ta tárgyalja meg a legfonto­sabb kérdéseket. Az átszerve­zés eddigi tapasztalatai bizta- tatóak. A ceglédi osztályok be­tegforgalma nem változott lé­nyeges mértékben. A nagykő­rösi betegek jelentős része el­ismeréssel nyilatkozik a ceglé­di kórházról, s lényegesebb panasz nem merült fel. Az eddig eltelt időszak azt bizo­nyítja, hogy Dél-Pest megyé­ben halaszthatatlanul szüksé­ges volt a fekvőbetegellátás átszervezése. Így a térség va- lamenyi l(akója azonos színvo­nalú segítségnyújtásra számít­hat, ha a szükség úgy hozza. T. T. Vioki kipróbálp Régi recepteket lapozgatnak Háziasabb iiíi, ha otogok dagasiífák Folyóiratokat böngészek a ceglédi járási-városi könyvtár olvasótermében. Előttem a Ma­gyar konyha című gasztronó­miai magazin legújabb száma, látni a lapjain, hogy sok kezet elviseltek mostanában. Szinte automatikusan nyílik az újság az 59. oldalon, ahol ez a cím olvasható: Kenyérsütés kedv­telésből. Azt írják, hogy kül­földön is, itthon is divat me­gint a kenyérsütés. No, nem úgy, mint réges-régen, amikor még minden vidéki ház elen­gedhetetlen tartozéka volt a konyhai vagy az udvari ke­mence. Most csak amúgy kedv­telésből, kicsit nosztalgiából és kicsit kíváncsiságból dagaszta­nak, gyúrnak kenyérnek való tésztát az asszonyok. Nem akarják elvenni a sütő­ipar kenyerét. Rizsből, rozsból Cegléd régen is, most is hí­res kenyeres város volt. Sütő­asszonyai egykoron piacra, vá­sárra hordták koesiderékszám a jófajta, aranybarna héjú, pi- lises tetejű, saját sütésű ke­nyereket. Kelendő volt ez a pompás ceglédi kenyér. Készí­tésének hagyományát, annak több változatát elleste, megta­nulta, őrizte féltve számos pék­ség, kisüzem, s használják a régi receptet ma is. Ami pedig a nosztalgiát illeti és azt a bi­zonyos, folyóiratban lelhető, kedvcsináló recepttárat? Macskaugrásnyira a könyv­tártól, az épületsor szomszédos utcára nyíló részében nem is oly régen malomipari szaküz­let nyílt, propagáló, bemutató, kínáló jelleggel. Búzából, rozs­ból, kukoricából, rizsből, szó­jából készült őrlemények szá­mos változata kapható ott, köz­tük több olyan, amelynek áru­sításával általában nem foglal­kozik minden élelmiszerbolt. A gyári készítmények mellé is­meretterjesztő nyomtatványo­kat is mellékeltek, amelyekből ■megtudni, mit mire lehet fel­használni, milyen a termék tápanyag- és kalóriaértéke (vagyis dzsúlértéke), mit java­solnak diabetikus készítmé­nyekhez, mit erősítő és mit fo­gyókúrás étkek készítéséhez. Diókéi helyett Az új bolt alkalmazottai régi kereskedők. Igaz, ilyféle áru­val, mielőtt idekerültek, csak mint bevásárló háziasszonyok foglalkoztak. A boltvezetőnő, Dósa Viktorné a gázcseretele­pen, munkatársnője, Dobos Já­nosné az áruházban tett eleget a vevők kérésének eddig. Most élelmiszeresek lettek. Szíves felvilágosítást Dobosné ad, ő van szolgálatban éppen. — Sokan felkeresik már a szakboltot? — Sokan, de még nem ele­gen. Érdekes módon elég sok a vidéki vásárlónk. A megnyi­tásról az újságból értesültek. Kérik a hófehér rozslánglisz- tet, a több korpát tartalmazó rozslisztet, a kenyérlisztet. Süt­nek belőle. Ki pékhez viszi süttetni, mint egyesek régeb­ben is tették, ki az otthoni gáz- vagy villanytűzhely al­kalmasságát próbálja ki. Igaz, csak kicsiben, de hát a kicsi, jól sikerült kenyér is házi ke­nyér. — És a helybeliek? — Érdeklődve térnek be. Már csak az elvihető ismertető nyomtatványok kedvéért is. No meg a reggelente kapható friss sütőipari termékek: kenyér, va­jastésztafélék miatt. Árusítunk száraz tésztát, hiszen az is liszt­ből készül. Van, aki kipróbálja a búzacsírát, korpát, rizslisz­tet. Állítólag a rizsliszt felhasz­nálásával finom palacsintát le­het készíteni. Az almáslepény ízletes kelléke lehet — diópót­lóként — a búzacsíra. (S mivel ennek valóban dióíze van, már a gyerekek is megkedvelték nem eg.y családnál, kiskanállal torkoskodják, lekváros kenyér­re kunyerálják. Tápanyagérté­ke hasznos a fejlődő szervezet­nek.) A búzakorpát azok kere­sik, akik emésztési bántalmak- ban szenvednek. Az érzékenyeknek is — Eszerint hasznosak az itt található, ismeretterjesztő ki­adványok is? — Igen. De van, akinek ki­advány sem kellett. A ceglédi kórház egyik főorvosa szemé­lyesen jött el, tudakolózni, hogy mi mindent árusítunk, s azok közül mit ajánlhat a diétára szoruló vagy fehéöjeérzékeny, lisátérzékeny gyerekek szülei­nek, csemetéjük étkeztetésé­hez. És betérnek például a horgászok is. Kukoricalisztért, kukoricadaráért, Viszik saját gyártmányú csalinak, halfogás­hoz. Pelyhes kenyér Fiatal férfi lép a boltba, s mintegy igazolva az imént hal­lottakat, ' kukoricadarát kér. Asszony tér be, burgonyapely- hes kenyeret vásárol, búzada­rát és rozslánglisztet. (Lángost süt belőle a fejtettbab-leves- hez.) Kérdezi: mire jó a szója- liszt? Dobos Jánosné kedvesen vá­laszodat, Beszélgetnek, mint háziasszony a háziasszonnyal. Ez a vevő most járt itt először, de biztos, hogy hamarosan új­ból látják. — Szeretem a foglalkozáso­mat, az embereket. Felnőtt fej­jel szereztem szakmunkás-bi­zonyítványt. Nem volt könnyű a tanulás otthon, három gye­rek mellett. Azért most, ha le­het, szívesen elvégzem a bolt­vezető-képesítéshez segítő tan­folyamot is — avat be tervébe Dobosné. — Kipróbálta-e már, amit árusít? — Részben. A többi ezután kerül sorra. A vásárlók emlí­tették, hogy itthon is kapható egy csehszlovákiai, magyar nyelvű szakácskönyv, amely­ben sok olyan recept van, ame­lyekhez az itt beszerezhető ma­lomipari termékeket lehet fel­használni. Megvettem a leg­újabb Magyar konyha maga­zint is, pedig borsos az ára. Eszes Katalin Kézilabda Egy pontot hoztak a lányok Mérsékelten szerepeltek a QVSE női kézilabdacsapatának tagjai a megyei bajnokságban.. Az utóbbi három találkozón a csapat csak egy pontot szer­zett, de mentségükre szóljon, hogy a jelenlegi első és máso­dik helyezettel is mérkőztek. Ráckeve—Ceglédi VSE 16-12 CVSE: Szenczi — Körösztös (2), Varga, Dohnál, Törőcsikné (8), Dancsó, Pánczél (2). Csere: B. Kovács, Sárik, Lesti. A ráckeveiek elszántan küz­döttek a győzelemért, s a ver­senyben.maradjanak a bajnoki címért. Ez végül sikerült. Az is közrejátszott, hogy a ceglédiek a javukra megítélt hét bünte­tőből csak kettőt értékesítettek. A tanulmányait Nyíregyházán folytató Szenczi most játszott utoljára az együttesben. Csepel Autó—Ceglédi VSE 20-12 Iftumenne! telik majd a tartály Saját terveik alapján öt darab 25 ezer literes bitumentárolőt gyártanak az idén a KÖZGÉP- ben. A Váci Mihály szocialista brigád tagjai a képünkön látható tartályt hőszigetelő réteg­gel borítják be. Apáti-Tóth Sándor felvétele CVSE: Lesti — Körösztös (2), Varga, Dohnál, Törőcsikné (7), Dancsó (3), Pánczél. Csere: B. Kovács, Sárik. A Csepel Autó, első helye­zetthez méltó teljesítménnyel, egy pillanatig sem hagyott két­séget a győzelme felől. A ceg­lédi lányokat is meg lehet di­csérni, hiszen nem játszottak alárendelt szerepet a tavaly még NB II-es házigazdák mel­lett. Ceglédi VSE—Érd 13-13 CVSE: Lesti.— Körösztös (3), Varga (1), Dohnál, Törőcsikné (6), Dancsó (3), Pánczél. Csere: B. Kovács, Sárik. A támadásokat lassan szövő ceglédi csapat úgy tartotta itt­hon az egyik bajnoki pontot, hogy a játékvezetők több ízben is ellenük ítéltek, akkor is, amikor a labda szabályosan került az érdiek kapujába. Jó: Dancsó. A férfi NB II-ben a Közgép együttese győzött, de koránt­sem olyan különbséggel, mint ahogyan azt várni lehetett vol­na. Ceglédi KÖZGÉP—Szegedi Vízmű 32-25 (20-13) Közgép: Árpás — Malizs, Tú­lik (11), Pásztor (3). Gyenes (1), Podhorszky (1), Dér (4), Csere: Túróczi — Nagy (10), Jóni (1), Lengyel (1), Bosnyák. A szegediek cserejátékos nél­kül érkeztek, s igencsak gyenge csapat benyomását keltették. A Közgép vezetői legalább tizen­öt gólos győzelmet vártak a fi­úktól, amiből semmi sem lett, elsősorban a kelletlen védeke­zés miatt. A „barátságos” ösz- szecsapást jelzi a sok gól is. Az alacsony színvonalú mérkőzés említésre méltó eseménye talán Túlik és Nagy gólerőssége, va­lamint az, hogy Malizs most játszott utoljára a csaDatában, mert külföldön dolgozik to­vább. A serdülő birkózók Csepelen szerepeltek, országos, kötöttfo­gású versenyen. Az első hat közé nem került be egyetlen ceglédi sportoló sem. A rész­vevők számára tanulságos le­hetett látni, hogy mások ho­gyan gyürkőznek a szőnyegen. U. L. ISŐN 0133—2800 (Ceglédi Hírlap) Alma és kirándulás Avítt farmsr, szdhakalap /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom